mariann

dzsu.dzsu@pr.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 30. péntek

11:40:27

Tisztelt cimzett! A kérdésem a következő lenne. Vettünk egy garanciális ingatlant (könnyűszerkezetes) A ház 2 éves 3 év garancia van rá. Olyan problémák merültek fel, hogy a gerenda reped, csempék repednek, az ajtó szorul széthasadt, a tető beázik, a szomszédomban lévő lakások penészednek. stb. mivel a ház sorházi lakás a 3 tulajdonos tud együtt lépni. Bejelentettük az építő cégnek a problémát, többször személyesen és irásban is, és csak ígéreteket kapunk a probléma kijavítására. Azt szeretném megtudni mit tudunk csinálni annak érdekében, hogy az alábbi problémákat amire garancia van megcsinálják és ne hónapokon keresztül csak az igéreteket kapjuk. válaszukat előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos egy dolgot tehetnek, perre viszik a dolgot!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Erika

baboserika@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 29. csütörtök

12:29:35

Tisztelt Cím! Ezúton érdeklődnék, hogy egy 8 lakásos társasház közös képviselőjét milyen módon lehet leváltani? Egyhangúlag kell dönteni és újat választani? Előre is köszönöm válaszát! Erika

Válasz:
Esetét elolvasva a következőket válaszolom:
A 2003. évi CXXXIII. tv. (a társasházakról) szerint a közgyűlés határoz a közös képviselő megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

Ibolya

pibolya@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 28. szerda

14:22:32

Egy két éve épült társasházban szeretnénk megvenni egy kis lakást. A fiatal pár, aki eladásra hirdeti a lakást tájékozatott bennünket, hogy ők+lakóközösség, az épitettőtársasággal együtt perben állnak a szomszéd családi házban lako nénivel. Amikor beköltöztek 2 éve a lakásba, már akkor is volt kisebb probléma lakhatóság engedélyeztetésével, mert a társasház egy családi házakból álló utcára épült (mostanra már van több kisebb méretű társasház az utcában). Bár az önkormányzat megadta a lakhatási engedélyt, a szomszéd néni pereli őket, mint épittetőket, hogy az ő háza mellé túl magas épületet építettek stb. Még itélet nem történt az ügyben. kérdés, hogy egy új lakástulajdonosra milyen hatással van ez a dolog. Esetlen ingatlan értékbecslésére? köszönöm Ibolya

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Azzal a hatással van, hogy ha megvásárolják a lakást, akkor Önök is peres felek lesznek, járhatnak a bíróságra.
Nem tudom, hogy a néni pontosan milyen kérelmet terjesztett elő, de ha kártérítést is kér, és meg is nyeri a pert, akkor Önöknek is fizetni kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

B. Tamás

tamas_052@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 28. szerda

11:06:44

Tisztelt tanácsadó! A következő esetről szeretném a véleményét kérni: Eladásra hírdettem meg lakásomat, a múlt év őszén. Jelentkezett egy rendkívül magabiztos, határozott fellépésű vevőjelölt, aki többször megnézte, majd végül megegyeztünk, hogy megveszi. A megvételre vonatkozó kijelentése két tanú jelenlétében történt. "Megveszi-e" kérdésemre az illető kijelentette, hogy "igen megveszem". Elhangzott a vételár és a dátum is amikor legkésőbb szerződéskötésre kerül a sor. Hogy komoly vételi szándékát kifejezze, előszerződést is akartunk kötni. Történt ez szombati napon délelőtti órákban, az előszerződést pedig szerdai napont szerettük volna megkötni. Mi ezen ember válaszától tettük függővé az általunk kinézett ingatlan megvételét, melyre szintén ugyan azon szombati napon kellett választ adnunk. Ezt közöltük a mi vevőnkkel is. Ezt követően mi elindítottuk az általunk megveendő ingatlan vételi folyamatát, ami azóta teljes egészében le is zajlott. Hitelt vettünk fel a fedezésére annak reményében, hogy pár nap múlva szerződést kötünk. A szerződés azonban nem köttetett meg. Időközben többször beszéltem a "vevőnkkel" aki mindannyiszor kijelentette hogy kitart a vételi szándéka mellett, na aggódjunk már "beindultak a dolgok" és hamarosan szerződünk. A mai napig nem szerződtünk viszont jelentős kiadásaink lettek ezen igérvénye miatt. (hitel kezelési klg. törlesztőrészletek stb).,a "vevő" pedig azt mondja hogy ha tuduk adjuk el másnak. Jelenleg azzal védekezik, mely szerint ő csak feltételes módban beszélt a megvételről. Ha összejön a hitele, ha sikerül eladnia az ingatlanát... stb. De amikor kijelentette a tanúk előtt, hogy megveszi akkor egyáltalán nem feltételes módban beszélt. Mint időközben kiderült, a környéken számtalan eladó igatlan esetében tette ezt meg, valahányszor előzetes fizetésnélküli, opciós szerződést akart kötni az eladókkal. Azt szeretném kérdezni, élhetünk-e valamilyen kártérítési igénnyel és milyen módon, ill. büntethető-e, amit ez az ember csinált, érdemes-e a rendőrséghez fordulni vagy törödjünk bele hogy "így jártunk". Köszönettel: B. Tamás

Válasz:
Esetét elolvasva a következőket válaszolom:
A Polgári Törvénykönyv 6. §-a szerint: A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
E § az ún. biztatási kár (vagy utaló magatartásból származó kár) megtérítésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
A polgári jog általános elve, hogy mindenki köteles viselni a saját magatartásából származó kárát, ha azt sem a szerződéses szabályok alapján, sem a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint nem háríthatja másra.
Előfordulhat, hogy a kár bekövetkezte egy másik személy cselekményének következménye, amely cselekmény ugyan nem jogellenes, de méltánytalanságot eredményezne, ha a jog a fél (passzív vagy aktív) magatartását nem értékelné. A joggyakorlatban tipikusan ilyen például a a szerződéskötésre irányuló különböző magatartásokon alapuló igény, feltéve, hogy a a szerződés utóbb nem jött létre. E § szerint a kár megtérítésének több együttesen fennálló feltétele van, amelyek a következők: az előidéző magatartás szándékossága, a károsodott személy konkrét tevékenysége, a károsodott személy jóhiszeműsége, alapos ok, a károsodás bekövetkezése, az önhiba hiánya, okozati összefüggés a károsodást előidéző személy magatartása és a kár bekövetkezése között.
Ezek a feltételek az Ön által leírtakban megtalálhatóak, így ezen igény polgári perben érvényesíthető.

Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

 

STUNDI

stundi@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 27. kedd

18:28:58

Tisztelt Cím! Kérem szíves állásfoglalását és segítségét az alábbi témában: Ingatlan adásvételi szerződésben én mint vevő vállaltam, hogy legkésőbb 08.13-ig megfizetem az ingatlan teljes vételárát, melynek utolsó részlete lakáshitel. Az eladó pedig aláírta a szerződést, hogy az utolsó vételárrész megfizetésekor kiköltözik a lakásból. Közben bejelentette, hogy ő 08.13-ig nem tud kiköltözni. Mivel az utolsó részlet (hitel) megfizetése nem rajtam múlik, hanem a hitelező bankon, mi van olyankor, ha 1 hónappal előbb megkapja az eladó a pénzt és nem költözik ki a lakásból? Milyen kamatot kell kérnem, vagy kötbért, vagy pereskedhetek? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amikor mi ilyen adásvételi szerződéseket készítünk, ahol a vételár megfizetése nem a vevőn múlik, hanem mondjuk egy pénzintézeten, és szabályozni kell a kiköltözést, mert lakottan vásárolja meg valaki az ingatlant, akkor a szerződésben mindent leszabályozunk. (persze a felek akarata szerint).
1. "mi van olyankor, ha 1 hónappal előbb megkapja az eladó a pénzt és nem költözik ki a lakásból?"
Ez attól függ, hogy mit írtak a szerződésbe. Szabályozták-e, ha az utolsó részlet megfizetése a határidő előtt történik, akkor az eladó legkésőbb a teljesítési határidőt követő X. napon köteles kiürített állapotban átadni a lakást.
Ha nem szabályozták, akkor nem köteles kiköltözni a fizetéssel egyidejűleg, hanem csak a szerződésben vállalt határidőn belül, azaz 08.13. napjáig.
2. „Milyen kamatot kell kérnem, vagy kötbért, vagy pereskedhetek?”
Ezt is szabályozni kellett volna a szerződésben. Be kellett volna írni, hogy ha az eladó határidőre nem adja át a lakást kiürített állapotban, akkor milyen szankciót foganatosítanak vele szemben.
Amennyiben ilyen kikötés nem született, nem látom értelmét a kamat, kötbér követelésnek. Egyet tehet, felszólítja a szerződésszerű teljesítésre, (amennyiben Ön is szerződésszerűen teljesített), amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy pert kezdeményezhet ellene a kiürítés iránt, valamint ha Önnek kára származott ebből a szerződésszegésből, akkor azt is követelheti. Ennél többet azonban nem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

I.Viktória

vburzumv@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 26. hétfő

16:51:30

Tiszelt Tanácsadó ! Problémám a következő. Februárban albérletbe költöztünk a barátommal, úgy, h mi ott csak 4hónapot akartunk lenni. A szerződést a barátom nővére írta alá különböző okokból. Egy lány is velünk lakott ott.A kauciót mi fizettük ki és az albérleti díjakat is mindig mi fizettük, mivel a lakótársunk nem dolgozott ezért, helyette is fizettünk(sajons). De a lány "elüldözött" minket onnan. Most szeretnénk a pénzünket visszakapni, a kauciót és az ő részét az albérleti díjakból. 2hónapja szóltunk neki,h mostmár tényleg szükségünk lenne a pénzre, de mindig kitalált vmit. Most megint szóltam neki és erre azt üzente, h ne is álmodjunk a pénzünkről és hogyha mégegyszer meglát vhol, finoman fogalmazva a kórházban kötök ki. Lehet-e vmit tenni? Mi rendes, értelmes emberek módjára többször is próbáltunk beszélni a lánnyal, de lehetetlen, mert egyből ordítozik, fenyegetőzik. Köszönettel! Várom válaszát.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem a lánnyal kell beszélni, hanem a tulajdonossal, akitől bérlik a lakását.
Tőle kell a kauciót visszakérni. A lány jogalap nélkül lakik ott, a tulaj bármikor kiteheti, hiszen neki bérleti szerződése nincs. ( Úgy ahogy Önöknek
sincs) Tehát a tulajdonossal inkább a barátja nővérének kellene beszélni, aki aláírta a szerződést.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Varga Lászloné

era252@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 26. hétfő

10:36:56

Köszönöm válaszát.De a jegyzöhöz nem fordulhatunk mert a polgármester fia is benne van a dologba és össze köttetésbe van a jegyzövel ebben az esetben hova tudunk tovább fordulni.Mert a most érö cseresznyefánkát lepermetezte szoltunk neki hogy ne szélbe permetezen és neki ált feljjebb és verekedés ig fajult és aférjemet életveszéjessen meg fenyegette. Elöre is köszönöm :erika.

Válasz:
Amennyiben a férjét megverték, akkor látlelet, és a rendőrségen feljelentést kell tenni.
A jegyzőnek hivatalból el kell járni a birtokháborítási ügyekben! Nyugodtan tegyenek bejelentést, amennyiben nem jár el a jegyző, úgy ő is jogszabálysértést követ el!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Levente

leventee75@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 23. péntek

19:28:11

Tisztelt Tanácsadó! A következő esetben szeretném a tanácsukat kérni. Édesapám a saját házában lakik két erdélyi bérlővel, akiket engedett állandó lakcímre bejelentkezni a saját házába. Ezt azért engedte meg nekik, hogy bizonyos idő után magyar állampolgárságért folyamodhassanak az erdélyi lakók. Az állandó lakcímre való bejelentkezés mellé mellékeltek egy 1 évre szóló papírt, amiben édesapám vállalja, hogy 1 évig lakhatást biztosít számukra a házban. Ezt a lejárta után mindig meghosszabítják. A kérdésem az lenne, hogy édesapám halála után okozhat-e ez a szerződés valamilyen gondot a lakók elbcsátásával kapcsolatban? Édesapám halála után kötelesek vagyunk mi is kivárni az 1 év lejártát és csak utána van jogunk felmodani a bérletet vagy előbb is megtehetjük? Nem szerezhetnek-e a lakók az addig eltelt idő alatt valamilyen jogot a ház lakhatására, tulajdonhányadra stb... ? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az egy évre szóló papír az bérleti szerződést jelent, vagy esetleg többet is?
Álláspontom, hogy Önök nem kötelesek ezért a szerződésért helyt állni. Ezt azonban rendezni kell a helyi polgármesteri hivatalban a jegyzővel. (Ki kell őket jelenteni)
Tulajdonjogot semmiképp nem szerezhettek. (a bejelentkezéssel ilyen jog nem keletkeztethető, még elbirtoklás sem jöhet szóba!!!)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

K.Gyöngyi

hajnals2@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 23. péntek

14:56:52

Tisztelt Ügyvédnő! kérdésem társasházi problémával kapcsolatos. Egy 6 lépcsőházas egyenként 9 emeletes társasházban lakok, ahol 1 éve kezdődött, hogy a képviselőt le akarták váltani. Erős ráhatással azok nyertek akik épp ezt akarták. Kb.1 hónapja a lakógyűlésen megszavaztuk, hogy megpályáztatjuk. Utána fogunk dönteni hogy ki is legyen az új képviselő. A vita tárgya az volt,hogy a lakók közül szeretett volna lenni egy hölgy, akit mindenáron a jelenlevők többsége akart. Június 21-én volt a lakógyűlés, és megjelentel a pályázók is. A régi képviselőt szó szerint elzavarta az a pár ember aki ellene szavazott. Az a lakó aki annyira képviselő szeretett volna lenni, szavazásra tette fel a kérdést, hogy ki szeretné meghallgatni a pályázókat. Mi akik szerettünk volna a jogainkkal élni, és meghallgatni, hogy mit ajánlanak fel, és utána szavaztunk volna. Nem így történt, hanem elküldték a pályázókat és az a lakó aki közösképviselő szeretne lenni, ő sem olvasta fel a pályázatát. Most azt sem tudjuk mit ajánlott fel, mennyiért vállalná, csak azok az emberek akik most ott voltak rá szavaztak. Mit tehetünk, hogy a jogainkat ki tudjuk nyilvánitani, és érvényesíteni. Hova fordulhat a lakók többsége aki úgyérzi, hogy semmibe vették a jogait. Köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
E § rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. § szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

K.Gyöngyi

hajnals2@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 22. csütörtök

16:40:07

Üdvözlöm Ügyvédnő! Köszönöm az eddigi válaszait. Egy újabb kérdésem lenne. Édesanyám öccséről lenne szó. Közös oszthatatlan telken lakik, és használ jóval többet mint az örökségének a hányada. Ez 14/168-ad rész. Az egész telek 820m2. A többi édesanyámé.Most használati joga van, mégpedig azért ajándékozta édesanyámnak, mert nem tudta ápolni az édesanyját.de ez mint utólag megtudtuk erős jog.Ha visszaadná édesanyám neki a saját tulajdonába a 14/168-ad részt, akkor jobban ellehetne adni az egész telket?Ha benyújtaná édesanyám a közös tulajdon megszüntetésére a kérelmet, akkor mire lehet számítani. Főleg ha ő semmilyen ajánlatot nem akar elfogadni.Kérdésem még ehez kapcsolódik, hiogy így jobb édesanyámnak, hogy az öccsének használati joga van, vagy ha visszaadná neki édesanyám és rendes örökség által örökölt joga lenne. Elvagyok keseredve, mert semmit nem tudunk tenni hiába édesanyám a tulajdonos. Tűrni kell, hogy az utca szemetét begordja az udvarra,állatokat tart, kacsa liba, nyúl. Erről nem kérdezi meg édesanyámat, hogy beleegyezik-e, de nekünk nem lehet egy reklám táblát sem kitenni, hogy az aláírását ne kérjük. Kérem segítségét. Köszönöm

Válasz:
Kedves Gyöngyi!
Azt hiszem, hogy már egyszer megírtam a választ! Amennyiben többet használ az édesanyja öccse, mint amire használati (?) (nem haszonélvezete van?) joga van, akkor többlethasználati díjat lehet tőle kérni.
Álláspontom, hogy az Ön javaslata is csak akkor kivitelezhető, ha ehhez az öccs hozzájárul.
Az itt leírtakból én úgy látom, hogy ezt a helyzetet csak bíróság útján lehet rendezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Eszter

eszter-santha@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

21:25:23

Tisztelt Jogászok! Nemrégiben elváltam és a házasságunk alatt vásároltunk egy új építésű lakást,amire hitelt ill.szoc.pol vettünk fel.Közös megegyezéssel váltunk el,én a lakással kapcsolatban semmilyen követeléssel nem éltem,el is hagytam.A törlesztést a volt férjem fizeti.Az ingatlan 50-50%-ban van a mai napig bejegyezve.A bank felé én vagyok az adós illetve egy adóstárs-ő a volt anyósom.Több millió Ft még a hitel.Nem tudjuk eladni az ingatlant.Hogy tudnék "megszabadulni"ettől a hiteltől illetve a tulajdonjogtól?Tudnék e szoc.polt felvenni a jövőben,mivel gyermek nem is született ebből a házasságból?a bank felé már beadtam egy kérelmet,hogy töröljenek,de állítólag amíg mem állítok fel magam helyett adóstársat,nem lehet.Jogos ez így?Esetleg ajándékozás? Tisztelettel veszem segítségüket! Köszönettel: Eszter

Válasz:
Kedves Eszter!
Jó lenne látni a házasságot felbontó ítéletet, hogy abban rendezésre került-e a házastársi közös vagyon, vagy nem.
Nos amennyiben szoc.polt. vettek fel, és közös gyermekük nem született, valószínű, hogy a bevállalt időpontig már nem is fog születni, akkor azt is vissza kell majd fizetni.
Jó lenne megállapodást kötni a férjével, hogy Ön nem tart igényt a lakással kapcsolatban semmire, ennek fejében ő vállalja a hitel törlesztését. (Bár megjegyzem, hogy a házasság fennállása alatt kifizetett törlesztő részletek közös vagyonnak számítanak, tehát annak a fele megilletné Önt.) Ehhez az egyezség kötéshez jó lenne egy ügyvéd (bár később mindenképpen kell, hiszen az 1/2-ed tulajdoni hányadát át kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban a férje nevére)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gaia

domi.gyongyi@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

15:14:39

Hello! Kertes házban lakom, melynek a kertjében(közvetlen a kerítés mellett) egy tuja áll...a szomszédom- mivel árnyékolja az ablakát- fel akar jelenti, mert nem akarom kivágni. A kérdésem az lenne, hogy mennyi esélye van annak hogy az ő javára ítél a bíróság? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ezt a problémát birtokvédelmi eljárás keretében lehet első körben orvosolni, amit a jegyzőnél kell megindítani.
Helyi építési szabályzat szabályozza, hogy a telekhatártól milyen távolságra lehet ültetni fákat, bokrokat, növényzetet.
Amennyiben Önök ezeknek az előírásoknak eleget tettek, úgy a szomszéd nem tud tenni semmit. Viszont ellenkező esetben előfordulhat, hogy kötelezik Önöket a tuja kivágására.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

F Gábor

eurofoxster@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

12:46:14

Tisztelt Tanácsadó Iroda! Telkem határos a Vízművek telkével. Annakidején, 27 éve vettem a telket, házat építettem rá. Egy hete a Vízművek felszólított, hogy a közös telekhatáron jogtalanul használok 10 nm-t, és felszólításával az elbirtoklást megakadályozta. De én adásvétellel szereztem azt a területet, és a magánszemélytől telekmegosztás után vett területet felmértem a szerződés aláírásakor, akkor ténylegesen egyezett az adásvételben szereplővel, ráadásul a közös telekhatáron a Vízművek által épített kerítés áll a mai napig érintetlenül, annakidején e két körülmény arra utalt, hogy én szerződésnek megfelelő területet veszem meg. A jelenlegi helyszínrajz szerint viszont valóban a Vízművekhez tartozik a vitatott terület. Kérdéem: át kell-e adnom a Vízművek felszólítására a vitatott területrészt a Vízműveknek? Válaszukat előre is köszönöm: F Gábor

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint nem kell átadni.
1. Meg kell nézni, hogy a jelenlegi helyszínrajz mikor keletkezett, hogyan, kinek a beadványára.
2. Az irattárból, esetleg a levéltárból elő kell keresni az Önök szerződését (ha Önnek megvan a sajátja, akkor nem kell levéltár), jó lenne, ha az akkori felmérési papírok, okiratok is meglennének.
3. Álláspontom szerint meg kell írni a Vízműnek, hogy Ön a saját telkét birtokolja, és ezen a területen az Önök álláspontja szerint nincs olyan terület, ami nem az Önök tulajdona lenne.
Ennyi. Egyenlőre nem Önöknek kell lépni. Ha jogi utat fontolgat a Vízmű, akkor neki kell kezdeményezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Pfléger Erika

epfleger@bluewin.ch

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

00:54:44

Tisztelt Jogtanácsos! Vidéki családi házat szeretnék vásárolni. Sajnos több helyen tapasztaltam, hogy a konyha vagy a szoba ablaka, pl. egy nagy 3-as ablak kb. derékmagasságból a szomszéd udvarára néz. Magyarán a ház elött lakó szomszéd mindent lát és hall, ami a háta mögött lakó udvarában történik. Kérdésem az, hogy követelhetö-e az ilyen ablak megszüntetése akkor is, ha az mondjuk 50 éve úgy van?

Válasz:
Tisztelt Erika!
Ilyenek városon, családi házas övezetekben is előfordulnak. Olyan kerítést kell építeni, hogy szomszédokat az ablakok ne zavarják.
Az épített környezetről szóló törvény, valamint a helyi építési szabályzatok szabályozzák, hogy hova, hogyan és mekkora ablak helyezhető. Javaslom, hogy a helyi építési hatóságnál érdeklődjön.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Varga Lászlóné

era252@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 19. hétfő

15:03:08

Jó napot kivánok.Azt szeretném meg tudni, hogy saját területemen lévö termö gyümölcsfátol milyen messze permetezhet (gyomírtoval)a szomszéd a kukoricáját?Válaszát ellöre is köszönöm.Erika

Válasz:
Tisztelt Varga Lászlóné!
A szomszéd a saját területén - egész területén - gyomirtózhat. Arra azonban ügyelnie kell, hogy a telekszomszéd földjére ne kerüljön a gyomirtóból.
Persze ha Önök rossz szomszédi viszonyban vannak, és a szomszéd akarattal legyomirtózza, akkor birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől. (persze a birtokvédelmi eljárások nem igazán hatásosak)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Éles Roland

eles.roland@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 18. vasárnap

09:39:51

t. ügyvéd úr. 12000000m ft-os ingatlanból 25%-a az enyém . A lakhatásomat a család az ingatlanba nem engedélyezi . eladni nem hajlandóak és a részemet sem kívánják kifizetni. pénzem nincsen ügyvédre, de %-ot fizetnék aperért .kérem tájékoztasson mit tudok tenni ,hova forduljak. Válaszát előre is köszönöm . ÉLES ROLAND

Válasz:
Tisztelt Éles Roland!
Ön nem is lakhatna az egész ingatlanban, maximum az 1/4-éd használhatná! Ki lakik most a kérdéses ingatlanban? Aki most ott lakik, ő is csak annyi részt használhatna, amennyi az ő saját része. A többieket pedig többlethasználati díj illeti meg a tulajdoni hányaduk arányában.
Lehetőség van azonban arra, hogy az Önnek járó részt a többi tulajdonostársa kifizesse, vagy az ingatlan eladásra kerüljön és a tulajdoni hányadok arányában ez az összeg elosztásra kerüljön.

Sajnos mindenképpen ügyvédet kell igénybe venni, ez elég bonyolult dolog, arról nem is beszélve, hogy ha csak Önt fizetik ki, vagy ha eladják az egész ingatlan mindenképpen ügyvéd által ellenjegyzett okiratot lehet csak beadni a földhivatalhoz az átvezetéshez.
Amennyiben nem hajlandók az Ön részét kifizetni, úgy kezdeményezheti a bíróságnál a közös tulajdon megszüntetését.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Turul János

turulmissio@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 17. szombat

00:12:07

Magyarországon a bírók nem vonhatók felelőségre a bírói műhiba esetén!! Megtörtént,hogy az 1977.05.06.óta törvényesen bejegyzett házas-ingatlan tulajdonomat egy megyei bíró elvette!Sőt: töröltette a földhívatali nyilvántartásból is! 18 esetben inditványoztam külön keresetet az ügyben /:1993.óta:/,de semmi eredmény!Ellenben: a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Végzésében -jogszabálysértés alapján!-megszüntette az ítéletet,és új eljárásra kötelezte mind az I.fokú;-mint a II.fokú korrupt ítéleteket!Igen-ám' Közben a jogsértésbe Feleségem bele halt /elvette a saját házunkat a készpénzes bíró!/Anyósom szintén bele halt!!Én csak infarktust kaptam,de túl éltem.Közben ugynevezett többlethasználati díjat állapított meg a köcsög megyei bíró,ezért 10.586.000.-Forint végrehajtási eljárást kezdeményezett ellenünk! /. Ezt is megszüntette az LB.!!:/ De a végrehajtásba a családom bele betegedett,mert mindent lefoglaltak mindenkitől!Sőt: idegen /albérlőm/ díját is letilttatták a Nyugdíj Intézettől!!Jogtalanúl!Utólag semmi nemű elnézés,vagy kártérítés!! Most kétségek között várnánk,hogy a tul.lapot az eredeti állapotba hozzák,és majd újra kezdődjön az 1993-as per.Nem igazítják helyre a tulajdoni lapot!! Mit tehetünk???? Köszönettel: özv. Tóth János,1188.Budapest.Gyöngyvirág u. 3./B.szám alúl.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom az, hogy a jogerős LB határozattal menjen be a földhivatalba, és határozat alapján kérje a bejegyzés teljesítését.
Tisztelettel: Dr. Muli Orsolya

 

NATINA

anita._@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 16. péntek

11:26:52

Tisztelt Cím! 2 évvel ezelőtt kiadásra került ingatlanunk, nem hivatalosan és kaució nélkül. A bérlők idén májusban ismeretlen helyre költöztek, kulcsok átadása nélkül, a mi bútorainkkal, tárgyainkal együtt + 75.000Ft adósságot hagytak maguk után a lakás lelakott állapotáról nem is beszélve. Adott ingatlan egy kiskorú és egy 4 órás minimálbérrel bejelentett nagykorú tulajdonában áll. Bérleti díj gyanánt havi 35.000Ft-ot kaptunk, de ebből még lejött a rezsi. Minden bevételről és kiadásról van papír. Feltevésünk szerint a havi bevétel nem érte el az 5-10 ezer forintot.Ha jól értesültem 18% adót kellett volna ezután fizetnünk. A kérdésem az lenne, hogy milyen érveléssel lehetne jogi úton visszakapni a bútorokat és a tartozást. Az adózás része azért fontos, mert azzal jöttek, hogy az APEHhoz fordulnak, ha feljelentjük őket. Ha a jogi utat választjuk mindenképpen kell ügyvédet fogadnunk? A per költségeit a felperesnek kell állnia? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom az, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést kell tenni a rendőrségen, és polgári jogi igényt is elő kell terjeszteni.
Tisztelettel: Dr. Muli Orsolya

 

today

nehezkerdes@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 16. péntek

08:34:29

Kedves Tanácsadók! Van egy közös kis lakásom a párommal, ami csak 20%ban az enyém, ez a felvett hitelösszeg felének felel meg. Másfél éve törlesztjük. Ha úgy döntök, hogy lemondanék a tulajdonjogomról a párom javára, melyik az a megoldás, amivel a legkevesebbet kell neki fizetnie, és nekem lényegében semmit? Ha adás-vétellel kerülne a tulajdonába a 20%-om, akkor ha kifizetem belőle az adót (nem tudnám másik ingatlanba fektetni a pénzt) meg a rám eső hitel-részt, akkor nem hogy egy fillér nem maradna a kezembe, hanem még plussz több 100e Ft-ot ráfizetnék. Ha odaajándékozom, az milyen költségekkel jár nekem és neki? Várom mihamarabbi válaszukat! Köszönettel: Today

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ön nem közölte, hogy milyen okból szeretne a tulajdonjogától megválni (ez is fontos lett volna). Az ingatlan adásvétellel kevesebbet kellene fizetnie, mint az ajándékozással,ugyanis ennél 10 %-os illetéket is meg kell fizetnie, valamint a párjával is rendezniük kell az eddig befizetett törlesztőrészleteket.
Tisztelettel: Dr. Muli Orsolya

 

K.Gyöngyi

hajnals2@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 15. csütörtök

14:43:49

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! A kérdésem a következő. KB: 10 éves ajándékozás címen lemondott apai és anyai örökségről valaki, azért hogy az édesanyját nem tudta vállalni mert alkoholista volt, tüdőbeteg. Nem csak ő mondott le az örökségről hanem még rajta kívül 3 testvér is.Ez az egy ember mai napon is azon az ingatlanon lakik tovább és használati jogot biztosított az ajándékozott neki csupa jó hiszeműleg , mert ott lakott, és nem akarták utcára tenni.vissza lehet-e vonni tőle a használati jogát.Az illető testvér összeférhetetlen, agresszív, és ezért nem lehet vele egy udvarban lakni. Jelenleg nem ott lakok, de szerettem volna oda költözni. 14/168-ad részt használhat, amit használ is,de ennek a háromszorosát. Édesanyámat mint tulajdonost ha odamegy inzultálja, fenyegeti, meg is verte már.Hogyan tudna édesanyám megszabadulni tőle, természetesen hivatalosan.El lehet-e adni az ingatlant,és venni neki egy olyan nagyságú házat, de azt is az anyukám nevére csak használhatná míg él.Mit tehet anyukám ha nem egyezik bele. KB.850m2-es ingatlannak a felét használja, anyukám csak költ az ingatlan állag megőrzésre,meg gyomlálni jár oda. Ennek nincsen értelme egy ilyen ingatlant fenntartani.Segítsen nekünk mit tehetünk.?

Válasz:
Kedves Gyöngyi!
A helyzet elég elszomorító, sürgősen rendezni kell. Sajnos nem ismerem azt a szerződést, amivel a használati jogot alapították.
Az ingatlant el lehet adni, de ehhez ugye kell a használó hozzájárulása is, vagy a használóval együtt, arányosan csökkentett vételáron értékesíteni.
Erre a konstrukcióra azonban nagyon nehéz vevőt találni.
Álláspontom, hogy peres úton a használati jogát meg lehet szüntetni. (persze azt majd ki kell neki fizetni!) Javaslom, hogy mindenképpen keressenek ügyvédet jogi képviselet ellátásra.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

molluszka

molluszka@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 14. szerda

22:11:38

Tisztelt Ügyvédnő! Nagyon szépen köszönöm a gyors választ! Ha megengedi, lenne még néhány kérdésem, ill. kiegészítésem. Mi soha nem titkoltuk, hogy szól nálunk a zene, tudja mindenki. Tanúik is lesznek (ugyanis mostanában arra hivatkoznak, hogy a mi "üvöltő" zenénk miatt csapnak ők is zajt, és a ház közönsége kezdi elfelejteni, hogy akkor is ezt ment, amikor nálunk még nem szólt semmi). Viszont minimális hangerővel hallgatjuk. Oldalsó szomszédunk a teraszon szokott tanulni, kb. 1 m-re a magnótól, tárva nyitott ajtó-ablak mellett. Egyébként már be is mérették, és az eredmény valószínűleg "negatív" lett. Feltehetőleg arra fognak hivatkozni, hogy 2 magnó és 1 rádió szól, holott csak ketten lakjuk a lakást, valamint hogy akkor is szól a zene, amikor épp nem tartózkodunk abban a szobában / alszunk / nem is vagyunk otthon. Ez így is van:), de számít ez? Be tudják ezt bizonyítani? És végül: hogyan tudunk mi birtokvédelmet kérni, ha egyszer a csillagokat is lehazudják az égről? Az emeletünkön lévő lakások közül az egyik üres, a másik egy rendelő dupla szigeteléssel, alig hallanak valamit az egészből (ők voltak mégis, akik rendőrt hívtak), a harmadikban lakók pedig azok, akiknek bemesélték, hogy itt mindennemű zaj kizárólag tőlünk származik. Tehát (velük ellentétben) nekünk nem nagyon lesz tanúnk. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy Önök is hívják be tanúnak az oldalsó szomszédot, aki az "üvöltő" zene mellett is tud tanulni.
Az, hogy mi szól és mennyi nem számít! Ami számít, az az, hogy ezzel zavarnak-e másokat a birtoklásban.
Ebben az eljárásban Önök sehogy nem tudnak birtokvédelmet kérni. Zárójelben megjegyzem, a hangoskodó szomszédoknak sem sok esélyük van.
Önök is tagadják le a csillagos eget is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Márta

zafir58@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 13. kedd

20:36:49

Tisztelt Hölgyem/Uram! Két gyermekemmel közös tulajdonú lakásban élünk. Én 50% tulajdoni hányaddal rendelkezem, a gyerekek 25-25%-al. Egyik gyermekem megvásárolná a lakást tőlem és testvérétől, mivel külön szeretnénk költözni. Én a vételi árat 1 éven belül ingatlan vásárlásába fektetném, másik gyermekem azonban csak később szeretne építkezni. Ő a 25% tulajdoni részét örökölte édesapja után 5 évvel ezelőtt. Akkor az örökösödési illetéket leróttuk.Másik gyermekemnek - aki a lakást megveszi tőlünk - ez lesz az első lakása. Legyen szíves felvilágosítani, hogy melyikünknek milyen mértékű illetéket kell fizetnünk az adás-vételt követően. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Márta

Válasz:
Kedves Márta!
Illetéket a vevőnek kell fizetni, adót pedig az eladónak.
Gondolom, ha itt öröklés volt, akkor az 1/4-1/4-ed tulajdoni hányadokat az Ön haszonélvezeti joga is terheli.
Illeték:
Nem írta, hogy milyen eladási/megváltási árban egyeztek meg a gyermekével.
De mivel 3/4-ed részt kell megvásárolnia, ezért
3.000.000,- Ft után 2% illetéket, valamint a megváltási árból le kell vonni a 3.000.000.,- ft-ot és a maradék vételár tekintetében 6% az illeték és igénybe veheti az első lakáshoz jutók illetékkedvezményét, plusz ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés során igazgatási-szolgáltatási díjat is kell fizetni, ami 5.000,- Ft.
Önnek és a másik gyermekének adót kell fizetni.

Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
Ha a megszerzésre fordított összeg a fent írtak szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Ha Ön az adóbevallás előtt ingatlanvásárlásra költi ezt az összeget, akkor fizetni nem kell, de az adóbevallásban fel kell tüntetni.
Ha a gyermeke csak később kívánja ingatlanvásárlásra költeni, akkor az adót be kell fizetni és ha 60 hónapon belül ingatlant vásárol, akkor visszaigényelheti.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

molluszka

 

molluszka@freemail.hu

 

Állapot: Megválaszolva

 

2006. június 13. kedd

 

06:35:40

Tisztelt Ügyvédnő! Fölöttünk lakó szomszédaink életmódjukkal évek óta lakhatatatlanná teszik lakásunkat. A három gyerek egész nap rohangál és ugrál; az ember megőrül a dübörgéstől, attól, hogy folyamatosan remeg a csillár és a vitrin. A visításuktól a saját gondolatainkat sem halljuk. Az ajtókat kizárólag bevágni tudják, ilyenkor szabályos rengéshullám indul el a padlónkon. Átlag hetente kétszer ébredünk fel hajnali 1 és 3 óra között a centrifugájukra. Édesanyám már nem sokkal beköltözésünk után birtokháborítás miatt bírósághoz fordult, de hiába. Szomszédaink közölték, hogy ebben a házban (beton!) kiváló a szigetelés, úgyhogy nyilvánvalóan mi csak hallucináljuk a zajokat, amiket hallani vélünk. A többi szomszédnak pedig közben bemesélték, hogy a zajok (amiket természtesen a szomszédok is hallottak) valójában tőlünk származnak. Azóta 6 év telt el, semmi nem változott, igaz kb. minden héten rájuk kell szólnia valamelyik szomszédnak (még a földszintről is), sőt egyszer már rendőrt is hívtak hozzájuk. Egy idő után édesanyám tehetetlenségében (kölcsönkenyér visszajár alapon) úgy döntött, hogy akkor ő zenét fog hallgatni. A zene megy éjjel és nappal, de minimális hangerővel. Szomszédaink erre birtokvédelmet kértek ellenünk. Kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni, hogyan tudjuk megvédeni magunkat. Milyen esélyeink vannak? Be lehet-e bizonyítani, és számít-e, hogy "nem mi kezdtük"? Beletartozik-e ez az eset a "jogos védelem" kategóriába (hiszen azért szól a zene, hogy ne a felettünk lakókat kelljen hallgatnunk)? Egyáltalán, előírhatják-e nekünk a szomszédaink, hogy mi a saját lakásunkban mit, mikor és mennyi zenét hallgatunk? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy semmiképpen el ne hangozzon az, hogy "kölcsönkenyér visszajár", és "ők kezdték" stb.
Ez semmiképpen nem jogos védelmi kategória.
Védekezzenek Önök is azzal, hogy egyáltalán nem hallgatnak zenét, nemhogy hangosan.
Esélyek: nem tudom! Nem lehet megmondani. A kérdés, hogy találnak-e tanúkat, más lakókat, akiket szintén zavar az Önök lakásából hallható zene.
Nem számít, hogy ki kezdte. Ennek az eljárásnak a tárgya, hogy Önök hangosan hallgatják-e a zenét!
Nem írhatják elő a szomszédok, hogy Önök a saját lakásukban mikor és mit hallgatnak, de a birtokvédelem megilleti őket (persze Önöket is! De nem úgy, hogy akkor én is hangos leszek)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

jani

w193229@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 12. hétfő

19:05:13

Tisztelt Ügyvéd Úr! Érdeklődni szeretnék,hogy ha saját tulajdonu lakást eladok és a vételárat a vevő kifizette...perelhet-e engem a vevő,ha rájön arra, hogy a lambéria mögött hullik a vakolat, mert a fal salétromos.Köteles vagyok-e én a vevőt tájékoztatni, illetve milyen kitételeket kell belevennem a szerződésbe, hogy a reklamációt elkerülhessem. Segitségét előre is köszönöm. jani E-mail cim: w193229@freemail.hu

Válasz:
Tisztelt Jani!
Perelni bárki perelhet bármiért, az, hogy sikeres lesz-e az attól függ, hogy mit tud bizonyítani.
Az Ön esetében amennyiben bizonyítást nyer a hibás teljesítés, akkor meg fogja ítélni neki a bíróság az árleszellítást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Mary

m.martoni@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 12. hétfő

14:55:38

Tisztelt Jogi Tanácsadó! Társasházi lakásunk építése családunkban bekövetkezett halálesetet követően leállt. Az ingatlant el kívánjuk adni, hogy az építéshez felvett banki kölcsönt vissza tudjuk fizetni.A lakás készültségi szinjével kapcsolatban problémák merültek fel. A bank, mely a hitelt az építést vezetőkhöz közvetlenül folyósította, 80%-os készültségi szintet rögzített, az ingatlan értékesítéséhez általunk felkért szakértő pedig 50%-ot. A többi lakás építése arra a szintre jutott, hogy (a mi lakásunk kivételével) ideiglenes használatbavételi engedély kérésére kerülhet sor. Most szinte naponta telefonál a közös képviselő, vagy az építésvezető és érdeklődnek, hogy megkaptuk-e már az önkormányzattól az erre vonatkozó iratokat, illetve, hogy visszaküldtük-e.( Minden alkalommal megjegyziik, hogy az egésznek nincs semmi jelentősége.) Kérdésem, mi a teendőnk, hogyha ezzel a témával kapcsolatban az önkormányzat írásban valóban megkeres bennünket, illetve, hogy milyen további anyagi kárunk származhat abból, hogy ha a többi lakásra megadják az ideiglenes használatbavétel lehetőségét. Célszerű-e bármit is aláírnunk, ameddig nem tisztázódik a mi vitás kérdésünk a készültségi szint valódi állapotával kapcsolatban? Lehetséges-e, hogy olyan határozatot küldenek, melynek a puszta átvételével kötelesek vagyunk tudomásul venni a benne foglaltakat, vagy 10-20 ezer forint befizetésével fellebbezhetünk elllene? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Kedves Mary!
Pontos, szakszerű vélemény kialakításához az összes anyagot látni kellene.
Ezért azt javaslom, hogy mielőtt bármit is alá írnának, keressenek egy jogi képviselőt, és neki mutassanak meg mindent.
Attól tartok, hogy ha az építési osztályról kapnak valamilyen iratot az komplexen az egész házra vonatkozik, külön lakásokra nem.
Egy dolgot nem értek még, az többi lakás miért lett kész, és az Önöké miért nem?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Adrienn

adrika.78@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 11. vasárnap

19:33:59

Tisztelt Szakértő! Nemrég költöztünk új házba 2 éves ikreinkkel. Az udvar hátsó részét a gyerekeknek befüvesítettük, hogy legyen hol játszaniuk. A szomszédunkkal van problémánk. Kerítésünk felőle lévő oldalára méhkaptárakat helyezett el. A méhek egész nap elfoglalják a hátsó udvarunkat, mint egy nagy fekete felhő. A gyerekeket ki sem merjük engedni az udvarra, nehogy összecsípjék őket a méhek. Mit tehetnénk, hogy ezt a helyzetetet elhárítsuk? Ő nem hajlandó a méheiről lemondani, mi viszont szeretnénk nyugodtan kimenni az udvarra. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Adrienn!
Mindenképpen kérjenek birtokvédelmet a jegyzőtől! Minél hamarabb indítsák meg az eljárást!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

borg

borg12@axelero.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 09. péntek

18:48:15

Évekkel ezelőtt az ÁFÉSZ tulajdonát képező építési telket harmadmagammal megvásároltam, majd egy év múlva megosztattuk a területeket, hogy minden tudlajdonos önállóan, a másiktól függetlenül kezdhessen a telkével valamit. Tavaly ősszel az önkormányzat új rendezési terve szerint zöldövezetté nyilváníttatták a telkeket, ezáltal építési engedélyt a telkekre nem adnak ki. Erről az eseményről a napokban szereztünk tudomást, az önkormányzat illetékes szakhatósága a hivatal hírdetőtábláján függesztette ki a rendezési terv változásait. A telkeink ezáltal értéktelenné, telekként eladhatatlanná váltak. Tudomásom szerint az Alkotmány is védi a magántulajdont, nem hiszem, hogy 3 főt nem lehetett volna a változásokról értesíteni, esetleg kártalanítani, vagy ha annyira kell valamilyen érdekből ez a három telek, esetleg azokat megvásárolni. Kérdésem az, hogy ennyi idő eltelte után, mivel a fentiekről most szereztünk tudomást, milyen lehetőségünk van az érdekeink, tualjdonunk védelmében.

Válasz:
Kedves Kérdező!
A leírtak alapján álláspontom, hogy Önöknek kártalanítás jár! Mindenképpen keressenek jogi képviselőt!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kiss Anita

hirdetes33@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

21:53:35

Tisztelt Hölgyem/Uram! Problémám a következő: a telekszomszédunk (tüskés) sövénye átnő a mi kertünkbe. Ha szólunk neki, akkor ő ezt levágja, viszont a hulladékot nem hajlandó összeszedni. Az lenne a kérdésem, hogy kinek a feladata a hulladék összeszedése/eltávolítása? Ha az övé, akkor szeretném tudni, hogy melyik jogszabály, rendelet stb. írja ezt elő, mert szeretnék rá hivatkozni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Anita

Válasz:
Kedves kérdező!
Tudom, hogy ez bosszantó dolog, de sajnos ellene érdemben nem igazán lehet fellépni.
Amikor legközelebb levágja és nem szállítja el a hulladékot, akkor kérjenek birtokvédelmet a jegyzőtől. (Sajnos sok eredmény nem várható az eljárástól)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Nyági

pulikutya14@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

13:30:54

Tisztelt Ügyvéd Úr!/ Ügyvéd Asszony! Az alábbi kérdésben szeretnék tanácsot kérni Öntől. Kervárosi környezetben,családi házban élek.A telek szomszédunkkal közösen furattunk kutat- kb 10.évvel ezelőtt- locsolás céljából. Ennek összes költségét: furatás,szivattyú, áram elvezetés stb közösen ,egyenlő arányban fizettük, de- tekintettel az azóta is tartó jó szomszédi viszonyra- erről semmilyen írás nem készült. A szomszédunk most el akarja adni a házát sürgető családi ok miatt. Kérdésem az lenne, hogy mit kell tennem azért, hogy az új tulajdonos ne zárhasson ki a kút használatából. Szíves tanácsukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nagyon gyorsan szolgalmi jogot alapítani (esetleg használati jogot). Ez bejegyzésre kerül a tulajdoni lapra és onnantól kezdve semmi gond a használattal. Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést, azonban csak ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratra teljesít a földhivatal, így javaslom, hogy gyorsan keressenek egy ügyvédet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Badari Norbert

badari.norbert@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

12:38:18

Tisztelt Jogi Oldal! A következő kérdésekre szeretném a válaszát kérni: 2002 októberében vásároltam Szolnokon új építésű társasházban egy lakást, melyet 2005. január 01-én adtak át. 2002 októberében még arról volt szó, hogy ez egy 13 lakásból álló társasház lesz ennek megfelelően fizettem ki a telek hányadot is amely 1.700.000 Ft. volt. 2005-ben kiderült, hogy a tetőtér tetőterét is beépítik újabb két lakással, így 15 lakásra bővült a társasház. Az építtető szerint hiába lett kisebb a telek hányad csak a közös költség lett kevesebb, pénz nem jár vissza a telekrészből. Tényleg így van? A másik kérdésem a közös költségre vonatkozik: Az építtető a közös képviselőnk. A tetőtér tetőterében épült két lakást 2006. áprilisában adták át, a társasházi alakuló gyűlés 2005. májusában volt ettől az időtől számít társasháznak. Az építettő szerint a közös költséget 2005. január 01-től kell fizetni mivel akkor adta át a lakást, én viszont úgy gondolom csak akkor kell fizetni közös költséget ha minden lakást átadott a házban tehát 2006 áprilisától, vagy a Társasházzá nyílvánítás időpontjától, kinek van most igaza? Szolnok, 2006. június 07. Mielőbbi választát várva köszönettel Badari Norbert

Válasz:
Kedves Norbert!
Az Ön által itt leírt tények alapján álláspontom, hogy visszajár Önöknek a kifizetett telekhányadból bizonyos rész.
Közös költség: alakuló közgyűlés időpontjától.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

m.imrene

m.imrene@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 06. kedd

13:27:16

Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy 500 négyszögöl osztatlan tulajdonú ( 3 tulajdonos, 1 haszonélvező) telek eladása tárgyában kérem segitő tanácsait: -Adás-vételi szerződés megkötése ügyvéddel, közjegyzővel legyen, v. elegendő egy adó-vevő, tanú által aláirt adás-vételi szerződés -A haszonélvezőt milyen jogok illetik meg eladáskor? -Az adás-vételi szerződés munkadija kit terhel? -Az eladás után illeték, adó terhel-e bennünket - ha valaki /2-n közülünk idősek nyugdij nélkül, férjeik nyugdijasok, ők kiegészitést kapnak/ megélhetésre forditanák, esetleg egy részét lehetséges-e, és milyen feltételekkel - ha valaki ingatlanba fekteti be /ez meddig kb. 1 évig kedvezményes-e/? - A vevőnek milyen teendői vannak jogilag? Köszönöm előre is szíves válaszát, ha kérhetném szerdán du. 15 óráig. Nagy tisztelettel M.Imréné

Válasz:
Tisztelt kérdező!
1. ingatlan adásvételi szerződést csak ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratba lehet foglalni. Mást a földhivatal el sem fogad!!!!

2. A haszonélvezőt megilleti a haszonélvezeti jog ellenértéke. Az illetéktörvény meghatározza, hogy mennyit ér ez a vagyoni értékű jog.

3. Munkadíj (illeték és az egyéb adásvétellel kapcsolatos költségek) általában a vevőt terhelik (egyébként megállapodás tárgya)!

4. Illeték a vevőt terheli. Eladóknak (haszonélvezőnek is!) függetlenül attól, hogy nyugdíjas, van jövedelme vagy nincs, adófizetési kötelezettsége van. Személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza az ingatlan értékesítése után fizetendő adót. Amennyiben 15 évnél régebben szerezték az ingatlan úgy adófizetési kötelezettségük nincs.
Ha ingatlanba fektetik, akkor is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. 60 hónapig lehet élni ezzel a kedvezménnyel.

5. Átíratni az ingatlant, és fizetni az ingatlannal kapcsolatos költségeket.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szabó Katalin

szkata@primposta.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 05. hétfő

20:53:36

Tisztelt Uram! Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy milyen irattal tudnám biztositani a nővéremmel közösen vásárolt lakás felének tulajdonjogát. A lakást a szüleink pénzéből vettük, a lakáshitel törlesztőrészleteit közösen fizetjük, de utólagosan már nem érthető indokokból a nővérem nevére irattuk. Szeretnék egy olyan papirt, amelyben a testvérem nyilatkozik arról, hogy a lakás fele engem illet. A tulajdoni lapra nem tartom szükségesnek bevezetni a nevemet, csak, ha más módja nincs ennek, ugyanis a házat néhány éven belül lebontják, és akkor mindenképpen osztozkodnánk. Nem tudom, hogy milyen formának kell megfelelnie ennek a nyilatkozatnak, mit kell tartalmaznia, hogy egyértelmű legyen, ügyvéddel kell-e megiratni, közjegyzővel vagy elég, ha csak két tanú jelenlétében készül el. Segitségét előre is köszönöm! Szabó Katalin

Válasz:
Kedves Katalin!
Rosszul gondolkodik! Egy ingatlan tulajdonjogának legfőbb, és nehezen megdönthető bizonyítéka az ingatlan-nyilvántartásba történ bejegyzés.
Én azt javaslom, hogy mindenképpen ügyvédhez menjenek, és Ön is kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba 1/2-ed tulajdoni hányaddal. Megoldható úgy is ez a szerződés, hogy ne kelljen illetéket fizetni utána!
Csak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést javaslom. Ugyanannyi munka mint egy másik szerződés, és ez a legbiztosabb bizonyítéka annak, hogy Ön is tulajdonos.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

STUNDI

stundi@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 05. hétfő

12:44:13

Tisztelt Ügyvédnő! Először is köszönöm szépen gyors válaszát, ami számomra még nem teljesen kielégítő. Lehet, hogy én nem írtam le egyértelműen a kérdésemet. A szerződésben benne van, hogy mindkét fél megbízza az ügyvédet, ennek ellenére mindkét félnek kellett külön ügyvédi megbízást adni. A 12.500,- Ft-ot azért kéri az ügyvéd, hogy benyújtsa a banki engedélyező nyilatkozatot (az Eladók jelzálogjogának törléséről) az illetékes Földhivatalhoz. Ez a költség is a Vevőt terheli? Ha nem az ügyvéd nyújtja be, hanem az Eladók, akkor is ennyibe kerül a Földhivatalnál az ügyintézési díj. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel

Válasz:
Kedves Tünde!
Az, hogy az eladni kívánt ingatlan tehermentes legyen az eladók kötelezettsége ezt biztosítani.
2006. január 1. napjától a Földhivatalok igazgatási-szolgáltatási díjat számítanak fel minden bejegyzés vagy törlési kérelem esetén.
Álláspontom, hogy ez a költség mindenképpen az eladókat terheli. Kérdés még az is, hogy a bank jogásza ellenjegyezte-e a törlési kérelmet vagy nem, mert ha nem jegyezte ellen, és ezt is az ügyvédnek kell, akkor jogosan számít fel ennyit pénzt. Amúgy a törlési kérelem, amit hangsúlyozom, hogy a bank kötelessége kiállítani és beküldeni, és ezáltal egy tehermentes ingatlan biztosítása az eladó kötelezettsége és költsége.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Firebird

firebird@totalcar.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 01. csütörtök

21:22:06

Évtizedekkel ezelőtt erdőszélen lévő telken a kerítést úgy helyzt el, hogy sajnos cca. 40 nm-rel nagyobb lett a telek nagysága. Ezt a jogellenes területelsajátítást az erdősáv vagyonkezelője először csak most 2006-ban észrevételezte és ennek a területnek az azonnali visszaadását kéri. Kérdésem, hogy jogos-e ilyen hosszú idő után a terület visszajuttatása a vagyonkezelő részére?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom az üggyel kapcsolatosan, hogy amennyiben szeretné megtartani ezt a telket, akkor elbirtoklási pert kell indítani.
Nagy valószínűséggel megítélné önöknek a telket a bíróság (feltéve, ha tudják bizonyítani, hogy már legalább 15 éve gondozzák)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

STUNDI

stundi@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 01. csütörtök

20:51:35

Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem szíves segítségét az alábbiakban: Ingatlan adásvételi szerződést kötöttünk a férjemmel, mint Vevők. A megvásárolni kívánt lakás jelenleg még jelzáloggal terhelt. A szerződés egyik pontja az alábbiakat tartalmazza: "Az Eladók vállalják, hogy a pénzintézet zálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlését engedélyező nyilatkozatát - amennyiben azt a bank nem nyújtja be - maguk nyújtják be az illetékes Földhivatalhoz. Az Eladók vállalják, hogy a bank törlési engedélyét, valamint a törlési kérelmet legalább széljegyként tartalmazó tulajdoni lapot 1-1 eredeti pld-ban legkésőbb .... -ig átadják a Vevők részére." A Szerződés egy másik pontja: "A Szerződéskötéssel, a tulajdonjog megszerzésével és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos költségeket és illetéket a Vevők viselik." Kérdésünk: Hogyha az Eladók meghatalmazást adtak az ügyvéd részére, hogy a banki engedélyező nyilatkozatot benyújtsa az illetékes Földhivatalhoz, kinek kell fizetni az ügyvéd által kért 12.500,- Ft-ot? Sürgős válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Gondolom, hogy a 12.500,- Ft az adásvételi szerződés munkadíja. Az adásvételi szerződés munkadíja az ellenkező kikötés hiányában a vevőt terheli.
Szokásos szöveg az adásvételi szerződésekben, hogy mindkét felé megbízza az ügyvédet a hivatali ügyintézéssel, hiszen így külön meghatalmazások nélkül intézheti az ügyvéd a hivatali dolgokat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Heni

motocrossman@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 01. csütörtök

00:33:32

Tisztelt jogász Úr/hölgy! Egy olyan vitás kérdésben szeretném a tanácsát kérni,amely ingatlan kapcsolatos vagyis igazán egy albérlettel. Két évig laktunk egy albérletben,addig míg a saját házunkat csináltuk,most miután elköltöztünk a tulajdonos olyan követeléssel állt elő velünk szemben ,hogy mi visszamenőleg fizessük ki neki egy olyan havi törlesztésű szamlát ,amely közművel kapcsolatos.Ez egy olyan közmű szolgáltatással amelyet mi soha nem vettünk igénybe!Ez a szolgáltatás a csatornázási közművel kapcsolatos vagyis azzal ami konkrétan a csatorna bekötését jelenti.Nem értem miért rajtunk követeli ezt az összeget mikor az önkormányzattal ő kötötte a csatornázásról szóló szerződést. Ezt ő akkor egy összegben is kifizethette volna,de adódott a településen egy olyan lehetőség ,hogy ezt az összeget havi részletekben is ki lehet egyenlíteni,ezeknek a részleteknek a kifizetését követeli rajtunk. Az utcában még most sem működik a csatorna hivatalos átadás még nem volt ,tehát még nem üzemképes szóval még a számunkra használhatatlan volt. Az adott időközben míg mi ott laktunk szippantós kocsi segítségével oldottuk meg a szenyvíz kérdést,mi azért rendszeresen fizettünk ,ha lett volna csatorna nem lett volna szükség .Abban szeretném a tanácsukat kérni ,hogy mondják meg jogilag érvényes e a tulajdonos követelése.Kötelezhet e arra ,hogy azért fizessünk amit nem is vettünk igény be,mivel a ház nem a mi tulajdonunk,csatorna díjat meg csaK akkor kell szerintem fizetni ha az már be van kötve és használatban van.Az aknát is csak most nyáron rakták be az udvarba nincs is még bekötve a házba,így ha akartuk volna akkor sem tudtuk volna használni. Köszönettel:Heni

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem követelheti. Az ingatlant terhelő közműfejlesztési hozzájárulásokat a tulajdonos (esetleg haszonélvező), de semmiképp nem a bérlő köteles megfizetni. A bérlő csak az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékét köteles megfizetni.
Írják meg neki, hogy Önök ezt nem hajlandók kifizetni, mert ez nem az Önök kötelessége. Ezen felül nem kell vele foglalkozni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó