Piroska

kapirko@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 20. szerda

09:22:46

Tisztelt Ügyvéd Nő ! Szeretném kérni a segítségét. A 2004. évi … törvény a lakásszövetkezetekről* Alapján ki lehet válni a Lakásszövetkezetekből. Mi történik azzal a Lakásszövetkezettel aki ez idáig nem módosította az alapszabályát az új törvényhez? Ha nem módosította akkor is ki lehet válni? Vagy az 1992-évi Szöv.törvényt vonatkozik rájuk, és ki válni sem lehet? Válaszát köszönöm:Piroska

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Módosítani kell, és után ki lehet vállni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

tanácstalan_viktor

viktornet@c2.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 19. kedd

18:44:17

Tisztelt Hölgyem! 2006.szeptember 2-án, leszakadt a Hungária krt-i lakásunk menyezeti vakolata. Kb. 6 nm. A többit az életünk védelme érdekében szedtünk vissza. A helyzetről digitális képeket és videót vettünk fel. A megnövekedett autópálya-szintű forgalom okozta rezgés miatt (szerintem), már korábban kb. 5-6 éve a közvetlen szomszédomban is ugyanez megtörtént. A lakásbiztosítás alapján, a kárunk megtérítését az AHBRT kárszakértője elutasítja. A közös képviselő, a telefoni bejelentésem alapján, a mennyezet vakolására kőműves akart küldeni a helyreállításra. Kértem, hogy ha van rá lehetőség, gipszkartonnal szeretném a helyreállítást megoldani. Erre hajlandóságot mutatott a közös képviselő. Továbbá a ház biztosítása alapján, állítólag bejelentette az AEGON-nál. Mint telefonon mondta, 8-10 nap mire várhatom a kárszakértőt. Az idő nagyon megy, két napja nem tudtam elérni a közös képviselőt sem. Ez a kárszakértői egyeztető telefon sem akar összejönni, ezért felhívtam az AEGON központi vonalát, ott nem tudnak a kárbejelentésről. Sőt azt fujják, mint amit a lakásbiztosító AHBRT, keressek én a házban megoldást, történt-e felújítás vagy egyéb, akinek a felelőségbiztosítása alapján talán tudnának segíteni. - Ki lehet a felelős? - Kitől várhatunk kártalanítást? - Kinek jelezzük még ezt a problémát, hogy ne legyen egy következő, ilyen esetnek személyi sérültje vagy áldozata? Köszönettel és tisztelettel: Viktor

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Üldözze továbbra is a közös képviselőt, de nem ártana, ha levelezés útján történne a megkeresés, mert ezt, és ennek tartalmát később csak így lehet bizonyítani.
2. Kicsit költségesebb dolog, hogy Ön hív szakértőt, hogy meg lehessen állapítani, hogy mitől történt ez az egész. És úgy megkeresni a felelőst.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Jószi

jozsi22@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 19. kedd

17:39:12

Ha egy közjegyzöi okirat valótlan (kitalált számlákra van ) adatokra van alapozva és ennek kapcsán jelzálog majd tulajdonjog bejegyzésre kerül sor mi a teendő. A valótlan számlák minősége befojásolja-e az okirat minőségét vagy semmissé válik .Kérem hogy segitsenek mert ki akarnak forgatni mindenemböl Ha van jogszabáji hivatkozási hej kérem kuldjek el

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Elég általánosan ír! Nem tudom, hogy milyen jogszabályi helyet kellene írni!
Ha jól értettem Önnek van egy ingatlan a tulajdonában, aminek a tulajdoni lapjára az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogot jegyeztek be, egy közjegyzői okirat alapján.
Ön hitelt vett fel? Vagy magánember jegyeztetett be jelzálogjogot? Vagy miért került jelzálogjog az Ön ingatlanára bejegyzésre? Ha bővebben kifejtené, akkor talán tudok segíteni, így azonban nem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Niki

Babu87@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

13:32:42

Tisztelt Hölgyem/Uram! Kb. két éve elkezdtek egy 2 lakásos társasházat felépíteni a szomszédunkban.
Most jutottak el odáig, hogy a mi oldalunra eső részt bevakolják, és színre fessék. Van egy két éves rottweiler kutyánk,és mivel nagyszüleimmel élünk egy udvarban de külön lakásban, a kutya a mi részünkre kerítéssel el van zárva. Nagypapám nagyon beteg, és a kutya egy pillanat alatt fellöki. A társasház oldala pont erre a részre esett, és bár megoldottuk hogy a kutya a vakolás ideje alatt ki lesz onnan zárva hogy tudjanak dolgozni, a vezetővel megállapodtunk, hogy itt kezdik, és itt is fogják először befejezni a munkát. Persze az első nap átjöttek és felállították az állványt, amihez az erkélyünket is használták. ( A két ház szorosan egymás mellett áll) Majd itt annyiban maradt. Vártunk napokat, közben szóltunk is, hogy mikor folytatják, azonban azt vettük észre, hogy a társasház többi oldala már elég szép ütemben halad. Persze mikor az egész ház be volt vakolva, akkor jöttek át (kb 2 hét után) és egy pillanat alatt befejezték az egészet. A probléma nagyobbik része viszont az, hogy mindezek mellett a kertben lévő hintaágy, a tetőcserép, és a két hete lerakott járólap az erkélyen egy az egyben vakolatos, amit jóesetben is csak drótkefével tudnánk leszedni, de szerintem ez nem a mi dolgunk. ugyenebből a járólapból kettőt el is törtek. Az sem mellékes, hogy még az építkzés során, hogy elférjenek, lebontottak egy sor cserepet a konyhánykról, amit elfelejtettek visszarakni, és nem is szóltak róla, onnan vettük észre hogy csurog be a víz a falon. mikor szóltunk, már nem lehetett visszarakni a zsaluzás miatt, letudták annyival hogy egy nejlonnal letakarták. Nem az ő dulguk lett volna hogy gondoskodjanak arról hogy a mi házunkban ne tegyenek kárt? Hiába szóltunk nekik hogy amit tönkretettek azt csinálják is meg, mert mi nem így adtuk nekik oda használatra, mintha meg se hallották volna. Ugyanúgy itt van a törött és vakolatos járólap, és hintaágy, és senki át se néz. Engem ez nagyon bosszant, és nem tudom mit mondhatnék az építésvezetőnek hogy Kihez lehetne ilyen ügyben fordulni? Mit mondhatnék a vezetőnek amivel elérek valamit, hogy legalább lepucolják, és helyrehozzák amit összemocskoltak? Köszönettel: Varjas Nikolett

Válasz:
Kedves Niki!
Tényleg nagyon bosszantó ez az egész. Javaslom, hogy a kivitelezőnek írjon egy levelet, hogy milyen károk keletkeztek önöknél, és kérik a káruk megtérítését. Minden szépen írjon le, esetleg fotózza le, és azt is írja meg nekik, hogy amennyiben a levél kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem történik semmi, úgy jogos igényét bíróság előtt fogja érvényesíteni.
Sajnos, ha tényleg nem reagálnak, akkor csak polgári peres úton követelhetik a káruk megtérítését.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Jadis

jogikerdes@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 15. péntek

15:45:41

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Kérdésem annyi lenne, hogy a tavaly augusztusa óta elköltözött anyósom jelentős összegű hitelintézeti tartozást halmozott fel, amit nem hajlandó kifizetni. Most egy nyugdíjas otthonban él, amelyet saját maga fizet, mint kiderült, már jó fél éve. Kijelentkezni a lakásunkból nem akart eddig, bár úgy tudom, hogy a nyugdíjas otthoni léte az ő részéről nem megszüntethető, így nem igazán értem, hogy oda miért nem kellett bejelentkeznie. A kérédésem az lenne, hogy mivel a lakásunkban semmiféle ingósága nincsen, de ezen a címen keresi a hitelintézet által megbízott behajtó társaság, hogy a mi tulajdonunkban lévő tárgyakat behajtás céljából nem vihetik el? A hitelintézeti szerződésben az anyósom egyesegyedül , kezes nélkül vette fel negyedmillió forintot. Életbiztosítást kötöttek vele ugyan, de nem tudom, hogy a behajtási ügyintézés kit és milyen mértékben érint, illetve terhel.
A lakás a férjem tulajdona immáron 14 és fél éve. A lakáson az anyjának nincs haszonélvezeti joga, csak állandóra lett ide bejelentve. Reméljük, hogy a kényszerkijelentést meg tudjuk oldani, de elég kacifántos dolog, hogy tulajdonos létére a férjemnek még két szomszéd büntetőjogi felelősség mellett adott írásbeli kijelentésséért is kopogtatnia kell.
Attól félek, hogy amit nagy nehezen az anyósom adóságaiból eddig mi rendeztünk, s mint jelenleg gyed-en lévő kismama és nemrégben munkát talált férjem utolsó pénzét is arra kell költenünk, hogy bebizonyítsuk, az anyósom már nem lakik itt, s az esetleges behajtás procedúráját is nekünk kell kiállni. Válaszát előre is köszönöm!
Maradok tisztelettel: J

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben anyósának semmilyen tulajdonrésze nincs az ingatlanban, úgy feleslegesek a félelmei. Sem a behajtó cég, sem a végrehajtó Önöktől semmit el nem vihet, le nem foglalhat. Ha mégis valaki erre vetemedne, azonnal végrehajtási igénypert kell indítania.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Évi

eva.mezei@mustang.de

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 14. csütörtök

15:34:50

Tisztelt Címzett! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy végső elkeseredettségemben, milyen pozitív megoldás létezhet még a mi számunkra. Rezi Községben vásároltunk egy 3250 nm területű zártkeri ingatlant és az adás-vételi szerződéskor közölték velünk, hogy a szomszédoknak, akik Hegyközségi tagok is egyben elővásárlási joguk van, így könnyen meglehet, hogy elveszítjük ezt a területet. Létezik valamilyen megoldás, hogy amennyiben valaki e-jogával élni szeretne, hogy megakadályozzuk?
S hogy e-terület, mivel a mi tulajdonunkban még semmilyen ingatlan, lakás nincsen,így itt megillet-e bennünket az illetékmentesség, s hogy lakóház építéséhez, zártkerti ingatlan esetében, felvehetünk-e SZOCPOL támogatást?
Kérem mihamarabbi válaszát, s szívességét előre is köszönöm.
Amennyiben az információ, melyet Önnek megadtam hiányos lenne, kérem tegye fel kérdését, a félreértések elkerülése érdekében. Tisztelettel: Mezei Éva.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen létezik, ezt minden ügyvéd tudja. Amennyiben tényleg meg szeretnék szerezni ezt az ingatlant, akkor forduljanak ügyvédhez (ügyvéd nélkül úgysem tudnak szerződni) és ő meg tudja ezt oldani. Tudja, hogy milyen okiratot kell szerkesztenie.
Remélem még nem fizették ki ezt az ingatlant? Mert ha már az adásvételi szerződés elkészült, Önök fizettek, de az elővásárlási jogról történő lemondó nyilatkozat még nincs meg, akkor nem fogja bejegyezni a földhivatal az Önök nevére az ingatlant.
Nem vagyok benne biztos, hogy zártkerti ingatlanra lakóházat lehet építeni!
Ennek előbb az illetékes polgármesteri hivatal építési osztályán járjanak utána.
Ha lehetséges lakóház építése, akkor minden kedvezményre jogosultak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Fecó

harasztovics@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

13:34:06

Édesanyám lakását felújítom.Ő ezért nekem szeretné adni a lakás háromnegyedét.Nekem nincs már arra pénzem,hogy tulajdonos legyek,és adásvételi szerződést csináltassak,és ezért az illetéket kifizessem.Marad az öröklés,vagy az eltartási szerződés,vagy más dolog amiről nem tudok.A lényeg,hogy minnél kevesebb pénzből szeretnék édesanyám ingatlanának háromnegyedének,vagy egészének tulajdonosa lenni.Az ügyvédi kölcséget kivonva mi a legolcsóbb megoldás?Mennyi az ügyvédi kölcség?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, nem tudom, hogy ki mennyiért dolgozik.
Álláspontom szerint "legolcsóbb" Önnek egy öröklési szerződés, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Ebben az esetben Ön nem lesz azonnal tulajdonos, csak az örökhagyó halála után, ebből adódóan most nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni. Illetéket az édesanyja halála után kell fizetni, ez örökösödési illeték lesz, ami a legalacsonyabb bármelyik illetéknél.
Fizetni 5.000,- Ft-ot kell az ingatlan-nyilvántartás bejegyzéséért.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

git

olahmargit1@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

13:22:13

Tisztelt Jogász Hölgy/Úr! A helyzet: barátomnak tulajdoni joga van egy családi házban (40%), melyben osztatlan közös tulajdonos még az öccse (40%) és mostoha nagyapja (20%), mindemellet mostoha nagypapának özvegyi haszonélvezeti joga is van, a házban lévő egyik lakásra melyben a nagymamával éltek. A házban két lakás van tehát. A problémák: A mostoha nagypapa többnyire barátnőjénél lakik vagy főleg nyáron mindketten lakják a lakrészt melyre haszonélvezeti joga van. Amikor nem lakja a lakrészt akkor sem engedi be a fiúkat még a fűtés megszerelése végett sem. A másik lakrész nem olyan kialakítású, hogy a barátommal ott lakhassunk ezért külön élünk az én lakásomban. A mostoha nagypapa nyugdíja és az öccs alacsony keresete nem lesz elég a ház fenntartására, a fűtés, mely közös a lakásokban, nem korszerű ezért nagyon magas a rezsi és nincs pénzük felujítani. Mi nem nagyon tudunk segíteni, mivel nekünk is magas rezsit kell fizetnünk. Mindezek ellenére a mostoha nagypapa nem akarja eladni a házat vagy lemondani haszonélvezeti jogáról. A fiúk felajánlották azt is, hogy kifizetik a részét és befizetik egy nyugdíjas házba, de ő nem szeretne elmenni. Kérdés: A barátom szeretné kivenni tulajdonrészét a házból, mivel hamarosan szeretnénk közösen nagyobb lakást venni. Most elég igazságtalan a helyzet, hiszen hiába van tulajdon joga, ha ezt nem is élvezheti. Mégis hogyan lehet valahogy pénzt kivenni a házból???? Arra sajnos nincs remény, hogy kifizessék a részét. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdv, git

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A tulajdonrész ellenértékéhez csak úgy jutnak hozzá, ha kérik a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.
A bíróság döntését előre azonban nem lehet megjósolni. A bíróságnak nagyon sok mindent kell mérlegelni, többek között a nagypapa további lakhatási gondjait, az öccs lakhatás, valamint az Önök lakásgondjainak a megoldását.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bözsi

bozsi55@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

09:38:30

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy! Abban szeretném a tanácsát kérnni, hogy férjem jun. hóban közös tulajdonu lakásunkból elköltözőtt.Szeretne elválni és a lakást eladni.Én munka nélkül vagyok a gyermekem most kezdte egyetemi tanulmányait.A lakás nem képvisel olyan összeget amiből mi másikat tudnánk vásárolni.De gyermekem örököllt pénzt amiböl az én részem megvásárolná ugy, hogy haszon élvezeti jogot jegyeztetne a részemre.Jogilag megtehetjük-e ezt a lépést? Tisztelettel várom válaszát Bözsi

Válasz:
Tisztelt Érdeklődő!
Ha már az egyik fél részt meg akarja venni a fia, akkor miért nem a férjét fizeti ki?? Így Ön és a fia lennének fele-fele arányban tulajdonosok??? Én inkább ezt javasolnám! És akkor Önök lakhatnak továbbra is a házban!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bogi

bogica0103@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

09:24:20

A nővérem adósságokat halmozott fel, amelyet képtelen kifizetni és nem hajlandó a szüleim lakásából kijelenteni magát. Így a felszólító leveleiben olvasható esetleges végrehajtás a szüleim lakását és vagyontárgyait terheli? Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Úgy tudom, hogy csak az érintett fél jelentkezhet ki az adott címről.De ha nem akar, akkor a lakás tulajdonosai mit tehetnekK?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A lakás tulajdonosa is megteheti, be kell menni az Önkormányzathoz, és elmondani, hogy a lakáshasználat jogcíme megszűnt, így kéretik erről a lakcímről törölni.
Végrehajtás csak a nővére ingó és ingatlan vagyontárgyaira, valamint a munkabérére lehetséges. Függetlenül attól, hogy hol a lakcíme.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Judit

judit_62@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

18:19:29

Kedvesem édesanyja most halt meg pár hónapja. Van vidéken egy ház aminek a fele a kedvesem nevén volt (20 éve az édesapjától örökölte) a másik fele az édesanyjáé volt. A kedvesem örökölte a ház másik felét (az anyai részt). Amíg az anyukája élt a kedvesem lányáék a régi ház mellé építettek egy másik házat, amire hitelt is felvettek (ezt be is jegyezték a tulajdoni lapra). A lakhatási engedélyt még nem kapták meg, de decemberig el kell intézniük. Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy eltudjuk e adni a házat a kedvesem lányának és férjének engedélye nélkül? Keletkezik e tulajdon joguk a fent említettek miatt? Ha kell az engedélyük és nem egyeznek bele az eladásba hogyan lehet erre rákényszeríteni őket? Nagyon fontos lenne az eladás, mert csak így van esélyünk, hogy külön költözzünk hitel felvétel nélkül, és a lányáék is önálló lakásban lakhatnának, az ingatlanon lévő hiteltől is megtudnánk szabadulni. Várom mielőbbi válaszát, és előre is köszönöm segítségét.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha látnám a tulajdoni lapot, könnyebb lenne a válaszadás! Amennyiben az Ön kedvese és kedvese lánya osztatlan közös tulajdonban vannak az érintett ingatlan vonatkozásában akkor elég nagy a gond! Előbb a tulajdoni viszonyokat kellene rendezni. A kedvese is tulajdonos az új házban, valamint a lány is tulajdonos a régi házban. Így kedvese "csak" a tulajdoni hányadával rendelkezhet, vagyis csak azt adhatja el. Ezen felül nagyon nehéz lesz olyan vevőt találni, aki ilyen viszonyok mellett megvásárolja a kedvese által örökölt részt.
Azt hogy van-e már tulajdonjoguk a tulajdoni lapról tudják meg.

Ha Ők nem akarnak hozzájárulni, akkor kezdeményezni kell a közös tulajdon megszüntetését. (polgári peres eljárást kell indítani) Persze már az előbb is írtam, hogy ha nekik ott új házuk van, gondolom nem azért építették, hogy eladják, ezért - ha lehetséges - akár telekmegosztással is a tulajdoni viszonyokat kellene rendezni.
Ezt nem lesz egyszerű megvalósítani.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

senga

senga_@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

18:16:53

Tisztelt Cím! Haszonélvezeti joggal kapcsolatosan várom szíves tájékoztatásukat az alábbi esetben. A tulajdonomban lévő lakáson haszonélvezeti joggal rendelkezik egyik rokonom, aki idős korára (90 év) való tekintettel idősek otthonában él. Miután gondozásra szorul feltételezhetően már nem fog visszaköltözni a lakásba. Az általa korábban használt lakásrészeket szeretném felújítani illetve új bútorzattal berendezni. 1. A kérdésem az lenne, hogy a felújítást követően köteles vagyok-e az ő bútorait visszatenni, vagy elfogadható megoldás-e, ha egy tároló helységben tárolom és gondoskodom róla, hogy abban kár ne keletkezzen (bár megjegyzem elég régi bútorok), tekintettel arra hogy a haszonélvező jelenleg nem tartózkodik a lakásban. 2. További kérdésem a fenti esetre vonatkozóan, hogy a lakáson zárcsere történt, és a haszonélvező kulcsot szeretne kérni a lakáshoz, azonban bennem mint tulajdonosban felmerült, hogyha a kulcsot a haszonélvezőtől esetlegesen az idősek otthonában ellopják, hogy tudom megvédeni vagyontárgyaimat, hogy lehet biztonságban a lakásom? Megjegyzem: a lakást én nem használom, a abban jelenleg édesanyám él, (aki szintén haszonélvezeti joggal rendelkezik), de ő sem tartózkodik mindig otthon, így joggal merül fel bennünk a fentiekből adódóan a betöréstől való félelem. Kötelesek vagyunk kulcsot adni a (idősek otthonában élő) haszonélvezőnek? Ui.: A félreértések elkerülése végett, az a tény hogy, nem szeretném a kulcsot odaadni nem jelenti azt, hogy nem biztosítanám a haszonélvezőnek, hogy bármikor bejöhessen a lakásba. Várom mielőbbi szíves válaszát. Köszönettel Senga

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Elvileg köteles lenne kulcsot adni a haszonélvezőnek. A felújítást elvégezheti, a haszonélvező bútoraira köteles vigyázni, hogy azokban kár ne keletkezzen. Ezekért kártérítési felelősséggel tartozik.
Ha nem ad kulcsot, de biztosítja a haszonélvező bármikori bejutását a lakásba akkor ez rendben van. Ha visszaköltözött akkor viszont adni kell neki kulcsot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ildi

dobone@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

15:11:07

Tisztelt Jogi Tanácsadó! Az első kérdésem az lenne, hogy a társasház közgyülése mikor határozatképes? A régi Társasházi Törvénybe mikor volt határozatképes a közgyülés és az új Társasházi Törvénybe mikor határozatképes? Szíves válaszát megköszönve: Ildi

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Új társasházi törvény: 36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
Régi társasházi törvény: 27. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több, mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szilvi

KocsisSz@posta.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

13:05:17

Tisztelt Tanácsadó!A következő problémámhoz szeretném a segítségét kérni, vagy tanácsot, hogy merre induljak el. A tesvéremmel közösen van egy ingatlanunk amit a beépítetlen területekkel együtt 4db helyrajzi-számon tart nyilván a földhivatal. A kertként használt terület mellett az Önkormányzat építési telkeket kíván kialakítani, amelyről tájékoztatott is bennünket. A napokban észrevettem a kertbe egy letűzött piros karót, amelyről azt gondoltam, hogy a telekmérés jelöléséhez kell. Tegnap a kertem felét munkagépekkel elegyengették, és odaszállítottak 40 m(3) földet, majd miután szóvátettem, hogy ez magánterület közölték, hogy pár napon belül egy villanyoszlop kerül a karó helyébe. Az önkormányzattal felvettem a kapcsolatot, ahol azt állítják, hogy az a terület önkormányzati tulajdon (szerintem pedig nem). Az ingatlan és a terület is több mint 35 éve a családom tulajdona és mi is gondoztuk. Az önkormányzat jegyzőjénél egy birtokvédelmi nyilatkozatot adtam be. Az önkormányzatnak nem lett volna kötelessége arról értesíteni, hogy milyen munkálatokat kezdenek meg. A kertben okozott káromat kifizeti meg? Mit tanácsol mit tegyek?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Önkormányzatnak mindenképpen kellett volna lépnie ez ügyben főleg, ha ez az Önök tulajdona!
Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez. Amennyiben keletkezett kára, amelyet bizonyítani is tud, mindenképpen terelje jogi útra az ügyet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Béla

nemet.bela@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

09:15:27

T.Fórum! Csatornámat a szomszéd telkén hozta el a csatorna társaság.2001500Ft hozzájárulást kifizettem.Kinek kell bejegyeztetni a szorgalmi jogot a földhivatalnál? Előre is köszönöm. Tisztelettel:Béla

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Önnek, mert az Ön ingatlana lesz a szolgalmi jog jogosultja.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

zoli

zoollee@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 09. szombat

20:41:45

eledtam egy nagyobb értékű lakáscélú ingatlant. a kapott pénzen 4 db lakáscélú ingatlant szeretnék vásárolni. kérdésem az, hogy szabályos-e ha a kapott értékből kivonom a 4 lakáscélú ingatlan árát és csak a küéönbözet után fizetem meg a 25% adót.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Természetesen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Rabbit

belatata@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 08. péntek

19:38:30

Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! Társaságunk megvásárolt egy építése óta nagylétszámú állattartó telepként működö telepetet, mely a megvásárlásunk előtt 6-7 évvel meg lett osztva. Az általunk megvásárolt ingatlan csak a másik telepen keresztül közelíthető meg szolgalmi úton. A szolgalmi út a térképmásolaton fel van tüntetve (ki van jelölve), és a mind két ingatlan tulajdoni lapjára be van jegyezve vagyis a jogosultéra (ezek vagyunk mi), és a szolgalmi jog kötelezettjének tul. lapjára is. A nagylétszámú állattartó telepeknek zártaknak kell lenni, vagyis azon más nem közlekedhet, pontosan a járvány és fertőzés veszély miatt. A telkünk melett le van jegyezve egy földút ami azonban télen és esős időszakban járhatatlan, továbbá a működésünkhöz szükséges kamionok sem tudnak azon közlekedni. Nagylétszámú állattartáshoz a megyi állategészségügyi állomástól engedélyt kértünk, és nekik az volt a kikötésük, hogy a szolgalmi utat ezentúl nem használhatjuk hanem járjunk be a földúton, mert így a számunkra szolgalmi jogot biztosító ingatlan nem zárt, vagyis nem lehet nagylétszámú állattartó telep. Véleményem szerint az állateü. állomás nem járt el körültekintően amikor 6-7 éve ugyanezen feltételek fennállásával kiadta a szolgalmi jogot tűrni köteles ingatlan részére az engedélyt, mivel az soha nem lehet zárt telep. Kérdésem lenne, hogy jól gondolom e, hogy nem körültekintően döntött 6-7 éve, és a saját határozatát kell felülbírálnia miszerint a szolgalmi jogot tűrő ingatlan nem zárt telep? Kötelezhet e az állategészségügyi hatóság engem, hogy járjak be a telepemre ahol akarok, vagy építsek magamnak utat, és a szolgalmi jogomat nem gyakorolhatom? Ha én pl.: kertmozit csinálnék a telepemen ahová nem kell az állateü. hatóság engedélye akkor sem lenne zárt az előttem lévő telep, de be kell engednie a szolgalmi úton. Kérném a fenti ügyben a segítségüket. Köszönettel: 2006.09.07. Rabbit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha az állategészségügyi állomás határozatát írta volna le, a jogszabályi hivatkozásokkal, akkor pontosabb választ tudnák adni.
Így látatlanba csak azt mondom, hogy előfordulhat, hogy változnak a jogszabályok, és ezeknek mindig meg kell felelni. Azt mondom, hogy fellebbezzék meg a határozatot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gabi

dravecz@szfki.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 07. csütörtök

14:29:24

Örököltem egy házat. Ha ezt eladom és veszek az árából egy másik lakást, nem kell a kapott összeg után adóznom. Viszont ha lakáshitel törlesztésére fordítom az egész összeget, amit az eladás előtt több, mint 1 évvel vettem fel, akkor mi a helyzet? Ilyen esetben az örökség adóköteles, vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha hiteltörlesztésre fordítja, amit már több mint egy éve vett fel, akkor kell adózni, ha másik ingatlant vásárol akkor nem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Plöfi

szikomor@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 07. csütörtök

12:49:29

Tisztelt Jogásznő! A következő probléma megoldására szeretnék választ kapni. Rendelkeztem 2 ingatlannal, 1 bp-i öröklakással és 1 vidéki családi házzal. A vidéki házat 1 évvel ezelőtt eladtam és megfizettem utána az adót. Jelenleg szeretném a bp-i lakást egy Bp körüli házas ingatlanra elcserélni, amihez rá kell(ene) fizetnem. Az új ingatlan még nincs meg, de a lakás túl alacsony értékű. Kérdés: 1. Visszakapom-e a vidéki családi ház eladása után megfizetett adót, ha az eladott háznak az árából fizetem ki a csereingatlanra a ráfizetést? Ha az adó egyáltalán visszajár, akkor csak lakóház esetén vagy esetleg üdülőként nyilvántartott ingatlan után is, amit egyébként állandó lakásra használnánk. Ez a verzió sajnos azért került előtérbe, mert még a 2 ingatlanom együttes ára sem fedezi egy valamirevaló Bp körüli ház árát. 2. Mi után állapítja meg ez esetben az Illetékhivatal a fizetendő illetéket? Beszámítható-e ill. levonásra kerül-e az én 2 ingatlanom értéke ill. ára az új ingatlan árába ill. árából, ha a tranzakció még 1 éven belül történt? 3. A ház eladásom szerződés szerint 2005. szeptember 14.-én történt. Eszerint az 1 év 2006. szeptember 13. jár le. Meddig kellene megkötnöm az új szerződést a cserére, ha az illetékbeszámítás ebben az esetben érvényesíthető? Számít-e valahol a szerződés Földhivatalba történő beadásának dátuma? 4. Ki szabja meg, hogy egy üdülőként nyilvántartott ingatlan lakóingatlanná minősíthető-e? Ha igen, akkor ennek kb. mennyi a költsége és ki felé? Köszönettel. P. E.

Válasz:
7004/2005. (AEÉ 4.) APEH irányelv
a lakásszerzési kedvezmény adó-visszaigénylésének és visszafizettetésének lebonyolításáról

1. Ha az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet vagy annak egy részét a magánszemély a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon belül, vagy az adóbevallás benyújtásáig saját maga vagy közeli hozzátartozója, illetve volt házastársa részére lakáscélú felhasználásra fordítja, akkor a lakáscélra fordított jövedelem után az adót nem kell megfizetnie. Ilyen esetben elegendő a lakáscélú felhasználásról az adóbevallásban számot adni, nem kell a lakáscélú felhasználás tényét az adóhatóságnak előzetesen bejelentenie. A lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló iratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5 év) és csak ellenőrzéskor kell bemutatni.

2. Lakáscélú felhasználásnak minősül:
- a belföldön lévő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jogának adásvételi vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzése,
- a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az Szja tv.-ben meghatározott időtartamon belül lakóingatlant épít, építtet,
- belföldön lakás építése, építtetése,
- belföldi lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával bővül a lakás,
- a belföldön lévő lakás legalább a szerződés megkötésének éve és az azt követő öt év haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése,
- az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése, ha a jogra sem visszavásárlási, sem pedig továbbértékesítési jog nincs (ideértve a térítés díj előre történő megfizetését is).

3. A jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, valamint a volt házastársa javára használhatja fel. A lakáscélú felhasználásra rendelkezésre álló időszak az ingatlanértékesítést megelőző 12 hónap és az azt követő 60 hónap.

4. A kedvezmény érvényesítése szempontjából fontosak egyes fogalmakat megállapító rendelkezések.
a) lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház (Szja tv. 3. § 73. pont).
b) lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel (Szja tv. 3. § 74. pont).
A lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az előzőekben említett időszakban lakást épít.
c) közeli hozzátartozó: fogalmát az Szja tv. nem határozza meg, ezért közeli hozzátartozó alatt a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti fogalom a meghatározó, amely alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
d) az összeg felhasználását igazoló okiratnak tekinthető:
- tulajdonjog, haszonélvezet, használat és bérleti jog megszerzése esetén: ha tartalmazza a vételár kifizetését, az adásvételi szerződés, illetve az eladó nyilatkozata az összeg kifizetéséről
- vételár részletekben történő megfizetése esetén: a kifizetés igazolása, az eladó arról szóló nyilatkozata
- azonos értékű ingatlanok cseréje esetén: az adásvételi szerződés
- idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén: a szerződés, a befizetést igazoló számla
- lakóház építése, bővítése esetén: eredetben csatolt számlák. A lakásépítés, bővítés esetén az ingatlanértékesítést megelőző 12 hónapon belül kibocsátott számlák is elfogadhatóak az összeg felhasználásának igazolására. Ez esetben az ingatlanértékesítés tényleges időpontjának megállapításához az értékesítésről szóló földhivatalnál iktatott szerződés bekérése indokolt
- életjáradéknál: a kifizetésekről szóló igazolás.
Az illeték és az adó két különböző dolog. Az illetéknek semmi köze az Ön eladott két lakásához. Esetleg annyiban, ha cserére kerül sor, akkor kevesebb érték, csereérték után kell illetéket fizetni. Az illeték szempontjából nem, az adó szempontjából igen. A beadás dátuma számít. Művelési ág változás, Földhivatal felé.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

H.Gyöngyi

hajnals2@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

15:07:58

Üdvözlöm! Kérdésem az lenne, hogy ha valaki a meghatározott területen kívül még több területet használ gazdálkodásra, akkor mint többlethasználati díjat kinél kell kezdeményezni. Bírósághoz vagy az Önkormányzathoz kell folyamodni. Ilyen esetnen mennyi a kérhető összeg?Köszönöm H.Gyöngyi

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Először is birtokháborítás miatt pert kell kezdeményezni a település jegyzőjénél. Többlethasználati díj iránti igényt pedig a bíróságon lehet érvényesíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

köztisztviselő

michaels@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

00:00:39

Tisztelt ügyvéd Úr/Úrhölgy! 2004. október hónapban vettem lakást egy társasházban, ahol a közös képviseletet egy ingatlankezelő társaság látja el. 2005. január hónapban lejárt a vízóra a lakásban, mint később kiderült ez azzal járt, hogy - egy közgyűlési határozat értelmében - köteles vagyok 15000 Ft/hó összeget "vízdíj jogcímen" befizetni. A vízóra kicserélésére augusztusban került sor. A lejárás és a hitelesítés közöt eltelt 7 hónap, amely idő alatt egytelen információ, értesítés, vagy felszólítás sem érkezett a tartozás gyarapodásáról. Az óracsrét követő harmadik napon kaptam a képviselőtől egy egyenlegközlőt mely szerint 110 ezer forint tartozásom van. Azonnal felkerestem a képviselet irodáját ahol kérdésemre egy közgyülési határozatot kaptam, ami 2004. májusában született amikor én még nem voltam tulajdonos. Mivel mást nem tehettem közöltem, hogy rendben, küldjék ki a vízdíjról kiállított számlát. Ez a mai napig nem történt meg. Helyette 2006 május hónapban kaptam a Városi Bíróságról egy fizetési meghagyást melyszertint a közös képviseletet ellátó társaság kérésére fizessek be 110 ezer forint "közös költséget". A törvényes határidőn belül a fizetési meghagyásra ellenvetéssel éltem, miszerint "közös költséggel" nem tartozom, és fizetési felszólítást nem kaptam. A bíróság a tárgyalást 2006. október hónapra tűzte ki. Úgy gondlom, hogy nem tisztességes dolog fizetési meghagyást kapni Bíróságtól fizetési felszólítás nélkül. Emelett, az sem teljesen tartom jogosnak hogy "közös költség" megfizetésére akarnak közelezni, amikor a közgyűlési határozatban vastagon ki van emelve a "vízdíjáltalány jogcímen" meghatározás. Lehet hogy ha most befizetem közös költségként fél év múlva vízdíjért is be fognak perelni???? Azért ragaszkodnék a vízdíjként történő befizetéshez mert akkor egy a részemre megküldött jegyzői állásfoglaás alapján birósághoz fordulhatnék, mert a határozata alapján a társasház "jogalap nélkül gazdagodott". A társasházban hiteles fővítméró van igy közvetetten mérhető a fogyasztás, tehát jogtalan az indokolatlanúl magas vízdíjáltalány megállapítása. Helyzetemet súlyosbítja hogy köztisztviselő vagyok és ezen minőségemben egy bírósági per akár veszett, akár nyert hátrányos helyzetet teremt számomra a munkáltatóm, a kollegáim és az ügyfelek szemében. A közös képviseletet ellátó társaság minden megkeresésemre a "bíróságon találkozunk" választ adja. Kérdésem, mire számíthatok az októberi tárgyaláson és milyen lehetőségeim vannak az általam vélt sérelmek orvoslására. Válaszukat tisztelettel köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Minden ilyen "párbeszédet" írásban kell bonyolítani, hogy később bizonyítható legyen annak a tartalma (ezt a jövőre nézve írom)
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vízdíjátalány a közös költség része, akkor sajnos Önnek még a perköltséget is ki kell fizetnie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ibolya

aprovirag@citromail.hu

Állapot: Megválaszolvazuczor

2006. szeptember 05. kedd

21:11:00

Tisztelt Cím! Házunk szomszéd felőli oldalán elég csúnya repedések keletkeztek, amit szerettünk volna kijavíttatni, ezért 2 éve tataroztattunk. A ház alapját szakaszosan megbontották és alábetonoztak. Mostanra sajnos újra előjöttek a régi repedések. Megtudtuk egy szakembertől, hogy nem volt megfelelő az elvégzett munka, mert a betonba nem tettek vasalatot, ezért repedt meg újra ugyanott. A fővállalkozó, (akivel kapcsolatban álltunk) sajnos a tavalyi évben elhunyt. A cég jogutód nélkül szünt meg. A fővállalkozó részére egy alvállalkozó biztosította a munkaerőt, ő toborozta a munkásokat. Ettől az alvállalkozótól követelhetek-e kártérítést? (Vele mi nem álltunk kapcsolatban, csak a fővállalkozónk!) Tetemes összeget fizettünk akkor ki, ami ezek után kidobott pénznek minősül! Kihez fordulhatunk? Segítségét megköszönve tisztelettel: Ibolya

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint az alvállalkozó is perelhető, javaslom azonban, hogy mindenképpen forduljanak jogi képviselőhöz.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

eordogne@mol.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 05. kedd

11:54:14

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! Szomszéddal megromlott viszony kezelésére kérném a segítségét. Egy külön jogi "mesét" érne az előzmény is... Jelenleg saját telkén, a közös kerítésnél nagy piros betűs táblát rakott ki (14 négyszögöl= mercicsoki), a fákra magasan WC csészét és lavórt tett a mi oldalunk felől. Jól lássuk...Mindennap aggódva megyek haza, milyen bosszantást találnak ki nekünk. A 4 évvel ezelőtti telekhatár megállapodás (földhivatal akkor mindent bejegyzett) most nem tetszik neki, most fizessünk az 1 m-es földsávért amit tőle kaptunk. Hiába jogilag rendezett az ügy, ha napi szinten a mi bosszantásunkat élvezi (pl.állandó cigányzene, ha a kertbe ki merünk menni, különböző hangerővel, böfögés, stb) Két gyereket nevelünk, tulajdonképpen ezért is írtam, féltem őket. Elég nehezen megfogható dolgok ezek jogilag, van normális megoldás?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos ezekre a dolgokra jogilag semmilyen megoldás nincs. Amíg a saját telkén marad. Próbáljanak úgy tenni, mintha észre sem vennék!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szabóné Vona Mariann

vona.mariann@civishaz.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 05. kedd

10:39:03

Tisztelt Cím! Alulírott, Szabóné Vona Mariann (4032 Debrecen, Akadémia u. 102. sz. alatti lakos) az alábbi ügyben fordulok Önökhöz: Egy 9 lakásból és 6 garázsból álló lakóépület egyik tulajdonosa vagyok. Az épület építése ez év tavaszán befejeződött, minden lakás átadásra került, a 9-ből 8 lakás ideiglenes használatbavételi engedélyét már meg is kaptuk, a 9. lakásra vonatkozóan a tulajdonos azonban a mai napig sem kérelmezte az engedély megadását. A hitelt folyósító bankjával kialakult vita miatt nem áll szándékában előre nem látható ideig beadni a használatbavételi engedély iránti kérelmet, ezzel a többi tulajdonosnak jelentős anyagi károkat okozva. 6 lakás tulajdonosa az építési költségek finanszírozására lakáshitelt igényelt, a pénzintézetek viszont az igényelt teljes hitelösszegeket csak az épületre vonatkozó végleges használatbavételi engedély bemutatását követően utalják át. Addig magasabb kamatot, kezelési költséget és rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetnünk, továbbá a tőke törlesztése is csak akkor kezdődik meg, ha a teljes összeget átutalja a bank. További többletköltségünk lesz majd abból is, ha a hitelre vonatkozó közjegyzői okiratot módosítani kell amiatt, hogy letelik a hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási idő (ez október-novemberben várható mindenki esetében). Ez banktól függően 40 000 és 150 000 Ft is lehet. Az okiratmódosítás hiányában viszont a visszatartott hitelösszeget már nem lesz lehetőségünk utólag igénybevenni. A hiányzó hitelösszegeket a családi megtakarításokból, illetőleg egyéb forrásból kellett pótolnunk annak érdekében, hogy az építkezés befejeződhessen és megoldódjanak lakhatási problémáink, azonban ez újabb terhet jelent minden érintettnek, mivel a havi rendszeres jövedelmünk nem fedezi a rendszeres kiadásokon felül felmerült költségeket. Mindannyian 30 év körüliek vagyunk, vannak akik esküvő előtt állnak, vannak pályakezdők, mi pedig novemberre várjuk az első gyermekünk születését, ami mind-mind szintén jelentős anyagi terheket ró a családokra. Két lakás tulajdonosai a hitelfelvételük során arra kényszerültek, hogy a végleges használatbavételi engedély hiánya miatt egy másik ingatlant terheljenek meg a hitel biztosítákául szolgáló jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal, amit majd a végleges használatbavételi engedély megadását követően tudnak átjegyeztetni a saját ingatlanjukra - kb. 150 000 Ft-os hitelszerződési díj megfizetése mellett. Az illetékes építésügyi hatóság tájékoztatása alapján a teljes épületre vonatkozó végleges használatbavételi engedélyhez szükséges dokumentumok - a szóban forgó 1 db lakás tulajdonosának kérelme kivételével - már régen rendelkezésre állnak, de addig, amíg ő nem adja be a kérelmét, a legtöbb, amit tehetnek, hogy felszólítják a beadásra - vagy 50 000 Ft szabálysértési bírságot szabnak ki. De a tulajdonost ez sem érdekli, már több alkalommal kértük, hogy adja be a kérelmet és ne akadályozza a többieket a hitelügyintézés során, de hiába. Megoldhatatlannak tűnő helyzet alakult ki. Mivel a ház még osztatlan közös tulajdonnak minősül, mert még a társasházalapítás nincs a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve, van-e lehetőség arra, hogy a tulajdonosok kb. 70-80%-os többsége beadja és meg is kapja a teljes épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt az illetékes építésügyi hatóságnak? Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 28. § (1) bekezdése alapján "A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie." Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 44. § (1) bekezdése értelmében "Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie." A 44. § (2) bekezdése szerint " A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg." Fent hivatkozott jogszabályhelyek nem rendelkeznek arról, hogy minden egyes tulajdonosnak külön-külön is meg kell kérnie a tulajdonában lévő lakásra és garázsra a használatbavételi engedélyt. Az építési engedélyben meghatározott feltételeknek viszont megfelel a teljes épület, tehát ez nem lehet kizáró oka a végleges használatbavételi engedély megadásának. A Polgári Törvénykönyv a közös tulajdon tekintetében a 140. §-ban az alábbiakat határozza meg: "(1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga." Kérdéseim a következők: 1.) Fenti jogszabályhelyekre hivatkozással beadhatjuk-e az illetékes építésügyi hatósághoz a kérelmünket - és megadják-e az épületre vonatkozó végleges használatbavételi engedélyt annak az egy tulajdonostársnak az aláírása nélkül? 2.) Amennyiben jogszabály írja elő, hogy csak valamennyi tulajdonos kérelmezheti együttesen a teljes épület végleges használatbavételi engedélyét, melyik az a jogszabály? 3.) Ha csak valamennyi tulajdonostára együtt adhatj be kérelmét. milyen egyéb lehetőségeink vannak a hiányzó kérelem beadásának kötelezésére, valamint az emiatt felmerült költségeink megtérítésére? A lakóközösségünk nevében kérem mielőbbi szíves állásfoglalásukat a kialakult vita rendezése érdekében. Elérhetőségeim: Szabóné Vona Mariann levelezési cím: 4032 Debrecen, Akadémia u. 102. földszint 1. e-mail: vona.mariann@civishaz.hu Telefon: 30/858-7399 Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Szabóné Vona Mariann

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Beadhatják, de mivel ez egy ingatlan, addig nem fognak tudni használatba vételi engedélyt adni külön a lakásokra! El fogják utasítani.
2. Jelenleg még egy ingatlannak számít az Önök ingatlana, és egy részére nem állnak fenn az engedély kiadásának a feltételei, így nem tudják kiadni.
Ugyan azok a jogszabályok, amelyeket Ön is felsorolt.
3. Fel kell szólítani a késlekedőt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, ellenkező esetben kártérítési pert fognak ellene indítani.
Egyébként az eddigi többletkiadásaikat is érvényesíthetik vele szemben, de csak polgári perben.
Kedves Mariann! Javaslom, hogy fogadjanak ügyvédet, és csak írásban érintkezzenek a késlekedővel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Antal Kati

antalkati@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

14:59:30

Tisztelt Ügyvédnő! Egy tízemeletes társasház 10. emeletén lakunk, amely rendszeresen beázik. A közös képviseletet ellátó kft. a sokszoros panasz ellenére sem javítja ki a hibát, pénzhiányra hivatkozva. Kérdésem: 1. hogyan lehetne kötelezni a kft-t a hiba kijavítására? 2. kötelesek vagyunk-e ennek ellenére közös költséget fizetni? (Sok anyagi kárunk keletkezik a beázások miatt.) Köszönettel: Antal Katalin

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint egy ügyvédi felszólítás a közös képviseletet ellátó Kft.
részére nagyon hatásos lehet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Anti

antal.kis@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

09:44:08

Tisztelt Cím! A következő helyzetre vonatkozóan kérném tanácsukat: Egy szövetkezeti öröklakásban élek két 18 esztendős gyermekemmel. A lakás tulajdonjoga 1/3-1/3 arányban oszlik meg, az én 100%-os haszonélvezeti jogommal. Gyermekeim szeretnék, ha a lakás eladásra kerülne, aminek én sem lennék ellen, csak szeretnék tisztában lenni a jogi lehetőségekkel. Ha a lakás eladásra kerül, akkor a dolog úgy néz ki, hogy a vételár 1/3-1/3 arányban elosztásra kerül, én meg mehetek, ahová látok a rám eső részből? Én a lakásra személyi hitelt vettem fel, hogy felújítsuk. Ezt ki téríti meg számomra? Van-e arra lehetőség, hogy haszonélvezeti jogom legyen az újonnan vásárolt lakáson is? Ha két lakás vásárlására kerülne sor, a gyermekeim tulajdonába kerülő lakásra is lehet-e haszonélvezeti jogom? Sajnos nem vagyok tisztában a haszonélvezeti joggal járó lehetőségekkel, előnyökkel, hátrányokkal. Nem a gyerekeimnek akarok rosszat, csak nem értek egyet azzal, amire ők fordítani szeretnék a rájuk eső összeget, ezt a lakást pedig nem szeretném "elherdálni". Ha az eladás létrejön, nekem mindenképpen hitelt kell felvennem. Viszont ha 15-20 évre elkötelezem magam egy ilyen hatalmas adóssággal, szeretném úgy csinálni, hogy a lehetőségekhez mérten hosszú távon mindenki jól járjon. Azt is szeretném megkérdezni, hogy a gyermekeim kötelezhetnek-e arra - akár bíróság által is -, hogy ezt a lakást eladjam. Másik kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben ki állapítja meg a rám eső részt a lakás vételárából? Kérhetek-e anyagi ellenszolgáltatást a haszonélvezeti jogról való lemondásért? Válaszukat tisztelettel köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1/3-1/3 és kié a harmadik harmad? Az Öné? Vagy Önnek három gyermeke van?
A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Az illetéktörvény 72. § alapján lehet kiszámolni, hogy az Ön haszonélvezeti joga mennyit ér!
Ha Ön is hozzájárul az ingatlan eladásához, akkor eladható, egyébként nem.
Elvileg lehet pert indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt, ilyenkor azonban a bíróság minden körült gondosan mérlegel, mielőtt döntet az eladás kérdésében.
Önnek lehet haszonélvezeti joga a vásárlandó lakásokon is, ha a vevők ehhez hozzájárulnak.
Nagyon nehéz ilyen helyzetben dönteni, én azt javasolnám, hogy ne adják el ezt a lakást. Amennyiben mégis erre sor kerülne, úgy Ön a haszonélvezeti jog ellenértékén felül kérheti a felújítás összegének megtérítését is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó