Mattya

nemeth.katalin@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 31. hétfő

20:03:10

Tisztelt szakértő Úr/Úrhölgy! Egy négylakásos társasházban élünk, amelyhez minden lakónak saját kertrésze van. A kertet 4 db 40 év körüli, rendkívül rossz állapotban lévő (korhadt, száraz) jegenyárfa szegélyezi, ebből 2 a mi kertrészünkre esik. Az elmúlt héten már 3 hatalmas ág is a kertünkre hullott, először a viharok következtében, ma pedig látható ok nélkül. Ha kint vagyunk, agyonütött volna minket. A közös sufni tetejét betörte. A többi lakó eléggé vaskalapos, nemtörődöm és elzárkóznak a fák gallyazásának, kivágásának lehetősége elől. Mondván, erre nincs pénze a háznak. (hozzáteszem, az erre szón van a hangsúly, mert ennyi megtakarításunk lenne) Én már rettegek kimenni a gyerekekkel, ami nonszensz, főleg nyáron. A kérdésem az lenne, hogy van-e létjogosultsága a perrel fenyegetésnek, ha a többi lakó továbbra is makacs maradna? Esetleg peren kívüli lehetőség is akadna? A fákat még a lakók közös megegyezéssel telepíttették, közöttük párom elhunyt nagymamája is, akinek a lakását megvettük. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:
 Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint hasznos lenne lakógyűlés keretében békésen megbeszélni a problémát. Amennyiben ez eredménytelen lenne, javaslatom az, hogy saját költségen vágassa ki a fákat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Angyalka

angelika.kiraly@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 31. hétfő

17:42:28

Tisztelt jogász Úr/Nő! Tartási szerződést kötöttem /az ő kérésükre/ szüleimmel ,1998-ban.Van 4 nővérem akikkel nem tartottuk a kapcsolatot,ők édesapám gyerekei,de édesanyám nevére vette őket.Édesapám 2002-ben elhunyt,édesanyám azóta velünk él.A tartási szerződésünknek szívvel- lélekkel eleget tettünk,teszünk. Az ingatlanra szüleim számára holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve,olyan kritériummal,hogy az édesapámat csak édesanyámmal együtt illeti ez a jog. Most az egyik nővérem felhívott,hogy követelje a részét a házból és perrel fenyegetőzik.Mivel édesanyámnak nem volt munkahelye,édesapám tartotta el.Az ingatlant édesanyám vette a saját pénzéből, még 1968-ban. Van e jogos követelésük a nővéreméknek az ingatlan részből?Édesanyámat nem szeretném kitenni semmiféle herce-hurcának,hiszen nem véletlenül íratták apuval közösen ezt a szerződést.Én sem szeretnék pereskedni.Köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Arról nem ír, hogy az édesapja és az édesanyja házastársak voltak-e! Kérdés, hogy ki volt/van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, mikortól tulajdonosnak. ( ha Önök eltartási szerződést kötöttek, akkor szerintem az ingatlan már az édesapja halála előtt az eltartók nevére kellet, hogy
kerüljön!)
Álláspontom szerint a mostoha nővérének elég nehéz lesz a közhiteles nyilvántartással, eltartási szerződéssel szemben ellenbizonyítani.
Javaslom, hogy ne fizessen, ne tegyen semmit. Várja meg, amíg a nővére lép.
Ha ő peres úton akarja érvényesíteni a követelését, akkor sajnos a per elől nem tud kitérni, csak úgy, ha fizet. Ez pedig szerintem a nővérének nem járna.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ponert Józsefné,Bea

ponertjozsef@hotmail.hu

Állapot: hamarosan válaszolunk!

2006. július 31. hétfő

14:53:12

Van egy olyan problémánk,hogy aszomszédunk feljelentett bennünket.A házat árverés utján vettük meg,ezze nem is lenne baj,de a hátsó szomszéd olyan korholt váddal fordult a dombóvári épitésügyi hivatalhoz, hogy mi engedélynélküli épitést végeztünk. Agarázstető beomlott ezt kicseréltük de nem falaztuk fel hanem tartópillérrel támasztotuk alá ezt a 2000év nyarán végeztük ,a házat 1998 tavaszán vettük,elötünk lévö tulaj beépítette az első szomszéd területéböl 2m-ert erröl arészröl van a vita.Vagy megveszük ,vagy lebontunk és ujra építkezünkés meg csináljuk a hátsószomszéd felöl az esővíz elvezetőcsatornát.Dombóváriak úgy vélekedtek ,hogy majdnem még garázsunk sincs ,ezért fellebeztem Szekszárdra. Ők megállapitoták hogy a dombóváriak nem szabályossan jártak el az ügyben.anyit mondtak kérjek fennmaradási kérelmet.Tervetzőnk meg kereste a dvár.kirendeltséget és ott azt mondták neki nincs rendezve a2m-er kié,tűzfalat akkarnak huzatni,és birságot szabbtak ki nekünk ami potom 250000Ft annak a felét fizessük most be.Ez így ígazságos?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ahhoz, hogy megnyugtató választ tudjak adni, sokkal több érdemi információra lenne szükség, mint például, ha a szekszárdiak a dombóváriak határozatát hatályon kívül helyezték, akkor milyen alapon kérnek 250.000ft-ot, v. Ön már benyújtotta-e írásban a fennmaradási kérelmet, és erre milyen választ kapott.
Javaslom, hogy amennyiben ezen kérdések nem rendeződnek megnyugtatóan, úgy érdemes lesz jogi képviselőhöz fordulnia.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ágica

nusicababa@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 30. vasárnap

16:12:50

Tisztelt Ügyvéd Úr-Nő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy van egy családi házam két házzal, szorgalmi úttal. A szorgalmi út a szomszéd közlekedését szolgálja. Most akarja eladni a házát egy olyan családnak, akik bizonyos okok miatt nekünk nem megfelelőek. (kisebbségiek, 4-5 gyerekkel ). Az lennen a kérdésem, hogy a megkérdezésem (engedélyem) nélkül bárki megveheti-e az ő házát. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel : Ágica

Válasz:
Kedves Ágica!
Amennyiben a szomszéd a saját házában 1/1 tulajdonnal rendelkezik, Önnek abban az ingatlanban semmilyen tulajdoni hányada nincs, akkor Önnek semmi beleszólása nincs az ingatlan eladásába.
Más kérdés a szolgalmi jog!
A szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került? Milyen feltételekkel kötötték?
Lehetősége van az új tulajdonosok szolgalmi jogának a megvonására, a fenti kérdésre adott válaszok függvényében.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

vivien

vivien2131@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 28. péntek

19:16:13

Tisztelt Ügyvédnő! Társasházban élek, amely 3 részből áll, és a 3 család közös udvarral rendelkezik. Van két macskám, akik miatt egyik szomszédom mostanában folyton minősíthetetlen hangnemben beszél velem.Azért mert a macskám felmászott az ágyneműjére amit a kerti székekre szokott kiteriteni. A másik szomszédom többször látta, hogy durván földhözvágta az állatot. Veréssel fenyegettek azért mert a macska többször az ő udvarrészükön mászkál, felugrik a kerti székükre, asztalukra, ill. hogy bemegy a lakásukba. Az udvar nincs elkeritve. Sokszor ők hívják be, simogatják, sőt enni is adnak nekik, igy nem tudom kontrollálni a macskám mozgásterét. Megbeszélni a problémát nem tudom szomszédommal, mert kompromisszumra nem hajlandó, csak primitív, veréssel való fenyegetésre,(a macskát, és engem akar megveretni) üvöltözésre. A kérdésem az lenne, létezik e olyan jogszabály amely a társasházi állattartást, macskatartást szabályozza, mik az ügyvédi véleménye, tapasztalatai erről a dologról. Tisztelettel és Köszönettel: Kis Vivien

Válasz:
Kedves Vivien!
Erre semmilyen jogszabály nincs. A lakók kellene olyan magatartást tanúsítani, hogy ne zavarják egymás pihenését.
Tény és való, hogy nem egy ideális állapot ez a társasház macskák tartására.
Ha már egyszer vannak, akkor Önnek jobban oda kellene figyelnie, hogy a többi lakót ne zavarják.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Éva

eva.koczka@hilton.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 27. csütörtök

16:25:57

Kedves Ügyvédnő, Szeretném megkérdezni, hogy milyen fórumhoz fordulhatok, ha a közös képviselő munkáját szeretném felülvizsgáltatni. Sok lakóval együtt nem értünk az ilyen jellegű pénzügyi ellenőrzéshez, de erősen úgy gondoljuk, hogy a kösösképviselőnk valamit nem jól csinál. Erre egy példa, hogy a ház vízdíját (van pár nem vízórás lakó) nem egyenlítette ki, habár nekünk a beszámolójában ezt az összeget kiadásként rögzítette. Ehhez kapcsolódna a köv. kérdésem. Az utcánkban lévő házaknak egy közös főmérője van, s a házak lakói 2 lakóközösségre osztódtak. Az elöbb említett be nem fizetett összeget ez a másik lakóközösség fizette be a vízműveknek. A mi közösképviselőnk számukra sem fizetet, bírőságra mentek, s jogerős ítélet született, hogy részükre kamattal együtt ezt az összeget ke kell fizetni. Közösképviselőnk "megnyugatott" minket, hogy nem kell minden levélnek felülnünk. Viszont a másik oldal el akarja záratni a melegvizet, kivédendő a további tartozás. Megtehetik? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Koczka Éva

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ennek fóruma nincs, de annak semmi akadálya, hogy egy könyvvizsgáló szolgáltatásait igénybe vegyék. A közös képviselő köteles a lakók kérésére az összes bizonylatot a rendelkezésre bocsátani.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

AKASAA

akasaa@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

19:02:16

Önkörmänyzati berlakässal kapcsolatban erdeklödnenk.A 13.ker.-ben egy 73 nm-es Önkormänyzati lakas aminek a berleti joga 3 testver neven van.A promlemank az lenne,hogy az egyik fel több mint fel eve nem rendezi az o ra eso szamlak reszet.A szamlak banki atutalason a masik ket tulajdonos reszeröl törtenik.Kerdesunk hogy a jelen esetben van-e arra lehetöseg,hogy elveszitse a 3 fel az o raesö berleti jogat es ha igen akkor mennyi idö elteltevel?Vagy milyen jogi uton lehetne kotelezni hogy rendezze visszamenöleg a tartozasat es rendszeresen fizesse a szämläk öt illetö reszet a jövöben? P.S.: Elnezest az ekezeti hibakert Köszönjük a segitsegüket.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a 3. bérlőtárs is ott lakik, és az ott-tartózkodásával okozott költségeket nem téríti meg, akkor Önök bírósághoz fordulhatnak ezzel a kérdéssel.
Az, hogy a lakás bérleti jogát is elveszíti -e és hogyan, az csak a bérleti szerződésből derül ki.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Krisztina

szuperkriszti@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

18:05:43

Tisztelt Cím!Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy a Nagypapám halála után a Nagymamám a tulajdonában lévő lakást a fiára az én édesapámra irata!Most hárman lakunk ebben a lakásban és a nagyim a haszonélvező apukám a tulajdonos!A problámám az lenne hogy édesapámnak van egy barátnője aki szomorú kimondanom de megtudtam hogy a mamám halálára pályázik és ide akar költözni és azt hiszem kevés az időm!Én és a mamám szeretnénk az én nevemre irtani az egész lakást hogy ezt megtudjam majd akadályozni!És nekem legyen döntési jogom abban hogy ki jöhet ide és ki nem!Édesapám döntésében már nem bizom mert befolyásolja ez a nő és most azt mondja hogy nem engené meg a barátnőjének hogy a 2 gyerekével ide költözzön de ha a mama nem lesz akkor ki tudja mi lesz a véleménye, lehet még nekem is mennem kell akkor innen!Az érdekelne hogy milyen modon lehet ezt megoldani?Milyen papírok kellenek hozzá?És menyibe kerül ennek a kivitelezése?Előre is köszönöm a segítséget! Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Sz. K.

Válasz:
Tisztelt Krisztina!
Sajnos arra, hogy Ön valamilyen jogot szerezzen ebben az ingatlanban, szinte lehetetlen. A tulajdonos az édesapja, a haszonélvező a nagyanyja. Ahogy a sorokból kivettem, édesapja bizonyára nem fog belegyezni sem abba, hogy Önnek tulajdona legyen, vagy esetleg második haszonélvező legyen a lakásban.
A haszonélvezeti jog, amivel a nagyanyja rendelkezik, nem forgalomképes jog, tehát nem örökölhető, nem adható-vehető, és nem ajándékozható.

Legjobb megoldás lenne, ha édesapja mégis belegyezne abba, hogy Ön a nagymama után, most egy szerződéssel haszonélvezőként bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

talpigi

talpigi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 24. hétfő

17:25:32

Tisztelt Cím! Egy pesti albérletben lakom majd egy éve. A szerződésem csak szeptemberben járna le, de a lakás tulaja ki akar költöztetni augusztus 1-ig. Hivatalosan nem közölte velem a felmondást, csak odatett egy papírdarabkát az asztalomra. A szerződés szerint bármely fél felmondhatja a szerződést, de 30 napos felmondási idő mellett. most kezdtem el dolgozni,kevés a pénzem és nem tudok hirtelen kibérelni egy másik lakást, legfőképpen a kaució miatt, mivel itt csak 15.000 Ft a kaucióm, máshol ennek a többszörösét kérik el. Ha nem lesz lakásom, nem tudok dolgozni menni, és nem tudom előteremteni az iskolámra a pénzt. A lakás tulajdonosa és üzemeltetője egy cég, és a tulaj felújítás miatt akar kitenni. Tanácsukat kérném ezen ügyben, hogy mit tehetek és a tulaj kirakhat-e a 30 nap betartása nélkül. Válaszukat előre is köszönöm! További sok sikert a munkájukhoz! talpigi

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Megértem a problémáját, de sajnos hatékony megoldás nincs az ügyre.
Ha a bérbeadó a szerződést fel akarja mondani megteheti, természetesen a 30 napos határidő betartása mellett. Amennyiben ezt a határidőt nem tartja be, úgy Ön bírósághoz fordulhat. Amennyiben kára keletkezik, még kártérítést is követelhet.

Ez azonban nagyon hosszú folyamat, és rövidtávon nem hoz megoldást az Ön lakásproblémájára. Javaslom, hogy nagyon gyorsan próbáljon másik megfelelő lakást keresni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

GabriellaL

lucky31773@aol.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 23. vasárnap

16:56:20

udvozlom szeretnem megtudni ah a nagymamam haza az anyura(25%) es az anyu testvere75%) van irva es az anyu testverenek a fia elakrja adni a hazat de mi nem neki nincs joga a hazon csak ha az anyja rairja? Es ha elakrna adni a hazat anyu belegyezese nelkul nem tudja gondolom?! Mind ajet orokos alairasa kell ahazhoz? Koszonom

Válasz:
Tisztelt Gabriella!
Természetesen a házat csak a tulajdonos(ok)/tulajdonostársak adhatják el, közös akaratukból. Csak az egyik tulajdonostárs csak a saját tulajdon részét adhatja el. Persze adásvétel esetén csak akkor, ha a másik tulajdonos társat nyilatkoztatta az elővásárlási jogáról, és az nem kívánt élni vele.
Tehát édesanyja testvérének a fia ebből az ingatlanból semmit nem adhat el.
A testvér a 75% tulajdoni arányát adhatja csak el, de írásban nyilatkoztatni kell az Ön édesanyját, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.
A testvér fia természetesen akkor rendelkezhet tulajdoni hányad felett, ha ő is tulajdont szerez az ingatlanban. Ebben az esetben is csak azt a részt adhatja el, ami az ő tulajdona.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ildi

j.freszti@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 23. vasárnap

16:01:53

Tisztelt tanácsadó! A mi problémánk a következö.A férjemmel hatével ezelöt szüleivel megbeszélve oda kóltóztünk szüleihez.Az édesapjáék megengedték hogy lakásukat átalakitsuk és létrehozunk egy kis lakrészt saját részre.Kölcsönt is vetűnk fel amit mi fizettűnk.Létre hoztunk egy szoba,konyha,fűrdöszobás helyiséget amit közmüvesítettűnk.Tavaly októberben elhunyt a férjem édesapja,nem irt végrendeletet és a férjem a testvérével megörökölte azt a házrészt amibe mi belefektetűk a pénzűnket.Az édesanyja nem enged be minket az udvara sem és a lakásba sem,csak fenyegetik a férjem hogy nincs mit keresen ott mert csak papiron örökölte meg .kifizetni se akarnak minket. Mit tudunk ez űgyben lépni?A másik problémánk hogy a férjem öcse nem fizette be a csekket amit a Jegyzönö adot neki és ezért a földhivatalba nem jegyeztek be semit még.Keletkezhet-e nekűnk valami kárunk miata? Hogyha a férjemnek nincsen más lakástulajdona ,és még nincs 35éves akkor is kell illetéket fizetnie? Hogyha a testvére nem fizeti be a pénzt a férjemet nem irják be a földhivatalba?Mit tudunk csinálni az űgy lezárása miat?Nincs valami törvény arra hogy egy édesanya nem használhatja ki az egyik fiát hogy a másiknak legyen? Kérem segítsenek mert nem tudjuk hogy mit csináljunk és nem állunk ügy anyagilag hogy pert tudjunk indítani ellenűk. Várom segítségét,Elöre is köszönöm. Tisztelettel Ildi

Válasz:
Tisztelt Ildi!
A probléma összetett, ezért a megoldása sem egyszerű! Még az apósa életében rendezni kellett volna a tulajdoni viszonyokat a lakásban, ahova Önök pénzt fektettek be.
Utólag elég nehéz, de ezt csakis polgári peres úton lehet érvényesíteni.
Mindenképpen javaslom, hogy próbáljanak meg a ügyvédet keresni, mert ennek a véghez vitelét csakis jogi segítséggel tudják megoldani.

Ennek a tulajdoni viszonynak a rendezése azért szükséges, mert erre a tulajdoni hányadra az anyósának nem jár az özvegyi haszonélvezeti jog, és így meg sem tilthatja a fiának azt, hogy a saját tulajdonába betegye a lábát.

Ha nem akarnak ide költözni, hanem inkább szeretnék, hogy a másik
tulajdonostárs(ak) megváltsák az Önök tulajdoni hányadát, akkor bíróságon pert kell kezdeményezniük a közös tulajdon megszüntetése iránt. Persze ebben a perben lehet az Önök által kialakított szoba-konyha-fürdőszoba árát is követelni.

Sajnos, mint látja ezt bírósági eljárás nélkül nem lehet megoldani.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andi

itak78@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 21. péntek

22:28:44

Tisztelt Cím! Egy 4 lakásos társasházként nyilvántartott házba költöztem.Úgy tájékoztattak, hogy az udvar osztatlan közös tulajdonban van. Szeretnék elkeríteni a lakásom előtt egy kis kertet, mivel van egy kutyám, és így szabadon lehetne engedni. Milyen feltételekkel tudnám ezt megtenni? A közös tulajdonként nyilvántartott részen milyen mértékű átalakítást kell a tulajdonostársakkal egyeztetni, vagy minden átalakítás csak a tulajdonostársak egybehangzó, vagy 2/3-os szavazati aránnyal meghozott döntés alapján lehet végrehajtani? Előre is köszönöm válaszukat.

Válasz:
Tisztelt Andi!
Használati szerződést kell írni, hogy az osztatlan közös részből melyik udvar-rész testesíti meg az Ön tulajdoni hányadát. Ehhez természetesen az összes tulajdonos társnak bele kell egyezni. Ügyvéd tudja elkészíteni ezt az okiratot, a földhivatalba is be kell nyújtani, azért, hogy ez a megállapodás az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerüljön.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsu

zskormendi@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 20. csütörtök

16:04:54

Tisztelt Cím! Férjemmel és két kiskorú gyerekünkkel kb. 1,5 éve úgy döntöttünk, hogy a saját telkünkön új házat építünk (teljes mértékben hitelből és szocpollal) és amíg fel nem épül az új ház a régi házunkban lakunk. A régi ház már min. 60 éves és mivel északi fekvésű volt (hideg és sötét) az ellentétes oldalra terveztük. Eleinte felújításon és tetőtérben is gondolkodtunk, mivel alapja nincs a háznak, szakemberek nem javasolták és a felújítás is rengeteg pénzt vitt volna el. Az Önkormányzathoz tervező útján beadtuk a kérelmünket és módosítások után arról 2005. júniusában határozatot kaptunk (a szomszédok kiértesítésével). Többször is átgondolva az építkezés anyagi vonzatait, lehetőségünket az érvényes építési engedély birtokában banki hitelt és szocpolt igényeltünk. Az építkezést idén júniusban kezdtük meg a jobb oldali szomszédnak is szóltunk, hogy megkezdjük. Ő a lányával, aki nem az édesapjával él a szomszédunkban, de ingatlantulajdonos, most akar fellebbezzéssel élni és megakadályozni az építkezést, vagy jelentős kártérítést kérni, mert a ház a mezsgyére épül (a tűzfal a tetőtér miatt 8 m magas, ő pedig osztott tulajdonú telekrészen lakik.) Sajnos annak ellenére, hogy kértük őket, beszéljük meg egyrészről az építkezés által okozandó kellemetlenségek kiküszöbölését (az ő telkének rendbetételét szerettük volna felajánlani stb.) meg sem hallgattak bennünket, hanem fenyegetőzve válaszoltak és, hogy megkeserítik az életünket. Több dolgot említettek. Az egyik az, hogy a rendőrségen feljelentést tett a lány, azzal kapcsolatban, hogy valaki aláhamisította az ő aláírását, amikor az Önkormányzat a szomszédok hozzájárulását kérte. Az édasapja és valamennyi szomszéd aláírta,de mivel a lánya nem lakik ott el tudom képzelni, hogy ő írta alá helyette. A lánya 2005-ben nem vette át az építési engedélyről szóló határozatot. Úgy tudom, hogy amennyiben az Önkormányzat nem tudja elérni az összes tulajdonost, attól még az engedély jogerőre emelkedhet. Másrészről a jegyzőnél is feljelent bennünket. Szóval előreláthatólag minden hatóságnál igyekszik minden követ megmozgatni, hogy leállíttassa az építkezésünket. Polgári pert is nagy valószínűséggel akar indítani, hogy az ő ingatlanának forgalmi értékét a mi házunk lecsökkenti. Kérdésem az lenne - még egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk sehonnan az eljárás megindításáról - perelhet e polgári peres úton bennünket úgy, hogy a közigazgatás felé több, mint egy év letelte után kíván fellebbezni. Milyen tortúrákkal számolhatunk ? Sajnos ez az ember egyébként valamennyi szomszédjába beleköt, senkivel sincs jóban. A Ptk-ban már nézelődtem a szomszédjoggal kapcsolatban, igazából arra lennék kíváncsi, hogy a mulasztása miatt még így is neki lehet több joga? Ha beperel nekünk milyen jogaink lehetnek? Engem is jelentős anyagi kár ér, ha az építkezést leállíttatják a bank pedig a törlesztőrészleteket vonja folyamatosan. Illetve hány szakértő kirendelésére lehet számítani, hogy ő bizonyítsa ingatlana (nagyon elhanyagolt, gazos hátsó kertről van szó, az ő lakóépületétől az építési szabályzatnak megfelelő távolság betartásával készül a házunk) forgalmi értékének csökkenését? Válaszukat várom, hogy már előzetesen "lelkileg" fel tudjak készülni egy hosszadalmas, a családom nyugalmát is érintő problémára. Köszönöm szíves válaszukat!

Válasz:
Tisztelt Zsu!
Véleményem szerint a leghasznosabb az lenne, ha az illetékes jegyzőt felkeresnék, és vele kellene megbeszélniük a felmerült problémákat, ugyanis ő ismeri az Ön ügyüket teljes körűen. Amennyiben ez nem vezetne eredményre, és esetlegesen a szomszéd perrel fenyegetőzése valósággá válna, szükséges lenne egy ügyvéddel felvenniük a kapcsolatot.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

Annamatyi

annamatyi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 20. csütörtök

13:39:31

Tisztelt Tanácsadó! 2005 májusában örököltem egy 50 nm -es lakást(nagynénémtől, végrendeletileg). Az illetékhivatalnak az öröklési illetéket 2006 februárjában befizettem. Kérdésem az lenne, ha el szeretném adni a lakást, akkor milyen és mennyi adót kell megfizetnem, ha az illetékhivatal 7,5milló Ft-ra értékelte a lakást és az eladási ár 8milló Ft lenne. Köszönettel Mátyás Anna

Válasz:
Tisztelt Annamatyi!
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b)az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
Ha a megszerzésre fordított összeg a fent írtak szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Ha Ön az adóbevallás előtt ingatlanvásárlásra költi ezt az összeget, akkor fizetni nem kell, de az adóbevallásban fel kell tüntetni.
Ha csak később kívánja ingatlanvásárlásra költeni, akkor az adót be kell fizetni és ha 60 hónapon belül ingatlant vásárol, akkor visszaigényelheti.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

jozzkom

jozzkom@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 20. csütörtök

12:36:17

Üdvözlöm Elváltunk a férjemmel és a van egy ingatlanunk, amit a vagyonmegosztási per során a bíróság 1/2 arányban osztott meg. Az ingatlanban én lakom és egy gyermekem, aki még iskolába jár a volt férjem, nem tartózkodik az ingatlanban. A volt férjem indítványozta, hogy én váltsam meg az ő részét de, mivel ezt én teljesíteni nem tudom, mert sem, megtakarított pénzem sem pedig jövedelmem nincsen csak szociális segélyt, kapok az önkormányzattól melynek összege 20000tf-nak, felel meg. Ezek után a volt férjem indítványozta, hogy a szóban forgó ingatlant a bíróság bocsássa árverésre, bár erről még nem születet jogerős ítélet, mivel az ingatlan értékét még nem állapították meg. 1. Kérdésem megtörténhet, az hogy az ingatlant el árverezik? vagy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez ne történjen meg? 2. a másik kérdésem az lenne, hogy én úgy tudom, hogy az ingatlanban lakónak bérleti díjat kel fizetni a kint maradónak ez mekkora összeg lehet? És ki állapítja meg ennek az összegnek a nagyságát? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Jozzkom!
1. Az egyik megoldás az lenne, ha a bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztaná, feltéve, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
A másik megoldás az lenne, ha az ingatlant közösen értékesítenék, és a vételárat felosztanák egymás között.
2. A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

ermi

ermi55555@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 20. csütörtök

10:05:03

TISZTELT JOGI TANÁCSADÓ! Gyermekotthonban dolgozom! szolgálati lakásban lakom már lassan húsz éve! Kérdésem a következő:Meddig lehet emelni a szolgálati lakás bérleti díját? talán van valami felső határ?? Most 32000 forintotr fizetek egy 92négyzetméteres összkomfortos lakásért!Talán van valami feső határ?? vagy a tulajdonoson múlik csak hogy mennyit kér?? Tisztelettel: ermi

Válasz:
Tisztelt Ermi!
A szolgálati lakás bérleti díjának megállapítása a 42/1996 42/1996. (XI.
29.) NM rendelet (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.
törvény végrehajtásáról) szerint történik, amely szerint a havi lakbér mértéke azonos az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében az azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakások bérleti díjaként meghatározott összeg 75%-ával. Amennyiben az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat nem rendelkezik bérlakással, ez esetben a legközelebbi bérlakással rendelkező települési önkormányzat rendeletében foglaltak az irányadóak.
A bérbeadó a havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.
Ennek megfelelően az illetékes önkormányzatnál kell érdeklődnie a bérleti díjak mértékéről.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

Alföldi Brigitta

gittabrigitta@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 19. szerda

17:42:53

Tisztelt cím! Az ügyben szeretnék érdeklődni, hogy 2000-ben én elváltam a férjemtől. Válás során egy megállapodás született papiron a közös vagyon elosztásáról, melyben egy ingatlan szerepel ami az enyém lett. Ez a megállapodás csatolva lett a Bírósághoz a vállóperhez. Sajnos a lakás nem került a nevemre, mivel a volt férjem hitelt vett fel rá. Milyen jogaim lehetnek,( amível érvényesíteni tudom a megállapodásban leirt lakás) tulajdonosként történő bejegyzéséhez? Elveheti tőlem a volt férjem a lakást? Mit tudok tenni az ügyben, hogy biztos az enyém maradjon? Remélem nagyábból érthető voltam. Sürgős válaszukat várom, úgyanis azt hiszem megint plusz hitelt szeretne felvenni rá!!! S.O.S. Köszönettel : Alföldi Brigitta

Válasz:
Kedves Brigitta!
Mindenekelőtt javaslom, hogy fogadjon jogi képviselőt. A Földhivatalnál kell rendezni az ügyet. Amennyiben a vagyonjogi megegyezés után vette fel a férje a hitelt a lakásra, akkor bűncselekményt is elkövetett.
Mielőbb rendezni kell, hogy a bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségnek megfelelően az Ön tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

családsegítő szolgálat

csaladsegito@dunaweb.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 19. szerda

14:39:33

Tisztelt Címzett! Egyik ügyfelünk tulajdonában egy ingatlan 11/12-ed része. Az 1/12-edet birtokló résztulajdonos nem akarja eladni az ingatlant, míg a többségi tulajdonos igen. Mit lehet tenni? A többségi tulajdonos nem tudja kifizetni a másik tulajt, mert az irreális hányadot követel az esetleges eladási árból. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel, Szegedi Tamara

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Bírósághoz kell fordulni a közös tulajdon megszüntetési iránt. Ha már vevő is van, gyors eljárásra lehet számítani.
Jogi képviselőt kell fogadni, vagy esetleg, ha a többségi tulajdonosnak anyagi nehézségei vannak, és nem engedhet meg magának egy ügyvédet, akkor az illetékes helyi bíróság panasznapján kérhet segítséget, ott megírják helyette a keresetlevelet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Mati

matimano@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 19. szerda

13:47:19

Tisztelt Ügyvédnő! Kedvesemmel 6 éve élek együtt az én tulajdonomban lévő lakásban. A lakást 2000-ben vásároltam részben szüleim anyagi segítségéből, részben pedig munkáltatói hitelből. A hitelt az én nevemen futott, azóta már visszafizetésre került. A jövőben párommal építkezést tervezünk. A telek, ahová a házat tervezzük az Ő tulajdona, szüleitől ajándékba kapta. A ház megépítése a tervek szerint a következő forrásokból történne: - részben az elmúlt években összegyűjtött pénzünkből, - részben párom szülei által nyújtott anyagi segítségből, - részben pedig közösen felvett hitelből, mellyel kapcsolatos jelzálogot a meglévő lakásomra terheltetnénk, amit a jövőben majd szeretnénk kiadni, és a befolyó bérleti díjat pedig a felvett hitel törlesztésére fordítanánk. A kérdésem az lenne, hogy ragaszkodjak-e ahhoz, hogy a ház a kettőnk nevére kerüljön (ha nem is 50-50% arányban), vagy ne? Ha az Ő nevére kerül az új ingatlan 100%-ban, lesz e valami közöm a házhoz, ha később esetleg valami történne? Amennyiben időközben összeházasodnánk, házassági szerződés nélkül a meglévő lakás és a ház tulajdonjoga hogyan változna? Válaszát köszönöm, Üdvözlettel, Mati

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mindenképpen ragaszkodjon hozzá, hogy az ingatlan 1/2-ed arányban az Ön nevére kerüljön.

Amennyiben élettársi kapcsolatban állnak az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzéstől függetlenül annyad része illeti meg az ingatlanból, amilyen arányban a szerzéshez hozzájárult.

Amennyiben házastársi kapcsolat alatt szerzik meg a vagyont, és nem kötnek házassági vagyonszerződést, akkor függetlenül az ingatlan-nyilvántarás bejegyzésétől Önt az ingatlan 1/2-ed része illeti meg.

Amennyiben az élettársa nem akar beleegyezni abba, hogy az Ön neve az ingatlan-nyilvántartásban szerepeljen, azt mondom, hogy legjobb lenne, ha elmennének közjegyzőhöz, és ott közjegyzői okiratba foglalnák, hogy Ön mennyivel járult hozzá az ingatlan megszerzéséhez, felépítéséhez.
Mindenképpen legyen valamilyen okirat róla, ne higgyen a szép szavaknak most!!!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

András

ah-ah@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 18. kedd

13:50:11

Tisztelt Tanácsadás! A kérdés amit feltennék a következő: A társasház közgyűlésének határozatainak megtámadása (közgyűlés összehívásának szabálytalansága miatt az összes határozat, illetve egyes határozatok ettől fűggetlenül is különböző törvényi- és érdeksérelem miatt ) esetén, mennyi illetéket kell fizetni, és ez mitől függ? Tisztelttel: András

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Általános illeték, 15.000,- Ft
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

margó

margit@currus.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 18. kedd

11:38:25

Tisztelt Jogi Fórum! Egy 40 lakásos társasház földszinti lakásában lakom. Lakásomat az elmúlt években folyamatosan újítom fel. A lakásban a plafonon kb. fél éve - előtte csak néhányszor - folyamatos szivárgás, beázás észlelhető. A felettem lévő lakók (első, második emelet) nem ismerik el, hogy tőlük eredhet a beázás. A közös képviselőnek többször szóban említettem a beázás tényét. Azt tanácsolta, hogy menjek be a lakásokba, és nézzem meg honnan eredhet a beázás. Természetesen a szomszédok be sem engedtek a lakásukba, és mint említettem folyamatosan tagadják, hogy tőlük eredne a beázás. A közös képviselőtől írásban segítséget kértem. Válasza az volt, hogy miért nem említettem ezt a témát a közgyűlésen. A közgyűlésen nem akartam ebből ügyet csinálni, de most kértem, hogy akkor hívjon össze közgyűlést, hogy mi ilyenkor a teendő. Erre még választ nem kaptam. A biztosítót sem hívhatom ki, mert a szomszéd nem írja alá, hogy tőle ered a beázás. Kérdésem, hogy mit lehet ilyenkor tenni, a közös képviselő köteles-e a szomszédoknál eljárni, hogy a beázások megszűnjenek, vagy kihez lehet fordulni ilyen ügyben? Tisztelettel köszönöm a választ.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy ha még egyszer beázás történik, akkor forduljon birtokvédelemért a jegyzőhöz. Őt kötelesek beengedni a szomszédok a lakásba.
Nem javaslom a közgyűlés összehívásának erőltetését, sokkal hatékonyabb egy hatósági eljárás.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

BcclRpM

BcclRpM@freestart.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 18. kedd

10:36:41

Tisztelt Válaszadó! Van egy építési telkem, ami időszakosan víz alá kerül. Ez az idei esőzések miatt azt jelenti, hogy kb 20 centis víz áll rajta. Az önkormányzat építési telekként adta el nekem kb 10 éve. Az utcában nincs árok kialakítva, de egy kb 200 méteres földmunkával össze lehetne kötni a település árokrendszerével. A probléma 5 telket érint. Kérdésem; Kötelezhető-e az Önkormányzat az utcában a vízelvezető árok kialakítására? A választ előre is köszönöm! BcclRpM

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdés f./ pontja alapján a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés a települési Önkormányzat feladata.
Álláspontom szerint határidő megadásával szólítsák fel az Önkormányzatot írásban, amennyiben egyeztető tárgyalás alkalmával elzárkózik a feladat megoldása elől.
Amennyiben a megadott határidő alatt nem tesz eleget a feladatának, úgy szerintem polgári bíróságon kikényszeríthető.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ági

vuj@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 16. vasárnap

18:03:16

T.Tanácsadó! Olyan problémám lenne,hogy nővérem elhunyt 1998-ban,még házas volt,de válófélben voltak.2 kisgyermekének én lettem a gyámja,de az apa maradt a lakásban,aki nem fizeti a számlákat,mi másik lakásban élünk.A lakás önkormányzati.Szeretném megtudni,hogyan lehet a gyermekeké a lakás(bérlői jogviszony folytatása),vagy csak az apa halála után lehetséges ez? Köszönöm válaszát.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint nem lehetséges az a megoldás, hogy Önök lakjanak tovább a lakásban, mint bérlők a gyermekek jogán, az apa nélkül. Az apa bérlő volt, eddig is, vannak jogai. (tudom, persze kötelezettségei is) Javaslom, hogy az illetékes önkormányzat lakásügyi osztályán érdeklődjék meg pontosan, hogy megoldható lenne-e a gyerekek nevén tovább folytatni a bérlői jogviszonyt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Búzásné Zöld Ágnes

zoldagnes@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 15. szombat

22:51:57

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tulajdonunkban van egy garázs, amelyet ezévben értékesíteni szeretnénk és ezzel kapcsolatban szeretném azt megtudni, hogy a garázs értékesítéséből származó jövedelem következtében keletkezett adófizetési kötelezettség alól mentesülhetünk-e abban az esetben, ha a bevételt a lakáshitelünk törlesztésébe, lakáscélú felhasználás címén kívánunk beforgatni. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által leírt hiányos tényállás alapján álláspontom szerint nem mentesülnek az adófizetési kötelezettségük alól.
Kérdéses azonban, hogy mikor került a tulajdonukba az eladásra szánt ingatlan? Ha 15 évnél régebben, akkor nincs is adófizetési kötelezettségük.
Javaslom, hogy az illetékes APEH Ügyfélszolgálatánál érdeklődjék meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zoli

pocza.zoltan@koszeg.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 15. szombat

18:54:27

Tisztelt Cím! Felszámolás alatt áló cég ingatlanát szeretnénk megvásárolni. Az ingatlan tulajdonlapján szereplő bejegyzésekből megtudtuk, hogy jelentős összeggel terhelt az ingatlan - sokkal többel, mint az valójában ér. Kérdésünk, hogy ha így megvásároljuk a szóban forgó házat, milyen adásvételi szerződést kell ahhoz kötnünk, hogy a vételár kifizetése után az ingatlan tulajdonjogát megszerezhessük, illetve a tulajdonlapról a bejegyzések lekerüljenek. Van-e kockázata ennek a vásárlásnak, s ha igen hogyan lehet ezt kiküszöbölni? Köszönettel: Zoli

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Meg lehet vásárolni ilyen ingatlant, amit gondolom, hogy a felszámoló fog értékesíteni.
Olyan adásvételi szerződést kell kötni, ami biztosítja a tehermentes tulajdonjog szerzést.
Legjobb, hogy ha Önök is ügyvédi segítséget vesznek igénybe.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Karesz

egoista@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 13. csütörtök

21:10:38

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! Nagyim lakása eladási tilalom alatt volt,2002 szeptemberében tartási szerződést kötöttünk az önkormányzat engedélyével.Majd az eladási tilalom feloldása után 2003 áprilisában az önkormányzattól megvásároltam a lakást, nagyim haszonélvező lett. A tartási szerződést nem módosítottuk. A földhivatal a nevemre bejegyezte a tulajdon jogot. Nagyim idén májusban elhunyt.Kérdésem hogy a tartási szerződés módosításának hiányában jogilag támadható-e a vételi szerződés. Köszönöm

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Ha Ön vette meg a lakást, akkor miért kellett volna módosítani a tartási szerződést? Ha nem a nagymamájáé volt (nem ő volt a tulajdonos)a lakás, akkor mire kötötték a tartási szerződést.
Álláspontom szerint nem érinti.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

dian

rndaea@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 13. csütörtök

16:42:22

Sok évvel ezelőtt építési telket kaptunk egy falu tanácsától tartós földhasználat címén, amiért fizettünk harmincvalahányezer forint "jelképes" összeget, aláírtam egy bizonyos munkahelyen tíz évet, és vállaltuk a beépítést. Minden kötelezettségünknek elelget tettünk, a tíz év is letelt már. Kb. 2 évvel ezelőtt egy véletlen folytán kiderült, a telek nincs a nevünkön, csak az épület. Hosszas kutakodás után megtudtuk, már nem létezik tartós földhasználati jog, mert az 1986(nem biztos, hogy jól emlékszem)-os év táján volt egy törvénymódosítás, vagy határozat, mely kimondja, hogy akinek ilyen joga volt, megszűnik, és az ingatlan saját tulajdonú lesz. Erről mi nem tudtunk, sehonnan nem értesültünk, pedig -állítólag- akkor kellett volna átíratni. Most viszont a "tulajdonos" kezelőszerve azt mondja, megvásárolhatom a telket, "néhány" millióért. Erre persze nincs pénzem. Sőt, kölcsönt sem tudok felvenni, mivel nem az enyém a telek. Mit tehetek, hogy a nevemre kerüljön az ingatlan. és van-e ez ügyben felelős? Az önkormányzat (az akkori Tanács utódja) szerint egyedül én vagyok a felelős, tudnom kellett volna, át kellett volna íratnom... Van megoldás? Köszönettel dian

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Semmiképpen ne fizessenek egy fillért sem a telekért.
A 2005. évi CXXII. Törvény 53. § (5) bekezdése alapján:
"E törvény hatálybalépését követő 60. napon a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. A tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni."

A 27/1987. MT rendelet a fenti törvény hatályba lépését követő 60. napig hatályban volt (2006.március 1.). ennek a Minisztertanácsi rendeletnek az 1 §-a alapján:
1. § (1) Az építés céljára tartós földhasználatba adott föld
a) a beépítéssel,
b) a már beépített föld e rendelet hatálybalépésével a tartós földhasználó tulajdonába kerül.
(3) A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba a földhivatal a tartós földhasználó kérelmére jegyzi be; az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell az épület használatba vételét, illetőleg végleges fennmaradását engedélyező határozatot.

Álláspontom, hogy adjanak be egy kérelmet a földhivatalhoz, a most idézett jogszabályhely alapján szükséges mellékletekkel együtt. Át kell, hogy vezessék a tulajdonjogot, hiszen Önök a törvény erejénél fogva megszerezték azt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

HSZ

holdiszasza@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 12. szerda

15:50:06

Egy új építésű lakás vásárlásához szeretnénk igénybe venni a "szocpolt", az együttköltözők száma 4 lesz (két szülő+1gyermek +1gyermekre előre). A jogszabály szerint 4 együttköltöző esetén a méltányolható lakásigény 2-4 lakószoba. A kérdésem az, hogy ez azt jelenti-e, hogy legalább 2 db 12 nm-nél nagyobb szobának kell a lakásban lennie. Ha egy 1+3fél szobás lakást szeretnénk (ami 4 lakóhelység ugyan, de nincs benne 2 egész szoba) akkor erre kaphatunk-e, illetve ha a lakásban ezeken felül van még egy 6 nm -nél nagyobb gardrób szoba, azzal nem lépjük-e túl a 4 szobás felső határt? Köszönettel HSZ

Válasz:
A jogszabály szerint méltányolható lakószobaszám:
egy-két személyre legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személyre másfél - három és fél lakószoba, négy személyre kettő-négy lakószoba, több személyre személyenként fél lakószobával több; három vagy több gyermeket nevelő családnál a felső határ minden további személyre vonatkozóan egy szobával több .
Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál még legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni (így az egy főre eső, megengedett lakószobaszám nő). Az a házaspár minősül fiatalnak, amelyikben a házastársak közül egyik sem töltötte be a 40. életévét a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötésének időpontjáig .
A szobaméretek meghatározása:
félszoba a 6 és 12 m2 közötti alapterületű lakószoba, lakószoba a 12 m2 és 30 m2 közötti szoba (amennyiben ennél nagyobb, akkor két szobaként veszik figyelembe), amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni .
Álláspontom szerint nem lépik túl a megengedett szobaszámot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andrea

andy86@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 11. kedd

13:17:06

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! Egy kérdéssel fordulnék Önhöz. Azt szeretném megtudni, hogy ha egy melléképületen szeretném lecserélni a tetőszerkezetet, mert az elkorhadt és szeretném a fal magasságát is megemelni, akkor kell-e kérnem építési engedélyt? A felújítandó épületnek már van építési engedélye! Ugyanarra az alapra építünk, csak a falmasasság lesz nagyobb (kb.: fél, vagy 1 m-el) és a tetőszerkezet lesz új. Ebben az esetben kérnem kell-e új engedélyt? Válaszát előre is köszsönöm! Tisztelettel: Andrea

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint kell építési engedély!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

papp mária

mara1@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 11. kedd

12:45:47

Tisztelt Cím! Jogi srgítségüket szeretném kérni, van egy 1+2-es zárószinti panellekásom, amely minden nagyobb esőnél beázik. A közösképvieslőtől 3 éve csak igérgetéseket kapunk a tetőjavításra, de tett az igérgetéseket nemkövette. Persze nem kell mondanom, hogy a közösképviselő nem a IV.-en lakik!Fizetem a lakásbiztosításomba beépített tetőbeázási kockázatot, de a biztosító csak akkor fizet, ha számlával tudom igazolni, hiogy javításra került a tető a kárfizetásük ota. Persze ez ninics. Mittehetnék, hogy végre megcsináltassák és megszünjöm a beázás? Felszólíthatom e a "házat" hogy javaimat ne rongálja? Így eéadni sem tudom! Van e ebből kiút? Üdvözlettel? Papp Mária Szeged

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy fogadjon jogi képviselőt. Álláspontom, hogy mind a társasháznak, mind pedig a biztosítónak fennáll a teljesítési kötelezettsége.
A társasháznak a hiba kijavításra, a biztosítónak a fizetésre.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Róbert

k.robert70@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 11. kedd

11:00:21

Tisztelt Ügyvéd Úr/Ügyvéd Nő! Hároman vagyunk testvérek. Nagyszüleink halála után testvéreimmel örököltük meg a házuk felét, mivel édesapánk már sok évvel korábban elhunyt. A többi részt édesapánk nővérétől vásároltuk meg. Néhény évvel később az egyik testvérem eladta nekem a rá eső tulajdon részt. Most el szeretnénk adni a házat, a testvérem pedig követeli a rá eső többi pénzt, de Őt már kifizettük. Egy ügyvédnél történt a kifizetés a következő megállapodással: " Megállapodás, amely létrejött egyrészről..... másrészről.... alatti lakos felek között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1./ Megállapodást kötő felek kijelentik, hogy a ... belterület ... hrsz. alatt felvett természetben ... alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan 1/12-ed tulajdon hányadára egymással 2000. április 20. napján adásvételi szerződést kötöttek. 2./ Az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanhányad vételára ...Ft volt. 3./ Felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan két éven belüli eladása esetén, ha és amennyiben az ingatlanhányadra eső arányos vételár meghaladná a hivatkozott adásvételi szerződésben meghatározott vételárat, úgy ... kötelezettséget vállal arra, hogy testvére ... részére a különbözetet megfizeti. Jelen megállapodást a felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után helybenhagyólag írták alá. " Eddig nem foglalkoztunk vele, mert nem akartuk az ingatlant eladni (feltűnhetett volna, hogy nem küldtek illetékről befizetni való csekket), az Ügyvéd pedig vállalta, hogy törölteti a testvérem tulajdon jogát. A tulajdon jog pedig 2000-ben nem lett törölve. Felkerestük az ügyvédet ezzel kapcsolatban, aki azt mondta törölteti majd, de 3hónapja nem történik semmi. A megállapodáson pedig csak tanúként szerepel az ügyvéd egy másik ügyvéddel. Nincs rajta pecsét sem. Azt szeretném megtudni, hogy egyáltalán érvényes-e ez a megállapodás. Adásvételi szerződést, amire az 1. pontban hivatkozik az Ügyvéd Úr, nem írtunk alá. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez elég nagy probléma! Sürgősen bírósághoz kell fordulni, javaslom jogi képviselő meghatalmazását az ügyben. Keresetlevelet kell benyújtani a bíróságra, és kérni az ingatlan-nyilvántartás módosítását.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kaktusz

kaktusz38@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. július 05. szerda

21:22:43

Ezúton szeretném a segítségét kérni. 2 lakásos társasházunk szomszédságunkban lévő hulladékgyűjtő KFT-vel kapcsolatos problémáink megoldásában. Egy szűk zsákutcában közvetlenül a mi házunk mellett van a cég telephelye, a szervizelést, a tankolást, egyszóval mindent itt bonyolítanak le, ami a hatalmas kukásautók működéséhez szükséges. A telepet néhány éve adta át nekik az önkormányzat. Az üzem területére gyakorlatilag a nap 24 órájában óriási a nehézgépek, tankerek forgalma. Túl azon, hogy a nyugalmunkat a zajjal zavarják (éjjel 3 órától folyamatosan), még sebességkorlátozás nélkül is „száguldoznak” az autóik, nemegyszer veszélyeztetve ezzel a járókelők testi épségét is. A ház állagának megrongálását is szeretném kiemelni, mert közvetlenül a ház fala mellett futó rossz állapotú úton a nehéz autók úgy közlekednek, hogy a ház is beleremeg. A ház fala és a kukás autók távolsága kb.50 – 100 cm A helyzet tarthatatlan. Kérdésem: van-e jogszabály, amely minket tulajdonosokat véd. A falak repedezettek, és az idegeink eléggé kikészültek. A másik kérésünk az lenne, hogy az udvarunkon levő, és a mai napig működő szennyvízaknájukat milyen módon tudjuk felszámoltatni velük A kiépített szennyvízhálózatot nem használják. Válaszát előre is megköszönöm. Kaktusz

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslatom, hogy első körben egy birtokvédelmi eljárást kell kezdeményezni a jegyzőnél. (Neki kötelessége ezt az eljárást megindítani, és határozatot is kell hoznia.) Az eljárás során szerintem szakértőket is be kell vonnia, amennyiben Önök elégedetlenek a jegyző határozatával, onnéttól kezdve megnyílik a bírósági út lehetősége. Tehát egy elfogult jegyzői határozat ellen van lehetőség pártatlan bírósághoz fordulni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

cseri52

cseri52@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 04. kedd

15:27:26

Kedves Tanácsadó!Van egy Társasházi lakásunk.A két gyerekünk a tulajdonos,mi a volt férjemmel a haszonélvezők.Szeretném bérbeadni a lakást/ csak én lakom benne,bár mindenki ide van bejelentve/kell-e az ő beleegyezésük,ill.mindenkinek köteles vagyok a bérleti díjból adni vagy csak engem illet?Előre is köszönöm válaszát cseri52

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A bérleti díj a haszonélvezőket illeti olyan arányban, amilyen arányban haszonélvezeti joguk van.
A tulajdonosokat meg kell kérdezni, de nem a beleegyezésük kell, hanem azt kell tőlük (írásban) megkérdezni, hogy ezekkel a feltételekkel akárják-e ők bérelni esetleg?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Petya31

soregip@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. július 04. kedd

08:47:11

Jó napot. A kérdésem a következő: Kertes házban lakom, és a szomszédom fakitermeléssel foglalkozik.De most már telephelyként használja a kertjét és a fűrészelés plussz a kipufogógáz zavarja a családom nyugalmát.Én nem írtam alá semmi olyan papírt amivel telephelyet létesíthetne.Egy táblát látok kirakva ,hogy Erdő Bt 2000.Azt szeretném megtudni, hogy jogom van-e őt ezért feljelenteni.Tehát jogosan folytat-e ő az otthonában ilyen tevékrenységet.Azt nem tudom, hogy telephelyként van-e a háza nyilvántartva.Mert én papírt nem írtam alá lehet az előző tulajdonos viszont igen, nem tudom.Még egy dolog ha a helyi önkormányzatban nem bízom kérhetek megyei kivizsgálást az ügyben? Várom válaszukat. Előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ön birtokvédelemért fordulhat a jegyzőhöz. A jegyzőnek kötelessége kivizsgálni az esetet. A jegyzőnek kell hoznia egy határozatot. Amennyiben ezzel a határozattal Ön nem ért egyet, úgy a benne foglalt határidőn belül bírósághoz fordulhat.
Tapasztalatom, hogy a bírósági eljárások sikeresek az ilyen birtokháborítókkal szemben.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó