Kelemen Sára

efer@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 31. szerda

21:53:53

Üdvözlöm ! A következőt szeretném kérdezni : örököltünk egy családi házat, amiben 5o-es évek óta laknak lakók, anya és most 3o éves fia. Bérleti szerződésünk nincs / nem hajlandók aláírni / kitenni nem tudjuk őket, bérleti díjat nem fizetnek. Ujabban oda kezd járni az anya barátja, a fiu barátnője, ott is alszanak. Attól tartunk, ők is beköltöznek. Azt szeretném kérdezni, hogy tudjuk megakadályozni az odajárkálásukat, ott alvásukat, esetleges odaköltözésüket. Kihez fordulhatunk, ha engedély nélkül kutyákat kezdenek tartani a lakásban, a szemetet nem takarítják el és egyéb problémákat okoznak. Válaszukat köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kelemen Sára!
Peres eljárás útján lehet érvényesíteni a követeléseiket.
A jogcím nélküli lakáshasználó köteles a lakást kiüríteni a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult polgári perben igényelheti a lakás kiürítését. A per megindítása előtt nincs szükség alakszerű felszólításra.
Kezdeményezzék mielőbb a pert!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Pamela

venbanya45@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 31. szerda

14:32:39

3 éve elváltam,férjem maradt a lakásban...tavaly nyáron megegyeztünk megveszi a részem...így is történt novemberben ügyvéd által kötöttünk szerzödést...ármegjelöléssel és azzal a mekötéssel hogy legkésöbb 2006.jun.-ig kifizeti az egész összeget...még 300 ezer forint hátravan,amit nem nagyon akar kifizetni,állítolagos ügyvédje azt tanácsolta ne is fizessen pereljen be,szerinte tul drágán adtam a részem! Most kérjen értékbecslést,és annak alapján fizesse ki a rámesö részt... Létezik ilyen?? fix összegben állapodtunk meg,amit aláírt és vállalta a kifizetését.. most fenyeget...kérem tanácsát,megteheti hogy most megváltoztatja a kialkudot összeget?

Válasz:
Kedves Pamela!
Nem kell megijedni! Ha a férje indít pert ezen a jogcímen, akkor neki kell bizonyítani mindent, ami elég nehéz, és költséges dolog!
Én azt javaslom Önnek, hogy amennyiben a férje nem fizeti ki határidőre az utolsó részletet, akkor fizetési meghagyás kibocsátása útján követelheti tőle. Amennyiben Önnek anyagi lehetősége nem engedi meg, hogy ügyvédet fogadjon, akkor a helyileg illetékes bíróságon a panasznapon hozzáértő emberek kiállítják Önnek ezt a nyomtatványt!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

edit

miko53@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 29. hétfő

19:32:52

Szeretnénk megvásárolni egy 3 szobás ingatlant nagy részt hitelre, de a tulajdonos foglalót kér a vétel ár 10%-át az az 800000.- Ft. Mivel a hitel elbírálat 3-6 hétre mondják nagyan bizonytalan, hogy 100% osan megkapjuk. A jövedelem és a két ingatla fedezt alapján mindenki /banki munkatárs és a fundamenta ltp hitel referense/hogy megy a dolog. De mivel a foglalót az adásvétel elkészítésekor át kell adnom mi a biztosítéka annak, hogy a hitelt ténylegesen megkapom? Ilyen esetben mire kell kitérni az adásvételibe? Lehet -e olyat, hogy ha a bank elutaít a foglaló vissza jár. Kérném mielőbbi válaszát, mivel nekem az egyik ügyvéd ezt mondta, de a másik az eladó ügyvédje azt mondja, hogy ez így nem foglaló hanem előleg. Kérem sürgős válaszukat. Előre is köszönöm. Tisztelettel: Edit

Válasz:
Tisztelt Edit!
Meg lehet oldani, úgy hogy foglalóként adják, de kikötik az adásvételi szerződésben, hogy amennyiben az adásvétel a banki hitelbírálat miatt hiúsul meg, úgy a 800.000,- Ft visszajár. Az adásvétel vevők (vagyis Önök) részéről történő meghiúsulásának egyéb eseteiben pedig kötelesek a foglaló szabályai szerint eljárni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Eszter

eszter-h@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 29. hétfő

16:54:26

Tisztelt Tanácsadó! 2005. októberében vettünk egy lakást. 2006. februárjában az Illetékhivatal által megállapított illetéket nem fogadtuk el (nem vették figyelembe az első tulajdonszerzéskor járó 40.000 Ft-ot), fellebbeztünk. Választ a mai napig nem kaptunk. Szeretném megkérdezni ilyen esetben van-e egy olyan határidő, melynek elteltével - ha nem küldenek helyesbítést - már nem kell időmúlásra hivatkozva az illetéket befizetnem. Előre is köszönöm. Tisztelettel: HOrváth Eszter

Válasz:
Kedves Eszter!
Van ilyen határidő, elévülésnek hívják és 5 év! Ez még nagyon soká fog bekövetkezni az Önök esetében.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Piroska

welcomes@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 29. hétfő

15:03:38

Tisztelt szakértők! Előre is köszönöm a lehetőséget, és a türelmüket, hogy az alábbi ügyet elolvassák, és szakértelmülkkel segítenek nekem. Telek elidegenítése. 4 évvel ezelőtt vettünk egy építési telket, melyen előtte egy hétvégi ház állt. Mellettünk egy gondozatlan, elhanyagolt telek volt (melyet most is oldalkerítés határol el tőlünk). Az építési terveket az önkormányzat kipostázta a szomszédainknak, és ekkor kiderült, hogy a mellettünk lévő telek tulajdonosa, aki a 60-as éveben örökölte a telket nem érhető el, már előző építési engedélyek kapcsán sem találták (mi is kerestettük, eredménytelenül). Ezért ügygondnokot jelölt ki az önkormányzat részünkre, aki aláírta a papirjainkat, és megkezdtük az építkezsét. Eleinte csak a konténer és építőanyagok tárolására használtuk az üres telket, majd az építkezés vége felé elkezdtük rendbe tenni. Többször letolattuk markolóval a gazt, majd 3 hete megcsináltattuk az utcafronti kerítést. Hozattunk konténert, és elhordattuk a letarolt gazt és kisebb kidöntött fákat. Az üres telek másik oldalán lévő telekszomszéd már pár évvel előttünk felhúzta a házát, és azt bérbe adta ki egy családnak. Amikor mi először rendbe tettük a telket (melyen 1,5 méteres gaz volt), megjelent a ház tulajdonosa (az üres szomszéd telek melletti szomszéd, nevezzük V Úrnak, akit azelőtt sosem láttunk ott), és állította, hogy övé a telek. Később kiderült, hogy állítása szerint már 7-8 éve elidegeníti (ami most már 10 év, ha igaz az állítása, mert ezelőtt 2-3 éve állította ezt, amikor mi elkezdtük rendbe tenni a telket). Állítása szerint ő beadta a bírósághoz a papirokat 5 év után, de akkor elutasították, mivel megemelték az elidegenítési időkorlátot, és akkor kapott valami papirt a bíróságtól, szintén állítása szerint, amit mi nem láttunk. Ő azóta sem gondozza a telket, mint említettem, mi kerítettük el az utca felé pár hete, amikor ismét megjelent, és felajánlotta, hogy vegyük meg tőle előszerződéssel a telket, mivel az előtte lévő tulaj kezdte el az elidegenítést, és ő ezt folytatta. tehát az övé, és majd jön, és fákat telepít. Mi mondtuk neki, hogy Őt soha nem láttuk, 4-5 éve, amióta itt vagyunk, mindig nagyon elhanyagolt volt a telek, csak mi gondoztuk. Kérdsem több is van ezzel kapcsoaltban: -Ha az említett V Úr beadja pl. most a bírósághoz az elidegenítési kérelmét, és azt állítja, hogy már az előző tulajjal összeadva 15 éve gondozza a telket, akkor azt neki mi módon kell bizonyítania? Ilyenkor az üres telek összes szomszédját meg kell hallgatni? Vagyis elvben megkaphatja -e a telket az Úr anélkül, hogy mi tudnánk róla? -Ha egyszer beadta akkor, amikor azt állította, hogy 7 éve birtokolja le (ez 3 éve volt, akkor most 10 éve), és akkor visszadobták a papirját, hogy ennyi év nem elég, most állíthatja -e, hogy 15 éve, amikor onnantól számítva csak 10 éve van meg? -Ha a kérdéses üres telek gondozott lett volna, nyilván nem jut eszünkbe azt gondozni, elkeríteni. A szembe szomszédaink, akik 5-6 éve laknak az utcában még soha nem találkoztak az említett úrral, és bizonyítani is tudják, hogy 4 éve mi gondozzuk a telket (a telek mindkét oldalát kerítés határolja, tehát sem mi, sem az úr nem csatolta a telkéhez), a gazírtásról és a kerítés építésről is fotókkal rendelkezünk. Mikor először letúrattuk a telket, akkor akartuk a sajátunkhoz csatolni, de megjelent az úr, és nem akartunk gondot. -Én igazából a telek felét szeretném, tehát azt gondolom, hogy felezzük el, de V Úr erről hallani sem akar, mert a mostani házát (miben ő nem lakik, bérbe adta, de jelenleg nincs bérlője) el akarja adni, és erre az üres telekre akar építkezni. Elmondása szerint, ha most kb. 10 éve idegeníti el, akkor még 5 éve van hátra a 15 éves időszakból? -Mi egy idős házaspártól vettük a telket, akik hétvégi házat húztak rá, és 10-15 évig éltek ott. Ha én megegyezek a házaspárral, hogy ők gondozták előttünk a telket, és régebb óta idegenítjük el ketten, mint a másik szomszéd úr és az előző tulajdonos, akkor a miénk a telek? Ezt hogyan kell bizonyítanom: csak egy nyilatkozat kell az idős házaspártól? Mi a helyzet az ő elhalálozásuk esetén, ezt hogyan bizonyítom, hogy ők már elidegenítették? -Azt mondhatom -e az úrnak, hogy egyezzünk meg, hogy fele leygen az ő telkéhez csatolva, a másik fele a miénkhez, osszuk meg a telket, mert különben senkié sem lesz, mivel ő nem bizonyítja nekem, én meg nyilván neki nem (ennek feltétele lenne, hogy a bíróság egy elidegenítési kérelem esetén kötelezően meg kell hogy hallgassa a telek szomszédait, ez így van?) Lehet, hogy ő bizonyítja, hogy elidegeníti x éve, de mióta mi 4-5 éve itt vagyunk, azóta az ő időszaka biztosan megszakadt, mert ki sem járt, mi gondoztuk. Tehát felfogható -e úgy, hogy neki van pl. 7-8 éve, nekünk meg 4? Ilyenkor neki újra kéne kezdeni? -számít -e valamit, hogy a papám 2 éve a székhelyének jelölte meg az okiratokban az említett üres telket, és erre a címre jönnek a levelei (amit az én postaládámba dobnak). -ha elbontom most a mi telkünk és az üres telket határoló kerítést, és a telek felét a sajátunkhoz csatolom (mi az említett telkünkre felhúztuk a házat, fél éve lakhatási engedélyünk is van), akkor ha az úr lebontja, vagy megrongálja, felelősségre vonható -e? -Ha V Úrnak azt mondom, hogy rendben, majd meglátjuk mi lesz 5 év múlva, amikor állítása szerint lejár a 15 éve, addig is magamhoz csatolom a telek felét, erre jogilag léphet ő? -Mi a menete egy elidegenítésnek, ill. milyen költségvonzata van a mi esetünkben. Érdemes -e most beadnom a kérelmet, hogy 4 éve (vagy ha az előző házaspárral megegyezünk) együttesen 15 éve elbirtokoljuk. Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel, Piroska

Válasz:
Kedves Piroska!
Amit a szomszéd emleget, az nem elidegenítés, hanem elbirtoklás!

Ne higgyenek a szomszédnak, és főleg ne fizessenek neki semmit. Persze olyan ügyvéd (álláspontom szerint) nincs, aki ingatlan-nyilvántartásban nem bejegyzett tulajdonossal, mint eladóval szerződést készítene!

Ahhoz, hogy a szomszéd az elbirtoklását érvényre juttassa elbirtoklás iránt pert kell, hogy indítson a bíróságon. Persze a bíróságon az elbirtoklást megalapozó tényeket bizonyítékokkal (tanúk, okiratok stb.) alá kell támasztani. Nagyon helyes, hogy Önök minden számlát, minden munkálatot bizonytó fotót eltesznek.
Azt, hogy a bíróság a jelen esetben megítélné -e a szomszéd úrnak az elbirtoklást vagy nem, nem lehet megjósolni.
15 év kell az elbirtokláshoz ez igaz, de nagyon nehéz a bizonyítás, és főleg milyen címen akarja a jogelőd elbirtoklását beszámítani????
Amennyiben Ön szeretné az elbirtoklásához szükséges 15 évet bizonyítani, Önnek is éppoly nehézkes lenne. Hamis tanúzásra akarja rábírni az előző tulajdonosokat?
Nem mondhatja az úrnak, hogy egyezzenek meg, mert az úr nem tulajdonos, nem rendelkezhet semmilyen módon sem a telekkel.
A székhellyel kapcsolatban: ha Önök már négy éve gondozzák, akkor nem számít, amúgy sem túl sokat (szerintem).
Amennyiben Önök kerítést emelnek, a szomszéd úr azt nem rongálhatja meg, ezért rendőrségen feljelenthető.
Azt javaslom, hogy próbálják meg felkutatni az igazi tulajdonost.
Az elbirtoklást csak bíróság állapíthatja meg, keresetlevelet kell beadni.
Önöknek most még nem érdemes beadni, mert el fogja utasítani a bíróság, hiszen nincs meg a folyamatos 15 év birtoklás.
A szomszédnak, amennyiben önök továbbra is gondozzák, rendbe tartják a telket, nehéz dolga lesz az elbirtoklást illetően. Azért figyeljenek oda 5 év múlva, hogy a bírósági tárgyaláson Önök is ott legyenek.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Manoka

tiktak@primposta.com

Állapot: Megválaszolva

2006. május 29. hétfő

09:34:55

Üdv Mindenkinek! Egy kedves ismerősömön szeretnék segíteni, de talán másnak is segítségére lehet a sztori. Egy odaddó apuka 17 éve egydül neveli gyermekét, bár papíron felesége van, aki egyszerűen lelépett. A kapcsolatot ugyan tartja a családdal (ami nem felhőtlen), de nem élt velük, csak az első néhány évben. A közös lakásban a két szülő haszonélvező, a lakás a gyerek nevén van, ahol az Édesapjával ketten élnek pici kora óta. Egyik napról a másikra a feleség úgy döntött, hogy hazaköltözik x év után, amit nem akar sem a lánya, sem a férje (érthető okokból!). Milyen jogai vannak ilyen esetben a szülőknek és a gyereknek? Megtörténhet az, hogy egy ilyen nő újra padlóra küldjön két embert úgyanúgy mint sok évvel ez előtt és azt tegyen velük amit akar? Köszönöm, hogy időt szántak a levél elolvasására! Segítségüket előre is köszönöm! Sok sikert az oldal működéséhez!

Válasz:
Kedves Manoka!
Nem láttam azt a szerződést, amivel a haszonélvezetet alapították, de gyanítom, hogy holtig tartó haszonélvezete van az "anyukának" is.
Sajnos nem rendezték 17 évvel ezelőtt a vagyoni viszonyokat, így pedig a haszonélvezőnek joga van ott lakni. Meg kellene vele egyezni és kifizetni a haszonélvezeti jogának megfelelő összeget, és a földhivatali nyilvántartásba bejegyeztetni a haszonélvezet megszűnését.
Ehhez mindenképpen jogi képviselő kell, hiszen a földhivatal csak ellenjegyzett szerződésekre teljesít bejegyzéseket.
Javaslom, hogy mielőbb próbálják rávenni a hölgyet, hogy mondjon le a haszonélvezeti jogáról.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Páricsi Szabolcs

stremy001@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. május 24. szerda

11:34:14

Tisztelt Jogász Úr! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi ügyben: Édesapám 25 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. A mai napon fogják kiültetni a palántákat, de egy elég fura akadályba ütköztünk. A földszomszédunk kb 3 héttel ezelőtt már kimezsgyézte a földjét, de annyira girbe-gurbán (kifli alakban), hogy helyenként két sorral is (majdnem hárommal) átjött a mi földünkbe. Amikor édesapám szóvá tette neki, felháborodott először, aztán felajánlotta, hogy ültessen két sort az ő földje melletti út másik oldalán (ami nevetséges szerintem). Apám még tegnap kivitte a TSZ főmérnökét, hogy megmutassa a helyzetet, aki természetesen igazat adott neki. Miután újra beszélt a „Pityi”-vel, mondta neki, hogy ma ültet, ami épp útban lesz, azt kikapálja és a sajátunkból rak a fészekbe, de a többit egyelőre nem bántja, hagy egy hetet arra, hogy eltávolítsa és átrakja máshová. Egy hét múlva azonban rotációzni fog és nem fogja kímélni a palántákat. Erre az volt a válasz, hogy nem lehet átrakni, mert futásnak indult és már nem fog megfoganni, de ha kikapálja, FELJELENTI! Ma hajnalban készítettem oda-vissza pár képet a földről: http://inci.uw.hu/mezsgye Kérdésem az lenne, hogy jogos lenne-e a feljelentése ez esetben, számíthatunk-e bíróságra járásra miatta, vagy egyszerűen a panaszát el fogják utasítani, mivel nem jogos (szerintünk). Tisztelettel: Páricsi Szabolcs

Válasz:
Tisztelt Páricsi Szabolcs!
Jogosan vannak felháborodva! Álláspontom, hogy írásban fel kell szólítani a szomszédot (2 példányban megírni a levelet, ajánlott küldeményként feladni, később bizonyítéknak kell), hogy 8 napon belül távolítsa el a palántáit az Önök tulajdonában levő földterületről, ellenkezős esetben megsemmisítésre kerülnek.
Ha ez megtörténik, semmilyen jogalapja nem lesz a szomszédnak a pereskedéshez.
Büntető feljelentést tehet, de álláspontom, hogy semmivel nem fogja tudni alátámasztani az igazát, így bűncselekmény hiányában meg fogják szüntetni az eljárást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

bor

beres65@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 23. kedd

19:13:55

Tisztelt Szolgáltató! A következő 2 kérdésemre szeretnék megoldást taláni: 1; 2002 szeptemberében vásároltunk 4 lakásos tásasházban középső lakást. A lakásokhoz kert is tartozik. Sajnos a lakásokba való bejutás (kivéve az első lakást) egymáson keresztül kell megoldanunk. A kerteket természetesen mindenki leválasztotta magának, virágzó bokrokkal és vadászkerítéssel, hogy ne zárjuk el a hátrébb lévő kertektől a fényt és egyébként gyönyörű kilátást, azonban az első lakó hatalmas tujákkal és fa paravánnal választotta le kertjét, ezzel a többi 3 lakás kertjét teljesen elzárva a kilátástól. Kérdésem a következő lenne: van-e hatályos rendelkezés a telekrész leválasztásának körülményeire, amellyel magyarázható lenne szomszédunk cselekedete? 2; A lakásokhoz (3 sor, soronként 4 lakás) az utcával párhuzamos szorgalmi út(?)-on lehet bejönni. A 2002. augusztusi társasházi alapító okiratban van egy tétel, mely szerint az első lakás mindenkori tulajdonosai kizárólagos módon használják a lakás előtti, az utcával párhuzamos telekrészt a lakás térmértékének megfelelő mélységben. A szorgalmi út(?) 3 sor ház bejárását és parkolását kellene hogy szolgálja. Ez nagyon keskeny, mintegy 2 autónyi helyet jelent. A 2 másik ház sornál ez a hely meg is van, de sajnos az első kérdésben szereplő szomszéd, a már lekerített telkén túl, ezen a bejárón, kb méter mélyen (az utca felé) és telkének teljes hosszában kertet kerített le magának, ezzel 1 autónyi hely szélességet levéve az útról. Folyamatosan problémát jelent a ki és be járás, kapura ráfordulás, stb. Kérdés: Az említett tétel vagy esetleg egyéb rendelkezés engedi-e, hogy ezt a kertet a lakótársak engedélye nélkül kiépíthesse és megtarhassa. Segítségüket előre is köszönöm. bor

Válasz:
Kedves bor!
1.) Helyi Önkormányzat rendeletében kell megnézni milyen szabályozás vonatkozik ide.
2.) Nem hiszen, hogy ehhez joga lett volna. Birtokháborítás miatt jegyzőnél kell eljárást kezdeményezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

edina

gafor.edina@pr.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 22. hétfő

11:20:44

édesapám halála után a tulajdonjogot 25-25 %-ban testvéremmel együtt örököltük.Édesanyám a haszonélvező.joga van-e ahhoz,hogy engem az ingatlanból kiköltöztessen két kiskorú gyermekemmel ill.élettársammal együtt.Számit-e valamit a bejelentett lakcim?

Válasz:
Kedves Edina!
Amennyiben a haszonélvező be tudja bizonyítani, hogy Ön és a családja olyan életmódot folytat, amellyel lehetetlenné teszik az ő lakáshasználatát, nagyon extrém esetben előfordulhat, hogy a bíróság úgy dönt, hogy Önnek és a családjának költöznie kell. De csak úgy a haszonélvező kénye-kedve szerint ezt nem teheti meg.
Nem jelent semmit ebben az esetben a bejelentett lakcím, hiszen az tulajdonjogot nem teremt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kiss László

kfk5@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 19. péntek

23:08:05

Szüleim családi házának tetőterében alakítottuk ki lakásunkat, az építési engedély szerint az új lakóegységre a használatbavételi engedélyt megkaptuk. A műszaki leírás szerint a vízvételezés a meglévő vezetékrendszerről történik(nem kellett külön vízórával új bekötést építenünk!). Szintén a műszaki leírás szerint a szennyvízelvezetés a telek területén meglévő zárt tárolóba történik (nem kellett külön szennyvízaknát építenünk!). Eddíg minden szép ,de kis falunk csatorna hálózat építésébe fogott és érzésem szerint megpróbál mindenkit megsarcolni, történt ugyanis hogy a szüleimnek küldték a vízközmű társulás által megálapított 160000.- befizetéséről szóló papírokat, ez rendben van megbeszéltük itthon ,hogy ahogy eddíg volt ennek az összegnek a befizetését is megfelezzük a két család között . ezután jött a meglepetés ,mert felszólított az önkormányzat hogy mivel külön lakóegység ezért kétszer 160000.- t kell befizetnünk , egyet szüleimnek egyet nekünk. Kérdésem az van e kétszeres fizetési kötelezettségünk ? Ahogy írtam az egész családi háznak egy vízórája van , egy szennyvízaknát használunk, úgy tudom a csatornadíjat az elfogyasztott vízmennyiség alapján számítják. Válaszukat előre is megköszönve : Kiss László

Válasz:
Tisztelt Kiss László!
A lényeg az, hogy ez a felépítmény hogy szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. (társasház - de gondolom, hogy nem - vagy családi ház)
Amennyiben családi ház, akkor Önöknek csak egyszer kell megfizetni a közműfejlesztési hozzájárulást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

adrasteia

adrasteia@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 19. péntek

21:42:30

Tisztelt Ügyvédnő! Először is köszönöm a lehetőséget, kevés az ingyenes dolog manapság. A kérdésem a következő lenne: A férjemnek kb. 2 M Ft hiteltartozása van, amit sajnos több ok miatt már nem tudunk fizetni. Közös szerzeményünk nincs. Az én nevemen van egy ingatlan, de azt még a szüleim vették a házasság előtt. A férjemnek pedig van egy fél háza, mely az apósom öröksége. Az anyósom még él, és az ő tulajdona a ház másik fele, valamint a haszonélvezet is az övé. Szeretném megtudni, ilyen esetben, hogyan végzik az árverezést? A másik kérdésem az lenne, hogy felvehet-e a férjem a fele házára jelzálogalapú adósságrendező hitelt, az anyósom haszonélvezeti joga ellenére? Válaszát előre is nagyon köszönjük.

Válasz:
Kedves adrasteia!
Azt a lakást, ami az Ön különvagyonához tartozik, azt a végrehajtó nem árverezheti el. Amennyiben mégis ráteszi a végrehajtási jogot, és el akarja árverezni végrehajtási kifogást kell benyújtani. Vigyázni kell, mert vannak határidők, ezeket nem szabad elmulasztani. ( jó lenne egy jogi képviselő) Arra za 1/2-ed tulajdoni hányadra, ami az Ön férje nevén van, rá lehet tenni a végrehajtási jogot, és árverezhetik is a fél házat, ha találnak rá vevőt (nem valószínű, hiszem még haszonélvezeti joggal is terhelt.) Amennyiben találnak olyan bankot, aki erre az ingatlanra hitel nyújt, akkor semmi más akadálya nincs a hitelfelvételnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kata

tanacs2@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 19. péntek

15:44:34

Kedves Ildikó! 7 éve vagyok házastársi kapcsolatban. Házasságunk alatt vett a férjem telket, amin jelenleg is tart az épitkezés. Az ő nevén van a telek én csak a tervrajzon szerepelek, mint egyik épitettő fél (nem tudom, hogy ez számit- e valamit) Két éve egy lakást is vett, ami szintén az ő nevén van. Viszont én mint adóstárs szerepelek, mert másképp nem kapta(uk) volna meg az OTP-kölcsönt. Egyik ingatlan vásárlásánál sem járultam hozzá anyagiagkkal. A kölcsönt és a lakással járó rezsit ő fizeti, mert betegségem miatt nem tudok dolgozni (2éve). A férjem válás esetén 1,5 millió forintott ajánlott fel. Kérdésem a következő lenne, hogy válás esetén illet engem valamennyi rész az ingatlanokból? Válaszát előre is köszönöm. Kata

Válasz:
Kedves kata!
Amennyiben az ingatlanokat házastársi vagyonközösség fennállása alatt vásárolták, és a házasságkötéskor nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor Önnek a vagyonközösség megszüntetése esetén az összes közös vagyon fele jár!!! Nehogy elfogadja a másfél milliót.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kiss Anita

hirdetess33@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 18. csütörtök

22:15:41

Tisztelt Hölgyem/Uram! Három kérdésben szeretném a segítségüket kérni: - szeretnénk új lakásba/házba költözni a férjemmel úgy, hogy azt a lakást, amelyben most lakunk, eladjuk, és helyette veszünk egy nagyobbat. Az a kérdés, hogy igénybe vehetjük-e szocpolt, akkor, ha egy másik lakásban 50%-os tulajdonrésszel rendelkezem, melyben a haszonélvező benne lakik, ill. a férjem egy harmadik lakásban 75%-os tulajdonrésszel rendelkezik, de szintén úgy, hogy a haszonélvező benne lakik. Ha így nem lehetséges a szocpol, akkor ha a férjem tulajdonrészét 50%-ra csökkentenénk, akkor jogosultak lennénk-e a szocpolra, vagy így sem? - A felettünk lakó rendszeresen eláztat minket, de ez egy rejtett műszaki hibából ered, nem figyelmetlenségből. Többször szóltam, hogy csináltassa meg, de ígérgetésen kívül más nem történt, és szerintem nem is fog. Szeretnénk eladni a lakást, de a beázást nem titkolhatjuk el, és ez nyilvánvalóan csökkenti a lakás értékét. A kérdésem az, hogy a peres úton kívül van-e valamilyen egyéb (köztes) út, hogy ezt rendezzük pl. hivatalos felszólítás küldése. Ha igen akkor ennek mi a módja, ill. ha perre kerül a sor, az mennyi ideig tarthat, és milyen költségvonzata van. - A vidéki nyaralónknak csak fennmaradási engedélye van. Milyen papírokkal kéne rendelkeznie ahhoz, hogy el lehessen adni, az iratok beszerzésének milyen költségvonzata van (nagyjából), és mi az ügyintézés menete.

Válasz:
Tisztelt Kiss Anita!
Lakásépítési kedvezményt (szocpol, félszocpol) az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet, akinek, (illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya (a lakástulajdonnak tekintendő a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is) és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja, továbbá lakásvásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa, kivéve ezalól közös tulajdon megszüntetését.
A fentiek alapján sem jogosult lakásépítési kedvezményre az a személy, akinek (házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző
családtagjának) már van lakása. Amennyiben azonban az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés folytán került a tulajdonába, nem esik el a kedvezménytől. Ugyancsak nem tekinthető kizáró oknak, ha a másik lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás címén került az igénylő tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

A meglévő lakás bővítéséhez úgynevezett félszocpol (mértéke az egyébként járó támogatás fele) vehető igénybe, ha ennek következtében a meglévő lakás legalább egy szobával bővül. Speciális szabály érvényesül a két vagy több gyermekes családokra, mivel ők nem csak hozzáépítéshez, emeletráépítéshez, hanem az új lakásnak nem minősülő tetőtér beépítéshez is igénybe vehetik ezt a kedvezményt. A három vagy többgyermekes családok nemcsak meglévő lakásuk bővítéséhez vehetik igénybe a félszocpolt, hanem nagyobb, használt lakás vásárlásához is. A kedvezmény feltételei:

az igénylő a 2001. augusztus elsején már meglévő ( legalább 50%-os arányú) tulajdonában lévő lakását értékesítse, helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakást vásároljon, az értékesített lakás teljes vételárát a nagyobb lakás vásárlására fordítsák.
A félszocpol 2005. február elsejétől - az egyéb feltételek fennállása esetén
- a közös tulajdon megszüntetéséhez is igényelhető. Kivételt képez a házasság fennállása, vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek között a közös tulajdon megszüntetése. A házasság felbontása és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a fenti korlátozás nem érvényesül, azaz a közös tulajdon megszüntetéséhez a támogatás szabadon igényelhető.


1. kérdés:
Attól függ, hogy Ön hogyan szerezte az 50%-os tulajdoni hányadát. A férje tulajdoni arányát 50-ra kellene csökkenteni.

2. kérdés:
Amennyiben a felettük lakó nem hajlandó semmit elkövetni a hiba kijavításáért, akkor Önöknek sajnos nem marad más, mint a peres út. Elég hosszadalmas, több év, + elég sok költség!

3.kérdés:
Ha már kapott fennmaradási engedélyt, akkor álláspontom, hogy használatbavételi engedélyt is kapni fog.
Ahhoz, hogy adásvétel tárgya lehessen, be kell adni a földhivatalba a papirokat, kérni kell a bejegyzést és a térképvázlatra történő rávezetést.
Nem tudom, hogy jelenleg vázrajzzal rendelkeznek-e, illetve melyik szükséges dokumentum áll rendelkezésre és melyik nem. Ezért a költsgévonzatokra nem tudok nyilatkozni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Beáta

beataszarka@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 16. kedd

11:21:27

Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni: Ingatlan tulajdonomat tavaly decemberben minősítettem át raktárról lakássá. Nem volt egyszerű, mivel az egész társasház az átminősítés ellen volt, mert szerintük az átminősítéssel az ő ingatlanuk kevesebbet ér. Végül egyszerű adatmódosítással (már több mint 10 éve lakásként funkcionál) sikerült elintézni az ügyet egy ügyvéd segítségével. A tulajdoni lapon már át is javították, viszont a társasházi alapító okiratban még mindig a "raktár" elnevezés szerepel. A társasházban több "raktár" elnevezésű ingatlan is van, amelyet lakásként használnak. Most szeretnénk eladni az ingatlant. Érdekődni szeretnék, hogy eladásnál okozhat-e problémát az, hogy az alapító okiratban még mindig a raktár elnevezés szerepel? Ha igen, akkor a tulajdoni lap alapján köteles-e a közös képviselő (vagy más személy) módosítani az alapító okiratot? Illetve mi a menete az alapító okirat módosításának? A lakók megtámadhatják -e a bejegyzést, ha a tulajdoni lap még tavaly decemberben módosult? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Kedves Beáta!
A társasház alapító okiratát is módosítani kellett volna akkor, amikor sikerült elrendezni az ingatlan-nyilvántartásban az átnevezést. Most utólag meg kell csinálni, ügyvédi segítséggel.
A lakók nem tudják megtámadni a bejegyzés módosítását.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Hilda

h200165@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 15. hétfő

17:35:21

Tisztelt Cím! Házasságunkat 1998-ban felbontotta a bíróság. 1990-ben épült családi házunkból 3 gyermekemmel mi kényszerültünk távozásra. Volt férjem 2006. februárban fizetett ki a közös családi házból, közel 8 évi pereskedés után. Kérdésem a következő: Kell-e adót és/vagy illetéket fizetnem? Mikor? Mennyit? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Hilda!
Nem kell belőle adót fizetnie. Az ingatlan után fizetendő adóról az SZJA törvény rendelkezik:
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. §
(5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában:
számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
Önök, ha jól számolom 1990-ben építkeztek és az eladás 2006-ban történt.
Tehát így 15 éven túli, így a jövedelmet csökkenteni kell a számított összeg 100%-val, tehát nem keletkezik jövedelem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Pancsi

p-ancsi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 12. péntek

08:55:21

Kedves Dr. Máté Ildikó! Köszönettel vettem válaszát, mely által további kérdéseim merültek fel: A férjem szülei 15 éve a fél beépítetlen telket a fiuknak ajándékozták, holtigtartó haszonélvezet kifejezett kérésével, lakásépítés céljára (ahol az ő házuk is áll). Itt építettük fel saját házunkat (azt a 13 m2-es szobát, amit említettem, pluszban adták nekünk. A terveken is úgy szerepel, hogy a lakásunk része (de ténylegesen sosem kaptuk meg, mert a mai napig ők használják!). TEHÁT, HA JÓL ÉRTELMEZEM, VISSZAMENŐLEG KÉRHETNÉNK HASZNÁLATI DÍJAT? A férjem be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az OTP-hitelt közösen fizettük, az Ön válasza szerint is megillet a ház fele. Hozzáteszem, A FÉRJEM SZÜLEI ADTAK PÉNZT IS, AMIT AZ ÉPÍTKEZÉSRE FORDÍTOTTUNK. EZ AZ Ő KÜLÖN-VAGYONÁNAK SZÁMÍT? AZ ÉN CSALÁDOM NEM TUDOTT ANYAGILAG TÁMOGATNI, a kőműves, ács, festő, stb. munkákban tudtak segíteni (illetve teljes mértékben a nagybátyám munkájára voltunk utalva). EZ PÉNZBEN KIFEJEZHETŐ? Vagyonmegosztás esetén soknak tartom az illetéket. Hogyan lehet illeték-mentességet kérni? A LEGJOBB AZ LENNE, HA EGYMÁS KÖZÖTT MEGEGYEZNÉNK? MIT JELENT A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE? Ha nincs pénze, a szülők haszonélvezete ellenére el lehet adni az ingatlant, hogy fizetni tudjon? Javaslata szerint kérjek min. 15.0000,- Ft gyermektartást, illetve %-os arányt is. EZ GYERMEKENKÉNT ÉRTENDŐ? Köszönettel: Pancsi

Válasz:
Kedves Pancsi!
Még mindig vannak kérdések, amit nem igazán értek. Úgy értelmeztem, hogy akkor Önök egybe építették a házat a férje szüleivel.
A lakáshasználati jog ellenértéke és a többlethasználati díj a házastársak egymás közötti elszámolására vonatkozik.
Természetesen az Ön rokoni segítsége is pénzre váltható és az is beszámít egy esetleges vagyonmegosztási per során.
Amit a férje a szüleitől kapott ajándékba az az ő különvagyonának számít.
Persze itt is akadnak kivételek.
Az illetéket mindenképpen ki kell fizetni. Elhiszem, hogy soknak tartja, de sajnos ez van. Lehet kérni költségmentességet (bíróságon adnak hozzá nyomtatványt), illetékmentességet, illetékfeljegyzési jogot. A közös tulajdon megszüntetése azt jelenti, hogy Ön és férje nem lesznek közös tulajdonosai az ingatlannak. Pénzre váltják, ha lehet, az ingatlanukat, azt a tulajdoni arányoknak megfelelően elosztják. Persze a szülőknek is jár az eladási árból, hiszen a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Mértékét az illetéktörvény tartalmazza a vételár és a szülők életkorának függvényében alakul. Jobb lenne ha megegyeznének, ez nem vitás. A bíróság kérelemre megszünteti a közös tulajdont, és ez ellen a szülök sem nagyon tudnak semmit tenni.
Igen, gyermekenként.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

zsiga

zsuga0511@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 11. csütörtök

20:24:02

Tisztelt Tanácsadó! Előzmény: Két újépítésű ingatlan azonos telekhatárra épült. Az egyik üres saroktelekre, a másik egy korábban is álló ház alapjaira, melynek telekhatárra néző, csurgóra épített falán 1 db éléskamra ablak volt (kisebb mint 60x60). Az lenne a kérdésem, hogy az azonos telekhatárra épített ingatlanok esetében hogyan szabályozzák?: - Az ablakok beépítését. Hány darab és milyen méretű ablak, milyen távolságról nézhet a szomszéd udvarára? - A beépítési magasság (min. 1,8 m) a tárgyi létesítmény padlószintjéről értendő, vagy a határos ingatlan padlószintjéről? (milyen mértékben láthat be a másik szférájába - kert, nappali stb.) - Az ablakok csak a földszinten, vagy a tetőtérben is szabályozva vannak? - Milyen szabályok vonatkoznak a tűzfallal határos ingatlanra - amennyiben a szomszédos ingatlan nem tűzfallal kapcsolódik hozzá, de közös határon vannak -, a helyiség kiosztást illetően (kazán helyiség távolsága illetve annak nyílászárója) - A nem tűzfallal kapcsolódó 80 cm-l alacsonyabb térszinttel épített ingatlan kéménymagassága, illetve távolsága milyen előírást kell, hogy kövessen? Segítségét előre is köszönöm: tisztelettel Zsiga

Válasz:
Kedves zsiga!
Álláspontom szerint ezeket a 253/1997. évi Kormány rendelet és az Önkormányzat helyi építési szabályzatban szabályozza.
Be kell menni az Önkormányzathoz és megkérdezni.
A Kormány rendelet szerint:
37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett mellékhelyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.
(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kiss-m

kiss-m@prolan.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 11. csütörtök

17:51:58

T. Jogi Fórum! Társasházi ügyben szeretnék tanácsot kérni. 8 lakásos, 17 éve épült társasházban lakom, de hivatalosan nem alakult meg a társasház, nem tudom, hogy ilyen esetben milyen törvény alkalmazható. Van egy megbízási szerződéssel alkalmazott közös képviselőnk, ő készítette a legutóbbi lakógyűlés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv egyik hitelesítője én vagyok. A jegyzőkönyvbe egy olyan határozatot vett be, ami egyrészt a közgyűlésen mint vitatéma szerepelt, én ott is ellene voltam, másrészt sérti az én közös tulajdon használatát érintő jogomat. Egy közgyűlésen elhangzott vitából mi tekinthető határozatnak? Hogyan kell hivatalosan lebonyolítani egy határozat megszavazását? Ha egy lakó jogait sérti a javaslat, a többség szavazata alapján lehet -e az ő kárára határozatot hozni? Ha a jegyzőkönyv egyik hitelesítője nem írja alá a jegyzőkönyvet, mert szerinte nem felel meg a közgyűlésen elhangzottaknak, a közös képviső pedig nem hajlandó a kifogásolt résztől eltekinteni, akkor érvényes-e a határozat? A vitás ügy a következő: A társasház építésekor közösen fizettük a kapu és a bejárati út megépítésének költségét, ámbár a 8 lakásból csak négyhez tartozik garázs, és nincs is lehetősé az udvarra úgy beállni, hogy ne akadályozza az ott álló autó valamelyik garázs megközelítését. Minden lakó kapott kulcsot a kapuhoz, és rakodás vagy autómosás idejére beállt az udvarra. Néhány év múlva a garázstulajdonosk automata kapunyitót szereltettek a kapura, ehhez a garázzsal nem rendelkezők nem kaptak sem távirányítót, sem kulcsot. Többen be sem állnak a garázsba, hanem a garázs előtt tartják szinte állandóan a kocsijukat. Én a legutóbbi lakógyűlésen sérelmeztem ezt, és az eredeti gyakorlatnak megfelelően szabad bejárást kértem a közös udvarra, valamint, hogy tartósan ne parkoljanak a garázstulajdonosok a garázsok előtt, mert így nincs hely még rövid megállásra sem a többiek zavarása nélkül. Erre az egyik garázstulajdonos kijelentette, hogy akkor az automata kapu javítási költségeit (ami a gyakori használatból ered) is viselnem kell, ámbár én csak alkalmilag használnám. A másik garázstulajdonos kijelentette, hogy aa garázs előtti terület az ő tulajdona. A többi garázs nélküli lakók nem vett részt a vitában, végül valaki megunta, és javasolta, hogy beszéljük meg majd más alkalommal. Ezután a közös képviselő az egyik garázstulajdonos véleményét közgyűlési határozatként jegyzőkönyvezte. Érvényes-e a határozat, ha a jegyzőkönyvet hitelesítőként nem írom alá? Válaszukat előre is köszönöm: Kiss M.

Válasz:
Kedves kiss-m!
El kell, hogy mondjam, amennyiben nincs az önök háza társasházként bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, akkor én az Önök (LAKÓK) helyében nem várnék sokáig! Azonnal rendezni kellene ezt az állapotot.
Amennyiben nem társasház, úgy a közös tulajdon szabályai vonatkoznak rá.
Ptk. 139. §-145.§

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

voogigg

voogigg@wanadoo.nl

Állapot: Megválaszolva

2006. május 10. szerda

16:04:31

A kérdés: azonos értéku ingatlancsere esetén van e illtékfizetési kötelezettség?

Válasz:
Kedves voogigg!
Az illetékekről szóló törvény 21. § (3)bekezdése alapján: Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Természetesen ha nincs értékkülönbözet, akkor nincs illeték sem. Annyit azonban hozzátennék, hogy az ingatlanok értékét az illetékhivatal állapítja meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Mbaly

mbaly@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 10. szerda

09:39:03

Tisztelt Hölgyem/Uram! Ingatlannal kapcsolatos kérdésem lenne! A Kedvesem részére szülei vásároltak egy ingatlant, még mikor kiskorú volt, de a haszonélvezeti jogot tettek az ingatlanra. Most mi lakunk benne közösen a Kedvesemmel, de csak Ő van oda bejelentve. Gyermeket várunk és szeretnénk elköltözni! Jogosultak vagyunk-e mi szoc.pol támogatásra, illetve félszocpolra? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelelttel: Mbaly

Válasz:
Tisztelt Mbaly!
Igen, van rá lehetőség, hogy akár teljes szocpolra is jogosultak legyenek.
Javaslom, hogy keressék fel jogi képviselőjüket, és egyeztessenek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

uto_irat

uto_irat@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 10. szerda

09:02:31

Tisztelt Szakértő! A belváros közepén egy önkormányzati tulajdonú ház lakóinak jogairól szeretnék érdeklődni. A házat felújították és eközben azt vettük észre, hogy a a pince 50%-át átalakították egy étteremnek, ahol zenés programokat is terveznek. Sőt az étterem tulajdonosa értesítette egy szórólapon a lakókat, hogy a felújíott belső udvarra szintén vendéglátást tervez. Szeretném tudni, hogy egyáltalán van valami joga a lakóknak beleszólni abba, hogy nyugalmuk érdekében az éjszakába nyúló zenés - éttermi szolgáltatás, illetve az udvarra tervezett vendéglátás ne lehessen? A ház biztonsága (kaputelefonos zárt rendszer, nyugodt udvar ahol a nyugdíjasok és a gyerekek lehetnek) ezzel megszűnik, ráadásul az éjszakai nyugalmunk is megszűnik. A szórakozóhelyről távozó részeg hangoskodásra szerintem senki sem vágyik. Lehetséges, hogy semmi jogunk nincsen, csupán megtűrt lakók lehetünk az elkövetkező időben? Előre is köszönöm válaszukat, üdvözlettel: uto_irat

Válasz:
Kedves uto_irat!
Azt be kell látniuk, hogy Önök tényleg csak lakók, a tulajdonos az Önkormányzat. Amennyiben azonban a vállalkozások zavarják az Önök nyugalmát, úgy szabálysértési eljárást kezdeményezhetnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szauerné Vonák Edina

edina71@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 09. kedd

16:04:48

Tisztelt Tanácsadó! Férjem és én 17 évi házasság után úgy döntöttünk elválunk.A lakás amelyben élünk az anyósom és a férjem nevén van,mert annak idején ez az ingatlan anyósom nyaralója volt,és mint ajándékozás címén nekünk adta.Megállapodtunk közösen,hogy szépen elválunk,és megprobáljuk eladni a házat,és fele-fele arányban osztozunk,de sajnos a férjem időközben megváltoztatta véleményét,legalábbis a viselkedéséből itélve,mert kértem,hogy adjuk fel a házra a hirdetést,de hallani sem akar róla.Anyósom pedig csak azt hajtogatja,hogy nem képzelem,hogy a férjem hajléktalan lesz.Én időközben megbeszéltem édesanyámékkal,hogy vissza kötözöm hozzájuk a gyerekekkel ezt augusztusra tettem,mert a féjem ezelőtt azt az igéretet tette,hogy augusztusig kifizet,de most azt mondta,hogy augusztusban kapok tőle 1.5M forintot,és ha majd sikerült eladnia a házat kapok még 4M forintot,csak hogy az ingatlan ettől sokkal többet ér.Én viszont a szüleim segítségével,építkezni szeretnék a szülői háznál,de sajnos pénz nélkül el sem lehet kezdeni.Ha elköltözöm elég-e ha egy megállapodást írunk ügyvéd jelenlétében,hogy egy bizonyos időn belül megkapom a nekem járó összeget?Közalkalmazott ként milyen kölcsönre számíthatok?Milyen jogi követelményei lehetnek velem szemben a férjemnek?Kötelezhet-e a férjem a közös ház használatára melyet megosztunk addíg amíg nem kerül sorra hogy az ingatlant értékesíteni tudjuk?Mi van olyan esetben ha 1-éven belül sem tudjuk eladni a házat?Én akkor hogyan juthatok a nekem járó összeghez?Tisztelettel és köszönettel várom válaszát.

Válasz:
Kedves Edina!
Ha a lakást ajándékba kapták közösen, akkor miért van még mindig az anyósa is a tulajdonosok között?
A férje hogyan szerezte a tulajdoni hányadát, milyen jogcímen? (adásvétel, öröklés, ajándékozás?). Ez azért fontos, mert meg kell állapítani, hogy az a tulajdoni hányad, ami a férjét illeti, az közös vagyon, vagy különvagyon.
Amennyiben kiderülne, hogy különvagyon, akkor sajnos nagyon rossz hírt kell közölnöm, Önnek semmi nem jár az ingatlanból.
Készült ajándékozási szerződés?

Kedves Edina! A többi válasz csak akkor aktuális, amennyiben Önnek ebben az ingatlanban megállapítható tulajdoni hányada van.
Önt a férje nem kötelezheti semmire. Amennyiben ez az ingatlan mégis közös tulajdon, és a férje nem hajlandó az értékesítéshez hozzájárulni, úgy bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését. A bíróság megállapít egy minimum értéket, és azon árverezni fogja a házat, amennyiben Önök nem visznek vevőt az eljárás ideje alatt a házra.
Közalkalmazotti kölcsön: mindenképpen érdeklődjön a munkahelyén erről, hiszen a közalkalmazottakat megilleti kedvezményes kölcsön.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

iker

ikermarti@levele.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 09. kedd

14:23:52

Tisztelt Cím! Férjem nevén levő lakásunkban anyósom él. Férjrm testvére tulajdonképpen hajléktalan, de múlt hónapban kölcsön intézése ürügyén bejelentkezett a lakásba állandó lakcímre. Azt szeretném tudni, hoy ha majd sok év múlva meghal az anyósom, nem lesz-e ebből problémánk, ha el akarjuk adni a lakást. Köszönettel: Nagyné Tóth Márta

Válasz:
Tisztelt Nagyné Tóth Márta!
Az adásvétel kapcsán nem lesz semmilyen probléma, hiszen a lakcím létesítésével nem lett tulajdonos is egyben. Önök akkor adják el a lakást, a lakást, amikor akarják, mert Önök a tulajdonosok.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

moha

tolnayne@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 07. vasárnap

18:46:21

Tisztlet Tanácsadók! A következő kérdésem lenne. A férjemmel 26 évi házasság után elválunk. Válásunkat közös megegyezéssel kívánjuk megtenni. A válást ugyan a férjem kezdeményezte, mivel megismerkedett 50 évesen egy másik családos nővel (+3 kisgyermek) és úgy gondolja, hogy "fizess ki, s már itt sem vagyok" lép ki több évtizedből, gyakorlatilag lelkiismeretfurdalás nélkül (bár ez nem a tárgyhoz tartozik...) Problémánk a lakástulajdonon van. Eredetileg 50-50 % tulajdonrészünk van hivatalosan, de 13 évvel ezelőtt apósom - az édesanyja örökségeként kapott pénzből (ház eladás) - "kitisztázta" mindkét fiának az akkori OTP lakás-tartozását, ami akkor 191 000 Ft volt /most ez sok millió!/, az akkori lakás értékének 30 %-a. Ezt a részt apósom nem íratta a fia külön tulajdonrészébe, hisz a családunknak segített (békében éltünk).Egy db sárga csekk bizonylat van erről a mi lakáscímünkre és a férjem nevére kiállítva, tudniillik minden számla és egyéb is mindig az ő nevén futott a könnyebb kezelhetőség miatt. Most a férjem azt állítja, hogy a lakás értékének 80 %-a őt illeti meg emiatt. Ezt fizessem ki neki! Egy 22 éves főískolás , és egy 17 éves gimnazista közös gyermekünk van, akik ebben a kis lakásban, az OTTHONUKBAN szeretnének élni tovább!!! Azonban , ha tényleg a férjemet illeti meg ezen összeg, nekem 47 évesen egyedül már nem adnak 5 milliós kölcsönt!!!! Nincs a gyermekeknek valami joga az apjuk ellenében?? Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben valóban nem jár-e méltányosságból a gyermei tulajdonába ebből a 30 %-ból ??? Hogyan dönt ilyenkor a bíróság, ha pereskednénk? A lakás 80 %-a valóban a férjemé? Hogy ne értsenek félre: én nem saját vagyonomat akarom gyarapítani,nekm a gyermekeim sorsa, jövője aggaszt, mert eddig a kettőnk fizetése sem volt gyakran elég a kiadásainkra! S most a férjem a "saját boldogságáért" ebbe taszít minket is! Háborog az igazságérzetem.

Válasz:
Kedves moha!
Sajnos a gyermekeknek semmilyen joga nincs az apjukkal szemben.(Ők ugyanis nem tulajdonosok) Az is igaz, hogy ha valamelyik fél a különvagyonába tartozó vagyont beviszi a közösbe, az attól még különvagyon marad. DE:
Én úgy gondolom, hogy a jelen esetben az Ön apósa ezt az összeget mindkettőjüknek adta ajándékba. Azonban ha a férje nevén szerepel a csekk, akkor a férjének kellene egy esetleges perben bizonyítani, hogy ez a pénz nem az Önök közös vagyonából származik. Mindenképpen azt kell tisztázni, hogy a nagypapa kinek szánta ezt a pénzt.
Az Ön írásából úgy ítélem meg, hogy a férjével nem igazán fog tudni az ingatlanban megegyezni, így a válás sem lehet közös megegyezéses. Javaslom, hogy jogi képviselő nélkül ne vágjon bele ebbe a perbe.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Pancsi

p-ancsi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 06. szombat

08:44:26

Üdvözlöm! A válóperemmel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. 17 év vagyonközösség után adtam be a válópert, illetve közös megegyezéssel történt, hogy ne kelljen az okokat feltárni a bíróság előtt - de ez inkább a férjem érdekében történt. Sosem gondoskodott megfelelő mértékben a családról (havi 20-30 ezer forintot adott a közösbe, nem törődött a gyerekekkel (most 13 és 16 éves fiúk), és több alkalommal megütött ok nélkül. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor részegen lerugdosott az ágyról. A szülei neki ajándékozták telkük beépítetlen felét, hogy ott építsünk, és hozzá egy 13 m2-es szobát, hogy ennyivel kisebb területet foglaljunk el. Ezt a szobát a mai napig nem adták át - még most sem, pedig ezzel megoldhattuk volna a külön bejáratú lakrész kérdését. Mellesleg az ingatlanadó szempontjából nálunk veszik figyelembe. Követelhetem-e ezt a szobát, vagy visszamenőleg bérleti díjat érte? Pénzünk nincs, ezért vagyonmegosztást nem kértünk még. Ennek költségét az a fél fizeti, aki beadja a kérelmet? Mekkora összegről van szó? (Per, értékbecslő szakértő, stb.) Mindenki azt mondja, ki ne menjek a házból, amíg pénzt nem kapok, mert nem tarthatok igényt a részemre. Tényleg így van? Vagy ha lenne hová költöznünk, igényt tarthatok-e a részem használatáért bérleti díjra? Ez a díj levonandó a tulajdonrész értékéből, ha kifizetésre kerül sor? 15 éve lakunk az osztatlan közös telken. Az OTP felé a tartozást úgy fizettük, hogy XY és neje. A tulajdoni lapon mégsem szerepel a nevem. Ettől függetlenül megillet a fél ház? Hogyan juthatok hozzá az ellenértékéhez, ha a szülők holtig tartó haszonélvezete az ingatlant terheli? Ha nekik van pénzük, akkor sem kötelesek a fiuk helyett fizetni? Ellehetetlenítik a helyzetemet, mert saját erő nélkül nem tudok új otthont teremteni. Azzal se könnyen. Közalkalmazott vagyok, a férjem most kezdett újra dolgozni, valószínűleg a minimális összeget fogják megítélni. Mennyi az? Kérhetek-e többet, arra hivatkozva, hogy eddig nem nagyon teljesítette kötelezettségét? Nehéz helyzetbe kerültem a döntésemmel, mégsem fogok visszalépni, már beadtam az első tárgyalás után az eljárás folytatására irányuló kérelmet. Azt mégsem várhatom, hogy a szülők meghaljanak, igaz sok kérdés megoldódna, a férjemmel akkor sem tudnám folytatni, hiszen már egy közös gondolatunk sincs. Kérem, hogy a fenti kusza kérdéshalmazból néhány megnyugtató (vagy kijózanító) választ küldjön, amennyiben módjában áll. Köszönettel és mély tisztelettel: Pancsi

Válasz:
Kedves Pancsi!
1. az ingatlannal kapcsolatos:
Nem egészen értettem az írását. Én úgy értelmeztem, hogy a férje szüleivel laknak együtt, és később építettek az ajándékozott telekre egy 13 m2-es szobát.
Amennyiben sem Ön, sem a férje az ingatlan-nyilvántartásban, mint bejegyzett tulajdonos nem szerepel, akkor nincs mit elosztani, nincs miért lakáshasználati jog ellenértékét kérni.
2. Amennyiben bizonyítani tudja (számlák, tanúk), hogy az Önök pénzéből épült a 13 m2-es szoba, akkor a vagyonmegosztás során ennek az összegnek a felét kérheti. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba Ön vagy a férje nincs bejegyezve nem kérhet bérleti díjat, ugyan is nem tulajdonosok.
3. Perköltség: A per illetékét a keresetlevélen le kell róni, kivéve, ha a fél költségmentességet, vagy illetékmentességet illetőleg illetékfeljegyzési jogot kér/kap. Az illeték a pertárgy értékének a 7%-a, annak a félnek kell fizetni, aki a keresetlevelet beadja. Azonban ha pernyertes lesz, akkor a veszte félre áthárítják, és ezt is köteles a vesztes fél a nyertes félnek utólag kifizetni. A szakértői díjat/kat előre meg kell előlegezni annak a félnek, aki szakértő kirendelését kérte. Általában 50.000 - 100.000,- Ftig kérnek bírók letétbe helyezni.
4. Amennyiben Önök ingatlan tulajdonosok a férjével, és Ön önként elhagyná a közös lakást, úgy nem tarthat igényt lakáshasználati díj ellenértékére. Ezt a díjat, ha Ön kapna, az ingatlan értékesítésekor levonásra kerülne az Ön hányadának az értékéből. A többlethasználati díj azt jelenti, hogy miután Ön elköltözött a közös lakásból a férje meg használja az egész lakást, akkor ő
(férj) köteles lenne ezt a többlethasználati díjat megfizetni. Ez nem levonandó az értékesítéskor.
5. OTP hitel: igen megilleti a ház fele. (hacsak nem derül ki, hogy a férje különvagyonából épült a ház). Amennyiben Önt megilleti valamilyen tulajdoni hányad, és a férje nem hajlandó kifizetni az Ön tulajdoni hányadának az értékét, úgy kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.
6. Gyerektartás: kérjen min. 15.000,- Ft-ot, de kérje a bíróságot, hogy %-os arányt is állapítson meg, mert így amennyiben emelkedi a fizetése, akkor a gyermektartásdíj is emelkedni fog.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

István

dusi6@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 04. csütörtök

09:12:25

Tisztelt Cím! Ingatlan ügyben szeretnék segítséget kérni. Keresztszüleimtől örököltünk egy 175 nm-es családi házat, mely saroktelken helyezkedik el, melyhez a sorkon tartozott egy üzlethelység (önálló épület az utcán, kb 20 nm-es), melyet a keresztszüleim nagyon régen eladtak. Most azonban szeretnénk eladni a házat, melyet ez az üzlethelység akadályoz. Egy építőipari vállalkozás vette volna meg a házat, mely helyére a lebontás után 8 lakásos társasházat építettek volna. Azonban amikor a cég bement az önkormányzathoz, hogy ezeknek utána járjon kiderült, hogy az építkezésben az üzlet akadályozná, ezért felajánlotta, hogy megveszi. Az üzletben lévő fodrász közölte velünk, hogy ő fél éve vette meg a szövetkezettől az üzlethelységet (melyről mi érdekes módon nem tudtunk semmit) és neki nem áll szándékában eladni azt. A kérdésem az lenne, hogy mivel a mai napig egy cím alatt szerepel a családi ház és az üzlet, nem lett volna-e nekünk elővételi jogunk, vagy a szövetkezetnek nem kellett volna bennünket tájékozatni az értékesítésről, mert már régóta gondolkoztunk azon, hogy az az üzlet hátráltatni fog minket az értékesítésben. Az vállalkozó is azt mondta, hogy ha az üzletet nem adják el nekünk, akkor reménytelen, hogy azt valaha el fogjuk tudni adni. Köszönöm Segítségét eőre is köszönöm!

Válasz:
Kedves István!
A pontos válaszhoz látni kellene a tulajdoni lapot. Az lenne a fontos, hogy milyen helyrajzi számokon szerepelnek az ingatlanok.
Amennyiben nem számít osztatlan közös tulajdonnak(nem egy helyrajzi számon vannak), akkor Önöknek nem volt rá elővásárlási joga. Így a szövetkezet eladhatta a fodrásznak az üzlethelyiséget.
Így nem tudom megmondani, hogy milyen akadálya van az értékesítésnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

schmidt márton

schmidtmarton@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 04. csütörtök

08:03:20

Tisztelt Cím! Községünk helyi önkormányzata a kerítésépítést csak az utcafronton szabályozza, a szomszédok felőli elkerítést nem. Olvastam, hogy a PTK változtatta az idevonatkozó törvényeket,mivel a szomszédom felőli kerítést meg szeretném szüntetni, és, ha a hír igaz, hálás lennék, ha az ide vonatkozó jogszabályokat elküldenék nekem(weboldal is megfelel), hogy a hivatalban tudjak mire hivatkozni. Köszönettel: Schmidt Márton

Válasz:
Kedves Schmidt Márton Úr!
A Polgári törvénykönyv a 103. §-ban foglalkozik a kerítés létesítésével.
103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről a következő módon rendelkezik:
44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
   (2) Az építésügyi hatóság - településrendezési, közbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt - a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja.
   (3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
   (4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.
   (5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.
   (6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni.
   (7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).
   (8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).
   (9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
   (10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra).
   (11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
   (12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli (3. ábra).
   (13) Üdülőterületen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető.
   (14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
   (15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Éva

teva102@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 03. szerda

13:33:39

Tisztelt Jogi tanácsadás! Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanomra tulajdonostársam saját tulajdoni hányadára jelzálogjogot akar bejegyeztetni. Ezt azért kéri, mert hitelintézeti jelzáloghitelt kér. A folyósítás feltételeként a hitelintézet tulajdonosi hozzájárulást kér tőlem. A földhivataltól korábban már kaptam olyan hivatalos értesítést, hogy mivel tulajdonostársamnak közüzemi és egyéb tartozásai vannak, az ő tulajdoni hányadát jelzálogjoggal terhelték meg. A közeljövőben én szeretném eladni az ingatlanrészemet. A kérdésem az, hogy a tulajdonosi hozzájárulás aláírásával milyen kötelezettségek terhelnek engem és milyen hátrányok érhetnek az ingatlanrészem eladásakor, illetve bármilyen vonatkozásban. Köszönettel: Éva

Válasz:
Kedves Éva!
Amennyiben a tulajdonostársának közüzemi tartozásai vannak, akkor az ő tulajdoni hányadára nem jelzálogot, hanem végrehajtási jogot vezettek rá. Ez azért lehetséges, mert a tulajdonosi közösségen belül a tulajdonostársak a saját tulajdoni hányadukkal saját maguk rendelkeznek.
Én nem láttam, hogy a bank mihez kér nyilatkozatot, de álláspontom, hogy a bank az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára akar jelzálogjogot bejegyezni.
Azt javaslom, hogy olvassa el alaposan a bank által megfogalmazott nyilatkozatot, vagy konzultáljon a jogi képviselőjével, mielőtt aláírja.
Amennyiben tényleg 1/1 tulajdoni hányadra akarja bejegyeztetni a bank a jelzálogjogot, az Ön helyében nem írnám alá a nyilatkozatot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Emma

emmike46@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 02. kedd

10:27:53

Tisztelt Jogi Képviselők! A következő a problémám: Élettársammal 1 évvel ezelőtt vettünk egy közös lakást (50-50%-os tulajdoni hányaddal). Természetesen hitelt kellett felvennünk a megvételére, de különböző okor miatt a hitel csak az én nevemen futott/fut. A kp-ben kifizetett összeg 3 M ft, a hitel összege 4,3 M ft. Most viszont külön válnak útjaink, ezért ő megvenné a lakást. A kérdésem az lenne, hogy milyen összeget követelhetek jogosan tőle. Pénzügyileg az elmúlt 1 évet én finanszíroztam (ezért is az én nevemen van minden...), bár ez nincs lefektetve papíron tehát gondolom "senkit" sem érdekel. Előre is köszönöm a segítséget! E.Emma

Válasz:
Kedves Emma!
Amennyiben a saját erőből kifizetett 3 milliót fele-fele arányban fizették, akkor ennek az összegnek a felét kérheti.
A már kifizetett hitel törlesztő részletek esetében, tekintettel az élettársi kapcsolatukra, a kifizetett teljes összegeket kérheti.
A hitel tekintetében pedig egyeztetni kell a hitelnyújtó pénzintézettel:
a.) élettársa átveheti - e hitelt, ha igen milyen feltételekkel
b.) ha nem veheti át akkor más hitelintézetnél kell felvenni hitelt, amivel kiváltja az Ön hitelét.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

nellli

hidvegiv@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 01. hétfő

03:46:22

OLYAN PROBLÉMÁMRA KERESEM A VÁLASZT,HOGY A BÉRLÖK MIÉRT NEM VEHETNEK RÉSZT A LAKOGYÜLÉSEKEN?EGY 2003 CXXXIII paragrafusra hivatkoznak.ami 64 paragrafusból áll.ez a társasház 6 lakásos ebböl 3 magántulajdon,3 önkormányzati.várom válaszát köszönettel nellygyor,

Válasz:
Kedves Nelly!
Az Ön által megjelölt jogszabály a társasházakról szóló törvény. Kedves Nelly, a bérlő azért nem vehet részt a lakógyűléseken, mert oda a tulajdonostársakat várják, akiknek döntési és szavazati joga van a tulajdonjog alapján. A bérlő nem jogosult arra, hogy mások tulajdonával rendelkezzen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó