Szabó József

szabo.joci@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 31. hétfő

10:06:24

Tisztelt Tanácsadók! 3 éve, 2003. novemberétől élek közös háztartásban az élettársammal, de kapcsolatunk az utóbbi időben megromlott, valószínűleg elválnak útjaink. Együttélésünk alatt közösen (a tulajdoni lapon is közösen szerepelünk) vettünk egy lakást hitelre, melynek havi részleteit párom számlájáról vonják. A lakásvásárlásba az én időközben lejárt és felvett lakástakarékpénztári betétem is fel lett használva, melyet még megismerkedésünk előtt kötöttem, és végig a saját pénzemből fizettem. Mindezek mellett együttélésünk ideje alatt szüleimtől több értékesebb dolgot is kaptunk, melyekről a nevemre szóló számla is van. Mindezek mellett ez év májusában a szüleimtől kaptam egy autót, mely teljesen az én nevemen szerepel, de a kezdő részletét ők fizették, a havi törlesztések pedig az enyémek, a saját pénzemből fizetem. Párom a kapcsolatba semmi jelentős értéket nem hozott, szinte csak a ruháival érkezett. Kérdésem a következő: mennyi együtt töltött idő után válnak a tulajdonok közössé, illetve amiket én a szüleimtől kaptam, és számlák is az én nevemre szólnak, érinti-e ezeket a dolgokat is a közössé válás. Ha szakításra kerül a sor, milyen lehetőségek merülnek fel, egymás kifizetésére? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A Polgári Törvénykönyv 578/G. § (1) bekezdése alapján: Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
Tehát mindenki olyan arányban tulajdonos az ingó és ingatlan vagyonban, amilyen arányban a szerzésben részt vett. Az ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartás a mérvadó.
Természetesen ha elválnak útjaik, akkor el kell egymással számolniuk.
Legjobb lenne, ha közös megegyezéssel történne. Természetesen az Ön nevére szóló számlák, banki bizonylatok bizonyító erejű okiratok, amelyeket egy esetleges perben fel lehet használni.
Élettársi kapcsolatban nem válnak közössé a dolgok.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Judit

dnyjudit@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 30. vasárnap

21:02:19

Tisztelt Jogásznő! A kérdésem válással lenne kapcsolatos.21 év után válni szeretnék, próbáltam a férjemmel megegyezni, abban hogy a eddig megszerzett közös vagyont felezzük meg és közös megegyezéssel váljunk el..Sajnos elzárkózik minden felajánlott lehetőségtől(felezés, engem kifizet,eladjuk az ingatlant...stb)mert szerinte minden az Övé, és nem osztozkodik.Első kérdésem az lenne, hogy ha a bíróság dönt a vagyonmegosztásban (ami Kb.18millió) ?%-át viszi el az állam különböző illetékre. Fogadjak-e ügyvédet, és milyen hosszú egy ilyen válás és kb mennyibe kerül.1985 ben házasodtunk össze,van két gyermekünk nappali tagozatos tanulók (21,17 éves).Szeretném megtudni, hogy milyen hátránnyal indulnék egy válásnál, ha a közös pénzunket (és kölcsönt vennénk fel)a gyermekeimnek ajándékoznám,amiből vennének egy közös lakást 50-50% arányban én csak haszonélvező lennék.Egyátalán válásig elhagyjam-e a lakást?Közös otthonunkat a férjem kezte el építtetni, a telket(,287.ezer) valamennyi összegű ügyvédi költséget már kifizetett mikor összeházasodtunk.380ezer forint OTP, 150ezer ft vállalati kölcsönt kaptun, és a szocpol 65 ezer.(amit nem tud számlával igazolni az gondolom nem számít külön vagyonnak Szerinte ezekhez csak a nevem adtam, ezért a lakás használatára egyedül Ő jogosult. Szerinte az ingóságok is az Ő fizetéséből lett megvéve,( ami átlagban havi 110 ezer forint, de volt olyan év hogy ennél kevesebb ) fénymásolattal rendelkezem az éves bevallásról.elfogadja-e a bíróság bizonyíttékként.Én rendes munkabérrel és nem kevéssel vagyok bejelentve, de szerinte a 21 évi házimunka,a család kiszolgálása a gyerekek felnevelése taníttatása ( a lányomnak évi 90.ezer ft a főiskola, és 180.ezer az egyetemi tandíja amit én fizettem) nem tartozik abba körbe amit megoszthatnánk.Vagyonmegosztás kérésnél nekem kell meghatározni hogy milyem összegű igényem van, vagy összeírom az ingóságainkat felbecsült összeggel és a bíróság dönt? Segítségét hálásan megköszönöm. Tisztelettel: D. Judit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!Az illetéktörvény 43. § (1) alapján a házassági bontóper illetéke 12 000 forint.
A(2) bekezdés szerint a házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.
A közös vagyont meg kell osztani, természetesen ha a férje nem egyezik bele a közös értékesítésbe, akkor a bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, és akkor az ingatlan eladásra fog kerülni.
Természetesen jó lenne, ha tudna ügyvédet fogadni. Maga a házasság felbontása nem túl hosszú, viszont a közös vagyon megosztása iránti per elég hosszúra nyúlhat.(akár több évre is).
Mivel az egyik gyermek még nem nagykorú, így meg kell egyezni a láthatások idejében és a gyermektartásdíj fizetésének mértékében, fizetésének módjában.

Nem javaslom, hogy a közös pénzüket elvigye és azon a gyermekek nevére, az Ön haszonélvezeti jogával terhelten lakást vásároljanak. Ha a férje pert indít, bebizonyosodhat, hogy a gyermekeknek nem volt jövedelmük, nem volt miből vásárolniuk, és kiderülhet, hogy a pénz fele a férjét illeti, így csak még több bonyodalmat okoz.
A valóper megindulásáig ne hagyja el a lakást, és a perben kérjen kizárólagos lakáshasználatot.

Kedves Judit! Minden, amit a férje mond, minden jogalapot nélkülöz. Sajnos mivel házasságban éltek, és nincs házassági szerződésük a vagyonról, így minden, amit a házasság fennállása alatt szereztek közös szerzeménynek számít. Függetlenül attól, hogy ki mennyit dolgozott, és mennyi volt a keresete.
Természetesen vagyonleltárt kell készíteni, és ha lehet, meg kell egyezni az ingóságok tekintetében is.

Azért írtam, hogy jó lenne, ha jogi képviselővel indulna neki ennek a nagy feladatnak, mert ő minden ilyen kérdéssel tisztában van.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

istván

juhasz.istvan16@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 30. vasárnap

16:46:09

TISZTELT Ügyvédnő.kislányom októberben tölti 21.életévét.elvégzett egy közgazdasági szakközépiskolát,majd egy kétéves jogiasszisztensi okj -s iskolát.most munkát keres.azt szeretném megtudni mikortól és hogyan kérhetném a gyermektartásdíj megszüntetését.válaszát köszönöm istván

Válasz:
Tisztelt István!
Bíróságtól kell kérni. Amennyiben anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ügyvédet fogadjon, úgy javaslom, hogy az illetékes helyi bíróság panasznapján kérjen segítséget.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Attila

attilakerdez@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 30. vasárnap

01:23:10

Szeretném megkérdezni Önöket, hogy romániai állampolgárságú személlyel magyar állampolgár milyen feltételekkel köthet házasságot. Azaz, ha történetesen magyarországon szeretnének letelepedni a román fél automatikusan megkapja- e a magyar állampolgárgárságot, illetve ha romániában telepednének le a magyar fél megkapja - e automatikusan a román állampolgárságot. Mit kell tudni még röviden erről?

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ha nem magyar állampolgár akar Magyarországon házasságot kötni, tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a házasságkötésének a személyes joga szerint nincs akadálya. A személyes joga annak az államnak a jogát jelenti, amelynek a házasuló a házasságkötés időpontjában állampolgára .

A Magyarországon lakó hontalan és menekült személynek személyes joga a magyar jog. Esetükben tanúsítvány beszerzése nem szükséges, nem kell vizsgálni, hogy a házasságkötés egy másik állam vagy a származási hely szerinti ország jogának is megfelel-e .
Az anyakönyvvezető a külföldi jog által szabályozott házassági akadályokat nem ismerheti, ezért a külföldi fél hazája illetékes hatósága által kiállított tanúsítvánnyal köteles igazolni, hogy a reá irányadó külföldi jog szerint házasságkötése nem ütközik akadályba A tanúsítvány hatósági igazolás, mely azt bizonyítja, hogy ha a benne szereplő két személy házasságot köt, úgy az a külföldi jog szerint érvényes házasságnak minősül .

Ha a nem magyar állampolgár ilyen tartalmú igazolást, tanúsítványt nem tud beszerezni, felmentést kérhet annak bemutatása alól. A felmentés megadását az együttesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére illetékes anyakönyvvezetőnél kérhetik. A kérelmet a házasságkötés székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A felmentés - a kiállításának napjától számított - hat hónapig érvényes, ez alatt az idő alatt kell tehát a házasságot megkötni .
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Sonneillon

gnick666@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 29. szombat

19:33:40

Tiszteletem!! A következő problémám van, illetve nem nekem hanem az 1ik ismerősömnek (hozzám fordult segítségért...). Van 1 család, 1 apa (beházasodott), 1 anya és nagyobbik lánya (előző férjtől származik), illetve 1 kisebbik lány a jelenlegi férjtöl. A probléma a következő, az apa "zsarnokoskodik" a család felett nem ritka a tetlegesség is (8 napon belül gyógyuló sérülések), a lopás is (a nagyobbik lány az utána járó kedvezményeket megkapta, függetlenül a családi kasszától). A lakás a nagyobbik lány nevén van, és meg akarnak szabadulni az apától, jelenleg az apa otthon tartózkodik, a többiek pedíg rokonoknál. A kérdés a következő, mit, merre, és hogyan lehetne tenni??? Előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Az, hogy mi a teendő, az attól is függ, hogy a család többi tagja meg akar-e szabadulni az apától.
Kérdés, hogy a nagyobbik lány mennyi idős? Neki 1/1 tulajdoni hányada van a lakásban? Haszonélvezete van-e az édesanyának? Ha ezekről is ír néhány sort, akkor tudok válaszolni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

tico02

vaczics@oritelnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 29. szombat

15:26:52

Tisztelt Tanácsadó! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy milyen módja van a kiszabott 20 százalékos gyerektartásdíj lecsökkentésére? Előzmények: Volt egy több évig tartó kapcsolatom(ami idő közben nagyon megromlott) abból született egy lányom, aki után 2 éves kora óta rendszeresen fizetem a 20 százalékos gyerektartást. Jelenleg a lányom 8 éves. Tavaly megnősültem és idén Októberre várjuk kisbabánkat. Sajnos anyagi helyzetünk nem valami jó. Ezért a születendő kisbaba miatt szeretném lecsökkentetni 10 százalékra a gyerektartást. Ha lehetséges mielőbb szeretnék választ kapni, hogyan és milyen úton tudnám lecsökkentetni a tartásdíjat. Előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel: tico02

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Bíróságon tudja érvényesíteni a kérelmét. Gyermektartásdíj leszállítása iránt kell megindítani a pert. Arra azonban készüljön fel, nem biztos, hogy megítélik.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gizi

mondeo_re@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 29. szombat

14:25:03

tisztelt ügyvédnő! azt szeretném megtudni hogy ha költségtéritéses egyetemre járok és 23 éves vagyok, édesapámnak kell-e utánam fizetni a gyerektartást? ha igen,meddig? köszönettel:gizi

Válasz:
Kedves Kérdező!
A tartásdíj fizetése sok mindentől függ.
Pl. hogy folyamatosan tanul-e, vagy közben már dolgozott-e Szükséges-e ahhoz, hogy a megélhetését a jövőben biztosítani tudja. Stb.
Erről született egy Polgári Elvi Döntés (PED). Elküldöm Önnek, olvassa el.
Amennyi információt itt megosztott velük, kevés a biztos válaszhoz, de én úgy érzem a leírtakból, hogy Önnek (vagyis Ön után az édesapjának már nem kell fizetnie) már nem jár tartásdíj
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

ed_1218@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 28. péntek

11:11:38

Tisztelt Ügyvédnő! A bíróság nem határozott meg gyermektartás összeget, hanem a bérének a 20% van feltüntetve a végzésben. Hanem az én kérdésem az volna, hogy annak idején úgy állapodtunk meg, hogy az apuka személyesen hozza a gyermektartást, de én ezt már nem akarom, mert ő csak 15.000 Ft-ot akar adni, de a bruttó fízetése 264.000 Ft. Mi a módja annak, hogy a munkáltatója vonja le a béréből? Újra pert kell indítanom, vagy elég ha a régi bírósági végzést eljuttatom a munkáltatója felé egy kérelemmel. Segítségét előre is köszönöm: Edit

Válasz:
Kedves Edit! A választ már elküldtem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

pethes jános

1204.bp.wesselényi u .154

Állapot: Megválaszolva

2006. július 27. csütörtök

15:54:09

tisztelettel,kérem a jogi,szak értőt,hogy válaszoljon,kérdésemre-5.éve.nem éllek egyűtt a volt házas társammal,-szeretném ha ki jelentkezne a lakásombol,de nem tesszi,öt éve.mit és hogy tegyek-meg jegyzés semien anyagi követeléssel.nem tartozunk egymásnak-tisztelettel,pethes postai költségeket vállalom....bp.2006.07.26

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Elmegy az Önkormányzathoz, és a jegyzőnek bejelenti. A jegyző kötelessége ilyenkor intézkedni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mirror

atiz79@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 26. szerda

15:20:34

Kedves Dr. Máthé Ildikó A következő eset kapcsán szeretném a tanácsát kérni. Édesanyám közel 30 évi házasság után elhagyni kényszerült édesapámmal közösen szerzett házukat, édesapám összeférhetetlen magatartása miatt. Jelenleg nálam tudja meghúzni magát, de a jövőre nézve nincs megoldás a láthatáron. Mivel apám egyértelműen nem kíván osztozkodni a közösen szerzett és használt vagyonukon, így édesanyámnak jelenleg elég rosszak a kilátásai a jövőre nézve. Az lenne a kérdésem hogy ebben az esetben édesanyám milyen jogos követelésekkel állhat elő, és milyen esélyei vanna arra hogy valami neki is jusson és ne kényszerüljön nincstelenül mindent előről kezdeni. A jelenlegi helyzet a következő: a ház mindkettőjük nevén van, de jelenleg édesapám lakja és nem is kíván kiköltözni, sem eladni, sem a felét kifizetni, sem semmilyen megoldást találni. Van egy autója (csak az ő nevén, de közösen szerezték), és azt is kizárólag ő használja. Milyen módok vannak arra hogy édesanyámnak is jusson a közösen szerzett vagyonból?. Mit tehet édesanyám, ha édesapám nem akarja sem eladni a házat hogy a fele árat édesanyámnak adja, sem két kisebbre cserélni hogy mindketten jól járjanak, sem semmi más. A házasság felbontása nélkül különélő házastársak esetén (mivel nem váltak el) a távozó házastárs mire tarthat igényt? Mennyiben bonyolítja a helyzetet az, ha van a házon még személyi kölcsön (apám nevén), és közüzemi díjtartozásai is vannak? Jogosan várja e el azt hogy édesanyám ezeket a közüzemi tartozásokat segítsen kiegyenlíteni annak ellenére hogy már nem is lakik ott legalább 1 hónapja? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!

1. Ha válópert indítanak, mindenképpen kérni kell a vagyonmegosztást is.
Kérni kell, hogy a bíróság állapítsa meg édesanyjának a kizárólagos lakáshasználatot, mert édesapja összeférhetetlen, és lehetetlen vele egy lakásban élni. Ha a bíróság megállapítja az édesanyja számára a kizárólagos lakáshasználatot, akkor édesapjának többlethasználati díjat kell fizetnie.

2. Kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Közös a lakás is, és közös az autó is. Amennyiben hitel van a lakáson, ki kell fizetni eladáskor, közösen. A közüzemi tartozásokat is fizetni kell, ezek azonban csak édesapját terhelik.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

KRISZTINA

flatsker556643@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 25. kedd

20:35:50

TISZTELT ÜGYVÉDÚR/NŐ! Gyerektartás ügyében fordultam önökhöz.Az lenne a problémám,hogy válásunkor a bíróság úgy határozott,hogy avolt férj a mindenkori jövedelme 40%-át köteles fizetni a két gyermerután,ehelyett ő az általa jónaklátott 15000-15000forintot fizeti,holott a bizonyítható jövedelme kb 160000-170000forint!Jártam a helyileg illetékes családsegítő központba,ott az ügyvédnő azt tanácsolta,hogy fogadjak ügyvédet és forduljak bírósághoz.De sajnos én nemtudok kifizetni egy ügyvédet,mivel a kislányom szívbeteg műtétre várunk!VÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM! TISZTELETTEL:KRISZTINA

Válasz:
Tisztelt Krisztina!
Mindenképpen bíróság a megoldás. Amennyiben nem tud jogi képviselőt fogadni, úgy javaslom, hogy menjen el a bíróságra, panasznapon, és ott Önnek ingyenesen segíteni fognak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

SPEDMAN

spedman@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 25. kedd

18:47:22

Tisztelt ügyvéd ÚR/NŐ Egy 6 gyermekes apa vagyok és kérdésem lenne egy számomra fontos ügyben lehet hogy a fogalmazásom nem megfelelő,de már csak önökbem bízom. Gyermeknevelési támogatás ügyben lehet hogy nem vagyok járatos,de azt tudom vagy legalább is sejtem ha van a kezemben egy olyan határozat,miszerint nevelési támogatás jár 2005 junius -tól-2006 junius-ig. Ez a határozat nem lett megszüntetve (nemszületett rólla határozat)ezt érzem igazságtalannak.Tehát jogilag ez rendbenvan így???? Önök tudnak segíteni ebben akkor azt az összeget ajánlom fel a segítségért amennyit meglehet nyerni.Tehát nem a pénzért akarom a pert hanem az igazságtalanság miatt.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A rendszerhibáért, és a késedelmes válaszért elnézését kérem!
Nem értem teljesen, hogy mit szeretne kérdezni.
Amit írt az azt jelenti, hogy Önt nevelési támogatás címén fizetési kötelezettség terheli 2005 júniustól - 2006. júniusig?
Melyik határozat nem lett megszüntetve? Van több határozat is?
Kérem, ha még aktuális a válaszunk, akkor ezekre a kérdésekre válaszoljon!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ági

lacakrakler@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 25. kedd

15:53:03

Tisztelt Ügyvépd Úr / Nő ! 2000-ben elváltam, a gyermekeimet azóta ( születtek 1987-ben és 1989-ben ) egyedül nevelem. A kérdésem az lenne, hogy mennyi a törvényben meghatározott családi pótlék ebben az esetben, a gyerekek azóta is nappali tagozaton tanulnak, valamint ha nem a teljes összeget kaptam idáig, visszamenőleg igényelhetem-e a különbözetet. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező A rendszerhibáért és a késői válaszért elnézését kérem!
A jogszabályok nem határoznak meg minimális gyermektartást, a tartásra kötelezett személy jövedelmétől függ. Általában 15-25% -ot szokott a bíróság gyermekenként megítélni.
Amennyiben a tartásra kötelezett eddig nem fizetett tartásdíjat, vagy nem a teljes összeget fizette, akkor végrehajtást kell kérni. Csak a 6 hónapnál nem régebbi követeléseket lehet végrehajtás útján érvényesíteni, a többi elévült. Amennyiben a tartásra kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs, és a végrehajtó megküldi a nemleges jegyzőkönyvet, akkor lehetőség van állam által előlegezett gyermektartás megfizetésére is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Fraucarbon

fraucarbon@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 25. kedd

13:31:45

Tisztelt Ügyvéd Asszony! Van egy ötéves fiam, kinek apjától másfél éve külön élek.Élettársi kapcsolatban éltünk, a gyermek elhelyezéséről bírósági határozat nincs, csak egy gyámhatóság előtti megállapodás (kapcsolattartás szabályozása).Eszerint minden második hét péntekjétől következő hét szerdájáig van a gyerek az apjánál, ünnepek, egyéb szünidők pedig fele-fele. Jelenleg párkapcsolatban élek, 3 hete született kisfiunk. Nemrégiben kaptunk egy lehetőséget külföldre való költözésre az Unión belülre.Szeretném nagyobbik fiamat is magammal vinni. Milyen lehetőségeim, lehetőségeink vannak úgy, hogy az apját a láthatás jogától nem szeretném megfosztani? Válaszát előre is köszönöm Egy anyuka

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint elég nehéz lesz betartani a megállapodást. Gondolom, hogy anyagilag sem Önök, sem a volt élettársa nem tudja megoldani, hogy a gyermeket hozza-vigye. A gyermek is növekszik, és iskolás korban ezt a láthatási időt, ilyen távolságból elég nehéz, sőt lehetetlen megoldani.
Meg kell próbálni közös megegyezéssel mindkét fél számára elfogadható láthatásban megegyezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Flatsker Krisztina

flatsker556643@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 25. kedd

12:07:47

Jónapot kívánok!Érdeklődni szeretnék arról,hogy nekem két éve kimondták a válásomat a vagyonmegosztás is megvolt,de most derült ki,hogy a volt férjemnek volt a házasságunk ideje alatt eltitkolt bankszámlája.Szretném megkérdezni,hogy van e mód arra hogy perújrafelvételt kérjek? Válaszát köszönöm!Tisztelettel:FLATSKER KRISZTINA

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Elnézését kérjük a késedelmes válaszért!
Van mód arra, hogy az eltitkolt számlára vagyonmegosztást kérjen. Azonban okirati bizonyítékokra szükség lesz a perben.
Nem perújrafelvételre van szükség, hanem egyszerűen keresetlevelet kell beadni a bíróságra. Jó lenne, ha jogi képviselőt tudna fogadni, vagy a bíróságon panasznapon segítenek megírni a keresetlevelet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Márta

reklamlevelek@primposta.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

17:06:03

Kedves Uram/Hölgyem! Élettársi viszony felbomlása okán egy közös gazdálkodás és lakás elosztása az alaphelyzet,amelyben a tanácsukat kérem. Élettársammal tavaly év végén lakást vásároltam. Ebbol Ő biztosította az önerot, a lakás árának 50%-át, illetve másik 50%-át közösen, fele-fele arányban fizettük/jük a banknak törlesztésként. A tulajdoni hányadot 3/4-1/4 arányban állítottuk fel, amelybol a nagyobbik részre (az önero és a törlesztések felének fényében) a párom jogosult, és ezt a 3/4 tul.részt különvagyonként is definiálta az adásvételi szerzodésben - a tulajdonrészek így egy esetleges házassággal sem változtak volna. Mivel élettársi viszonyunk megromlott, szeretném ha párom kivásárolná a tulajdonrészemet és kiváltaná a hitelt (ez egy másik típusú hitellel lehetséges, tehát a jelenlegit csupán átíratni nem tudja). Több kérdésem is lenne. Mi az, ami engem illet? Mivel számolhatok? Az eddig befizetett törlesztorészek fele? A hitelre vásárolt ingatlanban a tulajdonrészek már éloek-e vagy csak a hitel betörlesztése esetén lehetne ilyen aránnyal számolni? Mivel a közös anyagi ráfordítással felújított ingatlan értéke növekedett, lehet-e az értéknövekedés felét kérni? Segítségüket előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mivel élettársi kapcsolatban vannak, így nem mindennek a fele-fele, hanem a hozzájárulás aránya számít:
1.) ha Ön bizonyítani tudja, hogy a részletek felét tényleg Ön állta, akkor Ön megilleti az eddig befizetett törlesztő részletek fele

2.) Értéknövelő beruházásokból annyi illeti meg, amilyen arányban Ön ezekhez hozzájárult. Ha a beruházás felét Ön fizette, akkor a fele.

3.) Élnek-e a tulajdoni viszonyok: igen, már élnek, de ha a hitel lejárata előtt szeretne a tulajdoni hányadától megszabadulni, akkor Önnek nem jár az ingatlan jelenlegi értékének az 1/4-e, azért, mert a még fennálló tartozását az élettársa egyedül fogja kifizetni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ani

k.anita75@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

15:22:23

Tisztelt Ügyvéd Nő/Ügyvéd Úr! Próbálom röviden leírni párom esetét, amiben szeretném segítségüket kérni. 18 évesen nősült, katonaság ideje alatt, mert babát várt az akkori barátnője. Már akkor is történtek furcsa dolgok, ugyanis a felesége a terhesség ideje alatt kérte páromat, hogy nézesse meg a vércsoportját, ne hogy genetikai problémája legyen a születendő babának. A vécsoport megállapítás megtörtént, a feleség a szülés után a kórházban csak annyit mondott, hogy a gyereknek megegyezik a vércsoportja az apáéval. A gyerek születésétől a felesége teljesen megváltozott. Igaz hogy összeköltöztek, de rövid időn belül a felesége beadta a válópert, a párom hazaköltözött az édesanyjához. A gyerekhez ment látogatóba talán 2-3 alkalommal, többre ugyanis nem volt lehetősége, mert szó szerint elkergették a lakásból. Próbálkozott egészen a gyerek 2 éves koráig, amikor már el is hozhatta volna, de hiába, a gyerek ha meglátta láthatóan félt tőle. Párom úgy gondolta, talán jobb lesz a gyereknek, ha nem zavarja meg, hisz nem akart neki ártani. Sajnos a bíróság által nem került meghatározásra a láthatás időpontja, nincs érvényes határozat. Úgy gondolta a párom, vár amíg a fia nagyobb lesz, talán eredménnyel jár. A fiú közben 13 éves lett, akit ha meglát ő, vagy a párom családjából valaki az utcán, az anya úgy helyezkedik, hogy még csak látni se lehessen. Tavaly tavasszal a párom édesapja elment a helyi Gyámhivatalba, hogy szeretné látni az unokáját. Másfél év után most került pont az ügy végére. A Gyámhatóság elutasította a nagypapa kérelmét, mondván, hogy a gyereknek nem tenne jót a környezetváltozás. A páromban már az is felmerült, hogy esetleg nem is ő a gyerek apja, hisz a katonaság ideje alatt egy alkalommal volt csak kimaradáson, ami után a barátnője bejelentette, hogy gyereket vár, és az a vércsoport meghatározás is elég furcsa. Kérdésem, hogy bírósági határozat hiányában hogyan gyakorolhatja párom a láthatási jogát, ha a volt felesége nem hajlandó elengedni a gyereket, már ha az övé, illetve milyen módon lehetne apasági vizsgálatot kérni, az milyen költséggel jár. Várom válaszukat.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nagyon nehéz a dolog. Apaság vélelemének a megdöntése iránt pert kell indítani, és különböző orvosi vizsgálatokon átesni. (vérvizsgálat kevés!!) A láthatás kérdésében csak az orvosi vizsgálat eredmény ismeretében kellene dönteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

ed_1218@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

09:36:41

Tisztelt Ügyvédnő! Az élettársam elköltözött, vagyis a volt férjem. Annak idején a bíróságon megállodtunk, hogy személyesen hozza a gyermektartást. Akkoriba nem volt munakhelye adott 12.000 Ft-ot, most mikor a bruttó fízetése 164.000 Ft 15.000 Ft-ot akar adni. Mi az eljárása annak, hogy a munkáltatója a fízetéséből vonja le a gyermektartást? Elég, csak az előző bírósági végzést leadnom a munkáltatójának, vagy ulyra pert kell indítanom kérelmezve a gyermektartás levonását a béréből? Segítségét előre is köszönöm: Edit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a bírósági határozat 12.000,- Ft-ról szól, és arról, hogy a kötelezett maga teljesít, akkor addig, amíg arra alapot nem szolgáltat, tehát meg nem tagadja a fizetést, Önnek nincs arra lehetősége, hogy a munkáltató tiltson 15.000,- Ft-ot.

Gyermektartás díj felemelése iránt pert kell kezdeményezni, és ott kérni, hogy a gyermektartás díj közvetlenül a munkáltató által kerüljön levonásra.
Ha lesz ilyen bíróság határozata, akkor semmi akadálya nem lesz, de addig nem tud tenni semmit.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

niv

pitonka16@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 23. vasárnap

20:27:52

én 16 éves vagyok és ha mondjuk nem engednek el sehova az apám se a barátomhoz se a barátaimhoz nyár alatt 1 szer voltam a barátomnál lehet e valamit jogilag teni vagy esetleg elköltözheteke szülöi belegyezés nélkül és mi a menete

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Azt hiszem, ezt nem jogszabályokkal kell megválaszolni. El kell gondolkodnia azon, hogy ez miért is van így?
Egyébként akkor költözhetne el otthonról (hivatalosan, anélkül, hogy visszavinnék a szüleihez), ha egy nagykorú személy vállalja, hogy gondoskodik Önről.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

msikiw

msikiw@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 23. vasárnap

14:09:44

Tisztelt Cimzett! A problemám a következő.Élettársi viszonyban éltem a párommal van egy 1 éves gyermekünk.Különösebb problémánk nincs egymással ,fizeti a gyrektartást,jön hetente.Azt viszont nem engedné,hogy a gyereket kivigyem kölföldre,hogy ott élhessünk, bármit is javasolnék neki megoldásként.Pedig elképzelhető,hogy a jővőben szeretnék kimenni gyermekkel együtt.Kérem segitsen van-e módja ,hogy kimehessünk? Előre is köszönöm segitségét!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Jó lenne tudni, hogy az élettársa tett-e teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot?
Amennyiben igen, úgy közös a szülői felügyelet.
Álláspontom szerint van rá lehetőség, hogy kimenjenek a gyermekkel külföldre. A gyámhivatalban (vagy bíróságon, ez több mindentől függ, hogy melyiknél a kettő között) kezdeményezni kell a gyermekelhelyezést, vagyis, hogy a gyermek hatóságilag Önnél legyen elhelyezve.
Amennyiben kizárólagos szülői felügyeletet állapítanak meg, úgy semmilyen engedély nem kell az apától ahhoz, hogy külföldre utazzanak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kac

izisz44@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 19. szerda

19:29:07

Tisztelt Ügyvédnő! Mi a teendő? Válófélben lévő szülők közül a házasságtörö fél a 9 éves gyermek előtt lejáratja, és rágalmazza a másik szülőt, hogy igy a gyereket magához köthesse. Ennek érdekében még a nagyszülőktől is eltiltja, ahol 6 éves koráig nevelkedett, többet volt nálunk, mint otthon. A gyereket úgy manipulálja , mintha ő nem akarna menni, /ezt kell mondania/, ezt a gyerek elszólásaiból lehet tudni. Hogy ez igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kb. 5 km-re lakó nagyszülőkhöz biciklizik titokban egyedül veszélyes úzvonalon, azért, hogy láthassa őket. Iskolás kora óta is minden szünidőt nálunk töltött, egészen addig, míg be nem következett a család felbomlása. Elszigeteli a családtól, a másik szülőtől, de a nyári, és egyáltalán az iskolai szünnapokat az utcán, és a többi hasonló helyzetű gyerekekkel tölti estig. Erkölcsileg, szellemileg, fizikailag is veszélyben van a kisgyerek. Tehet-e valamit jogilag a nagyszülő? Köszönettel: egy aggódó nagymama.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Tehát, a Gyámhivatalnál kérheti a nagyszülő, hogy számára is állapítsanak meg láthatást. Amennyiben a nagyszülő megkapja és az szülő ezt nem tartja be, akkor a Gyámhivatalnál tett bejelentés alapján még meg is bírságolhatják.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Gréta

greta.dobo@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 19. szerda

16:56:19

Tisztelt Cím! Párommal több, mint nyolc éve vagyunk együtt. Közel két éve jegyben járunk, és már évek óta együtt élünk. Párom szülei elváltak, és a válást követően párom is, és húga is az édesanyjával maradt. A válásra többek között az apa alkoholproblémái miatt került sor. Az apa kapcsolata teljesen megromlott a gyermekeivel, sem a párom, sem a húga nem kíváncsi rá. Szerették volna végleg megszakítani vele a kapcsolatot, mert az apa évek óta megkeseríti az életüket. Az utóbbi fél évben leginkább a párom a célpont. Évekkel ezelőtt a párom egyéjszakás kalandba keveredett egy lánnyal, és ebből a kalandból kisfia született, aki idén töltötte be a negyedik életévét. Persze a páromnak esélye sem volt beleszólni abba, hogy megszülessen-e ez a gyermek, hiszen az anya csak a terhessége nyolcadik hónapjában (levélben!!!) közölte a párommal, hogy kisfia fog születni. Mi először ezt a levelet csak egy nagyon rosszindulatú tréfának tekintettük, de aztán az évek során folyamatosan kaptuk a leveleket, hogy a párom fizesse a gyerektartást, illetve jelenjen meg az apasági vizsgálaton, valamint, vegye a nevére a gyereket. Tavaly meg is történt az apasági vizsgálat, és bebizonyosodott, hogy tényleg a páromé a gyermek. Mivel azonban ő nem akarta ezt a gyermeket, nem volt hajlandó a nevére venni, így a gyermek az anya vezetéknevét viseli. Közben a bíróság is határozatot hozott a gyermektartás összegéről, ami kb. egy hónappal ezelőtt négy évre visszamenőleg ki is lett fizetve, bár nem gondoljuk úgy, hogy a teljes összeg járt volna az anyának. Tavaly december óta ugyanis nem az anya neveli a kisfiút, hanem a párom édesapja és élettársa. Persze azt, hogy magukhoz vették a gyermeket, mi csak utólag tudtuk meg, és azt is, hogy a párom édesapja évek óta folyamatosan tartotta a kapcsolatot a gyermek anyjával, akinek ő szerzett munkát, illetve ő fizeti az albérletét is. A gyermek költségeit pedig teljes mértékben ő és az élettársa állja. Ők íratták be óvodába is, a gyermek ugyanis, amíg az anyjával lakott, még óvodába sem járt. Idén februárban párommal meglátogattuk a kisfiút, aki korához képest rendkívül elmaradott, és nagyon félénk, amit persze meg is értünk. Terveztük, hogy a kisfiút rendszeresen látogatjuk majd, de sajnos a párom apja úgy viselkedett, hogy a második látogatásunkat már nem követte egy harmadik. Elegünk lett abból, hogy ha mentünk, a párom apja nem józanon várt bennünket. Nem értjük azt sem, hogy ilyen körülmények között (az élettársa is iszik) hogyan engedélyezhették nekik, hogy neveljék a kisfiút, és az anyát sem értem, hogy hogyan hagyhatta egy ilyen helyen a gyermekét. Úgy gondoljuk, nem is törvényesen van náluk a gyermek, hiszen az anya ügyvédjét (aki vissza is adta az ügyet) a párom édesanyja világosította fel arról, hogy a gyermeket nem az anya neveli. Szóval a gyermekét szépen elpasszolta, a pénzt meg zsebre tette. Ez persze még a kisebbik probléma. Mi fizetjük a gyerektartást, de mást nem szeretnénk, bár páromnak kéthetente két órát ítéltek meg láthatási időként. Párom apjának hozzáállása viszont számunkra érthetetlen. Egyik pillanatban még szeretné, hogy menjünk, és látogassuk meg a kisfiút, következő pillanatban pedig már fenyegetőzik. Páromnak még esélye sem volt arra, hogy ismerkedjen a fiával, az apja viszont rögtön, már az első ottlétünkkor előállt azzal, hogy hálásnak kell lennünk azért, hogy ő már hónapok óta neveli a kisfiút, és nagyon reméli, lesz annyi eszünk, hogy a továbbiakban majd mi vállaljuk ezt a feladatot, mert hosszú távon nekik nincs kedvük hozzá. Mi viszont nem szeretnénk magunkhoz venni a gyereket, és már látogatni sem szeretnénk: Kb. két hónappal ezelőtt ugyanis párom elment az édesanyjával a kisfiúhoz, de a kisfiú amint meglátta az apját, egyből elkezdett sírni, fél az apjától, ezért nem is erőltetjük a látogatásokat. Szóval azzal, hogy már visszamenőleg is ki lett fizetve a gyerektartás, azt reméltük, lezárul az ügy. Tegnap este azonban a páromat felkereste az apja a munkahelyén. (Nem tudjuk, hogy honnan tudta meg hol dolgozik, hiszen igyekeztünk titkokba tartani, és ez hosszú hónapokig sikerült is.) Persze az apa ismét részeg volt. Páromat elkezdte ütni, illetve rugdosni ahol csak érte, a kollégái szeme láttára. És elkezdte szidni a páromat, mekkora egy szemét, amiért nem látogatja a gyerekét. Párom nem mert visszaütni, attól tartva, hogy még ebből az ügyből is ő jön ki vesztesen. Ezt viszont mégsem akarjuk annyiban hagyni. Elegünk van abból, hogy nem bír minket békén hagyni, és a gyermek anyját is ellenünk hangolja. Ő volt ugyanis az, aki rávette a gyerek anyját arra, hogy jelentse fel a páromat a gyerektartás miatt, holott, miután elváltak a párom anyjával, ő sem fizette a gyerektartást a párom, illetve a húga után. A kérdéseim tehát a következők: Lemondhat-e a párom a gyermekláthatási jogáról? Ha igen, hol, és hogyan kell ezt megtenni? Ha bejelentést teszünk a gyámügyeseknél, hogy a kisfiút nem a megfelelő környezetben nevelik, juthatunk-e valamilyen eredményre anélkül, hogy ismét a bíróságra kellene járnunk? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Gréta

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem kell lemondani a gyermek láthatásáról. Az apa szuverén joga, hogy gyakorolja-e vagy nem. A gyermektartásdíjat azonban ettől függetlenül fizetni kell.
Bejelentést tehetnek a Gyámhivatalnál a kisfiú rossz körülményei miatt, de ha bejelentést tesznek, arra számítsanak, hogy tanúként esetleg többször meghallgatják Önöket.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

bigmedve

bignores@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 18. kedd

08:27:33

T.cím! Feleségem és két kiskorú gyermekem van.Hat év házasság és albérlet után tavaly decemberben vásároltunk egy lakást.Teljes hitelből 25 évre, fele-fele arányban.Az ingatlant ilyen esetben tíz évig nem lehet eladni. A kérdésem az lenne, hogy válás esetén mi lesz a lakással? Természetesen a gyerekeknek hagynám a lakást, de akkor hivatalosan ki kellene a feleségemnek fizetnie engem, ha jól tudom.De erre semmi esély. Vagy fizessem a törlesztőrészlet felét úgy, hogy ott sem lakok? Kérem segítsenek mert nagyon fontos lenne! Köszönettel: norbi

Válasz:
Tisztelt Bigmedve!
Egy esetleges bontóper során a leghasznosabb az lenne, ha a feleségével nyugodt körülmények között tisztáznák a lakással kapcsolatos kérdéseket. A per során többféle lehetőség áll fenn az ingatlan kapcsolatos kérdések rendezésére, a bíróság kérelemre dönt a lakáshasználatról. Az ingatlant természetben megoszthatják, illetve akinél elhelyezésre kerülnek a gyerekek, ő válik jogosulttá a lakás használatára. Érdemes lenne jogi képviselőt meghatalmaznia, aki majd a per során szakszerű tanácsokkal látja el Önt.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

Valéria

valery.szabo@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 18. kedd

00:07:08

Kedves Ügyvédnő! Élettársammal folytatott kapcsolatomból egy gyermek született, ő most két éves. Kapcsolatom az élettársammal megromlott. Ő azzal fenyeget, hogy a gyermeket saját kizárólagos felügyelete alá vonja, és nem enged hozzá közel. Ennek jogosságát azzal indokolja, hogy a gyermek állandó lakcímeként az ő lakása van feltüntetve, tehát jogosan tarthatja ott őt, engem viszont bármikor kitehet, hiszen nem vagyok bejelentkezve oda. Ezért nem merek lépni, pedig igen sok elviselhetetlen helyzetet teremtett, amitől a gyermeket is fontosnak látom megóvni. (Élettársi kapcsolatunk nem hivatalos, mondhatjuk, hogy együtt élünk 5 éve.) Köszönöm a válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Szinte kizárt dolognak tartom, hogy a bíróság neki ítélné a gyereket. Nem hiszem, hogy sikerülnek neki amit kitervelt. Álláspontom, hogy azért mond ilyeneket, hogy Önt megfélemlítse.
Legjobb lenne, ha a lakhatásukat (mármint az Önét és a gyermekét meg tudná oldani, és egyszerűen elköltözne tőle. A bíróságon pedig pert indítana gyermekelhelyezés címen, kizárólagos szülői felügyelet mellett.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ditta

ditke1@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 17. hétfő

21:12:52

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvédúr!A következő problémámban kérem a segítségét.Párommal 11 éve élek együtt és van egy 6 éves lányunk, ak ősszel megy iskolába.Tavaly édesapám meghalt és megörököltem a házát.Az erről szóló közjegyzői végzést januárban , a földhivatali bejegyzést júniusban kaptam kézhez.A ház erősen felújítandó és még az összes bútort is kidobtuk.A párom 3 hete bejelentette, hogy nem tud többet elviselni engem, azonnal költözzek el( részben azért,mert nem tettem semmit a házeladással kapcsolatban).A közös lakásunk szépen felújított és ebből az én részem 1/4.A lányunkat a lakásunk melletti iskolába irattuk. A párom azt akarja,hagyjam nála a lányomat és úgy neveljük közösen, hogy akkor viszem el őt amikor akarom.Én rugalmas munkarendben vagyok(8:20 percet kell ledolgoznom+utazás), így 7-re be kell majd vinnem az iskolába és jó , ha érte tudok menni 5-re az ügyelet végére.A társam ezzel szemben kötetlen, így bármikor viheti.A kérdésem az lenne, hogyha elmegyek abba a lepusztult házba elveheti-e a lányomat tőlem(gyámhatóság)a nem megfelelő körülmények miatt?A lakásrészemet megkaphatom-e, illetve kaphat-e az én örökségemből részt? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel:Ditta

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Örökség az Ön különvagyon, ahhoz a férjének semmi köze.
Semmiképpen ne költözzön el otthonról. Fizesse ki a férje az Ön egynegyed részét, és akkor hajlandó elköltözni. A kislányt semmiképpen na hagyja a férjénél. Nem hiszem, hogy elveszik Öntől a kislányt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

B. Anikó

brozovicsa@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 17. hétfő

16:04:38

Tisztelt Jogi Fórum! A problémám a következő: a férjem 2001. novemberében elhagyott minket, az akkor egy éves kislányommal, majd hossza válási procedúra után elválasztottak minket 2003-ban. A volt férjem fellebbezett a Megyei Bíroságon a vagyonmegosztás miatt jogtalanul, így az előző ítéletet helybenhagyták (házassági szerződésünk volt).A gyermekünk nálam lett elhelyezve, de a férjem nem látogatta és tartásdíjat sem fizetett. Két éve felbukkant, majd fél évre rá össze is költöztünk a gyermek miatt. Mi nem jöttünk ki egymással, így hol együtt hol külön voltunk. Az én lakásomban laktunk és valójában én tartottam el mert, az ő fizetése az adósságaira ment el, már amikor volt munkahelye. Öt hónapja külön élünk a gyereket havonta egyszer látogatja, vagy viszi el, de tartásdíjat csak a múlt hónapban fizetett. Az ítélet alapján fizetésének 20%-át,ill. min. 15000 Ft-ot kellene fizetnie, de Ö a Minimélbér 20 %-át hajlandó csak kifizetni. Kérdésem a következő: Kérhetem-e tartásdíj utólagos megfizetését, ill. a Megyei Bíróság még 2003-ban arra kötelezte, hogy fizessen nekem 23000 Ft-ot amít a mai napig nem fizetett ki? Ha kérhetem akkor mi ennek a módja, ugyanis az ügyvédi költséget nem tudom kifizetni? Köszönettel és Tisztelettel: B. Anikó

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Tartásdíjat visszamenőleg csak 6 hónapra lehet követelni.
Amennyiben nem tud megfelelő jogi képviseletről gondoskodni, javaslom, hogy menjen be az illetékes városi bíróság panasznapjára, és ott hozzáértő emberek kiállítják Önnek a szükséges okiratokat ehhez.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bordács István

bordacs.istvan@regal.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 17. hétfő

13:07:18

Tisztelt Cím! 3 hete elköltöztem otthonról, a szüleimtől a rokonaimhoz. Sajnos elmérgesedett a dolog, és a szüleim nemhogy a tv-m, számítógépem, videóm nem engedik elhozni otthonról, de még a ruháimat sem adják oda. Saját keresetem van, 22 éves vagyok. Mit tehetek? Vehetek igénybe rendőri segítséget? Válaszukat előre is köszönöm! István

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a műszaki dolgok az Ön saját tulajdonát képezik, akkor ki kell, hogy adják. Akár a rendőrséget is igénybe lehet venni.
A javaslatom azért az lenne, hogy próbálja megoldani a helyzetet a szüleivel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

bubcsekmano

bubcsekmano@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 14. péntek

11:09:20

Tisztelt Hölgyem/ Uram! Édesapám nem hajlandó gyerektartást fizetni, pedig még nappali tagozatos diák vagyok... és 20 éves... A bíró úgy ítélt, hogy estin fejezzem be a tanulmányaimat...mert befejezhetem ott is... Édesapám taxis (vállalkozó) ..ezért minimálbérre van bejelentve..ő erre is hivatkozva..nem fizet.. Állítása szerint 25000.- (huszonötezer ft) csak az autó részlet amit fizet havonta... Tudomásom szerint a 3. házasságából hamarosan gyermek születik...a feleségének is van egy saját gyermeke, akinek nem édesapám a vérszerinti apja.. Volt Bt-je illetve rengeteg autóról van tudomásom..amik általában Skodák...a kért rendszám alapján utána jártam..és 8 db autót találtam ami az ő rendszámán fut... bacsi-1 és mgv-001 a két rendszáma... szeretnék felvilágosítást kapni, hogy miért is nem kell fizetnie...én ezt nem nagyon értem...Édesanyám pár napja kapta meg a levelet miszerint a két fél beleegyezett a júniusi tárgyaláson ebbe a dologba...édesanyámat nem is értesítették arról hogy júniusban tárgyalás lesz... Köszönettel: Pala Tímea

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Akkor a bíróság döntését meg kell fellebbezni.
Nem értem a tárgyalás menetét. Elvileg a felsőfokú iskolát végző nagykorú gyermek után is kell fizetni a tartásdíjat.
Nem ismerem az Önök ügyének az releváns részletét, így nehéz megmondani miért így ítélt a bíró.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

D.judit

dnyjudit@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 12. szerda

22:03:23

Tisztelt Ügyvéd Úr! 21 évi házasság után válni készülünk.Szeretném megérdeklődni, hogy a vagyonmegosztásnál mire tarthatok igényt. Van egy 21 éves és egy 17 éves gyermekem, mind a kettő tanul.Szeretném tudni, hogy várjam meg amig a fiam betölti a 18.életévét, vagy inkább most indítsam el a válást. 1985. novemberében házasodtunk össze,akkor már épült a társasházban a lakás amire a férjem egy bizonyos részt már befizetett.A szocpolt,és a lakás kifizetéshez szükséges összeget már házasság után vettük fel, a lakásba 1987-ben költöztünk.Tudomásom szerint, a férjem külön vagyona csak a házasság előtt kifizetett összeg, a lakás már közös vagyon.1+2fél szobás a lakásunk, tehát nem megosztható.Szeretném tudni, hogy kötelezhetnek-e arra, hogy eladjuk a lakást,ha a gyerekek velem maradnak milyen % résszel kapok többet mint a férjem.Van-e arra mód és lehetőség, hogy az eldugott pénzről (sejtésem az, hogy takarékjegybe fektetett az Anyjánál őrzött)összeget a bíróságon megemlítsem.Jogosúlt vagyok-e gyermektartásra amíg a gyerekek tanulnak, és mivel 150.000.-ft a papíron felmutatott jövedelme igényt tarthatok-e a feketén kifizetett összeg után ha a bíróságon megemlítem.Édesanyám a gyermek születése után részére kötött életbiztosítást 10 évvel ezelőtt megváltoztattuk és a férjem nevére átkötöttük Aranyfonal néven( kedvezményezettek a gyerekek ).Ez egy nagyértékü biztosíttás kérhetem-e a felét. Segítségét előre is megköszönöm. D.Judit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom, hogy nyugodtan kérje a lakás felét. Sőt kérje a kizárólagos lakáshasználatot is. Akkor Ön maradhat a gyermekekkel a lakásban, ha ezt a bíróság megítéli és a férjének el kell költöznie. (persze a lakáshasználati jog ellenértékét azonnal egyösszegben Önnek ki kell fizetnie a férje részére). A vagyonmegosztás során amennyiben ön biztosítja a közös kiskorú gyermekek lakhatását, akkor kb. 20%-ot még kérhet a férjétől. Tehát a férjének a lakás 30%-át kellene kifizetni. (persze az Ön esetében a gyermekek már elég nagyok, így lehet, hogy a 20%-ot nem fogja megítélni a bíróság!, de valamennyi százalékot igen.) Említse meg az eldugott pénzt is!
Ameddig tanulnak addig jogosult a gyermektartásra!
Kérheti a biztosítás felét, a feketén kifizetett összegre csak akkor tarthat igényt, ha bizonyítani tudja, hogy létezik. (Az, hogy Önnek erről tudomása van, kevés bizonyíték)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

katona Marianna

muci170@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 10. hétfő

16:42:23

Férjemnek van egy 15 éves lánya.Előző feleségétől már 9 éve elvált. Az akkor megegyezett gyerektartási dijat amig tudta fizette a férjem,majd megegyeztek hogy amikor tudja fizeti!A lányával nem tartják a kapcsolatot!!! Mi 3 éve házasodtunk össze .Én epilepsziás vagyok.Előző házasságomból van egy 13 éves lányom és most várjuk a közös babánkat! A férjem sajnos a betegségem miatt nem tud dolgozni ,mert nem maradhatok felügyelet nélkül.Igy a szociális járadék amit kap 4500ft! A kérdésem az lennne ,hogy ebböl a segélyböl és az én 47ezer ft-os rokkantsági nyugdijomból hogyan fizessünk gyerektartást? Vagy ezért börtönbe is csukhatják?? Kérem mielőbb válaszoljon!! Köszönettel:Egy aggodó kismama

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Azt azért nem akarja elhitetni ugye, hogy a férje 4500 Ft-ból él? Azt sem akarja ugye elhitetni, hogy havi 52.000,- Ft-os jövedelemre a már meglévő gyermeke mellé még egy gyermeket vállaltak???? Azt sem szabad elfelejteni, hogy a férjének is van egy gyermeke, akinek az ellátásáért felelősséggel tartozik.
Na de félretéve ezeket a dolgokat, a válasz úgyis az Önök lelkiismeretére van bízva.
A gyermektartásdíj gondolom valamilyen bírósági határozattal lett megállapítva. (ítélettel, vagy végzéssel). Az, hogy az Ön férje és a felesége miben állapodtak meg ezután, sajnos abszolútte irreleváns. A jogerős döntés a lényeg. Tehát ha a férje nem fizette ki a jogerős döntésben megállapított díjat, akkor azt a volt feleség akár végrehajtás útján is kérheti. Tartás elmulasztása miatt büntetőpert is kezdeményezhet a férje ellen, és ha ebben az eljárásban nem fizeti ki a hátralékát, bizony még börtönbe is kerülhet. (persze azért nem egyszerre ezzel fogják kezdeni a
büntetést.)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

phenya

phenya@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 10. hétfő

11:01:27

Tisztelt Cím! A problémám a következő. Testvéremet csúnyán becsapta a barátnője, ugyanis 5 hónapos terhes és ezt nem mondta meg neki. A testvérem nem akarja a gyereket, eddig se akarta. A kérdésem az lenne, hogy alá lehetne-e a barátnőjével írattatni most egy olyan papírt, hogy a gyermeket születése után örökbe adja? Várom mielőbbi válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem lehet! Sajnos a következményeket viselni kell!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Krisztina

inci-eisten@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 07. péntek

16:05:48

T.Ügyvédnő! Élettársi kapcsolatomból két kk. gyermek született. Kapcsolatunk megromlott, társam az Ő résztulajdonában lévő lakásból elküldött. Tartásdíjban megegyezni nem tudtunk,így bíróság döntött.A gyermekeket nálam helyezték el,s megállapították a tartásdijat.(megj;a könyvszakértő a jövedelméhez méltánytalanul alcsonynak tartotta a tartásdijat és bírósághoz fordult.) A kapcsolattartást a bíróság szabályozta.(4 éves, 2 és fél éves gyermekek). A nyári elvitel úgy lett leírva, hogy f. év júl.3-10-ig, kitérve úgy, hogy az apa kapcsolathétvégéjével egybeesően. Változott a kétheti szombat-vasárnapi kapcsolattartás, s az apa önkényesen döntött úgy, hogy 1-én elvitte, s SMS-ben jelezte, hogy 10-én hozza haza őket. Egyébként is állandó lelki terrornak vagyok kitéve, személyesen, telefonon, a gyermekek előtt meg nem engedett jelzőkkel illet.Megfenyegetett, hogy eltesz láb alól. Jogai csak neki vannak, hisz ezt bizonygatta a bírósági eljárás során, minden bírói intelmet figyelmen kivűl hagyva. Kérdésem: 1. Hol vannak a kapcsolattartás határai? 2. Hol vannak az anya jogai? 3.Mi a további teendő?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Hát nem tudom, hogy mit válaszoljak! Ezekben a helyzetekben sok kitartásra van szüksége a feleknek, főleg annak, aki ellen a volt házastársa lelki terrort folytat.
Először is kitartást javaslok. Amennyiben a volt párja nem tartja be a láthatásra vonatkozó szabályokat, úgy a gyámhatóságnál jelezheti, és kérheti, hogy szorítsák rá az apát a kapcsolattartás betartására.
Amennyiben Önnek is volt tulajdonrésze a közös lakásban, úgy annak is követelheti az Önre eső részét. (bár nem tudom, hogy ezt már rendezték-e) Vannak jogai, és igenes éljen velük. Ha az apa nem fizeti a gyermektartásdíjat, kezdeményezzen büntetőeljárást ellene, valamint kezdeményezze a végrehajtási eljárást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Henriett

suora@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 06. csütörtök

22:59:35

Tisztelt Ügyvéd Úr/ Asszony! A problémám a következő: szüleimmel és testvéremmel (a húgom és én is már keresők vagyunk) lakunk egy panel lakásban, mely a két szülő nevén van. Apám most válni akar és a lakás értékének felét követeli. Jogilag az ingatlan mekkora hányada illeti meg őt? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Henriett

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a lakást a házassági vagyonközösség fennállása alatt szerzeték a szülei, és nem az édesanyja különvagyonából, valamint a lakás felújítások, és egyéb beruházások sem az édesanyja különvagyonából történtek, valamint a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor édesapját megilleti a lakás értékének a fele.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kati

nemetkata@msn.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 06. csütörtök

11:50:29

Tisztelt Tanácsadó! Kicsit összetett dologról szeretnék többet tudni.Élettársam 2003 októberében elvált, 20 évi házasság után, gyerek nem született. Közösen felépített házuk van.A vagyonközösség megszüntetését peren kívűl intézték volna.A feldobott 2 millió Ft nem fogadta el az élettársam, ügyvédet fogadott. Azóta tárgyalás félévente, mert mindíg valami újabb ténnyel áll elő a volt feleség. ( örökség, ajándékba kapott pénz, amit persze nem tud igazolni hiteltérdemlően, a Bírónő mindent visszautasított eddig, csak ez mindig egy újabb tárgyalás, új időponttal.) Szakértő bevonásával a megállapított ráeső rész valamivel több mint 6millió Ft. Ennyit is kért 2003-ban, tehát az összeggel nincs baj. De... A volt felesége nem fogadta el ezt a szakértői véleményt, másikat kiért. Szeretném tudni, hogy meddig lehet még ezt húzni ? Az élettársam azóta albérletben él, teljesen kizárta a volt felesége a házból. A leveleit sem kapja meg, sőt hitelt sem tud felvenni, mert nem kap közüzemi számlát az állandó lakcíméről, ahonnan ki van zárva.( A volt feleség nem ad. ) Jogos ez így? Az ügyvéd türelemre int, de meddig legyen még türelmes? Válaszát előre is köszönve, maradok tisztelettel

Válasz:
Tisztelt Kati!
Én is türelemre inteném, sajnos a polgári peres eljárások ilyen hosszadalmasak. A volt feleségnek a perben joga van másik szakértőt kérni, amennyiben az előző szakvéleményt nem fogadja el.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

SzabóTünde

violacska78@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 06. csütörtök

09:13:17

jó napot! egy kérdésem lenne. A bátyámnak született egy gyermeke az élettársától. eddig albérletben laktak,de sajnos kirakták őket. Az élettársa még papiron nerm vált el sajnos. azt igérte,hogy amig nem találnak másik albérletet,addig ő elköltözik a nagymamájához.ez nem igy történt. kiderült,hogy visszaköltözött a férjéhez.mivel a tesóm a gyereket nem tudta a nő házassága miatt még a nevére venni,ezért a férj számit jelenleg jogilag az apának. az lenne a kérdésünk,hogy milyen jogai vannak a bátyámnak?hiszen ő a gyerek apja.megteheti a lány,hogy elviszi a gyereket? láthatási jogok,elhelyezés,ilyesmi hogy van ebben az esetben? a gyermek 2 hetes mégcsak. érdemes lenne harcolni érte? van rá esély hogy nekünk itéljék?láthatási jogunk van már most is,nem? válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Először is a gyermek családi jogállását kellene tisztázni. Ez azt jelenti, hogy apasági pert kell indítani, hogy a gyermek az Ön testvéréé.
Amennyiben ebben a perben megállapítják, hogy a gyermek a testvére gyermeke, onnéttól kezdve leszenek a testvérének jogai és kötelezettségei.
Láthatás, és gyermektartásdíj-fizetés.
Egy újszölöttnek természetesen az édesanyjával kell maradnia, majd 3 éves kora után tarthatja az apa pl. két napra ( éjszakára is) magánál láthatások alkalmával.
Indíthat a testvére gyermekelhelyezés iránt is pert, de a bíróság csak abban az esetben helyezi el az apánál a gyermeket, ha az anya magatartása a gyermek testi és szellemi fejlődésére nagyon káros hatással van. Pl.:
alkoholista, drogos stb.
Nem ismeres az anya anyagi és lakáshelyzetét, ezért nem tudom megmondani, hogy Önöknál helyeznék-e el a gyermeket. Így látatlanban is azt mondom, hogy valószínű, hogy az anyánál maradna, de ettől függetlenül a családi jogállást rendezni kellene. A láthatás joga csak ekkor nyílik meg az apa számára.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

domina

polonkaicecilia@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 05. szerda

13:05:19

Tisztelt jogi tanácsadás! Szeretnék segítséget kérni ahhoz a problémámhoz amit a válásom okozott. Három gyermekem van.Velük otthon voltam végig gyesen. Igaz már jelen pillanatban a legkissebb 14 éves, a lkegnagyobb pedi 20. Közben sorozatos betegségeim miatt 1999-ben lelettem százalékolva 50%-ra.Ez 23,600ft-ot jelent számomra. A gyermek elhejezés megtörtént,középső kislányom van velem .a kicsi az apjával maradt.Volt férjem dolgozik 85 ezer ft-ra van bejelentve a többit zsebbe kapja. (Ezt nem tudom bizonyítani).Édesanyámmal és kislányommal albérletben lakom. Anyukám fizeti az albérletet én meg az egyéb dolgokat.Azt szeretném megtudni hogy kaphatok-e asszonytartást? A bírónő megkérdezte tőlem a tárgyaláson ,hogy igényt tartok-e rá. Én igennel válaszoltam. Erre a bírónő arra kért hogy nézzek utána a lehetőségeknek. Igaz a volt férjém tiltakozik ez ellen, csak gyermektartásdíjat hajlandó fizetni. Kérem segítsenek nekem abban, hogy tisztában lehessek a jogaimmal és a lehetőségeimmel. Tehát az asszonytartás lehetősége és arra való jogosultsága érdekelne. A segítségüket tisztelettel előre is megköszönöm! domina

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Csjt.(Családjogi törvény) 21. § (1) bekezdése alapján: A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

A Csjt. 21. § (1) bekezdése szerint a házastársi tartás három együttesen megkívánt feltétele:
- az önhibán kívüli rászorultság,
- a jogosult tartásra érdemessége vagyis az érdemtelenség hiánya,
- a kötelezett teljesítőképessége.
A három feltétel közül az első kettő értelemszerűen a jogosulti, a harmadik a kötelezetti oldalon kell fennálljon ahhoz, hogy az igényérvényesítés eredményes legyen. A bizonyítási teher szempontjából azonban az első feltétele az, ami a jogosulti oldalon jelentkezik. Mind a tartásra a jogosult érdemtelensége, mind a saját teljesítőképtelensége a kötelezett védekezési eszköze. Ehhez képest a második és harmadik feltétel szempontjából a bizonyítás egyaránt a kötelezettet terheli.
Fontos kiemelni a három feltétel együttes fennállásának a kívánalmát.
Bármelyik feltétel hiánya a kereset elutasítását eredményezi. Az önhibán kívüli rászorultsággal kapcsolatban pedig hangsúlyozni kell, hogy ez a feltétel önmagában is kettős. Nemcsak egy objektív helyzetet tételez fel, amelyben a házastárs létfenntartása nem biztosított, hanem azt is, hogy ez a helyzet az igénylő önhibáján kívüli legyen (szubjektív tényező).
Az önhibát mindig a konkrét eset körülményeihez igazodva, a felekkel szemben támasztható elvárásokhoz viszonyítva és mindkét fél méltányos szempontját figyelembe véve kell értékelni.
A munkanélküliség értékelésénél is irányadó kell legyen az eset összes körülményeinek - így például az igénylő életkorának, szakképzettségének, a helyi - helykörnyéki munkalehetőségeknek és annak vizsgálata, hogy a munkanélküliség bekövetkezte milyen összefüggést mutat a felek volt közös életvitelével. Mindezek mellett az a többségi nézet látszik kialakulónak, hogy a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos jogszabályban - ez ellátásra való jogosultság feltételéül előírtak - még önmagukban a házastársi tartásra, kiegészítő tartásra való jogosultságot nem alapozzák meg. E nézet mellett szól, hogy az elvált házastársaktól általában olyan mértékű felelősség, hogy az alapvetően állami feladatkörbe tartozó gondokat egészében vagy részben átvállalja, már nem várható el. A házastársak kölcsönös támogatási kötelezettsége - Csjt. 24. § - a házasság felbontását követően korlátozott. A közös életvitel személyes jellegéhez nem, vagy alig kapcsolódó társadalmi-gazdasági problémákból eredő létbizonytalanság, megélhetési nehézségek megszüntetésére nem terjed ki. Annak terhét, hogy az állami ellátási, támogatási rendszer a munkanélküli megfelelő megélhetését nem biztosítja, a tartást igénylő és nem az ő volt házastársa viseli. Az ügy körülményeihez képest várható el, és elvárható a munkanélküli (volt) házastárstól, hogy megfelelő megélhetése érdekében valamilyen jövedelmet biztosító munkát végezzen, akár szakképzettségnél alacsonyabb, avagy szakképzettséget nem is kívánó munkakörben.
Az önhibán kívüli rászorultság két leggyakoribb oka:
- a munkaképességre különféle mértékben kiható betegség, amit, ha azt alperes vitatja, szakértői véleményt vagy kétséget kizáró orvosi adatok alapján állapít meg a bíróság;
- és az életkor, ami - más tényezőkkel összefüggésben - szintén megalapozhatja a rászorultságot.
A gyermekek gondozására - térítés mellett igénybe vehető fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed, majd gyet stb.) szintén az önhibán kívüli rászorultságot megalapozó tényező.
Rendszeres, illetőleg megfelelő rendszeres jövedelem hiányában - amelynek a rászorultság tekintetében szembeötlő a jelentősége - kiemelt fontossággal bír a tartást igénylő vagyoni helyzetének a feltárása.

A fent írtak kell Önnek bizonyítania ahhoz, hogy a bíróság megítélje az asszonytartást.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Gyöngyi

pearl@kabelnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 04. kedd

17:56:21

Arra szeretnék választ kapni,hogy a gyermek után jár -e tartásdíj,ha elmúlt 18 éves,de egyetemen tanul tovább(nappalin).Előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Igen, jár továbbra is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

ILONA

icu3@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 03. hétfő

08:24:19

Tisztelt ügyéd Nő! Nagyon köszönöm gyors válaszát kérdésemre. Sajnos, mire megérkezett, addigra már birtokosa lehettem az idézésnek, amit a gyámügyi hivatal küldött, kiskorú gyermekeim kapcsolattartási ügyében. A válaszát nem értettem, hogy ne engedjem a láthatást, iletve tájékoztassam a családsegítő szolgálatot a nagyszülők körülményeiről, hiszen nem egy megbeszélésen elhangzott részemről rengeteg indok, miért nem szeretném a kapcsolatot fenntartani, de azt mondták, és igaz is, hogy a törvény az törvény! Sajnos, még egy börtönben lévőnek is lehet biztosítani láthatást egyes esetekben. Itt is azt mondták, azaz az esetemben, hogy kénytelen vagyok beengedni, mert a láthatást kötelező biztosítanom. Az indokaim alapján döntöttünk úgy, hogy a felügyeletemben, itthon nálunk lesznek a láthatások. Én egyáltalán nem akarom ez, főleg nem kéthetente! Mostmár az eddigi kéthetenként 1 óra helyett 2 órát követel a nagymama, . CSak annyit szeretnék kérdezni mégegyszer, van-e valami, amivel el tudnám érni, hogy ritkábban, de a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem kellene ide járnia?? A héten szerdán lesz a gyámügyi hivatalban a meghallgatásom, ügyvédem van, de semmi konkrétat nem mondott, mi az, amit el fogunk tudni érni. Lehet hogy a levele már addig nem érkezik meg, azért én reménykedek, nem lesz számomra kedvezőtlen az "ítélet". NAgyon köszönöm előre is a válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Örülök, hogy van jogi képviselője. Bizakodom, hogy minél jobb eredményt tudnak elérni a gyámhatóságnál.
Azt sajnos senki nem tudja előre megmondani, hogy milyen döntés születik.
Kérje, hogy a láthatásra a családsegítő által biztosított helyiségben kerüljön sor a láthatásra, havonta 1x 1 órára.
Különben meg kérjen szakértői vizsgálatot annak megállapítására, hogy az anyósa alkalmatlan a gyerekkel történő kapcsolattartásra.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó