Máté Csaba

window@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 31. csütörtök

00:51:14

Tisztelt szakértő Úr/Hölgy A család gondja a következő. Van egy 30-35 m2 telkünk, melyet rokoni szál útján édesanyámnak ajándékozott az akkori tulajdonos-sk.írt ajéndékozólevéllel melyet ügyvéd nem látott. A rokon 1988 óta Amerikában él akiről lassan 95-96 óta nem tudunk semmit. A telek jogilag még mindig a rokoné.A haszonélvezeti jogról nem tudok semmit. A gond mégsem ezzel van, hanem azzal hogy ezt a telket/telekrészt még a 70-es években megvette a szomszédtól, mert neki nem volt szüksége arra a telekrészre. Az illető időközben meghalt, majd a család többi tagja jogot formálva hol a kertet hol pedig a rajta állt faházat vagy épp a kerítést rongálta. De volt hogy csak úgy átmásztak a palakerítésen és a veteményest illetve a gyümölcsöst dézsmálták. A rendőrség nem egyszer azt mondta hogy nem tehetnek semmit. Ha feljelentést tett az édesanyám megnevezett elkövető ellen, a rendőrség 1-2 hét alatt lezárta hivatkozva hogy az eset nem bizonyítható. Sajnos a rendőrség s telekszomszédnak sem hitt, pedig nem egyszer ő értesítette a rendőrséget és édesanyámat. Minap telefonon beszéltem édesanyámmal aki azt újságolta hogy a szomszédok(roma kisebbség) feldulták a telket, a rajta álló ingatlant (faház és garázs+ingóságok) önkényesen elhordták illetve lebontották. Majd egy téglából épült kisebb szerszámos helyiséget emeltek a helyére. A rendőrség megint tehetetlen, az önkormányzaton pedig azt közölték hogy mivel az ajándékozó levél ugyan sajátkézzel írt,mégsem hivatalos és ők sem tehetnek semmit, de menjen be a Ráckevei illetékesekhez jogorvoslatért. A kérdés a következő: milyen jogi uton lehet az ingatlant megmenteni és az önkényes "behatolók" vagy birtokfoglalók milyen szabálysértési eljárásba foghatók.Továbbá van-e értelme jogorvoslatnak. Tisztelettel:Máté Csaba

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos nem értem, hogy kinek a tulajdona a terület, ki vette kitől, és ki ajándékozta kinek, kinek a családtagja formálnak rá jogot?
Úgy látom, hogy itt legelőször is a tulajdonviszonyokat kellene rendezni!
Utána aztán jöhet a többi.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

 

soósné

hatvan63@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 30. szerda

20:32:07

egy 40 lakásos 10éve épült panelházban élek.a 40 lakóból 16an egyedi fütés kialakitására készülünk.amennyiben az épitési engedélyt megkapjuk,müszaki részről,,,merülhet e fel jogi probléma ha a lakók másik része nem egyezik bele a távfütésről való leválásunkba?értem ezalatt társasházi törvény,tulajdonjog....stb.másik kérdésem ,hogy merülhetnek e fel költségeim a közös kazán müködtetésével kapcsolatosan .,, mivel tulajdoni hányadomat képezi,illetve a lakásomon továbbra is megmaradó függőleges csövezés hővesztesége---nyeresége kapcsán?köszönettel

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint, amennyiben Önöknek műszakilag engedélyezik az egyedi fűtés kialakítását, akkor már egyéb probléma nem merülhet fel.
Ha Ön nem használja a távfűtést, akkor semmilyen már költségei nem lehetnek, Öntöl ezen a címen semmilyen díjat nem követelhetnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Sándor

tibsandor@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 30. szerda

19:27:36

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! Hat lakásos, két emeletes, régi, belvárosi társasházunkban majdnem egy éve lakom. A ház alatti pince északi része folyamatosan nedves, gyakran tócsányi víz gyűlik össze. A többi rész kiváló állapotban van. Kőműves szerint ez lehet azért is, mert az északi fal teljesen sima (talán ezt nevezik tűzfalnak). Az ezen lefolyó víz összegyűlhet, meg kellene oldani az elvezetését. Állítólag nem nagy munka. Ehhez viszont dolgozni kellene a szomszéd telkén, amelyen az ő családi háza áll, közvetlenül összeépülve a mi északi falunkkal. Mivel régebben itt lakó lakótársaim szerint a pince vizesedése azóta ilyen mértékű, mióta valamit az ereszein módosított, korábban megkeresték, hogy kiderítsék, mit lehet tenni. Az utcáról én azt látom, hogy valóban a két ház csatlakozásához folyik a háza tetejéről a víz. Hogy a csatornába vezeti-e, nem tudom. Ő minden együttműködéstől elzárkózott, mondván, neki ehhez semmi köze. Kérdésem: elvárható-e a szomszédtól, hogy házunk csapadékvíz elvezetésének fejlesztéséhez engedélyezze telkén a munkát, illetve elvárható-e hogy szakember megvizsgálhassa az ő változtatásainak következményét a mi házunkra nézve? Köszönet a honlapért és a válaszért! Üdvözlet! Sándor

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Természetesen köteles a szükséges mértékben megengedni, hogy a felmérést, és a javítási munkákat elvégezzék. Amennyiben ehhez nem járul hozzá, birtokvédelmet kell kérni a jegyzőnél.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

 

ilona

thestral@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 29. kedd

15:30:20

Üdvözlöm! Férjemmel 2000. május 15-én megvásároltuk a szülei magánházát, amit jelenleg is velük együtt használunk, ővék a haszonélvezeti jog. 2006. folyamán problémák merültek fel: közösen használunk mindent, de a ház karbantartásával kapcsolatos költségeket mi álljuk(felújítás, csatornázás). Idáig a számlákat megfeleztük, hiszen megközelítőleg uannyit fogyasztunk. Az egész házban összesen heten lakunk, ebből 3 kiskorú gyermek. Férjem szülei e hónaptól csak a számlák 2 heted részét akarják kifizetni. Mielőtt a házat megvettük, saját elmondásuk szerint is 4-5000 ft-os villanyszámlát kaptak és fizettek. Mostantól kb.2-3000 ft-ra jön ki az ő általuk fizetni kívánt rész. Ezt hogy lehetne megoldani? Másrészről most kellene a csatornát bevezettetni, és annak teljes költségét is ránk akarják hárítani. Ez jogilag lehetséges? Válaszát előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A csatorna költségei teljes mértékben a tulajdonosokat terheli. A fogyasztásba azonban nekik is be kell szállni. Nem tudom, hogy megoldható az almérő felszerelése? Ha igen legjobb lenne, ha külön számláztatnának.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Czakó János

mesterkarpitos@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 29. kedd

12:29:52

Hogy lehet egy több csoportból álló garázsszövetkezetből kilépni, úgy, hogy egy új szővetkezetet alakítunk, vagy hogy lehet megszüntetni a szövetkezetet?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!

A szövetkezet megszűnik, ha
a) az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;
b) a közgyűlés - legalább kétharmados szavazattöbbséggel - elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;
c) szervezeti változást hajt végre, a kiválás kivételével;
d) tagjainak száma nem éri el az e törvényben meghatározott számot, és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését;
g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
h) ha részjegytőkéje az e törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökken, és azt a tagok határidőben nem pótolják vissza.

60. § A tagsági jogviszony megszűnik:
a) ha a tag a szövetkezetből kilép;
b) ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette;
c) a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével);
d) ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint
e) a szövetkezet általános jogutódlással való vagy jogutód nélküli megszűnésével.
61. § A tagsági jogviszony a 60. § b) pontja szerint akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidőben nem fizeti meg (54. §).
62. § A kilépési szándékot írásban, az igazgatóságnak kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, ami azonban nem lehet hosszabb három hónapnál.
63. § (1) A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon -
a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(2) Az alapszabály szerint kizárásra jogosult testületnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg.
(3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlésnek a kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozata felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni (15. §); ez esetben azonban a keresetindításnak halasztó hatálya van.
64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszűnése vagy kizárása miatt szűnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehető figyelembe.
(2) A tagsági jogviszony megszűnését követően a tag, illetőleg örököse
(jogutóda) igényt tarthat a szövetkezet - az (1) bekezdés szerint csökkentett - saját tőkéjének a tag által a tagsági viszony fennállása alatt teljesített vagyoni hozzájárulással arányos részére.
65. § (1) A vagyoni hozzájárulás visszatérítését a tagsági jogviszony megszűnésének napjától számított három hónapon belül kell teljesíteni.
(2) Ha az alapszabály lehetővé teszi, és azt a szövetkezet célszerű gazdálkodása indokolja, a közgyűlés a visszatérítés szolgáltatásának határidejét egyszer három hónappal meghosszabbíthatja.
66. § Ha a vagyoni hozzájárulások visszafizetése miatt a szövetkezet saját tőkéje az éves beszámoló elfogadásakor a részjegytőke e törvényben meghatározott legkisebb összege alá csökken, az éves beszámoló elfogadásának napját követő hat hónapon belül a tagok kötelesek a saját tőkét legalább a részjegytőke legkisebb összegéig visszapótolni, és ezt a cégbíróságnak bejelenteni. Ha a visszapótlás határidőben nem történik meg, a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
67. § (1) A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály rendelkezése, ennek hiányában a tagsági megállapodás irányadó.
(2) Ha a vagyontárgyat a tagsági jogviszony megszűnése után adják ki, a kiadásig terjedő időre a vagyontárgy használatáért a volt tagot díj illeti meg.

Szövetkezet alapítása
5. § (1) Szövetkezetet természetes személyek és - a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak.
(2) A szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre.
6. § (1) Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.
(2) Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

Mindenképpen ügyvéd kell hozzá
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

János

jschronk@foigazgatosag.kff.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 29. kedd

11:32:18

Kérem szíveskedjenek tanácsot adni a következő kérdésben: Egy társasház egyik résztulajdonosa meg kívánja vásárolni egy másik résztulajdonostól annak a társasház kertjében álló garázsát és elvben az adásvételről már meg is egyeztek. (A társasház kertjében még további néhány garázs áll.) A közös képviselő azt állítja, hogy a garázs átruházását a közgyűlés napirendjére kell tüzni és a többség hozzájárilása szükséges. Kérem szíveskedjenek megírni, igaza van-e ez ügyben a közös képviselőnek. Válaszukat és tanácsukat előre is köszönöm. Tisztelettel: János

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A válasz több mindentől függ! Kevés ez az adat, amit megadott, de megpróbálok válaszolni.
Minden társasházban vannak saját tulajdonú tulajdoni hányadok, és vannak olyan tulajdoni hányadok, amelyek közösek.
Gondolom a garázs is ilyen közös tulajdonú területen áll, erre a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. Mivel egy tulajdonostárs veszi meg a hányadot, ezért nem kell az elővásárlási jogról a többi tulajdonost nyilatkoztatni. Így a vevőnek több része lesz a közös tulajdonból, az eladónak pedig csökken a közös tulajdoni hányada.
Álláspontom szerint tehát nem kell a többi tulajdonost megkérdezni az adásvételről!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andrea

koviandi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 29. kedd

08:39:30

Szüleim 1987-ben elváltak-vagyonmegosztás nem volt, de a közös lakásban éltek 2006. májusig. Édesapám 72 éves, édesanyám követeli az ingatlan rá eső részét és fenyegeti édesapámat hogy elárverezteti a házat. Édesapámnak van egy telke, amely fedezi a követelendő részt viszont édesanyám csak készpénzt akar. Igaz az, hogy elárvereztetheti a házukat ha édesapám nem készpénzben fizeti ki őt?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
El nem árvereztetheti, viszony pert indíthat polgári bíróság előtt, a közös tulajdon megszüntetése iránt.
Ebben a bíróság megpróbálja a feleket rábírni arra, hogy közösen értékesítsék az ingatlant, amennyiben ez nem sikerül, úgy szakértő megállapít egy minimum értéket, ami alatt az ingatlan nem értékesíthető, és ekkor kerül sor az árverésre. Azonban, ha vevő nem jelentkezik rá, tehát nem tudják értékesíteni, akkor a közös tulajdon megosztása addig nem lehetséges.
A bíróság általi értékesítés mindenkinek rossz, mert előfordulhat, hogy csak nagyon alacsony áron tudják értékesíteni, és a feleknek így kevesebb összeg jut a vételárból, plussz ki kell fizetni a bírósági, árverési költségeket.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

hazafi klára

hazafiklara@dunainfo.net

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 28. hétfő

09:54:00

Tisztelt Hölgyem/Uram! Budapest V.kerületében élő kisnyugdijjas pár vagyunk. Férjemmel eggyüt havi nyugdijjunk 82.000. -forintot. Ebböl havonta 27.000.- forint a közös költség összege. Nem nehéz kiszámolni mennyi marad megélhetésre miután kifizetjuk a lakás többi rezsijét. A társasháznak amiben lakunk a Szatek BT. látja el a közös képviseletét. 2005 ben részt vettek a ház nevében egy felujitási pályázaton amit nem nyertek meg. Ettől függetlenül,a pályázati döntés meghozatala előtt megrendelték egy cégtől a feluitási munkákat és vásáróltak egy 11.000.000.-forintos gázkazánt. Nem kétlem,hogy szükséges lépés volt,csak mivel a pályázatott nem nyerték meg,most minket köteleznek a soronkivüli kifizetésre,méghozzá a közös költég mellet,rendkivüli kiadásként. Aki erre képtelen,maga a Szakszer BT.kölcsönt nyujt 1 évre,évi 6%-os kamattal,vagy beperelik azt aki nem fizet,vagy megterhelik az ingatlanát még a perköltségekkel is. Kérdésem a következő: Számunkra közel 400.000.-forintot számoltak ki tartozásnak. Ha ilyen fajta beruházás történik amit minden lakás egyformán használ jogos ,hogy nem lakásonként osztják el az összeget,hanem négyzetméterenként? Ilyen formában könnyen szavazhatott igennel a gyülésen az aki például 20.000.-forint ráeső költséggel számolva,örül minden ujitásnak. Ezen a hétnek a végéig kaptunk haladékot a kifizetésre,amit semmi képen sem tudunk megoldani. Ezért kérem segitsenek a gyors vállasszal,hiszen már teljesen belerendült az egésségünk az állandó preszionálás okozta stressztöl. Köszönettel,Vacarus Stanné,szül.:Hazafi Klára

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az ilyen rendkívüli kiadások a tulajdonosok többségi döntésével hozható meg.
Amennyiben ilyen döntés nem született, akkor a SZATEK Bt. nem követelheti Önöktől a felújítások költségét.
Javaslom, hogy próbáljanak jogi képviselőt fogadni, és mielőbb vele megbeszélni a dolgot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Gábor

kkkfreemail.hu@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 27. vasárnap

19:58:56

Tisztelt Hölgyem! Édesanyám "86-ban vásárolt egy ingatlant, ezt az idei évben eladná (ha jól tudom ezután neki semmiféle fizetési ill. bevallási kötelezettsége nincsen). Ebből az összegből vásárolnánk egy lakást, viszont a lakás tulajdonjoga a nyégy testvér nevére kerülne. Kérdésem a következő lenne, milyen fizetési kötelezettségünk van nekünk testvéreknek, illetve jogilag megfelelően járunk-e el így.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint, az Ön édesanyja azt tesz a pénzével, amit akar. Ha Önök úgy döntenek, hogy a négy testvér tulajdonjogának a bejegyzésével lakás vásárlására fordítja, akkor azt megteheti.
A tulajdonszerzőknek illetéket kell majd fizetni a lakás után. A lakás árát az illetékhivatal ingatlanforgalmi szakértő útján állapítja meg. Az így megállapított érték 4.000.000 Ft-jáig 2%, azon felül 6%-os illetéket fizetik. A vevők kötelezettsége az ügyvédi költségek kifizetése is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mária

mbarka@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 27. vasárnap

14:13:39

Tisztelt Címzett! Szeretném megtudni, ha eladok egy lakást amely 1955 ben épült és kb 17 éve került a mi tulajdonunkba, amikor az akkori Ingatlankezelő vállalatok, az állami bérlakásokat értékesíteni kezdték a benn lakóknak. Nos mi szeretnénk eladni ezt a lakást de nem akarjuk az árát semmibe befektetni, mivel mindannyiónknak van lakása, ebben a szüleink éltek. Édesapám elhunyt, édesanyámat magunkhoz vettük. A lakás a mi tulajdonunk, ők a haszonélvezők. Kérdésem konkrétan az, hogy mennyi adót kell nekünk az eladott lakás után fizetnünk igy? Köszönettel Mária

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a jelenleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok már több mint 15 éve az ingatlan tulajdonosai, akkor Önöknek nem kell adót fizetni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

nucimama

nucimama@citromail,hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 23. szerda

20:08:45

TISZTELT JOGÁSZNŐ SZERETNÉNK VENNI EGY KERTES HÁZAT MIVEL MOST PANELBANLAKUNK. CSAK AZ GOND HOGY A TELEKEN 2 HÁZ VAN SZORGALMI UTAL ELKERITVE MI AZ A HÁZATVENNÉNK MEG AMI ELÖLVAN DE NEM TUDJUK MIJEN JOGI UTON LEHET EL ÉRNI HOGY A MÁSIK HÁZAT HA ELDJÁK MI IS BELESZOL- HASUN AZ UJ TULAJDONOS MEGVESZI MIVEL MIND A KÉTRÉSZT ELADJÁK KÖSZÖNETTEL NUCIMAMA

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Önöknek, mint a szolgáló telek tulajdonosainak, semmilyen beleszólásuk nincs abba, hogy a másik házat kinek adják el.
Pontos válaszhoz pontosabb adatokra lenne szükség. Látni kellene a tulajdoni lapot, hogy itt pontosan mennyi telekről és házról van szó ingatlan-nyilvántartás szerint. Ha egy telken két ház van, akkor nincs szolgalmi jog. Ha szolgalmi jog van, akkor két (vagy több) ingatlan van.
Amennyiben az állításoknak az a része igaz, hogy egy telek két házzal, akkor semmiképpen nem javaslom a vásárlást, hiszen így minden osztatlan közös tulajdon, és mindenhez a másik tulajdonostárs(ak) belegyezése kell.
Javaslom, hogy mindenképpen mutassák meg az ingatlan friss tulajdoni lapját egy ügyvédnek (adásvételhez mindenképpen kell ).
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

edina

gafor.edina@pr.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 23. szerda

15:15:38

Idős édesanyám önkormányzati lakásban lakik,de sajnos jelen pillanatban nagyon rossz állapotban kórházban kezelik.Szeretném megvásárolni ezt a lakást az önkormányzattól,de édesanyám nem tud papirokat aláirni és valószinű,hogy már nem is fog tudni.Mi a teendő ilyen esetben? Hogy tudnám igy megvásárolni tőle a bérleti jogot? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Kérje közjegyző segítségét.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Viktória

swanl@mailbox.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 22. kedd

17:10:15

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr! A problémánk a következő: Olyan ingatlanban lakunk, amelyet a vállalat(korábbi tulajdonos) saját költségén csatornáztatott, majd megszűnésével a lakást eladta nekünk, a csatornarendszert pedig a vízmű kezelésébe helyezte. Mióta a csatorna-rendszer a vízmű kezelésébe került, mi azóta fizetünk csatornadíjat. A faluban most indulnak a csatornázási munkálatok, és a polgármesteri hivatal kötelezni akar minket, az új vezetékre való csatlakozásra, illetve a megállapított díj kifizetésének felére. Kérdésem, hogy jogos-e a követelésük, illetve, hogy bármilyen indokkal megszűntethetik-e a már meglévő rendszert? Válaszukat előre is köszönöm: Viktória

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A csatornázási munkálatok közműfejlesztésnek minősülnek. Közművek fejlesztése esetén pedig a lakosságnak közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie.
Önkormányzat rendeletben szabályozza. Álláspontom szerint Önöknek is kötelező megfizetni ezt az összeget.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Várdai János Lajos

hansz@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 20. vasárnap

18:50:13

Van 1 gyerekem immár 30 éves, és 5 éve nem ad a lakásfentartáshoz semmi segítséget, vagyis csak a nyakamon élősködik. Többszöri felszolítás ellenére sem költözött el. Próbálkoztam az önkormányzatnál roszhiszemű lakóként eltávolítani, nem sikerült. Többször a rendőrség is ki lett híva. Az elmúlt időben arra a döntésre jutottam, bírósági úton rakatom ki. Mikor közöltem vele a szándékom, még meg is fenyegetett. Kérem segítsenek, adjanak tippet, hogyan tudnám jogilag kitenni a lakásból, hogy a bosszúállás még csak a fejébe se jusson! Mivel nem fizetett, korlátoztam a víz- villany haszálatában. Mivel bérlő vagyok, és minden szolgáltatásért én fizetek, gondolom helyesen cselekedtem, de Ő ennek ellenére max fenyegetéssel élt, hogyha eladom, vagy elcserélem a lakást és őt kirakom, megveret. (erre van tanúm is) Köszönöm a meghalgatást illetve a választ előre is! tisztelettel Várdai János Lajos - hansz@freemail.hu

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk szükségünk van több adatra. Ön is csak bérlő a lakásban? A fia milyen jogcímen tartózkodik ott? Kivel, milyen tartalmú bérleti szerződést kötött??
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

ajike

ajike@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 17. csütörtök

13:36:39

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvéd Nő! A gyermekeim (19 - 18 évesek) tulajdonában, 1/2 - 1/2 arányban lévő nyaralót, a szüleim haszonélvezeti jogával terhelve, el tudjuk-e cserélni két kisebb - közel azonos értékű - lakásra, amiből az egyik 1/2 -1/2 arányban a szüleim közös tulajdona, a másik 1/3 - 1/3 arányban a szüleimmel közös tulajdonunk. Ill. milyen anyagi vonzata van a cserének? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: ajike

Válasz:
Tisztelt Kérdező! El lehet cserélni, csereszerződést kell írni hozzá. Ezt ügyvéd vagy közjegyző segítségével tehetik meg.
Abban az esetben, ha az ingatlanok értéke megegyezik, nem kell adót fizetni. Ügyvédnek a munkadíjat kell kifizetni, általában az ingatlan értékének 1%-a az ügyvédi munkadíj. Illeték van, azt fizetni kell.
Itv. 27. § (1) A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Lakástulajdonok cseréje esetén a 21. § (3)-(4), illetve (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Az előzőek szerint megállapított arányt (arányokat) nem növeli, ha a szerző felek valamelyikénél a 21. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

hanga

hanga@mikroweb.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 17. csütörtök

12:54:30

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvéd Nő! Gyerekeim 19 és 17,5 évesek, a tulajdonukban lévő ingatlan haszonélvezői a szüleim. Édesanyám lemondhat-e a haszonélvezeti jogáról az én nevemre, ill. lehetek-e haszonélvezője az ingatlannak én is? Lehetséges megoldás-e, ha a szüleimmel közös tulajdonban lévő két kisebb - közel azonos értékű - ingatlant elcseréljük a gyerekek közös tulajdonában lévő ingatlanával?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Haszonélvezeti jogot az Ön esetében csak szerződéssel lehet alapítani. A haszonélvezeti jog forgalomképtelen, tehát eladni, elajándékozni, örökölni nem lehet.
Ingatlancsere megoldható, de akkor már eleve úgy írják a szerződést, hogy Önnek haszonélvezeti joga lesz a két kisebb ingatlanra.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

julianna

julia57@axelero.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 17. csütörtök

12:08:42

Tisztelt szakértő Asszony/Úr! 1992-ben vásároltam egy társaházi lakást, befektetésként. Mivel üresen állt a külföldön élő idős nagybátyámnak és nagynénémnek megegedtem, hogy amikor hazalátogatnak lakjanak a lakásban, ennek fejében ők fizették a közös költséget.Úgy négy éve úgy döntöttek, hogy hazatelepülnek és én megegendtem nekik, hogy lakjanak a lakásban. A nagybátyám két éve maghalt és a 88 éves nagynéném maradt egyedül a lakásban. Mivel megromlott a viszonyunk én úgy döntöttem, hogy amíg él lakhat ott, én nem fogom őt zavarni. Mivel idős és már sajnos elég szenilis is, mindenkinek azt híreszteli, hogy a lakás az ő tulajdona. Bár engem ez nem is zavart volna, amíg tudomásumra nem jutott, hogy egy állítólagos rokonnak bemutatott személlyel megjelent a ház közös képviseletet ellátó társaságánál és kérte, hogy az ingatlant az ő nevére írják át. Persze közölték vele, hogy ezt nem itt kell intézni. Kérdésem az lenne, hogy mivel valószínüleg valami ügyeskedő áll a háttérben, én hogy védhetem meg a tulajdonomat attól, hogy nehogy lakásmaffia szerű ügybe keveredjek. Annyit már intézkedtem, hogy kértem a földhivataltól az SMS szolgátatást, így azonnal tudomásomra jut, ha a tulajdoni lapon valaki bejegyzést szeretne tenni, de ven e egyéb törvényi lehetőség a tulajdon "előzetes" védelmére? Lehet e kérni a tulajdon zárolását, azzal, hogy csak az én személyes megjelenésemmel lehessen bármit a tulajdoni lapomra írni. Nem szeretném megvárni míg az idős nénit valami jogellenes ügybe keverik. Köszönettel: Julianna

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem hiszem, hogy az Ön tudomása nélkül lehetséges lenne a lakás tulajdonjogának az átírása. Minden kért bejegyzésről azonnal értesítik a bejegyzett tulajdonost.
Csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratra teljesít bejegyzést a Földhivatal.
Ha találnak is olyan ügyvédet aki ellenjegyzi az okiratot, Ön mindenképpen értesíti a Földhivatal levélben is, és Ön azonnal tud intézkedni. Ekkora rizikót épeszű ügyvéd nem vállal be.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

márti

lendvagy@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 16. szerda

16:19:12

Tisztelet Hölgyem, Uram! Kérdésem az lenne, testvérem meghalt, én vagyok az egyetlen örökös,csak ingatlan maradt utána, milyen illetéket kell fizetnem? A ház eladása után milyen formában kell adóznom? Ha ingatlant, lakást veszek belőle csökkenthető-e az adózás mértéke. segítsgét előre is köszönöm. üdvözlettel: márti

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint az illeték mértéke az illetéktörvény szerint 18millió forintig 6%, 18-35 millió között 8%.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint Ön az eladási ár 25%-a után köteles 25% adót fizetni. Amennyiben Ön a teljes vételárat ingatlan vásárlásra fordítja, a tv.-ben meghatározott időn belül, mentesül az adófizetési kötelezettség alól.
Tisztelettel: Dr. Muli Orsolya

 

 

Szineva

szino1@fibermail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 16. szerda

20:40:34

Tisztelt ügyvéd úr /nő! Lakótelepi lakásban lakunk, szeretnénk eladni, de belterületi ingatlant képtelenség vásárolni ennek az árából. Vennénk belterületi üdülőövezetben egy házat /lakhatásra alkalmas/ állandó ottlakásra. Van-e rá mód, hogy a lakásunk eladása után befizetendő adót elengedjék? 2 gyerekünk van az egyik 12 éves a másik 20 hónapos, a lakás meg egy szobás 37 nm. Nagyon kicsi. Szeretnénk megtudni, hogy van-e valamilyen lehetőség számunkra? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A 7004/2005. APEH irányelv úgy fogalmaz, hogy:
1. Ha az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet vagy annak egy részét a magánszemély a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon belül, vagy az adóbevallás benyújtásáig saját maga vagy közeli hozzátartozója, illetve volt házastársa részére lakáscélú felhasználásra fordítja, akkor a lakáscélra fordított jövedelem után az adót nem kell megfizetnie. Ilyen esetben elegendő a lakáscélú felhasználásról az adóbevallásban számot adni, nem kell a lakáscélú felhasználás tényét az adóhatóságnak előzetesen bejelentenie. A lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló iratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5 év) és csak ellenőrzéskor kell bemutatni.
2. Lakáscélú felhasználásnak minősül:
- a belföldön lévő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jogának adásvételi vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzése,
- a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az Szja tv.-ben meghatározott időtartamon belül lakóingatlant épít, építtet,
- belföldön lakás építése, építtetése,
- belföldi lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával bővül a lakás,
- a belföldön lévő lakás legalább a szerződés megkötésének éve és az azt követő öt év haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése,
- az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése, ha a jogra sem visszavásárlási, sem pedig továbbértékesítési jog nincs (ideértve a térítés díj előre történő megfizetését is).
3. A jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, valamint a volt házastársa javára használhatja fel.
A lakáscélú felhasználásra rendelkezésre álló időszak az ingatlanértékesítést megelőző 12 hónap és az azt követő 60 hónap.
4. A kedvezmény érvényesítése szempontjából fontosak egyes fogalmakat megállapító rendelkezések.
a) lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház (Szja tv. 3. § 73. pont).
b) lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel (Szja tv. 3. § 74. pont).
A lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az előzőekben említett időszakban lakást épít.
Amennyiben az Önök által vásárlandó ingatlan ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése lakóház, vagy lakás , akkor az adókedvezményt igénybe vehetik. Ellenkező esetben nem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kérdező

tagnes@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 16. szerda

09:50:12

Tisztelt Tanácsadó! Segítségét szeretném kérni. Párommal, akivel nem vagyunk jelenleg sem házasok lakást szerettünk volna vásárolni. Párom édesapja kitalálta, hogy a társasházukban, a felettük lévő lakást vásároljuk meg. Ez neki azért lett volna jó, mert a társasház többségi tulajdona így az övé, illetve valamely családtagjáé lenne és a társasházat illető ügyekben majdhogynem ő maga dönthetne, valamint könnyebben meg tudná vásárolni saját maga számára a ház közös padlását ( ha nem mi vesszük meg a lakást, akkor az új tulajdonos nem biztos, hogy hozzájárul ehhez, ha nem akarja eladni a padlásrészét). Mivel az említett lakás a mi jövedelmünkhöz képest túl drágának bizonyult, ezért párom édesapja azt ajánlotta fel, hogy elérje, hogy megvegyük a lakást, hogy párom örökségéből előre kifizet 3 millió forintot (és majdan az öccse 3millió Ft-tal többet fog örökölni, így kiegyenlítve a két fia közötti támogatás különbségét). A lakás megvásárlására úgy került sor, hogy a mi közös 9 millió forintos önrészünkhöz további 9 millió ft bankhitelt vettünk fel. A lakásban 50-50% a tulajdoni hányadunk. Párom édesapjával szóban egyezet meg, miszerint a 3millió ft-ot havi részletekben fizeti meg 4 éven át ( ez majdhogynem fedezi a havi banki részletet.) Eddig, olyan fél éves időszakban ez meg is történt. Az édesapja most azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy írjunk erről egy hivatalos okiratot és feltételként szabta meg, hogy azt nekem is alá kell írjam, ha nem teszem, akkor a 3millió ft-nak csak a felét hajlandó kifizetni. 1.) Sajnos, én már ott elakadtam, hogy mi közöm van nekem párom előre kifizetett örökségéhez, miért van szüksége arra, hogy aláírjam....Ön szerint jogilag ez miért kedvező neki? 2.)Ebben az esetben párom kérheti azt, hogy öccse ne 3 hanem, csak 1,5 millóval örököljön többet, hisz, ha aláírom a papírt, úgy olyan, mintha az édesapja nekem adott volna 1,5m ft-ot és ő ezzel az összeggel kapott volna kevesebbet mind készpénzben, mind örökségben. ( Vagy jogilag, ha a fia élettársának fizet,akkor az olyan, mintha neki fizetett volna?) Tudna abban segíteni, hogy pontosan egy ilyen okirat aláírása mivel jár? Ajándékozási okiraton kívül milyen okirat lehet ez még? Párommal írtunk (saját magunk kézzel) egy végrendeletet, amelyben egymást nevezzük meg esetleges halálunk esetére az 50%nyi lakástulajdnonrészünk után örökösnek ill haszonélvezőnek. 3.)Ha valamelyikünk meghalna, akkor a szülök a köteles részre lesznek jogosultak. Ha az életbenmaradónak a köteles rész összegét nem lesz módjában kifizetni, akkor a szülők bírósághoz fordulhatnak és tulajdoni hányadot kapnak a lakásban? Vagy ilyen esetben bíróság kötelez a lakásértékesítésére majd a köteles rész megfizetésére? Fizetésképtelenség esetében hogyan oldódik meg a kötelesrész fizetés? A lakás, amit megvásároltunk erősen felújításra szorult. Ahhoz, hogy beköltözhessünk már 1,5-2milló ft-nyi felújítási munkát végeztettünk. 4.)Ha aláírom a kért okiratot, akkor, ha párommal "elvállunk", akkor hiába van 50%nyi tulajdoni hányadom, csak a lakás árának a 3 millió ft-tal csökkentett része utáni 1/2 rész illet meg? Ebben az esetben a vásárláskori lakásárat vagy a felújított lakás utáni piaci árat szükséges nézni? 5.)Ha párom meghalna, akkor nekem az okiratban foglaltak miatt, ha akarja - és akarná - , a 3m Ft-ot vissza kellene fizetnem párom családjának?Vagy csak 1,5m ft-ot? Ha nem tudom kifizetni, akkor bírósági úton tulajdoni hányadott kapnak a lakásunkban? Igazság szerint, mi azért mentünk bele, hogy pont ezt a lakást vásároljuk meg, mert jó befektetésnek tűnt. Ha párom édesapja nem áll elő ezzel a kérésével, hogy vegyük meg, hogy ő hozzájuthasson a padlásrészhez, és ehhez nem ajánlja fel az örökségből történő támogatását, akkor nem ezt vásároljuk meg. 6.)Ön szerint jogilag én kérhetek valamit azért cserébe, hogy "hajlandóak voltunk" a lakást megvenni? Vagy, mivel ez szóbeli megegyezés volt, ezért ez olyan, mintha nem is történt volna meg és ha párom édesapja visszatáncol vagy feltételeket szab, akkor nem tehetünk semmit? 7.)Ajándékozási okiraton kívül milyen okiratok jöhetnek számításba? Eleinte csak egy füzetben vezetett átadás-átvételről volt szó, amelyben azt igazolnánk, hogy havonta átvettünk tőle x e Ft-ot. Ha ilyen füzetes formában veszem át a pénzt csak, akkor az jogilag ugyanolyan erejű, mint egy ajándékozási okirat? 8.)Tudna nekem abban segíteni, hogy mit merjek és mit ne merjek aláírni? Azt szeretném elkerülni, hogy az történjen, hogy bevállaltunk párommal 20 évre egy hitelt ( én adóstárs vagyok), beleadtam az összes spórolt pénzem, közösen kifizettük a lakásfelújítást, berendezzük, karbantartjuk jó állapotban, eladósodtam, benne élünk majd terveink szerint évekig...és akkor még csak nem is csak a miénk...a fele sem az enyém.... Ön szerint, van arra lehetőség, hogy alá is írjak valamilyen okiratot, de ne sérüljön az 50%nyi tulajdonjogom? Szíves segítségét nagyon köszönöm! Ági

Válasz:
Kedves Ágnes!

1.) Azért nem hátrány, hogy ha írásba foglalják az élettársa és édesapja között létrejött megállapodást. A négy év hosszú idő, és mi lesz, ha élettársa édesapja két év meggondolja magát, és úgy dönt, hogy nem fizeti tovább a részleteket? Ha van egy ilyen okiratuk, akkor ezzel ki lehet kényszeríteni, hogy továbbra is fizessen. Hátránya azonban az, hogy az édesapa a betudás szándékával adja ezt az összeget, tehát ez az összeg (3 millió forint)
- az élettársa örökségéből levonandó
- az ingatlan vásárláshoz használta fel, tehát hiába van az ingatlan-nyilvántartásban Ön 1/2-ed tulajdoni hányaddal bejegyezve, egy esetleges vagyonmegosztás soránt Önt nem illetné meg az 1/2-ed tulajdoni hányad.

2.)Kedves Ágnes! Az élettársa édesapja ugyan ajándékozhatna Önnek is 1,5 mFt-ot, de nem hiszem, hogy ez a szándéka. Ez az aláírandó szerződésből derülhet ki. Álláspontom, hogy az édesapa mind a 3 mFt-ot a fiának szándékozik ajándékozni, Önnek azt kellene elismernie az aláírásával, hogy tudomásul vette, hogy a fiúnak ajándékozott 3 mft a fiú édesapjától származik, és befektetésre került az Önök ingatlanában. Ebből következik, hogy a betudás alapjául ez a 3 mFt számít, és nem a 1,5 mFt.

3.) Amennyiben készítettek végrendeletet, úgy természetesen a végrendeleti örököst illeti meg az örökség. Köteles rész azonban megilleti a szülőket.
Amennyiben ingatlanból kell kiegyenlíteni a kötelesrészt, úgy elsősorban tulajdoni hányad kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ahhoz, hogy a szülők pénzben a köteles rész mértékéhez jussanak, bírósági per útján van lehetőség. Amennyiben azonban az özvegy lakja az ingatlant, nehéz lesz a a kötelesrész jogosultaknak pert nyerni. (azonban Ön ki is fizetheti őket, és akkor tehermentes ingatlana lesz)

4.) Igen. A felújított lakás értékét kell nézni. (Ön is hozzájárul a felújításhoz nem?)

5.) Nem követelheti vissza a 3 mFt-ot készpénzben, de mint az előzőekben írtam az élettársának a tulajdoni hányada ebben az ingatlanban ezáltal nem 1/2-ed lesz, hanem több. Ha az élettársa meghal, akkor a végrendeletre tekintettel a szülőket kötelesrész illeti meg, ami annak a fele, mint amit törvényes örökösként örökölne. Amennyiben már csak az élettársa édesapja él, akkor kötelesrész címén az Ön élettársa tulajdoni hányadának a felét örökli kötelerészként, amit bejegyeznek az ingatlan-nyilvántartásba. (Tehát ha Ön nem tud fizetni, mindenképpen bejegyzik a tulajdonjog jogot az
ingatlan-nyilvántartásba.) Tulajdonjogot mindenképpen bejegyzik az ingatlan-nyivlántartásba.

6.) Már megírtam az 1.) pontban, hogy Önöknek is biztonságot jelentene, ha okiratba foglalnák a megállapodást, pontosan ezért, mert ha az édesapa meggondolná magát és egyik napról a másikra nem fizetné a megígért részleteket, akkor Önök nehezen tudnák bizonyítani a megállapodás tartalmát.

7.) Nem ugyan olyan, mert ebből nem derülne ki, hogy kinek ajándékozták az összeget, mekkora összeget, és milyen feltételeket kötöttek ki. Jobb lenne, ha olyan okiratot írnának, hogy kettőjük kapja ajándékba a pénzt. (Így kevesebb lenne az élettársa többlet-tulajdonjoga)

8.) Kedves Ági! Gondolom, hogy az élettársa sem akar több tulajdoni hányadot a felénél, de amennyiben ő elhalálozik, sajnos a többlettulajdont a kötelerész jogosultak kikényszeríthetik egy bírósági per segítségével.
Egyébként ezt akkor is meg tudják tenni akár aláír valamilyen okiratot, akár nem.
Mint mondtam az lenne a legjobb, ha olyan okirat születne (bár lehet, hogy már késő megszerezni ehhez az édesapa hozzájárulását), hogy 1,5 mFt-ot Önnek, 1,5 mft-ot pedig a fiának ajándékozott.

Tisztelettel:Dr. Máté Ildikó

 

Somogyvári Aletta

aletta76@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 02. szerda

22:28:31

Tisztelt Jogi Fórum! Ingatlannal kapcsolatos problémában szeretném segítségüket kérni. 1982-ben családunk egy ősrégi, budai villába költözött,hatalmas telekkel, melynek értéke ma,telekáron( mivel a ház maga közel 50 éves,így csak a házat lebontva eladható az ingatlan ) 96 millió forint.A ház a nővérem és az én tulajdonomba került, a szüleink 50-50 % -os holtig tartó haszonélvezetével. Apánk sose volt ide bejelentve,(bár itt lakott velünk), melyre hivatkozva gyorsítottan kérte anyukánktól a válást 2000-ben, mikor barátnőt talált magának.A házról közel 20 évig azt hallottuk, hogy azért ilyen nagy, hogy a nővérem és én majd itt lakunk a családjainkkal. Szüleink válásakor mindkét szülőnk más-más ingatlanba költözött, a nővéremmel maradtunk itt.Úgy tűnt, a szülők és köztünk felnőttkorunkra végre kulturált viszonyt lehet kialakítani. A ház két emeletes,el tudjuk magunkat szeparálni,gyakorlatilag külön lakunk, kiválóan megértjük egymást, ezzel nem lenne baj.A ház egyre rosszabb állapotban van.Mikor a szüleink megvették a házat, az már akkor is rossz állapotban volt, és azóta soha nem lett felújítva.2 fal is alaptesttöréses, amit bontani kell pár éven belül,az elektromos vezetékek borzalmasak,a tető beázik,nem részletezem, könnyebb lenne a régi ház helyett újat,egy ikerházat építeni. Időközben a nővérem gyereket szült,(majd azóta elvált) és apánkkal a viszony olyannyira megromlott, hogy évek óta nem beszéltünk vele.Ennek oka, hogy apánk gyerekkorunkban vert, éheztetett és szexuálisan meg nem engedett módon használt minket és az unokahugunkat,aki egy ideig velünk lakott, ezenfelül kényszeres cselekvéseivel tette pokollá egész gyerekkorunkat. Mikor a nővérem gyermeket szült, felajánlotta apánknak, hogy segít szakembert keresni a problémáira, mivel a mi gyerekkorunkat ugyan nem hozhatjuk vissza, de amíg nem kezelteti magát, addig a gyereke közelébe nem engedi.Addig apánk naponta ki be járkált a házban,leskelődött utánunk, pokol volt.Ez akkor változott, mikor betörtek hozzánk, ezért nővérem zárat cseréltetett és azóta nem engedi be apánkat, ha csak a jogi oldalát nézzük, jogtalanul apánkat,aki egy ideig próbálkozott, de mostmár évek óta nem hallottunk felőle. Az előzmény, hogy apánk összes itthagyott értékét, festményeket is, elvitték,és mikor a nővérem a rendőrök füle hallattára sírva könyörgött apánknak, hogy szereltessen riasztót,hogy legalább nyugodtan alhassunk, vagy vigye el a cuccait, vagy adjuk el a házat,osszuk négyfele, mindenki, anyánk, mi és apánk is kényelmesen élhetne a kapott pénzből, mert irdatlan pénz fenntartani és a gyesből és az én ösztöndíjamból épp hogy nem éhezünk,(apánk soha egy fillérrel nem szállt be a fenntartási költségekbe)vagy kölcsönkérünk pénzt, és szedje le a haszonélvezetet, kifizetjük, neki semmibe nem kerül, csak hagyjon minket élni, apánk minden megoldást mereven elutasított. Nővérem, mikor apánk nem sokra rá megtámadta az nyílt utcán, akkor öngyilkosságot kísérelt meg,mert kilátástalannak érezte a helyzetet, se pénze albérletre, néha 50 forintunk maradt hó végére. Ezután mindketten másfél évig jártunk pszichológushoz. Azóta már mindketten dolgozunk, tehát anyagi gondjaink megoldódtak, nem gond már ételt venni, csak hogy 200 négyzetmétert fenntartsunk, de a ház gondja nyomasztó. Apánk semmilyen de semmilyen kompromisszumra nem volt akkor se hajlandó, mikor még bejárhatott ide, hát még azóta, hogy kizártuk. Tud javasolni valami jogi megoldást?Tudom, hogy a pedofília és az irtóztató dührohamok miatt a haszonélvezet önkényes korlátozása jogilag valami önbíráskodásféle lehet, de mégis, nincs valami megoldás? Nem akarjuk apánkat most se kisemmizni, hiszen a házat nem mi vettük magunknak. De az se megoldás, hogy lassan ránk omlik az egész, hogy minden pénzünk rámegy a csipp-csup és nagyobb javításokra, és hogy egy embert, aki tönkretett 20 évet az életünkből, nem zárhatjuk ki az életünkből, hogy bármikor idejöhet és a jogaira hivatkozva a nővérem kerül esetleg a pici gyerekkel az utcára.Nem lehet valahogy bíróságilag leszedni a haszonélvezetét, csak hogy eladhassuk a házat és mondjuk kikötni, hogy az eladási ár akár fele is az övé legyen és a két tulajdonosnak, azaz nekünk akét tetsvérnek csak egy-egy ő pici lakásnyi járna belőle,Így látná a bíróság, hogy nem kisemmizni szeretnénk, bármit tett is, (hiszen gondolom a múlt a haszonélvezetét nem befolyásolja),hanem egyszerűen élni szeretnénk.Így erre semmi esély, mert minden pénz elmegy a házra és minden jelzáloghitelhez beleszámít, hogy van haszonélvező,aki ráadásul direkt keresztbetesz.Anyukánk haszonélvezetével nincs semmi gondunk, ő segítene, ha már gyerekkorunkban rettegésében nem mert apánkkal szembeszállni. Elnézést a hosszadalmas leírásért, válaszát előre is köszönöm, Aletta.

Válasz:
Kedves Aletta! Természetesen van megoldás! Bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését. Legjobb, ha már a vevőt is viszik, és a bíróság akkor kötelezi a feleket az eladásra. Ebben az esetben ez kiegészül a haszonélvezőkkel.
Nem kell az édesapjának a vételár felét odaadni. Jogszabály rendelkezik arról, hogy ennek a vagyoni értékű jognak mennyi az értéke.
Javaslom, hogy minél előbb keressenek fel egy ügyvédet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

 

Gaboo

ganoo@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 02. szerda

11:33:29

Tisztelt Cím! A kérdés a következő: 4 h földterületen CH-lelőhelyet kutatott egy budapesti kft., de sajnálatos módon nem tudtunk megegyezni a kitermelés anyagi vonzatáról. (100000 ft/ 5 év volt az ajánlatuk) Ilyen esetben milyen pénzbeli követeléssel élhetünk a kitermelő cég felé? Kérhetünk e esetleg %-ot a kitermelt ásványkincsek értékéből, vagy csak bérleti díjra számíthatunk? És ha igen, akkor az mennyi lehet 4 h földterület esetén? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Gaboo

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Bt. 3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával - a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.
Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek
a) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül,
b) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-ának megfelelő részét a kitermeléskor fizeti meg a bányavállalkozó.
A szénhidrogén tulajdonjoga az a) pontban meghatározott összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra.
(2) A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá - a földgáz kivételével - a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység.
(3) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a 8. §-ban felsorolt tevékenységek gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
(4) E törvény 4. §-ában meghatározott felszíni előkutatás bejelentés alapján, az 5-6. §-okban szabályozott bányászati tevékenységek hatósági engedély alapján végezhetők (liberalizált tevékenységek), az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben pedig e törvény alapján folytathatók.

Bt. 38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett vezetéket létesítsen. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet e tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a vezetékeknek és tartozékainak esetenkénti ellenőrzését, a fenntartásával és javításával kapcsolatos munkák elvégzését, valamint a szeizmikus robbantást és felvételezést is.
(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök (a továbbiakban: bányaüzemi kábel), technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.
(4) A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.
(5) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni, az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A kártalanítást sérelmező fél a szolgalom alapítását elrendelő határozat megváltoztatását - annak kézhezvételét követő 30 napon belül - kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.
(6) Ha az elhelyezni tervezett bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik vagy jelentős mértékben akadályozzák, továbbá, ha a bányavállalkozónak a bányászati tevékenységhez az ingatlanra tartósan szüksége van, az ingatlan megvásárlását, illetve a kezelő jog megszerzését kezdeményezheti, ennek eredménytelensége esetén a kisajátítását kérheti. Ez a jog az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét) is megilleti, ha megítélése szerint az elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette vagy súlyosan akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője) igényét, a létesítmény elhelyezésétől számított 1 éven belül terjesztheti elő.
(7) A koncessziós szerződésben vállalt, vagy engedélyezés esetén szükségessé váló kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó köteles viselni. A kiadások összegét a bányavállalkozó köteles a kisajátítási eljárás lefolytatásával megbízott szervezetnek megelőlegezni. A bányavállalkozót a kisajátított ingatlanon - a bányászati jogosultsága időtartama alatt - megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.
(8) Ha a (3) bekezdésben meghatározott bányászati létesítmények védett természeti terület, hidrogeológiailag védendő területet, valamint régészeti, műemléki szempontból védett ingatlant érintenek, elhelyezésükhöz az érdekelt szakhatóság hozzájárulása szükséges.

Álláspontom szerint a bányavállalkozónak kezdeményezni kell az ingatlan kisajátítását. Meggyőződésem, hogy az ingatlan (4 Ha) értéke sokkal több, mint 100.000,- Ft.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Attila

gazdi5@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 01. kedd

20:26:53

Tisztelt Cím! Kérdésem özvegyi haszonélvezeti joggal kapcsolatos. Egy családiházban 3-an vagyunk tulajdonosok.Öröklés útján jutottunk hozzá. Édesanyám özvegyi haszonélvezeti jogot és 33%- van. Az elhunyt férj egyik fia 34%, a másik 33%-ban tulajdonos. A családiházhoz meglévő műhely épületek, fedett színek, asztalosipari gépek, kis kert tartozik. Az épületeken kisebb nagyobb felújítás lenne szükséges.(ereszcsatorna cseréje részben vagy egészben, a lakás rész beázásának megszüntetése,ugyanígy a műhely épületénél is,az ezekhez tartozó közművezeték/gáz/ festése. A felújítás, állagmegóvási szándékot elfogadják, de pénzt nem adnak hozzá. A haszonélvezeti jog viszont kimondja, hogy sem a haszonélvező, sem a tulajdonos nem kötelezhető a helyreállítási munkálatokra. Mit tehetek? Mit jelent a a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételéve? Köszönettel: Attila tel:20/5510 885; email cím: gazdi5@fremail.hu

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ön az egyik fiú, aki örökölt az édesapja halála után, és Ön szeretné felújítani a házat, csak a többi tulajdonostárs nem akar hozzájárulni?
Mivel a konkrét kérdését nem fogalmazta meg, ezért csak általánosságokat tudok válaszolni. Amennyiben konkrétam megírja, hogy mivel kapcsolatban szeretne valamit tenni, akkor konkrétan tudok Önnek válaszolni.
A közös tulajdonról, valamint a tulajdonostársak egymás közti viszonyait a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
Megállapodás hiányában az előzőekben már tárgyalt birtoklást és használatot meghaladóan a közös tulajdonban álló dolog hasznosítása és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások felől is a tulajdonostársak szótöbbséges határozattal (többségi véleménnyel) döntenek. A kisebbségben maradt tulajdonostárs a jogos érdekének sérelmére hivatkozással a többségi határozatot megtámadhatja [Ptk. 143. § (1)].
A dolog hasznosításának fogalma alatt nem csak a hasznosítás módját (pl. bérbe-, haszonbérletbe-adás), de a hasznosítással összefüggő tartalmi kérdéseket is érteni kell (pl. a tulajdonostársak egyike vagy kívülálló személy legyen-e a bérlő, a hasznosítás határozott vagy határozatlan időre szóljon-e, milyen bérleti-haszonbérleti díjat kössenek ki stb.).
A közös tulajdonban álló dolgot terhelő kiadásokat a törvény több körbe sorolja, s azokhoz a döntés más-más formáját kívánja meg.
A kiadások jellegét a munkálatok rendeltetése határozza meg.
Az állag megóvása és fenntartása a jókarban tartás fogalmának felel meg, s olyan munkálatok tartoznak e körbe, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a dolog állagát azonos állapotban megőrizzék. Az állagot gyarapító vagy fejlesztését célzó munkálatok nem tartoznak e körbe.
A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások közé azok a munkálatok, ráfordítások, beruházások sorolhatók, amelyeknek az elvégzése nem az állagromlás, károsodás megakadályozására irányulnak és ezért nem feltétlenül szükségesek, de hasznosak (a dolog használhatóságát növelik) és a dologgal való gazdálkodás módjához, körülményeihez képest nem követelnek aránytalanul nagy költekezést. (Például az ingatlan közművesítése, a már megkezdett építkezés befejezése stb.)
A rendes gazdálkodás körét meghaladja minden olyan munkálat, amely a dolog értékéhez, használatának jellegéhez, az abból származó jövedelemhez és a gazdálkodás egyéb sajátosságaihoz viszonyítva aránytalan költséggel jár. (Így például az épület bővítése, újabb lakás vagy helyiség létesítése stb.).
A szótöbbséges határozattal történő rendezés általános szabály alóli törvényi kivételek két csoportba oszthatók. Az egyikbe az az eset tartozik, amikor a birtoklás (használat) hasznosítás körébe eső kérdésben érvényes döntés csak egyhangú határozattal hozható: így akkor, ha a tulajdonostársak az egész dolgot kívánják másnak a használatába (haszonélvezetébe) adni [Ptk. 144. § b)].
A kivétel másik köre, amikor a vitatott kérdésben a szótöbbséges határozat helyett a bíróság dönt [Ptk. 143. § (3)]. Erre általában akkor kerül sor, amikor
- két tulajdonostárs közötti véleménykülönbség az egyenlő arányú hányadaikra tekintettel fogalmilag kizárja a többségi határozat lehetőségét, vagy
- a szavazás eredményeként egyik megoldás sem élvezi a többség egyetértését (akár azért, mert eltérően szavaztak a tulajdonostársak, akár azért, mert valamelyikük a vitatott kérdésben nem volt hajlandó szavazni).
Ha a rendes gazdálkodás körébe eső munkálat csak az egyik tulajdonostársnak jelent hasznos eredményt, e tény általában nem jár azzal a következménnyel, hogy a munkálatok költségét végérvényesen e tulajdonostársnak kell viselnie. Ha ugyanis a tulajdonostársak viszonyában olyan változás következik be, hogy a költségekben részt nem vevő tulajdonostárs is hozzájut a hasznos eredményhez (pl. birtokába kerül az ingatlannak olyan része, amelyet a beruházás érintett) az értékemelkedés (gazdagodás) arányos részének megtérítésére kötelezhető. Ha időközbeni térítés nem történt vagy az csak részleges volt, az értékemelkedés elszámolására a közös tulajdon megszüntetésekor kerülhet sor. A korábbi beruházás hasznos eredményének megállapítása mindig abban az időpontban fennállott értékek arányában történik, amikor a gazdagodás elszámolására okot adó körülmény (birtokbalépés, közös tulajdon megszüntetése) bekövetkezett. Ha ebben az időpontban kimutatható többlet érték nem állapítható meg, megtérítés sem követelhető.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
E törvényhely alkalmazása szempontjából a dolog haszna alatt tipikusan az elért gazdasági eredményt (termény, szaporulat, bérbevétel stb.) kell érteni. Az osztható haszon arányos részét a tulajdonostárs természetben követelheti, a nem osztható haszon viszont - eltérő megállapodás hiányában - a dolgon fennálló tulajdoni hányadok arányában közös tulajdonba kerül.
Az eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat (költség, munkavégzés) a tulajdonostársak a hányadaik arányában kötelesek viselni.
Ha a dolog közös használatban van, a ráfordításokban részt nem vett tulajdonostárs a tulajdoni hányada arányában rá eső, osztható haszon természetbeni kiadásával egyidejűleg a rá eső költségeket köteles a kiadást viselő tulajdonostársnak megtéríteni. Nincs akadálya annak, hogy a meg nem térített költséget a haszon megosztása során, a természetbeni felosztás mértékének meghatározásakor vegyék figyelembe (számolják el). A meg nem osztható (közös tulajdonba) kerülő haszonra fordított költségeket az abban részt nem vállaló tulajdonostárs köteles megtéríteni.
A ráfordításai levonása után fennmaradó tiszta hasznot arányosan köteles kiadni az a tulajdonostárs is a többieknek, aki a teljes dolgot jogosulatlanul kizárólagosan használja.
Ha a kizárólagos használatra jogszerűen (pl. megállapodás alapján) kerül sor, és a tulajdonostársak a haszonszedés, költségviselés kérdésében nem állapodtak meg, az elérhető haszonnak és ahhoz szükséges költségnek a többlethasználati díj mértékének megállapításakor van szerepe.
Ha a tulajdonostársak a dolgot egymástól elkülönült használati rend szerint osztották meg, a dolog hasznainak szedésére és az annak eléréséhez szükséges költségek viselésére is elkülönülten jogosultak és kötelesek.
A dolog terhei kiadásokból és kötelezettségekből állnak. A kiadások egy része, mint például az adó vagy egyéb közterhek - eltérő megállapodás hiányában - a tulajdoni hányadrészek szerint oszlik meg. Ugyanígy köteles viselni minden tulajdonostárs az állagmegóvással felmerült kiadásokat. A rá eső résznél magasabb mértékű költekezést teljesítő tulajdonostársat a többiekkel szemben megtérítési követelés illeti meg. A rendes gazdálkodás körébe eső kiadások a tulajdonostársak között olyan arányban oszlanak meg, amilyen arányban a hasznos eredményből részesednek.
A közös tulajdonban álló dolgot ért kárt a tulajdonostársak csak akkor viselik a hányadaik arányában, ha az másra át nem hárítható. Ha a bekövetkezett kár az egyik tulajdonostárs károkozó magatartására vezethető vissza, a kárt is ő köteles viselni.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
Az állag megóvását, fenntartását szolgáló, indokolt munkálatokhoz sem többségi, sem egyhangú határozat nem szükséges, azt bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni (elvégeztetni). Az indokoltság körében nem csak a munkálatok jellegének (valóban az állagromlás megakadályozását, a további károsodás elhárítását szolgálja-e), hanem az azzal járó a költségeknek is jelentősége van. Ha ugyanis annak mértéke meghaladja a rendes gazdálkodás szempontjai szerint indokolt összeget, annak elvégzése csak a tulajdonostársak egyhangú határozata alapján történhet.
Ha az állagmegóvó munka elvégzését az egyik tulajdonostárs határozta el, a törvény értelmében őt értesítési kötelezettség terheli a többi tulajdonossal szemben, mégpedig a kiadások felmerülte előtt. Ha az értesítést követően a tulajdonostársak között vita támad a munkálatok jellege és szükségessége körében, a kisebbségben maradt tulajdonostárs a többségi határozatot megtámadhatja [Ptk. 143. § (2)].
Az előzetes értesítés csak akkor mellőzhető, ha az állagsérelem elhárítása azonnali beavatkozást igényel, s a késedelem további károsodáshoz vezethet.
Az állagmegóvó munkák költségét a tulajdonostársak általában a hányadaik arányában kötelesek viselni.
Ha utóbb az derül ki, hogy a tulajdonostársak értesítésének indokolatlan elmulasztása mellett az egyik tulajdonostárs olyan munkálatokat végeztetett el, amelyek nem vonhatók az állagmegóvás körébe, e költségei megtérítését a kiadást viselő fél a Ptk. 142. §-a alapján nem, csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint igényelheti.
PK 8. számú állásfoglalás A közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása)
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

tibi

mumia@freemai.globonet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 01. kedd

18:33:52

kb.20 éve a családi házunkhoz engedély nélkül hozzáépitettem egy zárt esővédőt,belépőnek nevezném,ami beázott mostanra az ajtó leszállt nem volt zárható és a ház is ezzel az ajtóval volt zárható.A PROBLÉMÁM ekkor kezdődött , mivel átépitettem ujbol eng.nélkül csatornát is tettem rá ,uj ajtót. Szomszédom akivel időközben megromlott a kapcsolatom feljelentést irt a polg.mest.hiatalhoz felvették jegyzőkönyvbe a látottakat...várom a továbbiakat.Mire számithatok?mit tehetnék hogy semmiképpen ne keljen lebontanom?tisztelettel várom válaszát!minden megoldás érdekel!!! tibi pápáról

Válasz:
Tisztelt Tibi!
Sajnos aki engedély nélkül építkezik, annak számolnia kell azzal, hogy esetleg büntetést kell fizetnie.
Kérdés,hogy most milyen munkálatokat végzett! Építkezett, vagy csak ajtót cserélt és csatornát szerelt fel.
Amennyiben nem történt engedélyköteles változtatás a házon, úgy a régebbi engedélynélküli építkezés már elévült.
Ha engedélyköteles változtatást is végzett a házon, akkor bírságra számíthat, és fennmaradási engedélyt kell kérnie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Polska

polska@monornet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 01. kedd

14:07:22

Tisztelt Ügyvéd Úr! 3-an voltunk tulajdonosok testvéreimmel 2 lakásban, de nemrég meghalt a bátyám, így 50-50% lenne a tulajdonunk lakásonként. Elhatároztuk, hogy kölcsönösen lemondunk egymás tulajdonrészéről, hogy legyen 1-1 önálló tulajdonú lakás. Azt szeretném kérdezni, hogyan lehet ezt megoldani, csak egyszerűen közjegyzőhöz kell fordulni? A hagyatéki tárgyalás előtt vagy után kell elintézni? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint a hagyatéki tárgyaláson a törvényes öröklés rendje szerint megöröklik a testvérük részét mindkét lakásban egymás közt egyenlő arányban, majd amikor mindkét lakásban 1/2-1/2-ed tulajdoni hányaddal rendelkeznek, elmennek egy ügyvédhez és csereszerződést kötnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó