Ingyen Jogi Megoldások

: edina; gafor.edina@pr.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 31. kedd; 20:44:53

T.Ügyvédnő!Köszönöm válaszát a tulajdonjog megszüntetésének ügyében.Győr sajnos igen távol esik tőlem,úgyhogy egyenlőre maradok az internetes megoldás mellett.Kaptam egy újabb levelet a nővérem ügyvédjétől,hogy 15 napon belül fizessek ki 4 millió Forintot,ellenkező esetben pert indit ellenem.Kérdéseim: 1.Milyen esélyeim vannak? 2.A vesztes fizeti a másik fél perköltségeit? 3.Mit állapit meg a biróság,ha nekem nincs pénzem? 4.Figyelembe veszik-e,hogy egyedül nevelem két kisgyerekemet és otthon vagyok GYES-en? 5.Ha mindenképpen fizetnem kell,van részletfizetési lehetőség? 6.Kb.mennyi idő telik el amig itéletet hirdetnek? 7.Fogadjak ügyvédet? Előre is köszönöm válaszát,tisztelettel: Gáfor Edina

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Már megbeszéltük, ha jól emlékszem ki is számoltuk, hogy mennyi járna a testvérének.
2. igen.
3. akkor értékesíteni kell, de minden eset más- és más. A bíróság minden körülmény gondos mérlegelésével dönt.
4. biztos
5. ez is szóba jöhet.
6. nehéz megmondani, de kb. 1 év ( és ez még gyors!) 7. Kedves Edina, ha majd perre kerül a sor, nem ártana! Addig nem kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: bakter úr; gogoii@globonet.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 31. kedd; 18:52:12

Társasház tulajdonosai köthetnek- e olyan egyezséget, hogy az építési engedélyezés dátumától 30 hónap eltelte után kezdik el az építkezést. Az építési hatóság adhat-e ki ilyen engedélyt ? Erre azért volna szükség, mert az egyik tulajdonosnál évek óta folyamatos építkezés folyik és ez már nagyon zavarja a társtulajdonost. Tisztelettel Bakter úr

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Bármilyen egyezséget lehet kötni, amely nem ütközik jogszabályokba.
Az építési hatóság csak építési engedélyt ad ki.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Kisztián; kri09@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 30. hétfő; 17:47:55

Tisztelt Ügyvédnő! Van egy kertem, amin egy hétvégi ház áll. Szeretném eladni, van is vevőm, de külföldi, és termőföldként nem veheti meg. Mivel már ugyis hétvégi ház (az egész csak pár m2 és ténylegesen egyáltalán nem kert) szeretném megváltoztatni a besorolását, lakóházra vagy hétvégi házra. Mit kell ehhez tennem? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Krisztián

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez azért nem olyan egyszerű! Az attól függ, hogy a település rendezési tervében már szerepel-e belterületként. Ha nem, akkor Ön csak úgy nem tudja a művelési ágat megváltoztatni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Henrik; rapt5@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 30. hétfő; 17:40:33

Tisztelt Ügyvédnő! Nemrég lakást vásároltam, tulajdonjog fenntartásos adásvétellel. A tulajdonjog bejegyzéséhez kellő eladói nyilatkozat még nincs meg, mert a teljes vételár sem lett még megfizetve, de az Illetékhivatal már felhívott az illeték befizetésére. Korrekt ez így? Nem kellene megvárniuk míg a lakást tényleg megveszem és a nevemre kerül? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Henrik

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Addig még nem tulajdonos, nincs mi után illetéket fizetni. Ezt írja meg az illetékhivatalnak is! A felhívásra válaszoljon!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: bakter úr; gogoii@mail.globonet.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 30. hétfő; 11:01:39

A társasház esetében a haszonélvezeti joggal rendelkező személy véleményét milyen módosítások esetében kell kikérni (minden változtatás esetében kell-e)

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint mindenhez ki kell kérni a véleményét!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: bakter úr; gogoii@mail.globonet.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 29. vasárnap; 07:09:22

Tisztelt Tanácsadó úr. Egy kertes társasház tulajdonosa vagyok. 1979 ápr 23.-án kelt társasház alapító okirattal, saját költségünkön korrekt módon leválasztottuk az akkori tulajdonossal megállapodva a házat. Mivel az alapító okiratban megengedett volt, hogy nem kell a szomszéd engedélye a bővítéshez, a régi tulajdonos hozzá is kezdett a bővítéshez. A szakszerűtlen építkezés eredményeképpen komoly károk keletkeztek a közös tulajdonban is (közös falakban, csőtörés). Ennek ellenére mi bírósági perbe nem bocsátkoztunk. Mivel, hogy az elővásárlási jogról is lemondtunk, így új tulajdonosként nem tudtunk belépni , hanem egy külső vásárló vette meg áron alul, mivel hogy igen leromlott állapotban vette meg a leromlott házrészt. A hibákat Ő a saját költségén kijavította. A társasház alapító okiratot 1996-ban törvény alapján meg kellett volna újítani. Mivel az új társ építkezése még nem fejeződött be, ezért mi semmilyen értesítést erről nem kaptunk, így tudomásunk sem volt róla. Ennek ellenére az új társunk nem a társasház jelenlegi állapot szerinti módosítását indítványozta, hanem még plussz építési tervekkel állt elő. Egy hatékony ügyvédet fogadott, amiről mi nem tudtunk, csak később, és ennek jelenlétében feltette a kérdést, hogy hozzájárulunk-e a további építkezéséhez, amire én nemmel válaszoltam, mivel hogy a társasház módosítás szóba se került. Ő egyedülállóként arra hivatkozott, hogy gyermekének külön szobára lenne szüksége, holott jelenleg már két szobája van. Még azt is felvetettem, hogy ha én is bővítek, és ő hozzárul, akkor én is aláírok a bővítésének. Ennek ellenére feljelentett a bíróságon, hogy én akadályozom őket a "gyarapodásában" . Megfenyegettek, hogy a költségek vesztés esetén engem terhelnek. Jelenleg se ügyvédet fogadni, se egészségi állapotom, se anyagi tehetségem miatt nem tudok. Ezért a bírósági végzést nem vettem át. Tisztelettel kérdezem, hogy az új társnak joga van-e csak peres úton érvényesíteni érdekeit. Tisztelettel válaszát köszönve Bakter úr

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ezt nagyon rosszul tette, hogy nem vette át a bírósági levelet. Egyébként honnét tudja, hogy végzés volt benne? Ne legyen már olyan, mint a strucc, azt hiszi, hogy ha homokba dugja a fejét, akkor minden megoldódik?
Át kell venni mindent a bíróságtól, úgyis megvan a módja, hogy ha nem veszi át, akkor esetleg hirdetményi úton kézbesítenek, és az is jogerős lesz!
Azután megnézni, hogy magának milyen szerepet szántak ebben az ügyben. Ha csak tanú, akkor elmegy és elmondja amit tud, ha alperes akkor meg elballag szépen a helyi bíróságra, esetleg a panasznapra, kér költségmentességi nyomtatványt, aminek a kitöltésében kéri a panasznapon ott lévő fogalmazó segítségét, és még útba is fogja igazítani, hogy mi minden kell hozzá.
Ezt azért kell megkérni, mert ha esetleg pervesztes lesz, akkor a bírósági költségeket nem kell kifizetnie. És ha megkapja, akkor kirendelt védőre is jogosult lesz!
Bárki kérhet bármit a bíróságtól, majd a bíróság eldönti, hogy kinek a kérése jogos, vagy nem jogos. Ha a tulajdonostárs igényei jogosak, akkor tudja érvényesíteni a bíróságon, ha nem jogosak, akkor nem tudja érvényesíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Micimackó; kunsztandrea@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 28. szombat; 15:56:24

Garázst vásárolnék cégtől. Hogyan lehet ebből a legjobban kijönni (ÁFA, illeték) Kiskorú nevére való vásárlás, stb.?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sehogy! Hacsak a cég le nem nyeli az ÁFÁ-t! Amennyiben a városban a hasonló helyen lévő hasonló méretű garázsok ugyan annyiba kerülnek, mint amennyiért Önnek kínálják, akkor ezt nyugodtan megveheti. Illeték alól nincs kibúvó.
Kiskorút nemigen kevernék adásvételbe, mert később gond lehet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Teréz; tprevi@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 27. péntek; 12:38:20

Tisztelt Jogi Tanácsadó! Válás következtében vagyonmegosztás előtt állunk. Férjem és az én 50%-os tulajdonunkban van az a lakás, melyben gyermekeink laknak főiskolai tanulmányuk óta. 4 éve a lakást 8,5 MFt-ért vettem.Van rá még 4 MFt hitel tőrlesztő részlet. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ha mindketten lemondanánk a részünkről, a gyermekeinknek milyen terhük keletkezne (pl. illeték) ? Elesnek-e a szociál politikai támogatástól vagy egyéb előnyöktől ( pl első lakáshoz jutók), ha egyikük későbbiekben úgy dönt, hogy férjhez megy, és új lakást vásárol? Válaszát a tprevi@freemail.hu -ra kérném. Sürgős lenne. Köszönöm, Teréz

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Kötelezettségek:
Két lehetőségük van:
a.) a gyerekeknek ajándékozzák a lakást: illeték 10 %,
b.) adásvételi szerződést kötnek, a gyerekeknek illetékfizetési kötelezettségük lesz 4 millió forintig az illeték 2%, a fennmaradó rész után pedig 6%. Ebben az esetben Önnek és a férjének adófizetési kötelezettsége fog keletkezni, ha nem vesznek másik ingatlant.
Ezen felül a fennmaradó hitelt is fizetni kell.
2. Elesnek-e a kedvezményektől: igen
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: mfatti; attam@vipmail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 26. csütörtök; 14:14:06

Lakásbérleti szerződés esetén, ami két hónap felmondási időt tartalmaz, kaució letéve, van-e lehetőség azt felmondani a lejárat előtt, ha közben jobb ajánlatot kaptunk? Visszajár-e a kaució?

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A kaució a lakás állagának, esetleges berendezési tárgyak értékének kompenzálására szolgál, ha esetlegesen történne velük valami. A kaució tehát visszajár.
A szerződést felmondani csak a szerződésben szereplő időn, és okok miatt lehet.
Egy jobb ajánlat miatt a mostani bérlőt egyik napról a másikra nem lehet utcára tenni
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Kovács Katalin; holovics@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 26. csütörtök; 13:43:03

A következő kérdésemre keresek választ: Édesanyám eladott egy régen termőföldként, néhány hónapja belterületté nyílvánított területet. Úg ytudom, hogy mivel ezt 4 éve örökölte, így adóznia kell utána. Ha ő befekteti ingatlanba akkor nem kell adóznia. kérdés: Ha üres telket vásárol belőle az annak vásárlási összegeként beszámítható-e vagy csak lakóingatlant lehet-e belőle venni. Másik kérdés: Van-e arra mód, hogy én megvásároljam az édesapámtól az ő házrészét abból a pénzből, amit az édesanyám kapott az előbb említett ingatlan eladási árából? Köszönöm segítségét!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Amire adómentesen lehet költeni az ingatlan eladásából befolyt összeget:
Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;
c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
e) a belföldön fekvő lakás legalább a (6) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
f) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
Második kérdés: igen, lehetséges, csak kérdés az édesapjának akkor mi marad ebből az ingatlanból? Fenn kellene tartani a haszonélvezeti jogát.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gaborel; lg@vipmail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 26. csütörtök; 00:05:12

Sziasztok! Kaptam egy jogesetet házi feladatnak és annak megoldásában kérném a segítséget. A feladat: xy telekmegosztás iránti kérelmet nyútott be az I. fokú építési hatósághoz, Kiderült hogy xy nem csatolta a szükséges ingatlannyivántartási térkép másolatot, ezért az I. fokú hatóság felhívta xy-t a hiány pótlására és egyben 30 napra felfüggesztette az eljárást. Kérdés: jogszerű volt-e a hivatal eljárása? Ebben szeretném kérni a segítséget, valamint azt, hogy mely jogszabályok alapján van a megoldás?... 11 óráig le kellene adnom a megoldást (ma) Előre is köszönöm! Gábor

Válasz:
Kedves Gábor! Ahogy elnézem a megoldás elküldésével már elkéstem! Egy kis gondolkodással egyébként Ön is rájöhet a megoldásra. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben van a megoldás.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: agica; agica27@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 25. szerda; 09:33:41

TIsztelt Cím! Vidéki házamat akarom eladni, amelynek vásárlásakor hitelt is vettem igénybe. Célom ezt visszafizetni és kisebb házat vásárolni. Kérdéseim: A különbözet után akkor is kell adózni, ha ezt az összeget a hitel visszafizetésére fordítottam? Van-e határidő, ameddig a másik ingatlant meg kell vásárolnom ahhoz, hogy ne kelljen adózni az eladási összeg után (tárgyév - tehát december 31-ig, vagy az adóbevallás benyújtásáig - ami nálam május 20)? Illeték címén hány %-ot kell fizetni? Legyen szíves jogszabályi hivatkozást írni. Köszönettel: ágica

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Személyi jövedelemadó: 1995. évi CXVII. Törvény 59§-64§
Illeték: 1990. évi XCIII. Törvény 21 § - 23.§
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Adrienn; adri85@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 25. szerda; 08:40:16

Tisztelt Tanácsadó! Az a problémám lenne, hogy körülbelül 2-3 hete megegyeztünk egy telektulajdonossal (szóban), hogy nekünk adja el az ingatlant. Ez az ingatlan 2 telkből áll, az egyiken ház is van melléképületekkel együtt. Ezt az oldalt már eladták valakinek kb. 7 millió forintért. A másik telket, amit mi szeretnénk megvenni, 1 millió 200 ezer forintra tartották, de mivel ismerjük a tulajt, lement 1 millió 50 ezer forintra. Mikor még csak érdeklődtünk a telek iránt, Ő már mindenkinek azt mesélte, hogy már el is adta nekünk. Mikor rákérdeztünk, hogy tényleg nekünk adják-e el az ingatlant, azt mondta, hogy persze, örülnek, hogy ismerősé lesz. Akkor szóbeli megegyezés történt, erre tanúk is vannak. A párommal már tervezgettünk, mit és hogyan kellene csínálni, többször ki is mentünk körülnézni. Nagyon örültünk, hiszen nagyon kellemes helyen van az ingatlan. Tegnap este, mikor hazaértem a munkábó, közölte velem a párom, hogy délután ott volt a hölgy, aki eladná a telket, és közölte, hogy mivel ő úgy hallotta, hogy ott a környéken valaki 2 millió forintért el tudta adni a telkét, így ő is annyit kér érte, különben másnak adja el. Mi ennyi pénzt nem tudunk kifizetni, és a párom a szüleivel közölték vele, hogy ez nem így működik, hiszen megállapodtunk, November 8-án kellett volna menni az ügyvédhez papírokat intézni. Annyit mondott, hogy ez van! Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben mit lehet tenni? Remélem érthetően leírtam a történteket. Nagyon fontos lenne! Köszönettel: Adrienn

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Semmit nem tudnak tenni! Vagy kifizetik a kért összeget, vagy más telket néznek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: marosi; figi73@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 24. kedd; 19:23:58

Tisztelt Tanácsadó ! Egy hentes üzlet felett vettem a lakásomat.Természetesen amikor beköltöztem tapasztaltam , hogy nagyon hangosak ( húsfeldolgozás bárddal stb... ). ez mind reggel fél hattól egésznap kisebb- nagyobb megszakításokkal záróráig így megy. Beszéltem az üzletvezetővel és kértem, hogy ez ellen valamit szíveskedjék tenni ( pl: hangszigetelés vagy sima szigetelés )erre Ő közölte velem , hogy ez már 30 éve így működik és ez eddíg senkit sem zavart. Próbáljam meg elfogadni a kialakult helyzetet. A helységet az önkormányzattól bérli. Kérem , ha van lehetőségem ez ellen a helyzet ellen valamit lépni akkor hogyan tehetném ezt meg. Segítségüket megköszönve ! Üdvözlettel : Marosi E.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Birtokvédelmi eljárást kezdeményezni a jegyzőnél, vagy eladni a lakást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Szilvia; szipaj@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 24. kedd; 16:04:14

Tisztelt Ügyvéd ÚR/NŐ! 6 éve vettem egy telket Szigetszentmiklóson, szántóként. Időközben üdülő övezet lett, de mivel nem tudtam kiváltani a szántó alól igy üdülőövezetben van, de szántóként, építkezni nem lehet rá. A szemben lévő telektulajdonos a telkét beépítette . Engedély nélkül. Én 6 éve nem kapok semmilyen építési engedélyt. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a velem szemben lévő kap fennmaradást a házára, abban az esetben én kaphatok-e bármilyen építési engedélyt vagy sem. Ha nem akkor mit tehetek? Várom válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ága a területnek még mindig szántó, úgy ne reménykedjen, még fennmaradási engedélyt sem fog kapni.
A művelési ág változással járó befizetnivalókat semmiképp nem lehet megúszni. Javaslom, hogy szépen lassan járva végig a jogszerű utat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Jogkövető; morabora@t-online.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 24. kedd; 09:58:23

Van egy kocsma a nagyon is közeli környezetünkben, amely tavaly tavaszig mindennapos 21 órai zárással, szálingó vendégek látogatottsággal, gyér forgalom mellett működött. 2005. márciusában éveken át tartó nagy átalakítás, felújítás után a nyitvatartási időt kitolták, hétköznap (érts: vasárnaptól csütörtökig) előbb 23, majd 24 óráig, hétvégén (érts: péntek, szombat) másnap hajnal 3 óráig, amikor a vendégkör, még a befogadóképességen felülire bővült, s előszerettel veszik igénybe a teraszt is, s tekintve, hogy utcafronti kerítés nincs, kisváros lévén, ahol mindenki ismer szinte mindenkit, a fiatalok a kocsma előtti közúton nem akár hogyan közlekdőkkel összekiabálnak, bemutatják, mire képesek a járművükkel, s ez megy a kocsma zárásáig egész éjjelen át, amellett, hogy minden pillanatban nyilik az ajtó, ahonnan olyan hangos zene szűrődik ki, hogy amikor az ajtó be van csukva, akkor is a düb-düb lüktett ideát a fejünkben. A teraszon tartózkodók kacarászása pedig - mint még tavaly az önkormányzat illetékese leírta - 200 méter körzetben is elhallatszik. Az akkori Rendőrkapítány azt is leírta, hogy a megoldást abban látja, ha a nyitvatartást korlátozzák, a zárást 22 órában írják elő. Az eltelt idő folyamán viszont kiderült, hogy az egész felújítás, bővités, átalakítás minden engedély nélkül történt. Most olyan ismeret birtokában vagyunk, hogy a többmilliós költséggel kialakított padlástér kizárólag padlás céljára kapott fennmaradási engedélyt, a teraszt 80 cm-el vissza kell bontani, s fel lett a tulajdonos híva a többi építési engedélyköteles létesítmények fennmaradási engedélyének megkérésére. Elmondható, hogy kibogozhatatlan őskáosz van az üzlet tevékenységének jogszerűségét illetően, de épp ez a jó, hogy ne lehessen abban kiigazodni! Időközben - ez év június 30-án az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta az üzletek éjszakai nyitvatartását. Mint az indokolásban megfogalmazódott, mindkét fél érdekét (lakók és vendéglátósok, ez utóbbiak ugyanis iparüzési adót fizetnek) figyelembe véve vasárnaptól csütörtökig 23 óráig, pénteken és szembaton másnap 1 óráig tette lehetővé a nyitvatartást. Ettől kellő indok mellett a jegyző felmentést adhatott. (Ami a 1,5 hónap alatt itt legalább háromszor meg is történt mondvacsinált ürüggyel, mert a vendégkör mindenkor a szokásos törzsközönség volt.) A vendélátósok nyomására, a mi un. peticuónk figyelmen kívül hagyása mellett, mégcsak arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy az önkormányzati ülésen a téma napirendre kerül, augusztus 31-én azonnali hatállyal az módosításra került úgy, hogy hétköznap 24, hétvégén másnap hajnal 3 óráig lehetnek nyitva. A környezetünkben megnéztem, kik élnek ezzel a lehetőséggel. Általánosságban a hét bármely napján 22 óráig tartanak nyitva a un. kisvárosias környzetben működő vendéglátó egységek (kocsmák), esetleg a hét végén egyik nap vannak ennél tovább nyitva, zártkörű rendezvényként, un. tagsági belépő közönséggel.. A mi közvetlen környezetünkben viszont eddig is éltek s élnek a lehetőséggel, ott ahol az építésügyi kérdések rendezetlenek. S nem is akár hogyan. Mintegy 200 fő is (de talán még több is) megfordul egy hét végén, és kulturáltnak aligha mondható viselkedést valósítanak meg, ezzel bennünket nyugodt pihenésünkben súlyosan sértenek. S hiába teszünk bejelentést csendháborítás okán, még az elmúlt évben keletkeztek is ügyek, de az utóbbi időben azt kell tapasztalni, hogy a járőrök csak késve érkeznek ki, amikorra már a sokadik felvonás is lezajlik, de megesik az is, hogy nem azt tapasztalják, amit mi. Úgyan ez mondható el az önkormányzat jegyzőjének intézkedését illetően is. Személyesen, telefonon történő beszélgetésünk alkalmával igéretet kapunk az intézkedésre, de konkrétumok nem kerülnek leírásra, amiből állandó félreértések, félremagyarázások születnek. Mint például legutóbb a terasz használat korlátozását illetően a beigért irásos tájékoztatója még 2-3 hét elteltével sem volt birtokomban, hogy használható-e a terasz, vagy sem, ha igen, hogyan? Vendéglátóipari tevékenység ott nem folytatható, amire engedély nincs - ezen információval rendelkezem. A rendőrség ezt úgy értelmezi, hogy a teraszon tartózkodhatnak, pl. ott cigarettázhatnak, de kérdem: valaki csak azért jön erre a helyre, hogy egész éjszaka a tereaszon cigarettázon? De akkor legalább ne csoportosan, és csendbe tegyék,- akkor még talán hihető is volna. S itt van un. parkolóként kialakított valami. Ezt tavaly novemberében készítették, mint a Megyei Közlekedési Felügyelettől érdeklődésemre megírták, 8 beállásos parkolóra nyújtottak be engedélyt. De azon többszöri kérdésemre, hogy a parkoló műszaki átadás-átvételére, forgalomba helyezésére - melynek keretében sor kerüléne annak környezeti hatásvizsgálatára is - a Felügyelet még nem adott választ. S a közelmúltban ráakadtam a www.saretinfo.hu (helyi szerkesztésű honlap) csak bámultam, hogy a padlás céljára használható padlástérben milyen szilveszteri buli volt "családi rendezvény"-ként (mert, hogy a Polgármestert arról tájékoztatták, hogy azt kívánnak ott tartani), s ekkor már birtokukban volt azon határozat, amiben ki volt mondva, mármint a fennmaradási engedélyben - a padlás kizárólagos rendeltetése. S a rendőrségi ügyeletre történt óránkénti bejelentésemre a válasz az volt, hogy a zárás egyóra múlva lesz, s ez eltartott hajnal 5 óráig, szemben azzal, hogy szilveszter vasárnapra esett, amikor is az akkor még az üzemeltető által meghatározott záróra 24 órában volt megjelölve és hosszabbításra igényt a jegyző felé nem jelentett. Tavasszal ugyan már történt hivatalos zajmérés, márciusban csak esetenként, de átlagolva nem, de áprilisban - amikor még a teraszra az időjárás és az iskolai időszak miatt csak páran merészkedtek ki - már a megengedett zaj feletti volt a környezeti zajhatás, annak ellenére, hogy kiszűrésre került a kocsma szerves következményeként jelentkező közlekedési zajhatás. Péntekenként már több mint másfél éve - írtózattal gondolunk az éjszakára. Hajnal 3 óráig miket kell itt átélnünk, mert a törzsvendégek sem akárkik. (Mint hirlik, olyan személyek, akik a környék szórakozó helyeiről már ki lettek tiltva. Minden esetre valóban nem valami bizalomgerjesztő ennyi "jó embert" együtt látni, tudni a közvetlen közelünkben éjszakának idején.) Bosszantó, hogy ilyen emberek mérgezik "testi-lelki egyensúlyunk" fenntartását, s a hatóságok nem tudnak, vagy nem akarnak változtatni. Nyugodt kis környzetünk az utóbbi 1,5 évben maga a FERTŐ! S az un. ötletgazda nem más, mint a tulajdonos volt férje (jelenleg élettársa, un. vagyonátmentés miatt), illetve az üzemeltető fia (egyazon személy), aki többször volt büntetve, s most is büntető eljárás van elene folyamatban amiatt, mert tavaly novemberben (amikor is elmaradt jövedelmük okán, merthogy akkor is a jegyző korlátozta a terasz használatát 22 óra után, bennünket, akik csendháborítás okán szólni mertünk, perbe hívott), s a helyi bíróság épületében tárgyalási szünetben ez a "jó ember" minden előzetes szóváltás nélkül pofon ütött. Rengeteg időm, energiám ment rá, hogy próbáljam az élhető környezetünket visszaszerezni, de csak a maghallgatás szintjéig jutunk el, ahol az illetékesnek vélt hatóságok (önkormányzat, rendőrség) egymásra utalnak, magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Azt tapasztaljuk, hogy bohóckodnak velünk. És még nem is említettem, hogy a kocsma ilyenkénti üzemeltetésének bírálata, ez ügyben történt lépéseink miatt lakóházunkban már 4 esetben tettek kár, közel 500.000 Ft értékben, de a szándékos rongálók kilétét a rendőrség felderíteni nem tudta. S az elmúlt éjszaka szintén 4 ablakszárnyunk üvege bánta, mindkét szobába egy-egy követ dobtak be hajnal fél 3 táján, ezzel márnem először életünk, testi épségünk volt veszélybe, mert a kövek akár el is találhattak volna bennünket. Ugyhogy mostmár ott tartunk, ha netán csend van, akkor is félvemerünk elaludni, hogy vajon, mire ébredünk, illetve felébredünk-e? Vagy mire elszenderegnék, valamkinek fel kell hogy riasszon: vagy a hangos kacarászás, vagy a gépjárművek normálat üzemeltetése (s miíg akocsma nyitva, addig még a nappalinál is nagyobb és minősíthetetlen a gépjármű forgalom. A múlt héten volt I. fokú tárgyalás a pofon miatti büntető ügyben, ahol a ötletadót elmarasztalták. De lehet mondani, hogy minden esemény, valamilyen marasztaláshoz kötődik, megtorlásra kerül, vagyis mondhatni: "a birodalom visszavág". Ujabban pedig már a második kiscicánkban esik rejtélyes módon kár. Az elsőnél még arra gondoltunk, hogy valami elütötte, de ez a második egyérteműen állatkinzás következményeként minősíthető. Mindemellett, hogy portánkra jó legyen a kocsmából a rálátás, azt tapasztaltuk, hogy ott az a növényzet, amely máshol még zöld, ott szárad kifele. Feltehető, valamiféle talaj-, illetve környezetszennyező anyaggal le lett locsolva. Polgári peres eljárást indítottam az üzemeltetővel szemben nyugalmam zavarása okán. A bíró úr erre bizonyítékot kér szolgálni, mely mint mondta: lehet bármi, amibe beleértette a videókamerázást is. Ezzel az üzemeltető tisztában kell hogy legyen, de azért egyik-másik vendég sérelmezi személyiségi jogának sérülését. Mire én azt tudom válaszolni, hogy ne zajongjanak, akkor nincs mit felvennem. Egyébként azzal, hogy nyugalmamban zavarnak, nekem is sérül a személyiségi jogom, és sajnos eddig nem volt senki, aki tenne értünk. És az éjszakák mellet napközben is a dübörgésüket vagyunk kénytelenek hallgatni, mint van az most is, amikor az ajtón nem jön ki hangos zene, de nincs senki, aki szétnézne a padláson, mert honnan máshonnan jönne az át a lakásunkba. Ez év januárjában már az Ombudsmanhoz is fordultam, ahol január 10-én nyilvántartásba vették 1182/2006. számon az ügyet, de a közelmúltbeli lekérdezéskor még mindig azt az információt találtam, hogy a jegyzőtől a válaszadási határidő még nem járt le. A mindenben és mindenki helyett (tulajdonos, üzemeltető) eljáró úr (már a látványa is félelmet keltő) mondhatni állandó terror alatt tart bennünket, mint Ők fogalmazzák: "rosszindulatú szomszédokat". Nem tudunk ugy kilépni az utcára, hogy obcén szavakkal ne illetne, vagy fenyegetőzne, de teszi ezt az apja, de az anyja is. Már 2005. tavaszán, amikor elindultunk nyugalmunk visszaszerzése érdekében a hatóságoknál - eddig nem sok eredménnyel, annál több akadályba ütközve - mondta a többszörösen böntetett, börtönt megjárt "úriember", hogy mehetünk akárhová, ő építési vállalkozó, tudja az épitkezéssel kapcsolatos szabályokat, egyébként is minden ajtó nyilik előtte, és mindenki a zsebében van. Ezt hogyan lehet, kell érteni? A majd két éves huzavona azt támasztja alá, hogy : "valami van", pedig én kezdettől fogva hangoztattam, hogy a jog eszközével kívánom a nyugalmunkat visszaszerezni. Lassan be kell látni, hogy itt az ököljog érvényesül, s én a 40 kilómmal nem vagyok a "jóemberrel" egy súlycsoportba. Demokratikus jogállamban bennünket ki véd még? Miért és meddig kell félelemben élnünk?! Az az érzésünk, hogy a helyi hatóságok: önkormányzat, rendőrség nem a mi, jogkövető emberek oldalán áll. A legutóbbi: 2006.10.14-én hajnali, életünket, testi épségünket veszélyeztető szobaablakokon bedobott kövek ügyében a nyomozóhatóság mind a mai napig nem keresett meg bennünket. Normális eljárás ez?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha tényleg ilyen komoly a helyzet, akkor az ingatlan értékesítését is, mint lehetőség számba kellene venniük!
Nem jellemző a hatóság ennyire "nemtörődömsége". Ügyészségen tehet panaszt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Nikol; nikol40@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 23. hétfő; 12:50:32

Tisztelt Ügyvédnő! Következő próblémával fordulok önhöz. Jobboldali telekszomszédommal megegyezve, megengettem neki,hogy az én telkemhez tartozó jobboldali keritést megcsináltasa. Megállapodásunk X-összeg és zárt keritésröl szólt, ami szóban történt. A kerités időközben elkészült. A telekről annyit tudni kell, hogy nem egyeletes, ami azt jelenti,hogy az ö telke magasabban van ,telekközéptöl számitva 40-cm el. Utca frontról kiindulva 208 cm-nél kezdödik és telek végénél 235 cm-nél végzödik az új kerités. a telek közepén pedig eléri a 295 cm magasságot kb 12 méter hosszan. A támfal illetve a kerités alapzat az én oldalam szintjétöl számitva középen 70cm magas, ezzel oldotta meg a két telekközti szintkülömbséget. Igazából az bosszant, megegyezésünk zárt keritésre szólt, idáig ez nem is baj. Viszont a majd nem 3 méteres keritésröl szó sem volt. Ha jól tudom, zárt kerités 2,5 méter magasságig épithető. Ha én kifizetem neki a megbeszélt összeget és közben megbüntetnek mert magas a kerités , akkor a bírságott nekem kell állni, mivel hozám tartózik a kerités. Ön szerint jogos-e a próblémám ?Mi a járható út, hogy tudjam kinek van igaza? Illetve ha fizetek is neki milyen papírt íratasak vele? Azért mert megengettem a kerités megépitését nem az ö tulajdona! Előre is köszönöm válaszát Tisztelt Ügyvédnő. Nikol

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha valami probléma lenne ebből úgyis csak peres úton lehet megoldani. Majd ráér akkor ezen gondolkodni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Dyna; laszlopipi@gmail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 22. vasárnap; 22:15:05

Tisztelt Jogász Úr/Nő! A követkeező kérdéssel fordulok Önhöz: Egyedülálló, 2 gyermekes édesanya használt lakást szeretne vásárolni-banki hitelből. Az Otthonteremtési támogatás ígénybevételéhez szükséges-e lemondania az önkormányzati lakás bérleti jogviszonyának feléről-ahhoz, hogy jogosult legyen a szoc.pol-ra? Ugyanis amennyiben lemond, akkor nem rendelkezik attól a pillanattól fogva lakcímmel, így a bank nem áll szóba az illetővel!!!! Vagyis a kérdés:van e valamilyen járható útja,áthidalható lehetőség,megoldás?Pl. egy megállapodás, nyilatkozat, hogy amenyiben a bank megítéli a hitelt és lakáshoz jut a család, akkor autómatikusan lemond a bérleti jogviszonyról??? Előre is köszönöm segítdégüket, válaszukat.Tisztelettel: Dyna.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az újonnan bevezetett, fiatalok otthonteremtési támogatására a 35 év alatti, gyermekes házastársak, legalább egy éve együtt élő élettársak vagy egyedülálló személyek jogosultak. A támogatás használt lakás vásárlásához igényelhető a szükséges önerő növelése érdekében. Fontos kitétel azonban, hogy az ingatlan lagalább komfortos legyen, és vételára Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken pedig a 8 millió forintot nem haladhatja meg. A méltányolható lakásigényre és a költségek igazolására vonatkozó szabályok megegyeznek a lakásépítési támogatásnál ismertetett szabályokkal.

Az otthonteremtési támogatás összege megegyezik a félszocpol néven közismertté vált kedvezmény összegével, de nem haladhatja meg a vételár 70%-át. A kedvezmény igénylése esetén nem előfeltétel, hogy a megvásárolandó lakás a fiatalok első lakása legyen. A szocpolhoz hasonlóan a otthonteremtési támogatásnál is kizáró oknak tekinthető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, vele együtt költöző kiskorú gyermekének másik lakástulajdona van.

A támogatás a később született gyermek, gyermekek után is kérelmezhető - az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényes összegben - abban az esetben, ha az igénylőknek kölcsönszerződésük van. Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló kölcsön tőketörlesztésére lehet fordítani.

A félszocpol továbbra is csak lakásbővítéshez, illetve a három vagy több gyermekesek esetében használt lakás vásárlásához igényelhető. A fiatalok otthonteremtési támogatása éppen a félszocpol hiányosságait küszöböli ki, mivel az egy vagy kétgyermekes családok használt lakáshoz jutását teszi lehetővé. Fontos szabály azonban, hogy a félszocpolt és az otthonteremtési támogatás ugyanazon gyermek után együttesen nem kérhető. Az otthonteremtési támogatás igénylésével megvásárolt lakást 5 évig az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Az otthonteremtési támogatás összege 2005. február elsejétől az első gyermek után 450 000 Ft, a második gyermek után 750 000 Ft., a harmadik gyermek után 700 000 Ft., a negyedik gyermek után 400 000 Ft., minden további gyermek esetében 100 000 Ft. Az otthonteremtési támogatás - az egyéb feltételek fennállása esetén - a közös tulajdon megszüntetéséhez is igényelhető.
Kivételt képez a házasság fennállása, vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek között a közös tulajdon megszüntetése. A házasság felbontása és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a fenti korlátozás nem érvényesül, azaz a közös tulajdon megszüntetéséhez a támogatás szabadon igényelhető.

A 2005. augusztus 16-ától hatályos változások értelmében a jogszabály megköveteli, hogy az élettársak legalább egy éve közös háztartásban éljenek.
Igényléskor ezt a tényt büntetőjogi felelősségük tudatában kitöltött nyilatkozattal kötelesek igazolni a fiatalok, a feltételeket pedig a folyósító hitelintézetek kötelesek ellenőrizni. A támogatás igénybevételének jogszerűségét az adóhatóság ellenőrzi a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint.

A megvásárolandó használt lakás minimális komfortfokozatát is meghatározza a jogszabály. Félszocpollal legalább komfortos lakást kell vásárolni. Az a lakás minősül komfortosnak, amelyben legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba, főzőhelyiség, fürdőhelyiség és WC van, közművesített, valamint melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal
(szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával,
gázfűtéssel) rendelkezik.

További szigorítás, hogy a folyósított támogatás összege a vételár maximum 70 százaléka lehet, s a lakás vételára nem lehet több sem az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott értékbizonyítvány szerinti értéknél, sem a hitelintézet által megállapított forgalmi értéknél. Ezzel kivédhető, hogy olyan lakásokat vásároljanak támogatással, amelyek vételára papíron magas, azonban a komfortfokozatuk alapján nem érnek annyit.

Kedves Kérdező!
Az otthonteremtési támogatás és a lakásépítési kedvezmény (szoc.pol.) nem ugyan az!
Használt lakás vásárlásához nem vehető igénybe a szoc.pol. Az otthonteremtési támogatásnál pedig nem kizáró ok a bérlemény.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Timi; Sutotimea@t-online.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 20. péntek; 14:23:01

Tisztelt Ügyvédnő! Összetett problémával fordulok Önhöz. Megpróbálom röviden leírni a történetet, remélem érteni fogja. Nagymamán örökölt egy földet 1944-ben, Dióskálon. (kiskorú volt még akkor) Fiatalon elkerült onnan, de most ismét előkerült az ügy ennyi év után. (az elég hosszú történet) Megvan az Ajándékozási és Birtok Elkülönítési Okirat és a Határozat, miszerint nagykorúvá vált és az övé a föld. Kértünk a Zalamegyei levéltárból egy telekjegyzőkönyvi másolatot a földről, de ez időközben "megszünt"-nek lett nyilvánítva. A kérdésem ezzel kapcsolatos lenne, hogy egy földterület meg tud szünni? Ennyi év után már nem az övé lenne a föld? Mit lehet ezzel tenni? Írtam a Zalaegerszegi Földhivatalnak, hogy információt tudjak meg a földdel kapcsolatba, de nem válaszoltak. Ezért szeretném a segítségét kérni, mit tehetek ez ügyben. Válaszát előre is köszönök: Timi

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Egy földrészlet nem szűnhet meg, de az a nyilvántartás, ami 1944-ben a ingatlan-nyilvántartás alapja volt, az már megszűnt. Tehát hiába kér onnét egy telekkönyvi másolatot azzal nem tud bizonyítani semmit, mert ma már más a nyilvántartás és teljesen mások a helyrajzi számok. Azt azonban ki lehet nyomozni hogy mi volt akkor, és mi lett most. Ennek eljárási illetéke van a levéltárban. Itt nálunk a megyében legalábbis így működik!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: M.László; ifjmori@mofil.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 20. péntek; 08:37:50

Tisztelt Segítő! Érdeklődnék, ha jelzáloghitelt veszünk fel házunkra, igénybe tudjuk -e venni később a szoc.pol.-t? Köszönöm a lehetőséget!

Válasz:
Kedves Kérdező!
A szocpolnak nem a hitel felvétel a feltétele, vagy akadálya, hanem az ingatlan minősége (használt vagy új), valamint a gyermekek száma. Ha már meglévő ingatlanra akarnak szocpolt felvenni, csak akkor tehetik meg, ha bővítik ezt az ingatlant a jogszabályban meghatározott mértékben és ekkor is csak félszocpol jár!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Szabó László; rodibo@axelero.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 20. péntek; 08:28:26

Mekkora a mezőgazdasági föld átírási illetéke vásárláskor?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az attól függ, hogy mi a szándéka a termőfölddel.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
1.) a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte;
2.) a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.
Egyébként pedig a termőföld adásvétel esetén az illeték mértéke 10%.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Hopp Győzőné; mica@oszk.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 19. csütörtök; 12:42:17

Mi a haszonélvezeti jog lényege, életemben átadhato-e? Mi a tulajdonos kötelezettsége, és mi a haszonélvezőé?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A haszonélvezeti jog, forgalomképtelen dolog. Ami azt jelenti, hogy nem örökölhető, és nem adható vehető, valamint nem ajándékozható. Viszont vagyoni értékű jog, ami azt jelenti, hogy az ezzel a joggal megterhelt dolog értékesítése esetén (ami természetesen csak a haszonélvező hozzájárulásával tehető meg) a haszonélvezőt is megilleti egy bizonyos összeg a vételárból.
Hogy mennyi? Az az Illetéktörvény 72. §-ban van leírva.

A haszonélvezettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Polgári Törvénykönyv szabályozza az alábbiak szerint:
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni.
A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Ptké. 80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Aggódó bérlő; farkas14@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 19. csütörtök; 11:14:44

Tisztelt Asszonyom/uram! Önkormányzati bérlakásban lakóm, melyet pályázat útján nyertem. A szerződésem egy részletét, és egy számomra elfogadhatatlan számla részletét elküldöm önnek, és ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mit javasol, jogos e a vagyonkezelő követelése a fűtés alapdíj tekintetében, mely összeg kiegyenlítésére a hétvégével egyűt mindössze három nap áll rendelkezésre. Várom mihamarabbi válaszát. Köszönettel.

Válasz:
Kedves Aggódó Bérlő!
A mellékleteket nem kaptam meg, így a szerződés részletének, valamint a számla tartalmának ismerete nélkül nem igazán tudok Önnek használható választ adni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gábor; g78191231@googlemail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 18. szerda; 15:50:06

Tisztelt Hölgyem/Uram, Illeték számítási kérdésben szeretnék segítséget kérni. Feleségemmel vásároltunk 50-50% tulajdon arányban egy újépítésű, méltányolható lakásigénynek megfelelő társasházi lakást. Az ingatlan vételára 16,5 MFt, mely tartalmazza 3 MFt értékben a telekhányadot és bruttó 13,5 MFt értékben a felépítményt. A lakás megvételéhez 4,1 MFt saját tőkét, 2,4 MFt megelőlegező LÉK-et (lakásépítési kedvezmény) és 10 MFt lakásvásárlási hitelt használtunk fel. Ez az első lakásunk tehát nincs és nem is volt más ingatlan tulajdonunkban. 2,4 MFt megelőlegező LÉK-et 2 gyermek vállalással vettük igénybe. 2006.július 24-én kézhez kaptunk a Pest Megyei Illetékhivataltól 2 db fizetési meghagyást visszterhes vagyonszerzés utáni illetékfizetési kötelezettségről, egyet nekem egyet a feleségem nevére címezve. Ebben a fent ismertetet értékek alapján az illetékhivatal a A 1990. évi XCIII. tv. III. fejezet 26. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozva kirótt 45000 Ft illetéket és 1500 Ft ingatlannyilvántartási eljárás illetéket. Feleségem részére szintén ilyen összegek szerepeltek. Kérdéseim a következők lennének: A 1990. évi XCIII. tv. III. fejezet 21. § (2) bekezdés: "Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláskor lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (3) - (5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett eset kivételével - a forgalmi értékből le kell vonni." 1. Illeték számítással kapcsolatban a megelőlegező lakásépítési kedvezmény és a lakásépítési kedvezmény közöt van-e különbség, ha van akkor milyen törvényben és/vagy jogszabályban van ez leírva? Az illeték számításnál az illeték alapját lehet-e csökkenteni a megelőlegező lakásépítési kedvezmény összegével? Tehát a következő számítási mód helyes-e: 16MFt - 2,4 MFt = 14,1 MFt? A 1990. évi XCIII. tv. III. fejezet 26. § (1) bekezdésének f) pont: "a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;" 2. Az illeték törvény III. fejezet 21. § (2) bekezdését és a III. fejezet 26. § (1) bekezdésének f) pontját együttesen lehet-e alkamazni. Azaz a fenti számítás eredményét illeték alapjának tekintve igénybe vehető-e az illetékmentesség? Ha együttesen nem lehet alkamazni akkor milyen törvény és/vagy jogszabály által van ez tiltva? Türelmét megköszönve, várom válaszát. Tisztelettel: Gábor

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. kérdés: Nincs különbség!
2. Attól, hogy levonják a kedvezmény (LÉK) összegét, az ingatlan forgalmi értéke még 15 M forint fölött van.
Egyébként a fizetési meghagyás hátoldalon pontosan le van írva, hogy milyen összeg után mennyi %-ot számoltak, és hogy jött ki a végösszeg.
Tisztelettel: r. Máté Ildikó

: Antony Szandra; szabo.andras27@chello.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 18. szerda; 13:08:10

Tisztelt Ügyvédnő / Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. 2005. márciusában egy új építésű budapesti lakásba költöztünk, melynek megvásárlásához szocpolt vettünk igénybe két gyermekre. A lakást most el szeretnénk adni, és helyette egy vidéki használt családi házat szeretnénk vásárolni. Kérdéseim: 1. A szocpol miatt 10 évig jelzálog van a jelenlegi lakásunkon, eladható így a lakás? Ha igen, hogyan kerül törlésre a jelzálog? 2. Vissza kell-e fizetni a szocpol összegét, ha igen mennyit, esetleg átvihető-e az új ingatlanra? (úgy tudom használt lakás vásárlására feleannyi összeg jár mint amennyit az újépítésű megvásárlásához kaptunk) Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Antony Szandra

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Így semmi esetre sem tudják eladni a lakást. A szocpolt vissza kell fizetni, akkor a jelzálogot törlik, és után eladhatják.
Át nem vihetik, hanem újból igénybe vehetik a fél összeget!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Peter; peterpalko@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 18. szerda; 10:44:21

Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy ismerősöm egy szolgálati lakásban él, mint jogcím nélküli jóhiszemű lakó. Kérdésem a következő lenne: odaköltözhet-e a hozzá a fia (aki már nem fiatalkorú és önálló keresettel rendelkezik)? A fiát a lakásba nem kívánják bejelenteni oda és nem is kíván örökölni semmiféle jogviszonyt. Származhat-e ebből bármiféle baja az ismerősömnek? Kitehetik-e emiatt a lakásból? Várom válaszukat! Köszönettel: P. Peter

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint a lakás tulajdonosának a belegyezése nélkül nem költözhet oda a fia. Ha mégis odaköltözne, akkor esetleg a tulajdonos az ismerőse lakáshasználatát is megszüntethetné.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Judit; djudit80@mailbox.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 17. kedd; 12:08:02

Tisztelt ügyvéd úr/hölgy!! Azza a problémával fordulok Önökhöz, hogy a lakásom ki van adva albérletbe, és az albérlő nem fizette ki a közüzemi számlákat. (szerződés van, az internetről töltöttem le az iratmintáknál, és az apeh felé is be van jelentve.) Mindenképpen fel akarok neki mondani azonnali hatállyal, de ilyen iratmintát nem találtam fent az interneten.Van erre szabvány???Azt is szeretném beleírni a felmondásba, hogy van még fennálló tartozása, amit köteles kifizetni adott határidőig, ellenkező esetben bíróságra viszem az ügyet. Az a kérdésem, hogy ez így szabályos-e, egy ilyen szerződés felbontással már lehet-e bíróságra menni. Előre is köszönöm a válaszukat!!! Üdvözlettel: Judit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Szabályos, csak szabályosan kell elkészíteni, és a felmondásnak is szabályosnak kell lennie. Gondolok itt a hataridőkre, azokat be kell tartani.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: edina; gafor.edina@pr.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 16. hétfő; 18:28:45

T.Ügyvédnő! Nagyon köszönöm a válaszát a tulajdonjog megszüntetésének ügyében. Ügyvédnő irta,hogy tud segiteni kiszámolni azt az összeget,ami a nővéremet megilleti. Az ingatlan jelenlegi értéke kb.23 millió Forint. Édesanyám életkora 57 év. Egy esetleges per esetén képviselne engem az Ügyvédnő? Lehet Önnel személyesen is beszélni? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Gáfor Edina

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Először idézem a jogszabályt:

A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása
72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.
(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.
(4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:
a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték     10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték                       8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték                       6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték           4-szerese;

b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
c) ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.
(5) Az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének [72. § (1) bekezdés] annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés. Egyebekben a 72. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(6) Az (1)-(5) bekezdéstől eltérően az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az illetékhivatal becslés útján állapítja meg az értéket.

Tehát Ön azt mondja, hogy kb. 23 millió forintot ér az ingatlan.
Az ingatlan tulajdoni viszonyai:
1/2-ed tulajdoni hányad az édesanyjáé:   11.500.000,-
1/4-ed tulajdoni rész az öné:            5.750.000,-
1/4-ed tulajdoni rész a testvéré:       5.750.000,-

Az Ön, illetve a testvére tulajdoni hányadát az édesanyja haszonélvezeti joga terheli, ami azt jelenti, hogy ha az ingatlan most, jelen tulajdoni viszonyok között eladásra kerülne, akkor sem Önt, sem a testvérét nem illeti meg az 5.750.000,- Ft, mert ezeket még az özvegyi jog terheli, ami vagyoni értékű jog. Erre a fél tulajdonra eső vagyoni jog értéke a megadott adatok alapján: 3.450.000,- Ft. Tehát mind az Ön részét, mint pedig a testvére részét 1.725.000,- Ft (özvegyi jog ellenértéke) terheli. Tehát a testvére jogos követelése: 5.750.000,- - 1.725.000,- = 4.025.000,- Ft.
Természetesen, ha perre kerül a dolog, és a szakértő magasabb árat állapít meg az ingatlan tekintetében, akkor ez az összeg emelkedhet.
Kedves Edina! Megtisztelő bizalmát köszönöm! Mi Győr-Moson-Sopron megyei (Győr) ügyvédi iroda vagyunk. Általában megyei ügyeket, esetleg szomszéd megyében folyó ügyeket vállalunk. Természetesen vannak olyan ügyfeleink, akiknek a peres képviseletét más megyékben látjuk el, vagyis dolgozunk az ország egész területén.
Javaslom azonban, hogy megyebeli (helybeli) ügyvédet válasszanak, mert így a jogi képviselet munkadíja is olcsóbb. Amennyiben természetesen szeretnének velem beszélni ennek semmi akadálya. 06-20 / 3 215-690
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Ancika; romagna@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 16. hétfő; 13:43:35

Tisztelt ügyvéd Ur! 7éve feljelentett minket a másik háztulajdonos,mert ő egy közös pincét felujitott a mi belegyezésünk nélkül,(ami nem volt életveszélyes állapotban)ez csak egy falvakolás volt,és egy 7 lépcsö felujjitás,minimális összegü beruházás,és egy napos munka volt,mi erröl nem tudtunk mivel nem ott lakunk,majd egy nap követelte hogy fizessük a munkálat felét az-az 125000e ft-ot.Mivel nnem tudott elszámolni a munkálattal ,nem fizettünk,feljelentett,hozzácsatolva még sok-sok egyéb alaptalan dolgot,mert föleg célja szeretné a háztuljdonát értékesiteni velünk egyött mivel igy sokkal több értéket kap ( belvárosbanlévö nagyterületü,ingatlanról van szó,Sajátját értékesiteni nem tudja ,vagy csak nagyon minimális összegért tudná mivel,az udva hátsó részén helyezkedik el.Már többször ingatlanügynökök kerestek fel minket értékesités céljából,majd ö is telefonon hivott minket megegyezés miatt,majd amikor személyesen találkoztunk közölte hogy a megegyezés feltétele az ingatlan közös értékesitése.Mivel nekünk ez egy régi örökségünk,egy üzlethelységünk van rajta kiadva szüleim megélhetési alapja .nem szándékozunk eladni,Azhogy ?Ma felkinálta a lehetőséget ha fizetünk 200000ft-ot megegyezhetünk peren kivül.Mi még gonolkodunk rajta mert ha ezt megteszük utána elkezdheti elöröl álando sarokbaszoritást.Azt szeretném kérdezni a házeladással kapcsolatban ez nem lehet hogy zaklatás ,világosan tudatuk hogy soha nem adjuk el a házat,ö mazt mondta majd eladjuk ha kikell fizetni a perköltséget ha nyernek.MIt tegyünk van-e értelme rögziteni ezeket a beszédeket?És ha peren kivül megegyezünk a végén a 200000ft-on kivül milyen egyébb fizetési kötelezetségünk van még a birósággal szenben?Utolso hogy a vesztes nek mennyit kell fizetni a birósági tárgyalásokért,vagy ezzel kapcsolatban hová kell fordulni információért.Köszönettel ..Ancika

Válasz:
Kedves Ancika!
Nehogy fizessenek egy vasat is!
A közös tulajdonú ingatlanok felújításában ki kell kérni előtte a másik tulajdonostárs véleményét is!
Számlákkal kell bizonyítani, mennyibe kerültek a felújítási munkálatok. A per illetéke a pertárgy értéknek a 6%-a, de legalább 7.000,- Ft. Amennyiben elvesztenék a polgári pert - amit erősen kétlek - ezt az összeget kel megfizetniük.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Tímea; gecsetimea@gmail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 15. vasárnap; 10:00:27

Tisztelt ügyvédnő! Nekem a társasházalapítással kapcsolatban lenne kérdésem. Családommal kertes családi házban lakunk. Megdöbbenve hallottuk, hogy 2008-tól ingatlanadót vetnek ki, a házakra. Mi ilyen összegeket nem tudunk kifizetni. Mivel a házunk elrendezése olyan, hogy lehetséges két lakás kialakítása is, arra gondoltunk, ha a luxusadó alól még a törvény kitalálói is kibújtak ily módon, mi is társasházzá nyilváníttatjuk a házunkat. Ezért érdekelne, hogy mennyibe kerülne ez nekünk? Gondolok itt az ügyvédi díjra. Tényleg akár 100-150 ezer Forint is lehet? Illetve kijönnek, leellenőrzik-e, hogy tényleg két különálló lakásról van szó? Válaszát előre is köszönöm: Gecse Zsoltné

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Lehet ennyi az összeg, de még több is! Kimennek megnézni a két lakást.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: L & T; pior@scarlet.be; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 14. szombat; 23:53:29

Tisztelt Tanàcsado! Kérdésem a következö. Eladtam budapesti lakàsomat egy külföldi àllampolgàrnak szerzödés 2006 0àjus 29-én lett alàirva. Neki engedélyt kellett kérnie a Budapest Fövàrosi Közigazgatàsi Hivatalnàl. Ez 60 napig tartott (2x30 napot àllapitottak meg az engedély megadàsàra). Az engedélyen a dàtum 2006 augusztus 2. A vételàr màsodik részét az illetö csak hàromszori részletben fizette meg többszöri figyelmeztetésre. Az elsö rész 10 %-t a szerzödés alàiràsànàl fizette ki. A szerzödésben a következö van többek között lefektetve: ...A Màsodik részlet--azaz a teljes Vételàr megfizetésének-- esedékessége a Budapest Fövàros Közigazgatàsi Hivatal vezetöje àltal a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezéséröl szolo 7/1996 (I. 18.) Korm. rendelet alapjàn kiàllitott, a Vevö tulajdonszezését jovàhagyo engedély jogeröre emelkedését követö 10. banki munkanap. ... A Vételàr késedelmes megfizetése esetén a késedelmes összeget évi 10% késedelmi kamat terheli. A teljes Vételàrat 2006 szeptember 8-àn kaptam meg. A kérdésem mikortol kérhetek késedelmi kamatot?? Az engedélyen lévö dàtum szàmit alapnak, tehàt augusztus 2-tol vagy nem?? Ök azzal érvelnek, hogy csak két héttel késöbb kaptàk àllitolag kézhez a papirt a postàrol. Vàlaszukat elöre is köszönöm, Tisztelettel, L & T

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az, hogy a határozaton a dátum: 2006. augusztus 2. még nem azt jelenti, hogy ezen a napon kézhez is vették az ügyfelek. A határozat fellebbezési ideje: a kézhezvételtől számított 15 nap. Ha nem érkezik fellebbezés, akkor a határozat csak akkor lesz jogerős, ha eltelik a kézhezvételtől számított 15 nap, és az érdekeltek nem fellebbeznek. Tehát tényleg attól függ, hogy mikor veszik kézhez a határozatot, és még az is előfordulhat, hogy tényleg később kapták meg.
Én az Ön helyében ezen nem törném a fejem, hiszen a vételár kiegyenlítésre került, és 5-6 napra (álláspontom szerint itt többről semmiképp nem lehet szó!)amúgy sem járna annyi pénz, amiért érdemes lenne jogvitát kezdeményezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gábor; demigabi@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 14. szombat; 17:03:04

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! 2004 tavaszán bérbeadtam 86m2-es ingatlanomat egy család számára. A szerződést ügyvéd elött kötöttük, és annak ideje egy évre szólt. Mivel ezalatt az idő alatt a berlők rendesen fizettek, szóban megállapodtunk hogy tovább maradhatnak. Erről azonban újabb írásos szerződést nem kötöttünk. Aztán 2006 tavaszától egyre többször késtek a lakbér vagy a rezsi befizetésével, ezért felmondtam a bérleti szerződést. Ők el is költöztek, viszont maradt utánuk 38000Ft rezsiszámla amit nem hajlandóak nekem kifizetni arra hivatkozva, hogy nincs érvényes bérleti szerződés. Kiköltözésükkor aláirattam velük egy papírt melyben elismerték hogy ezzel a pénzel még valóban tartoznak nekem, és a kifizetés határidejéül október 10-ben állapodtunk meg. Október 10-én felkerestem őket hogy rendezzék a tartozásukat. Ők azt válaszolták, hogy: "Mivel én semmilyen érvényes papírt nem tudok felmutatni, ezért csak az ő jóindulatuktól függ hogy fietnek-e vagy sem". Kérdésem az lenne hogy milyen törvényes módja van a pénzem behajtásának? Érvényes-e a régi bérleti szerződés? (PTK XXXVII. fejezet 431§ 2. bekezdés ezt mondja: "Határozatlan időtartalmúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.") Ha a lakást a bérlőim teljesen lelakták (értem ezalatt h. penészesek lettek a falak mert sosem szellőztettek, bútoraim megrongálták stb..) kérhetek-e tőlük ezért kártérítést? A bérleti szerződésben a lakás és a bútorzat állagának megőrzése, és rendeltetésszerű használatának biztosítása külön kitétel volt. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A rezsihátralékkal nincs is gond. Természetesen követelheti tőlük, és az Ön helyében fizetési meghagyás kibocsátását kérném.
A kártérítés nehezebb, csak akkor ajánlanám a perindítást, ha bizonyítani tudja, hogy milyen állapotban kerültek a bérlőkhöz a bútorok, és azokat hogyan, milyen állapotban kapta vissza.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: edina; gafor.edina@pr.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 13. péntek; 20:42:50

T.Ügyvédnő!A következő kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám halála után nővéremmel közösen örököltük 25-25 %-ban a tulajdon- jogot.A másik 50 % édesanyámé,valamint az egész ingatlanon az ő haszonélvezeti joga van.Az ingatlanban édesanyám,én és családom lakik,nővérem külön él.Egy héttel ezelőtt a nővérem ügyvédjétől kaptam egy felszólitást,amelyben az állt,hogy nővérem szeretné,ha megvásárolnám az ő tulajdonjogát és 90 napon belül fizessek ki 5 millió forintot,ami az ingatlan értékének 25 %-a.A kérdéseim: 1.Jogos-e a követelése? 2.Reális-e ez az összeg? 3.Mi történik,ha én nem tudok ennyi pénzt kifizetni?Gyesen vagyok két kisgyerekkel. 4.Kénytelen vagyok valamilyen úton-módon előteremteni ezt a pénzt? 5.Az is előfordulhat,hogy beperelnek? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. A követelés jogos, hiszen a testvérének tulajdoni része van az ingatlanban, amit szeretne értékesíteni. Amennyiben azonban Önök nem tudnak fizetni, próbálja meg értékesíteni másnak. (Nem hiszem, hogy talál vevőt, aki egy ingatlanban 25% tulajdoni részt akarna vásárolni!)
2. ki kell számolni az édesanyja fél ingatlanra vonatkozó özvegyi
(haszonélvezeti) jogának az értékét. (illetéktörvény 72. §). Ezt az ingatlan értékének a feléből le kell vonni, és az így kapott összeget el kell osztani kettővel. Ezt az összeget követelheti a testvére. ( ha megírja hogy kb.
mennyit ér az egész ingatlan most, + mennyi idős az édesanyja, akkor tudok segíteni kiszámolni!)
3. semmi nem történik. Maximum pert indít a testvér a közös tulajdon megszüntetése tárgyában. Megjegyzem, hogy nem sok sikere lesz, hiszen két tulajdonos is benne lakik. (Ez csak feltételezés!)
4. Nem
5. előfordulhat, már írtam, hogy milyen végeredménnyel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Misi; szamiba@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 13. péntek; 11:15:06

T.Ügyvédnő! Én 37 éves feleségem 30 éves, két gyermekünk van. Jogosultak vagyunk e a félszocpol felvételére, amit tetőtérbeépítére vvennénk igényb?Még nerm vettük igénybe, életkorhhoz ez kötött? Köszönöm a válaszát! T.Mihály

Válasz:
A szocpol néven közismertté vált lakásépítési kedvezmény elsősorban új lakás építéséhez vehető igénybe. Nem tekinthető új lakás építésnek a családi ház vagy ikerház tetőterének beépítése, még akkor sem, ha ezáltal a tetőtérben teljesen önálló lakást alakítanak ki. A társasházi tetőterek beépítése, valamint családi házak, ikerházak emeletráépítése azonban olyan új lakásnak minősül, amelynek létrehozásához igényelhető lakásépítési kedvezmény. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehető a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendő támogatás, amely csak egyszer vehető igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

A meglévő lakás bővítéséhez úgynevezett félszocpol (mértéke az egyébként járó támogatás fele) vehető igénybe, ha ennek következtében a meglévő lakás legalább egy szobával bővül. Speciális szabály érvényesül a két vagy több gyermekes családokra, mivel ők nem csak hozzáépítéshez, emeletráépítéshez, hanem az új lakásnak nem minősülő tetőtér beépítéshez is igénybe vehetik ezt a kedvezményt. A három vagy többgyermekes családok nemcsak meglévő lakásuk bővítéséhez vehetik igénybe a félszocpolt, hanem nagyobb, használt lakás vásárlásához is. A kedvezmény feltételei:

az igénylő a 2001. augusztus elsején már meglévő ( legalább 50%-os arányú) tulajdonában lévő lakását értékesítse, helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakást vásároljon, az értékesített lakás teljes vételárát a nagyobb lakás vásárlására fordítsák.
A félszocpol 2005. február elsejétől - az egyéb feltételek fennállása esetén
- a közös tulajdon megszüntetéséhez is igényelhető. Kivételt képez a házasság fennállása, vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek között a közös tulajdon megszüntetése. A házasság felbontása és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a fenti korlátozás nem érvényesül, azaz a közös tulajdon megszüntetéséhez a támogatás szabadon igényelhető.

Lakásépítési kedvezményt (szocpol, félszocpol) az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet,

akinek, (illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya (a lakástulajdonnak tekintendő a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is) és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja, továbbá lakásvásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa, kivéve ezalól közös tulajdon megszüntetését.
Külföldi állampolgárok, illetve hontalanok támogatását az egyéb feltételek megléte esetén a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélyezheti. Nincs szükség engedélyre, ha a házaspárok egyik tagja magyar állampolgár.

A fentiek alapján sem jogosult lakásépítési kedvezményre az a személy, akinek (házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző
családtagjának) már van lakása. Amennyiben azonban az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés folytán került a tulajdonába, nem esik el a kedvezménytől. Ugyancsak nem tekinthető kizáró oknak, ha a másik lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás címén került az igénylő tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha az együttköltöző hozzátartozók lakásigénye a meghatározott szobaszám felső határát nem haladja meg, és a telekárat nem tartalmazó építési költség, illetve az eladási ár az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.

A lakásjogszabályban meghatározott szobaszám felső határa, az igénylő és a vele együtt költöző két személy esetében egy-három lakószoba, három személy esetében másfél-három és fél lakószoba, négy személy esetében kettő-négy lakószoba. Minden további együttköltözőre nézve fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő családnál a lakásigény mértékének felső határa minden további személyre vonatkoztatva egy szobával nő. Együttlakó, fiatal (40 év alatti) gyermektelen házaspárok esetén a felső határ meghatározásánál a két vállalt gyermeket, egygyermekes fiatal (40 év alatti) házaspárok esetén pedig további egy vállalt gyermeket figyelembe kell venni. (Félszoba az a lakószoba, amelynek hasznos alapterülete 6m2 és 12 m2 között van.)

Az új lakás építéséhez, vásárlásához igénybe vehető kedvezmény összege 2005.
február 1-jét követően az első gyermek után 900 000 forint, a második gyermek után 1 500 000 Ft, a harmadik gyermek után 1 400 000 Ft, a negyedik gyermek után 800 000 Ft. Minden további gyermek esetében 200 000 Ft. Más eltartott családtagok után a kedvezmény személyenként 30 000 forint. A lakásbővítéshez a fenti összeg fele (félszocpol) vehető igénybe. Fontos szabály azonban, hogy a félszocpolt és az újonnan bevezett otthonteremtési támogatás ugyanazon gyermek után együttesen nem kérhető.

Ha korábban az új lakás építéséhez, megvásárlásához az építtetők, vevők hitelintézeti kölcsönt vettek fel, az adósokat az utóbb született gyermekük után is megilleti a szocpol a még fennálló tartozásuk csökkentésére, valamint a gyermek születésének időpontjáig a ténylegesen felmerült - kamattámogatással csökkentett - szerződéses kamatoknak a kedvezményre eső összegére.

A gyermekek utáni kedvezmény megállapításánál kizárólag a 16 éven aluli, továbbá a 16 éven felüli de oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb gyermek, illetve a 16 éven felüli, de testi vagy szellemi fogyatékos gyermek vehető figyelembe, ha a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, s ez az állapota legalább egy éve tart, vagy a következő egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

A szocpol több gyermek, eltartott után sem haladhatja meg az építési költség (lakásvásárlásnál az eladási ár), illetve saját beruházású lakásépítésnél az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át.

A kedvezményt kizárólag hitelintézeteken keresztül lehet igényelni. A támogatás iránti kérelem bármelyik, bankműveletekkel foglalkozó hitelintézetnél előterjeszthető. A jogosultság személyi feltételeit a lakóhely szerint illetékes jegyző által kiállított okirattal kell igazolni.
Lakásvásárlásnál az adásvételi szerződésnek és a hiteles tulajdoni lapnak, lakásépítés esetén pedig az építési hatóság által engedélyezett építési tervnek, a költségvetésnek, a saját erő igazolásának, valamint a kiadásokról szóló bizonylatoknak a csatolását is kérheti a hitelintézet.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Bálint; haszonelvezet@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 13. péntek; 11:11:45

Tisztelt Hölgyem / Uram! Igazából nem jogi segítségért fordulok Önhöz, hanem mert esetleg pályafutása során találkozott már a következô kérdésel. Örököltem egy lakás 100% tulajdonjogát haszonélvezettel terhelten, melyet a haszonélvezô sem megvenni nem szándékozik, sem eladni nincs szándékában. Én eladnám a lakás haszonélvezettel terhelten, természetesen tisztában vagyok, hogy így értéke jóval alacsonyabb a piaci árnál. Esetleg ismer olyan ingatlanforgalmazót vagy akár bankot, irodát, befektetôt, tanácsadót aki foglalkozik ilyen ingatlannal? Hol találhatok vevôt a lakásra? Válaszát elôre is köszönöm. Esetleg ha sz idelátogatók közül van valakinek használható ötlete, annak is örülnék. Címem: haszonelvezet@freemail.hu

Válasz:
Kedves Bálint!
Azt hiszem, hogy ilyen embert nehezen talál, aki haszonélvezettel terhelten ingatlant vásárol!
De: javasolni tudom, hogy kezdeményezze a haszonélvezet megváltását bíróságon, váltsa meg, és így biztos, hogy könnyebb el tudná adni az ingatlant. (akkor jó esélye van a megváltás elnyerésére, ha a haszonélvező nem itt lakik!)
Egyébként ugyan úgy kell hirdetni az ingatlant, mint a másikakat, csak bele kell írni a haszonélvezeti jogot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: attila; ati76ratyi@hotemail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 13. péntek; 01:28:58

Hogyan lehet egy érvényben lévö albérleti szerzödést felmondani ugy,hogy a kaukciotvissza kapjam?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez normális esetben benne van a bérleti szerződésben. Rendes v. rendkívüli felmondással lehet megszüntetni egy határozatlan időre kötött szerződést. Ha határozott időre szól a szerződés, akkor azt csak rendkívüli felmondással lehet megszüntetni, ha ennek okai fennállnak. Ezt a fajta szerződést rendes felmondással nem lehet megszüntetni, megszűnik a határozott idő lejártával.
Amennyiben a tulaj nem akarja visszaadni a kauciót, úgy azt tudom javasolni, hogy le kell lakni, vagy ügyvéd által követelni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Anita; praga55@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 12. csütörtök; 12:06:05

Tisztelt Tanácsadó! Van egy közös tulajdonú házam a volt apósommal együtt. 1/4 rész az enyém, 3/4 rész az övé. Benne lakik a volt férjem élettársával, aki nem fizet ezért semmi használati díjat. A válásunk után megegyeztünk abban, hogy eladják a házat. Árulták is, de szerintem nem reális áron, ezért nem kelt el. Kifizetni nem tudnak és nem is akarnak igazán, mivel én a házrészt 1,2millió Ft-ért vettem meg, de mára a forgalmi értéke legalább a duplája, én természetesen ennyit kérek érte. Úgy néz ki, hogy bírósági úton tudom csak megoldani a problémát, hiszen évek óta várok a pénzemre. Ha keresetet nyújtok be és kérem a közös tulajdon megszüntetését, mennyi idő alatt juthatok a pénzemhez? Mennyibe kerül a peres eljárás illetéke? Előtte érdemes felértékeltetni a házat és az itt megállapított összeg 1/4 része lesz a kiindulási alap? A per elindításához, az esetleges felértékeltetéshez szükséges összegek csak engem terhelnek? Köszönöm a segítséget!

Válasz:
Kedves Anita!
Egyértelmű, hogy kérni kell a közös tulajdon megszüntetését a bíróságon.
Javaslom azonban - ha az ön tulajdoni hányadát nem terheli senkinek a haszonélvezeti joga -, hogy használati díjat és kérjen. Az, hogy kitől döntse el Ön. Szóba jöhet az Ön apósa, mert ugye Ő oda van bejelentve, és csak 3/4-ed használhatna. Kérdés, hogy a volt férje hova van bejelentve lakcímre. Mert ha nem ebbe az ingatlanban, akkor nem a volt férjet kellene használati díjért perelni.
Illeték a pertárgy értékének a 6%-a. Tehát amennyit kér a tulajdoni részéért, annak a 6%-át kell illetékbélyegben a keresetlevélen leróni. Nem javaslok per előtt szakértőt az érték megállapításához, Ön is tudja, hogy kb. mennyit érhet az Ön tulajdoni hányada. A bíróság úgyis rendel ki szakértőt, ennek a díját is előlegezni kell majd. Az illeték csak önt terheli, de ha megnyeri a pert, akkor az alperes köteles megtéríteni ezt az összeget is!
Javaslom, hogy fogadjon jogi képviselőt!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Dániel; daniforever@vipmail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 11. szerda; 21:45:24

Tisztelt ügyvédúr/ügyvédnő Az lenne a kérdésem, hogy abból a lakásból kitehetnek-e ami állandó lakcímként van megjelölve a lakcím kártyámon. Válaszát előre is köszönöm. Köszönettel: Dániel

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben Ön nem tulajdonos(társ), és megszűnik a lakáshasználat jogcíme, akkor kitehetik Önt abból a lakásból!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Tibor; k.tibor@c2.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 10. kedd; 15:55:52

Tisztelt Uram/Hölgyem! A problémám a következő: 64 lakásos Lakásfenntartó Szövetkezet lakásában élek. A felettem lakó már több hete megszegi hangos zenével és tevékenységgel a házirendet, valamint csendháborítást követ el este 10 óra után is. Többször felkértem, hogy szüntesse be, de hasztalan volt. A közös képviselő azt mondja: nincs módjában intézkedni, jelentsem fel a rendőrségen. A rendőröknek nehéz bizonyítani, mivel a hangerőt hol le- illetve felveszi, így nem lehet rábizonyítani a tettét. Sajnos a többi lakót is zavarja ez a tevékenysége a nap bármely szakában, de a nevüket semmihez nem akarják adni. Sajnos egyedül kell megoldanom a problémát. E probléma a megoldásához kérném segítségüket! Mit kérhetnék számon a közös képviselőn ( és milyen indokra hagyatkozva), hogy intézkedjen? Valamint, miként tudnám a rendőrség hathatós intézkedését igénybe venni? Én csak a munkám utáni megérdemelt csendesebb családi életre és pihenésre vágyok! Úgy tudom mindenkinek ugyan annyi joga van zavartalanul élni az otthonában. Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Jegyzőnél lehet birtokvédelmet kérni! (A közös képviselőt kár ezzel zaklatni, nem tud tenni semmit.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Judit; nubiangoat@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 09. hétfő; 10:27:06

Tisztel Ügyvéd Úr/Hölgy! Közeljövőben egy tanyát szeretnénk megvásárolni. A tulajdoni lapon 5,5 Ha szántóföld, és 2000 négyzetméter "kivett gazdasági épület és udvar" szerepel. A 2000 négyzetméteres területről határozat van, amin rajta van, hogy ez a földrészlet tanya létesítése céljból ki lett véve a termelésből. Ide szeretnénk lakóházat építeni. Az egész terület ára 13 millió Ft. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben hogy működik az adózás? Úgy tudom, hogy a szántó részre nem kell adót fizetni amennyiben kiváltjuk az őstermelői igazolványt. A 2000 négyzetméterre hogyan fogják megállapítani az adó összegét (ami 6 %?), mert az egészet vesszük meg 13 millióért. Vagy az adás-vételin külön kellene meghatározni a kivett rész és a szántó eladási árát? A kivett földterületre meg fogjuk kapni a lakóház építési engedélyt? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Azt hiszem, hogy kicsit pontatlanul fogalmaz. Álláspontom szerint Ön illetéket akart írni és nem adót!
Egyébként így van, ahogy Ön írja, a szerződésben külön kell venni a szántó, és külön a kivett terület értékét. Egyébként meg úgyis kimegy az illetékhivatal és felértékelik. Az illetékfizetés alapjául ez az összeg fog szolgálni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: eme; jakab.zoltan1@chello.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 02. hétfő; 14:45:29

Tisztelt Dr. Máté Ildikó! Egy 60 lakásos 3 eltolt épületü társasházról lenne szó mely egy helyrajzi számon ugynevezett uszó telekre épült 20 éve. A 3 lépcsöházból az egyik szeretne már régóta külön müködni ez 20 lakás lenne de eddigi közös képviseleteink mindig elháritották ezt a felmerült kérdést, hogy nem lehetséges. Szeretném , ha mondana valami biztató megoldást részünkre. Mert minnél kevesebb türelmünk van mások adoságát törleszteni állandoan. Köszönettel: Jné

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint megoldható!
Kell hozzá egy ügyvéd + egy földmérő! Kell csináltatni egy telekmegosztás a földmérővel, ezt bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, valamint ki kell lépni a társasházból, és csinálni egy új társasház alapító okiratot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Haheho; tiara-@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. október 02. hétfő; 14:43:53

Ha egy házat elakarok adni mondjuk 10millióért, akkor abból hány százalékot kap az ügyvéd akia szerződést készíti? thx

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben előre megállapodik vele! Nincsenek szabott ügyvédi tarifák!
Mindenki annyiért dolgozik, amennyit az ügyfelek hajlandóak még megfizetni.
Egy ilyen értékű ingatlan adásvételi szerződésének elkészítési díja kb. 100
- 150.000,- Ft között van.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Archívum - Ingatlanok