Ingyen Jogi Megoldások

: Pucok; bestmango@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 29. szombat; 11:27:11

Az esetem a következő lenne: egy adott munkahelyen (itt ruhaüzletről van szó) meghirdeti, hogy eladókat keresnek, majd minden érdeklődőt behívnak próbanapra, hozzáteszem, 11,5 órára (!), amit előre nem mondanak meg, ezt a próbanapot nem fizetik ki és hónapokon keresztül dolgoztatnak így, miközben néha 1-1 embert felvesznek 1-2 hétre (4 emberre van szükségük). Ezek után kiderül, hogy a legtöbb jelentkezőt azért küldik el, mert nem volt mindenkinek szimpatikus. A kérdésem tehát az, hogy megcsinálhatják-e, hogy hónapokon át így dolgoztatnak idegeneket, semmi fizetés nincs érte és hogy próbanapon lehet-e előre nem bejelentve 11,5 órát dolgoztatni! Előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Természetesen munkaviszony létesítését ilyen feltételek mellett a jog nem támogatja. Javaslatom, hogy tegyenek bejelentést az illetékes munkaügyi felügyelőségen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Sedora; sedora@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 28. péntek; 23:10:11

Tisztelt cím! Hat éve dolgozom a mostani munkahelyemen, de most szeretnék felmondani. A kérdésem a következő: Rendes munkavállalói felmondás esetén hány munkanap a felmondási idő és mi történik a kinemvett szabadsággal? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött hat év után tizenöt nappal meghosszabbodik.
A szabadságot természetben ki kell adni, ha már nincs rá lehetőség, akkor pénzben ki kell fizetni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: László; laci964@yahoo.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 28. péntek; 21:09:39

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szíveskedjen jogi kérdésben tanácsadást nyújtani számomra munkajogi területen. A következő problémával szembesültem: Főállásban GYED-en vagyok és melléktevékenységként februártól szerződéses viszonyban állok egy Kft.-vel, mint egyéni vállalkozó. A szerződés tárgya, hogy határozatlan ideig elvégzem a cég rakomány kezelését, amiről havi egyszeri számlát nyújtok be a cégnek. Erről szerződésem van a céggel, amiben konkrétan meg van nevezve az elvégzendő munkák. Az utóbbi két hétben, szóban utasítottak, hogy emelővillás targoncával is dolgozzam, amit rendszeresen el is végeztem. Sajnos a tegnap targoncaemelés közben baleset ért, a felső polcról leesett egy paradicsomszószos üveg, ami súlyosan elvágta a jobb kezemet. Mentővel vittek be a sürgősségire. Körülbelül kéthetes gyógyulási időt saccolt az orvos, ez alatt nem használhatom a jobb kezemet. A cégvezető két héttel ezelőtt szóban tájékoztatott, hogy szeretne teljes, bejelentett munkaviszonyban alkalmazni. Én hivatkoztam a megállapodásunk 4. pontjára, amiben az áll, hogy a szerződés módosítását vagy megszüntetését bármelyik fél 1 hónapos előzetes bejelentés alapján írásban eszközölheti,amit nem tett meg,csak szóban közölte,hogy augusztusi hónapban bejelent. Most, hogy megtörtént a baleset, a mai napon felhívott a közvetlen főnököm és kért, hogy menjek be a munkahelyemre, hogy visszamenőleg két hétre, mint bejelentett munkaviszonyra írjuk alá a szerződést. Amit én elutasítottam az egészségi állapotomra hivatkozva, hogy nem érzem úgy magam, hogy be tudjak menni. Nagyon szépen kérem a szíves szakvéleményét, hogy ebben az esetben mi lenne számomra a legcélszerűbb megoldás, és milyen jogaim vannak. Nagyon várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Ö.László

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a megbízó utasításokat is ad a megbízottnak úgy ez, az Önök által megkötött megbízási szerződés színlelt szerződésnek minősül, és ezért az APEH súlyosan meg is büntetheti a munkáltatót.
Én a munkáltatója helyében, már rég válaszút elé állítottam volna. Vagy elfogadja a munkaviszonyt, vagy megszüntettem volna a megbízásos szerződést.
Ez ugyanis a cégnek nagyon-nagy hátrányokat okozhat.
Amennyiben továbbra is ott szeretne dolgozni, és azt javaslom, hogy írja alá a munkaszerződést.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Nóra26; orosz.nora@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 28. péntek; 11:34:26

Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy ismerősömnek szeretnék segíteni az alábbi ügyben. Sajnos pontos dátumot nem tudok (azt hiszem, még hónapokban mérhető az eltelt idő), helyben útfelújítás volt,mely a (kis)városunkból egyik irányban kivezető (két sávos) utat érintette. A felújítást végző Rt.-nek (székhely-telephely pontos adatokat nem tudok, de) aszfaltkeverő üzeme van helyben. Ismerősöm elmondta, hogy még a munkák megkezdése előtt jártak náluk, és még azoknál, akik beengedték őket, helyiségeket fényképeztek, s aláírattak velük valami olyan tartalmú dokumentumot, amely szerint ha káruk keletkezik, a cég megtéríti, de ebből saját példányt nem hagytak náluk, hanem 'a Polgármesteri Hivatalban hagyták', ahol persze utólag hiába kereste ismerősöm. Ehhez tudni kell, hogy az illető hölgy roma származású, családjával nehéz szociális helyzetben él, de törekvőek, a fia rendőrtiszti főiskolára jár, annak költségeivel. Ők is elismerik, hogy naívan elhitték az ígéretet. De keletkezett is káruk az útépítést követően, egy alkalpmmal arra ébredtek, hogy egy nagy darab leesett a az egyik szobában a falból, egyelőre felületibb jellegű a hiány, de egy hosszú repedés mentén. A repedés kintről is látszik, egészen a tetőtől indul, véleményem szerint életveszélyessé válhat. Az ismerős hölgy írt levelet az Rt.-nek, arra nem kapott választ. Következő lépésként telefonkönyvben talált számot felhívta, s kérte, hogy jöjjennek ki és tekintsék meg az őt ért kárt, ill. történjenek lépések annak megtérítésére. Ő nem pereskedni akar, csak azt szeretné, ha a kijavítás költségeit (anyag, kőműves) kifizetnék, mert ez egy Rt. esetében talán nem óriási összeg, jó lenne, ha peren kívül meg tudnának egyezni. A telefonálás után kb. egy héttel voltak kint a cégtől, de először be sem akartak menni, ismerősöm szerint: "hímeztek-hámoztak", ígérték, hogy küldenek szakértőt (?). Az is tény, hogy ezen az úton természetesen tehergépjárművek is közlekednek. De ha szakértő bevonásáre kerül sor, mi ennek a menete? Ha a cég kezdeményezi szakértő igénybevételét, s azt ismerősöm vitatná, másik szakértő alkalmazásáának költségeit neki kellene viselnie? (Ezt most biztos nem tudná vállalni, sem a pereskedést.) Egyáltalán milyen lépéseket kellene tenni a peren kívüli megegyezésre? (A károkat lefényképeztük.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Orosz Nóra

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Túlmunkának nevezzük a (munkaszerződésben előírt) rendes munkaidő után szükségesen végzett munkát – függetlenül attól, hogy volt e rá külön munkáltatói utasítás vagy nem. Tehát a túlmunka két lényegi föltétele: rendes munkaidőn túl és szükségesen végzett munka.
A munka utasításra történő végzése esetében ha az elrendelés pihenőnapra vagy munkaszüneti napra szól, akkor ez esetben is túlmunkáról beszélünk.

Tehát munkanapon az előírt napi rendes munkaidő után végzett munka minősül rendkívüli munkaidőben végzett túlmunkának, míg pihenőnapon vagy munkaszüneti napon a munkába állással már elkezdődik a túlmunka. Munkanapon végzett túlmunka esetében közömbös, hogy a rendkívüli munkaidőben végzett munka a rendes, előírt napi munkaidő megkezdése előtt vagy befejezése után történik. Ha a munkavégzés idejét munkanapoknál nagyobb egységre határozzák meg (pl. heti, havi kötelezően ledolgozandó munkaidő), vagy nincs munkanapokra beosztva (pl. 24 órás szolgálatok), akkor is értelmezhető a túlmunka: akkor is az előírt munkaidőkereten felüli időben történő munkavégzést érjük alatta.

Nem számít viszont túlmunkának a munkaidő-csere, vagyis az az eset, amikor a munkavállaló munkaideje egy részében távol van engedélyezett módon, s ezt a kiesést később – a rendes munkaidő végeztével – ledolgozza.

A túlmunkára vonatkozó fenti szabályok kogensek, azaz tőlük eltérni még a felek kölcsönösen egyező akarata esetén sem lehet, sem pedig kollektív szerződéssel.

Kötelezés túlmunkára
Munkavállaló túlmunkára csak (törvényileg szabályozott) kivételes esetben kötelezhető a munkáltató részéről, s ha a munkavállaló kéri, vagy a kollektív szerződés előírja, akkor ennek írásban kell történnie. Egyéb esetben (ha pl. sokszor adódik olyan eset, hogy indokolt a túlmunka elrendelése, akkor) javasolt a munkaidő-keret újraszabályozása (pl. egyenlőtlen munkaidő bevezetése).

A túlmunka kikerülésére tett kísérlet
Nem lehet a túlmunkát szerződéssel megkerülni, vagyis semmis az a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megegyezés, amely a túlmunka beiktatása helyett a többletmunkát polgári jogi (pl. megbízási vagy vállalkozási) szerződés keretében rendezi el, ugyanis az ilyen megállapodás a túlmunkára vonatkozó kogens törvényi szabályozás kikerülése lenne (ami semmisség jogkövetkezményét vonja maga után).

A túlmunkára vonatkozó tilalmak
A túlmunkával szemben a törvény bizonyos tilalmakkal védi a munkavállalót. Nem lehet ugyanis túlmunkát elrendelni,
» ha az veszélyezteti a munkavállaló testi épségét, egészségét; vagy
» ha aránytalan terhet jelentene a munkavállalóra személyi, családi vagy egyéb körülményeiből kifolyólag;
» ha a négyévesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő munkavállaló nem egyezett abba bele;
» ha egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott munkavállalóról van szó;
» ha női munkavállaló esetében megállapítást nyert a terhesség, illetve gyermeke még nem múlt el egy éves; végül
» ha fiatalkorú a munkavállaló.

A túlmunka tilalmát rögzítő rendelkezések is kogensek, tehát tőlük érvényesen eltérni nem lehet. Egy kivételezett esetkör azonban létezik a túlmunkát tiltó rendelkezések hatályán belül: el lehet rendelni túlmunkát a fenti esetek figyelmen kívül hagyásával is, ha a túlmunka végzése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzésére vagy elhárítására irányul.

A túlmunka fölső határa
A túlmunka fölső határára nézve két rendelkezés van:
az egyik kogens: négy egymást követő munkanapon összesen nyolc óra,
a másik nem kogens, vagyis a kollektív szerződés (de csak az!) fölemelheti: naptári évben 144 óra.

A fölső határ szempontjából egyik esetben sem kell figyelembe venni az olyan túlmunkát, amelynél nem alkalmazhatók a tilalmak (ld. 4. pont: baleset, elemi csapás, súlyos kár). Továbbá a négy napos megszorítás esetén nem kell belevenni a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett túlmunkát.

Kedves Nóra! Ahogy gondolom a leírtakból sajnos itt peren kívül sajnos semmi remény a megegyezésre.
Természetesen a család által fogadott szakértőt nekik kell megfizetni. Még jobb lenne, ha tudnának ügyvédet fogadni, mert ez esetleg segítene a peren kívüli egyezség létrehozásában.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Médea; ohacs@bmik.hu, bonusz.medea@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 27. csütörtök; 15:29:12

Tisztelt Cím! Közalkalmazott vagyok egy állami cégnél, ahol most kötelező létszámleépítés van. Ennek kapcsán én is elvesztettem munkahelyemet. A céggel 2003. szeptember 18-án Tanulmányi szerződést kötöttem, melybben a cég vállalta, hogy a tanulmányaim képzési díjának a felét állja. A képzésem 4 éves, melyből már csak 1 év van hátra. A szerződésben pontosan ez szerepel: "1. A felek 2003 szeptember hónaptól 8 félévre tanulmányi szerződést kötnek. Tanulmányok kezdete: 2003. szeptember, tanulmányok vége: 2007. december. 2. A cég kötelezi magát a tanulmányi idő tartamára a képzési díj 50 %-ának megrétítésére, a vizsgákon való részvételhez munkaidő biztosítását, és mint munkáltató a tanulmányok halasztására és ismétlésére támogatás nem nyújt. 3. A munkavállaló kötelezi magát, hogy a tanulmányi és vizsgakötelezettségének az oktatási intézményben eleget tesz és a képesítést megszerzi, erről bizonyítványát bemutatja. A tanulmányok befejezése után a képzés megszerzésétől számított 4 évig a közalkalmazotti jogviszonyáról nem mond le. Ha tanulmányait megszakítja vagy bármely oknál fogva saját hibájából jogviszonya megszűnik, az intézet által nyújtott támogatás visszatéríti. 4. A jelen szerződéssel kapcsolatban felmerülő vita esetében a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni." Kérdésem az lenne, hogy a tanulmányi szerződés véd-e engem valamilyen formában, nincs-e a cégnek a fennmaradó egy évre foglalkoztatási vagy fizetési kötelezettsége. Tehetek-e bármit a felmondás ellen, vagy bele kell törődjek, hogy elvesztettem a munkám és abba kell hagyjam a tanulmányaimat a cél előtt anyagi okok miatt. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Én annyit látok ebből a szerződésből, hogy csak a képzési díj 50%-át térítik a tanulmányok idejére.
Javaslom, hogy forduljon jogi képviselőhöz, és először megegyezni próbáljanak a munkáltatóval.
A szerződés további kikötéseitől függően, én azt mondom, hogy van kötelezettsége a munkáltatónak, mégpedig a képzési díj 50%-nak a kifizetése, és ezért akár perelni is lehet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Erika; csalloer@axelero.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 27. csütörtök; 14:22:44

Tisztelt Jogásznő! Kft-ben dolgozom alkalmazottként. A munkahelyi vezető szerint ebben a vállalkozási formában, megszünés esetén nem jár végkielégítés az alkalmazottnak. Én úgy gondolom, a végkielégités vállalkozási formától függetlenül az alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódik. Jár-e végkielégítés? Válaszát köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A végkielégítés nem a cégformától függ. A végkielégítést a munkáltató köteles fizetni, ha 1. a munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással vagy 2. a munkáltató szünteti meg rendes felmondással 3. közös megegyezés esetén akkor kell végkielégítést fizetni, ha ebben állapodnak meg a felek.
És minimum 3 évet dolgozott az adott munkahelyen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Ildikó; h200165@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 27. csütörtök; 14:09:39

Tisztelt Cím! Munkaviszonyomat a napokban azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntette a munkáltatóm: "Munkaviszonyának a jelen felmondással való megszüntetetésére a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségének súlyos gondatlansággal történt, jelentős mértékű, többszöri megszegése miatt kerül sor." A többszöri megszegések a következők: 2006.06.23-i dátummal kaptam egy "utolsó figyelmeztetés" tárgyú levelet, melyben tájékoztattak arról, hogy a munkábajárási költségtérítéseket nem fizettem ki időben a munkavállalók részére. (Ez az utolsó figyelmeztetés volt (életem első figyelmeztetése.) Jelzem, hogy erre nem kaptam meg az írásbeli utasítást (cégünknél még egy golyóstoll vásárlására is irásban kell engedély kérni), ezért nem került sor a kifizetésre. Miután 2006. 06.12-én e-mailban utasítottak az elmaradt májusi és egyidejűleg a június havi kifizetésre is, ennek rögtön eleget tettem. (Ez a kifizetés csak a gépjárművel történő munkábajárásra vonatkozik, 9 Ft/km fizettek májusban először a munkavállalóknak, korábban erre nem került sor.) Az "utolsó figyelmeztetésben" tájékoztattak arról is, hogy ez a "hagyagságom" a munkahelyem zavartalan működését veszélyeztette és hasonló súlyú mulasztás esetére az azonnali felmondás lehetőségét helyezték kilátásba. Az azonnali felmondásra július 24-én már sor is került: 2006. 06.23. napján kelt írásbeli figyelmeztetést követően ismételten megszegte munkaköri kötelezettségét, amikor 3 hónapon keresztűl nem gondoskodott az X cég felé történő használati díj kiszámlázásáról. (Június 23-a után 3 hónapon keresztül!!!) A fenti indokok alapján több ízben súlyos gondatlansággal megszegte a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségeit, amely jogviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetésére ad alapot. Az utóbbi időben annyira megnövelték a munkakörömhöz kapcsolódó feladatokat, hogy ha naponta 24 órában dolgozom, akkor sem tudtam volna mindent egyedül elvégezni, mivel kolléganőimet áthelyezték egy új épületbe, és így amit eddig az ő feladatuk volt, azt mind egyedül nekem kellett elvégeznem a saját munkám mellett. A felettesemet tájékoztattam arról, hogy nem bírok egyedűl mindent időben elvégezni, továbbá arról is, hogy a helyzetből adódóan határidőkhüz képest csúszások vannak, de érdemi választ és megoldást nem sikerült kieszközölnöm. Úgy vélem most találták meg az érdemi választ a rendkívüli felmondással. A történethez hozzátartozik, hogy én este 21.45-kor távoztam volt munkahelyemről, másnap 16.00 -kor már közölték a volt kollégáimmal, hogy 07.26-án munkába áll az utódom. Úgy vélem, számomra méltánytatalan megoldással szabadultak meg tőlem, helyet csináltak VALAKINEK. 14 év után, 40 évesen szó szerint kidobtak, 3 hónapig mégcsak munkanélküli ellátásra sem vagyok jogosult. Sajnálatos módon, mint ezt utólag megtudtam, a rendkívüli felmondást átvettem, és aláírásommal az abban foglaltakat tudomásul vettem. Mendésemre legyen mondva, soha nem történt velem mégcsak hasonló eset sem, nem tudtam, hogy ennek aláírását megtagadhatom. Kérem szíveskedjenek a segítségemre lenni, esélyem van-e nyerésre, ha volt munkáltatóm intézkedése miatt Munkaügyi Bírósághoz fordulok. Egyáltalán mi tévő legyek, kihez fordulhatnék? Köszönettel: Ildikó

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy nyugodtan forduljon munkaügyi bírósághoz. Álláspontom szerint van esélye arra, hogy megnyerje ezt a munkaügyi jogvitát. Javaslom azonban jogi képviselő meghatalmazását.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Ambrus Ildiko; ildiko@ambrusdesign.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 27. csütörtök; 09:21:33

Tisztelt weboldal! A tesveremet rakenyszeritettek arra, hogy kozosmegyegyezessel szuntessek meg a 8 oras munkaviszonyat. Ha nem ert egyet akkor azonnal rakjak ki. Szoval alairta. A valosagos ok az volt hogy a fonoknojenek a baratnoje kapja meg a testverem helyet. A felmondasi ido Szept. 17-en jar le. Egy ismeros azt javasolta, hogy menjen el a testverem betegallomanyba mert a ceg meg akar 90 napig is koteles fizetni a 70%-at a berenek. Szeretnem megtudni, hogy igaz -e. Mivel a lelki terror, megfelemlites nem volt eleg arra, hogy a testverem elmenjen igy most ezt irattak ala vele.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Elég gusztustalan, ahogy a munkáltató elbánt a testvérével. Kár volt aláírni a közös megegyezést, de sajnos ezt megtámadni elég reménytelen lenne.
Igaz, amit a betegállományról mondtak Önöknek, annyi különbséggel, hogy nem a cég fizet 90 napig, max 15 napig, utána a társadalombiztosító.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Ibolya; sibolya@axelero.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 27. csütörtök; 08:20:24

Tisztelt Jogász Úr/Hölgy! Gyors segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben: 1988. december 15-től dolgoztam egy ÁG-nál, amit felszámoltak. A felszámolásból egy másik cég jogfolytonosság elismerésével foglalkoztatott tovább 1995-től.1995-től 200-4ig ennél a cégnél dolgoztam. 2004 szeptemberében egy harmadik cég szintén jogfolytonosság elismerésével foglalkoztatott tovább. 2006 augusztus 1-i dátummal a munkáltatóm felmondott.ó nekem. Hány hónap végkielégítés, ill. hány nap felmondási időre számíthatok? Ha a munkáltató így jár el hová fordulhatok jogorvoslatért?

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Amennyiben az új cégek tényleg az elődök jogutódjai, úgy Önt 18 évi munkaviszony után 4 havi végkielégítés illeti meg, a felmondási idő 30 nap, ami 18 évi munkaviszony után további 40 nappal hosszabbodik meg. A felmondási idő felére Önt felmentés illeti meg.
Ha nem voltak jogutódok, akkor Önnek végkielégítés nem jár, a felmondási idő 30 nap, aminek a feléről Önt fel kell menteni.
Amennyiben nem így jár el a munkáltató, akkor bírósági eljárást kell kezdeményeznie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Szilvi; sz.koos@send.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 26. szerda; 13:53:32

Tisztelt Ügyvédnő! A kérdésem a következő lenne: próbaidő alatt ha a munkavállaló betegállományba megy és a cég úgy dönt, hogy felmondja a munkaviszonyt, a munkáltató nem finanszírozza a betegállományt( elméletileg 15 nap), a TB kifizeti-e a táppánzt a betegállomány fentmaradó idejére. Köszönettel: Szilvi

Válasz:
Tisztelt Szilvi!
Az attól függ, hogy a munkavállalónak mennyi munkaviszonya volt a betegállomány előtt (más munkáltatónál).
A betegállomány alatt nem lehet felmondani, védettség alatt áll a munkavállaló. Fizeti a TB a betegállományt, ha előtte a munkavállalónak folyamatos munkaviszonya volt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Varga Balázs; varga.balazs@chello.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 25. kedd; 15:46:37

Tisztelt Högyem/Uram! A kérdsem a következő: Hány éves kortól nem kötelezhető a munkavállaló, hogy az adott szakmáról (pl. bolti eladó) papírja, illetve végzettsége legyen? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A rendszerhibáért és a késedelmes válaszért elnézését kérem!
Álláspontom szerint csak szakképesítéssel végezhet tevékenységeket.
Amennyiben a munkáltató kiköti, hogy X szakképesítéssel vesz fel valakit, akkor ez alól nincs mentesség. (független az életkortól, és nemtől).
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Nóra26; orosz.nora@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 25. kedd; 11:42:41

Tisztelt Hölgyem/Uram! A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony esetében milyen időpontban (mennyi idővel a túlóra megkezdése; felmerült szükségessége előtt) kötelezhet a munkáltató túlóra végzésére, tehát pl. szólhat-e aznap reggel, hogy "ma bennmaradsz plusz két órát"? Van-e ennek JOGSZABÁLYI korlátja? Vagy "csak" annyi, hogy a munkáltatónak ilyen rendelkezéseket a munkavállaló személyi, családi, stb. körülményeire tekintettel kel(lene) tennie, és - úgymond - a jóindulatára van bízva? Mivel védekezhet ilyenkor a munkavállaló, szóba kerülhet-e az utasítás megtagadása? Tisztelettel: Orosz Nóra

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A munkáltató utasításban határozhatja meg a konkrétan ellátandó feladatot, a munkavégzés módját, a munkavégzés helyét, a munkaidőt, a munkaidő beosztását, túlmunkavégzés elrendelését, az igénybe vehető technikai segítséget, munkaeszközöket, munkavédelmi biztonsági berendezéseket, a teljesítésre határidőt állapíthat meg stb.
A munkáltató az utasítást kiadhatja írásban, illetve szóban egyaránt. A Munka tv. 6. §-a előírása alapján a munkáltató köteles a nyilatkozatát
(utasítását) írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri.
A munkáltatói utasítás jogellenes, károkozó, mások egészségét veszélyeztető jellegétől függően, a munkavállalónak az utasítás végrehajtására vonatkozó kötelezettsége is eltérő.
Lényeges kötelezettsége azonban a munkavállalónak, hogy ha az utasítás végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné mások életét, testi épségét, egészségét, akkor annak végrehajtását meg kell tagadnia.
Az utasítás megtagadása azonban csak a konkrét feladat végrehajtására vonatkozik, és nem általánosságban jelenti a munkavégzés alóli mentesülést.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: goönzoo; gonzoo2@chello.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 25. kedd; 10:49:36

Tisztelt Asszonyom / Uram , Engedje meg hogy éljek a biztosított - tiszteletet ébresztő - lehetőséggel,és kérdéseket tegyek fel. Magyar munkáltatónál, de külföldi munkahelyen dolgozom. Ennek díjazása két elemből tevődik össze. 1. A mindekori magyarországi minimálbér. 2. Úgynevezett deviza ellátmány a munkavégzés ideje alatt ( szabadság idején ez nem jár ) A kétféle díjazásért összevontan a " Kettős adóztatást kizáró egyezmény" alapján a fogadó országban adózom. TB és egyéb járulékot csak a minimálbér után fizetek magyarországon. A fogadó országban összevontan SZJA -t fizetek. Ebből a helyzetből fakadóan engem jelentős hátrányok érnek. Nevezetesen: 1. A fizetett nyugdíj járulék alapot csak a minimálbér növeli, ami hátrányos a jövendőbeli nyugdíj megállapításnál. 2. A jelentős ,keletkezett túlóra pótlék kifizetés csak a minimálbér figyelembevételével történik. 3.Jövedelem igazolás kérésénél csak a minimál bérről ad igazolást a munkáltató. 4. stb, stb. Kérdéseim : 1. El lehet e ismertetni munkabérként az un. deviza ellátmányt ? 2. Ha nem , akkor a keletkezett túlóra pótlék kifizetésnél figyelembe kell e venni a kifizetett deviza ellátmány összegét ? 3. Ha a munkarend nyolc hét külföldön munkában eltöltött idő .Minimum 520 ledolgozott órával ( túlóra nélkül ) utána nyolc hét szabadság, amire minimálbér a juttatás és ekkor történik a túlóra " csúsztatása ". Ez az itthon eltöltött idő figyelembe vehető e heti negyven óra munkában eltöltött időként ? ( A munkaszerződésben féléves munkaidő keret van.) 4. Ez a munkáltatói magatartás amiben a munkaszerződés minden pontja hátrányos a munkavállalóra nézve, kimerít e jogilag támadható kategóriát ? Fáradozásukat köszönve, Tisztelettel : gonzoo

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. nem lehet elismertetni
2. nem lehet figyelembe venni (pontosan ezért adják ellátmányban, hogy a különböző járulékokat megspórolja magának a cég)
3. A féléves munkaidő keret azt jelenti, hogy fél év alatt Önök 960 órát dolgozhatnak. A munkáltató maga osztja be, hogy egy nap mennyit dolgoztat, azzal a kikötéssel, hogy napi 12 óránál többet nem dolgozhat, és a pihenőnapok kiadása a jogszabály szerint kell kiadni. Amennyiben Önöknél van kollektív szerződés, akkor ez a jogszabályhoz képest kicsit eltérhet. Az nem derül ki az írásából, hogy azt a ledolgozott 520 órát mennyi napra számolják el. A "lecsúsztatásból" arra gondolok, hogy ezt úgy számolják el, hogy ne kelljen túlórát fizetni.
4. a munkaidőkeret alkalmazása önmagában nem jogszerűtlen. Az azonban, hogy ennek csak az adminisztrációja történik jogszerűen, vagy a munka is eszerint a rend szerint zajlik, azt csak Önök tudják. Akkor lehet támadni őket, ha bizonyítani is tudja az állításait.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Adrienn; sadri@vipmail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 24. hétfő; 17:18:23

T. Cim! Jelenleg kulfoldon dolgozok az Europai Unio egyik tagallamaban. Egy hotelben, ahol leginkabb nem a helyi lakossag dolgozik, hanem nagyon nemzetkozi. A management is kulfoldi, tehat csupan azert fuzom mindezt bele, hogy kitunjon nem a kulfoldrol betolakodott munkavallalo vagyok, hiszen ebben a hotelben szinte mindenki kulfoldi. A problemam: A management nem hajlando embert felvenni az osztalyunkra, 4-en dolgozunk egy 290 szobas hotelre. Ergo lehetetlen tokeletesen ill. egyaltalan befejezni a munkankat hiszen alig vagyunk paran, es a mi eronk is veges. E miatt egyre tobb a gond es a management nem nezi jo szemmel egy 5*-os szallodaban, hogy ilyen "tokeletlenul" vegezzuk a munkankat. Ok is tudjak pontosan, hogy emberhiany miatt keptelenseg, de mar ott tartanak, hogy kiszemeltek egy bunbakot: Engem! es ugy gondoljak en miattam nem megy a munka ugy ahogy. Tobbszor tulorazok, szunet nem nagyon van, van, hogy teljesen egyedul viszem az osztalyt mert nincs ember, es a supervisorunkat elvettek. Tehat azokat a felelossegeket is ram aggatjak, ami nekem mint kis embernek ez nem a dolga, hiszen miert vannak a "fonokok". Sajnos mar munkahelyi terror alatt erzem magam es megragalmaztak. Kerdezem: kulfoldon mivel tudok ervelni ha elbeszelgetesre hivnak be, es esetleg kirugnak, vagy nem akarnak kifizetni? Miutan sok a veszteseg pontosan az emberhiany miatt ezt az anyagi karteritest nem aggathatjak ram ugye? Lehet, hogy kicsit zavaros, de nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan talalok online ingyen segitseget! Koszonettel Adrienn

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnálom, de mi a Magyarországon hatályos joggal kapcsolatosan tudunk felvilágosítást adni. Esetleg még Ausztriában hatályos jog egyes kérdéseivel kapcsolatosan, de mivel Ön azt sem írta, hogy melyik országról van szó, így egyáltalán nem tudunk segíteni.
Az Európai Unió nem azt jelenti, hogy minden országban azonosak a jogszabályok, hanem vannak keretelőírások, amelyektől az egyet tagállamok eltérhetnek.

Javasolni annyit tudok, hogy bizonyára ott, abban az Európai Uniós tagállamban is van egy hatóság, amelyik munkavédelemmel foglalkozik. Meg kell keresni az területileg illetékes munkaügyi felügyelőséget (lehet, hogy kicsit más a neve), és ott Önnek teljes mértékben tudnak felvilágosítást adni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gabriella; gabibors@mail.globonet.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 24. hétfő; 14:40:46

Tisztelt Cím! Azt szeretném megkérdezni, hogy rokkantsági nyugdíj mellett ha nem 8 órában szeretnék dolgozni akkor mi az a legmagasabb óraszám amiben dolgozhatok? Esetleg 7 óra vagy 7,5 óra lehtséges? Melyik az a jogszabály amely meghatározza, hogy hány órában foglalkoztatható valaki? Szíves válaszukat előre is megköszönöm! Tisztelettel: Gabriella

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az attól függ, hogy mekkora a rokkantság mértéke! 67,5%-os rokkantság esetében 4 órás munkát lehet vállalni.
50%-os rokkantság esetében lehet 8 órát vállalni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Mariann; mariann.borbas@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 23. vasárnap; 21:25:21

Tisztelt Cím! Párom néhány hónapja egy szállodában dolgozik. A munkaszerződést viszont csak június 1-jén kötötték meg, tehát a szerződés szerint a három hónap próbaidő még nem járt le. Addig, amíg nem voltak vendégek a házban, tehát felszolgálóként nem kellett tevékenykednie, a szálloda körüli munkákat végezte el. (teniszpálya, illetve medence rendben tartása, fűnyírás stb.) Arról volt szó, hogy ezeket a feladatokat viszont tényleg csak addig a napig kell ellátnia, amíg nem indul be a szezon, hiszen ha már vendégek vannak a házban, akkor felvesznek olyan embereket, akik ezen feladatokat ellátják majd. Június 1-jén tehát megkötötték a munkaszerződést, melyben az áll, hogy felszolgálóként van alkalmazásban, napi 8 órában, határozatlan időre, és még az úti költséget is állják. Ez persze csak részben lett betartva: tényleg felszolgál, de a többi – már említett - munkát is ugyanúgy el kell végeznie, a főnök ugyanis nem hajlandó több embert felvenni. Sajnos a napi 8 órás munkaidő sem lett betartva, van hogy 16-18 órát kell dolgoznia egy nap. Sem idegileg, sem fizikailag nem bír már itt dolgozni, ezért elhatározta, hogy felmond, hiszen úgy tudjuk, próbaidő alatt bármelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt, akár indoklás nélkül is. A főnöke viszont megfenyegette, hogy ha fel mer mondani, lecsukatja, vagy megöleti, ezen kívül pénzt követel tőle, mondván, hogy a párom kárt okozott. A kapcsolatai tényleg megvannak hozzá, hogy a páromat "elintézze", ezért mégsem mert felmondani, viszont tényleg nem bír már itt dolgozni tovább. Kérem, amennyiben van valamilyen tanácsuk, hogy hogyan lehetne korrekt módon megszüntetni ezt a munkaviszonyt, válaszoljanak! Segítségüket előre is köszönöm. Mariann

Válasz:
Tisztelt Mariann!
Amennyiben a 3 hónap még nem telt le, akkor indoklás nélkül felmondhat a párja, akár a felmondási idő letöltése nélkül is.
Ha a főnök még egyszer megfenyegeti, nyugodtan mondja azt neki a párja, hogy most az első útja a rendőrségre vezet, és feljelentést fog tenni.
Ha a munkaviszonyban részt vevő egyik fél olyan, amilyennek a párja főnökét pár sorban leírta, akkor a munkaviszony normális megszüntetésére halvány remény sincs.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: nagyviktoria63; nagyviktoria63@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 23. vasárnap; 17:30:33

Tisztelt Szerkesztőség! Óvodánk vezető váltás előtt áll, és segítséget szeretnék kérni a következő törvények helyes értelmezésében. A választási bizottság tagja vagyok és nem teljesen vagyok benne bizonyos, hogy a mostani vezetőóvónőnket újra lehet-e választani? Idézem „ 1993. évi LXXIX. tv 18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele: a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt – 1.) felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintû tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga; b) másodszor és további alkalommal történõ megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettség; Első kérdésem: A mostani óvodavezetőnknek még a régi rendszerben szerzet 2 éves óvodapedagógusi diplomája van, amelyhez nem szerzet semmilyen szakképzettséget. Tehát így is felsőfokú végzettségnek számít-e az Ő oklevele, vagy szükséges-e elvégezni azt az egy évet ami hiányzik neki, ahhoz hogy vezető legyen. Második kérdésem: A b) pontban szereplő intézményvezetõi szakképzettség, azt jelenti ha jól értelmezem, hogyha nem végezte el a óvodavezetői tanfolyamot az első 6 év megbízási ciklus alatt, akkor nem választható meg újból óvodavezetőnek ? Előre is köszönöm segítségüket. Tisztelettel: Nagy Viktória 2006.Július

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom megegyezik az Önével.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Hazard I.; hazardi@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 22. szombat; 16:08:27

Kedves Jogi Tanacsadó! Munkahelyemen közalkalmazottként dolgozom egy adott munkakörben, 8 órában. Ezenkívül az intézménynél - munkaidőn túl - plusszmunkákat vállalok folyamatosan, de egészen más jellegűeket, mint amelyeket az alap-állásomban végzek. Ezek a munkaköri leírásomban nem szerepelnek. Nem kötelességem tehát csinálni, és addig tűrhetően honorálták is. Mindezt egy Bt beltagjaként végzem, vagyis az intézmény a cégemmel köt szerződést A következőket szeretném megtudni: 1. Színlelt szerződésnek számít-e ez, vagy sem mostantól kezdve? - a munka végzőjeként én a saját nevemmel vagyok a megbízási szerződésbe írva, a megbízott (a szerződés aláírója) viszont a Bt. - a munkavégzés helyének mindig be kell írnom az intézményt, vagyis a munkahelyemet, holott a munka 80 %-át otthon, saját számítógéppel, saját energiafogyasztással, sokszor saját gépkocsihasználattal végzem. (Jogos, hogy ezt íratják be velem?) - a megbízóm a munkahelyem egyik főnöke, vagyis bizonyis értelemben - ha nem is közvetlenül - alárendeltje vagyok A munkáért járó pénzt vagy évente, vagy félévente, vagy a munka befejeztével kapom, tehát nem részletekben. 2. Mostantól minősítheti-e ezt a munkahelyem úgy, hogy színlelt szerződés, és kötelezhet-e arra, hogy ne Bt-ként vállaljam a munkát, hanem keresetkiegészítésért? /Itt nem kötnek megbízási szerződést saját dolgozóval./ (Keresetkiegészítés esetén semmi költséget nem számolhatnék el, miközben az adózás miatt is kevesebb lenne a munkadíj. Raadásul konkrét pénzkeretből fizetnek, vagyis a munkaadói járulékát + egyebet szintén ebből fedezné az intézmény, mert egyszerűen ennyi a rendelkezésre álló összeg. Gyakorlatilag olyan kevés pénz járna már nekem nettóban, hogy nem érné meg elvállalni a feladatot. Ugyanakkor - és ezt az értésemre is adták - elvárják, hogy csináljam, mert itt ezekhez a típusú munkákhoz én értek. (Korábban, a költségvetési intézményeket sújtó pénzelvonásos időszakban még az ingyen-/szívességmunka ötlete is felmerült részükről, hiszen bizonyos projektek esetében rajtam múlna a továbbhaladás.) Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint ez a szerződés színlelt szerződésnek minősül, hiszen a munkáltató székhelyén, a munkáltató berendezéseivel, és a munkáltató utasítása szerint végzi a feladatot.
Amennyiben erről 100 %-ban meg szeretne győződni, úgy az APEH ügyfélszolgálatánál kérhet információt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Dolgozó; drixler@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 22. szombat; 15:19:56

Tisztelt Ugyvedno! A ferjem egy vallalatnal dolgozik, ahol az elmult evekben jun. elejetol okt. kozepeig a szezonalis munkak miatt gyakorlatilag majdnem minden hetvegeje munkaval telt, mindez harom muszakban. Persze a szombati + vasarnapi potlekokat is kifizettek neki, igy karpotoltak a folyamatos munkaert. Ha programunk volt, vagy elfaradt, jelezte, hogy nem kivan hetvegi munkat vallalni. Most a vallalat valtoztatasokat tervez, melyeket a kollektiv szerzodesben is rogzitenenek. Azt tervezik, hogy a szezonban (jun.elejetol okt.vegeig) folyamatos v. rendszertelen munkarendet vezetnek be (a pontos elnevezeset nem tudom), vagyis honapokon keresztul osszegyujtenek a pihenonapokat, majd dec.-jan. kornyeken adnak ki egyben. Havi egyetlen napot (egy vasarnapot) akarnak mindossze engedelyezni, minden mas (azaz 29-30) napon kotelezo lenne a munka, csak ugy lehetne belole kimaradni, ha az ember az evi szabadsagabol vesz ki. Nem jarna potlek sem a szombat-vasarnap utan. Telen viszont, amikor egyben kiadjak az osszegyult pihenonapokat (kb. 20 nap), nem adnak egy havi fizetest. A kerdeseim: 1. Tenyleg megengedett, hogy a dolgozo kb. 4-5 havi harom muszakos munka alatt mindossze havi egy pihenonapot, vagyis 4-5-t kapjon osszesen? 2. Gyakorlatilag nem lesz ekozben egyetlen hetvege sem, amit egyutt tolt a csalad, hiszen utana hiaba lesz otthon a telen 4 hetet, ha mindenki mas a csaladtagok kozul dolgozik vagy iskolaban lesz. Ez nem potolja a kozos hetvegeket. 3. Igy semmilyen formaban nincsen kompenzalva az, hogy ertekes hetvegeket tesznek kotelezo munkanappa, mert hiszen szombat-vasarnapok helyett hetkoznapokat adnak ki cserebe. Igy fizetes is drasztikusan csokken az elozoekhez kepest, amikor potlek jart erte, nem beszelve a kesobbi, penz nelkuli honaprol. Kerem, irja meg, valoban vegrehajthatja-e a ceg a tervezett valtoztatasokat, ill. mi az, amihez a munkavallalonak joga van. Valaszat elore is koszonom!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Az Ön írásából arra következtetek, hogy a férje idénymunkát végez. Az idénymunka esetében megengedhető, hogy ne az egyheti munkaidőkeret két szabadnappal, tehát nem hétfőtől-péntekig munka, szombat, vasárnap szabad, hanem munkaidő keretet alkalmazzon a munkáltató.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.
A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
Munkaidőkeret megállapítása esetén a (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
A Vasárnapi munkavégzés esetében sem jogosult vasárnapi pótlékra
a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
d) az idénymunkát végző munkavállaló.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
a) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
b) a készenléti jellegű munkakörben,
c) a megszakítás nélküli, illetve
d) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
e) az idénymunkát végző munkavállaló esetében,
amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap
a) kéthetente, illetve
b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

1. a négy –öt pihanőnap nem megengedett, hiszen ha munkaidőkeretet alkalmaz is a munkáltató, akkor is a heti negyvennyolc óra pihanőidőt biztosítani kell, aminek havonta egyszer vasánapra kell esnie.
2. a közös hétvégékről sajnos le kell mondaniuk, bár havonta egyszer vasánap pihenőnapon kellene lenni a munkavállalónak.
3. Nem köteles a cég tehát vasánapi munkáért pótlékot adni.

A válaszom tehát az, hogy egyes dolgokat megtehet a munkáltató, másokat viszont nem. Tehát a szabadnapokat nem vonhatja össze, maximum a munkaidőkeret végéig, és akkor egyben kiadhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy fizetés nem jár azokra a napokra, amikor majd az összevont pihenőidejét tölti.
Amennyiben úgy érzik, hogy a munkáltató elbánása méltánytalan Önökkel szemben, úgy lehetőségük van a munkaügyi felügyelőségen panaszt tenni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: jani; jani99@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 21. péntek; 17:43:49

3 honapja Koreaban dolgozom (tanulmanyi szerzodest irtunk csak). Ebben vallaltuk ennek az idonek a letolteset, plussz, hogy ennek megfeleloen 1 evet kotelesek vagyunk a cegnel eltolteni. Semmi mas szerzodest nem irtunk. A problemank az lenne, hogy 3 honap utan 1 hetre akarnak hazavinni, amit mi nem igazan szeretnenk elfogadni. A kerdesem az lenne, hogy ez kikulkdetesnek szamit-e, illeteve ilyenkor letezik-e kotelezo szabadsag a szamunkra? Valamint ha nem fogadjuk el a repulojegyet visszafele, erhet-e minket valamilyen jogi serelem. Ilyen korulmenyek koze nem szivesen jovunk vissza. Fizikailag es lelkileg is elegge megtortunk ezalatt az ido alatt. Varom szives valaszat, elegge ketsegbe vagyunk esbe... Elore is koszonom, udvozlettel I. Jani

Válasz:
Kedves Jani!
Ahhoz, hogy megnyugtató, pontos választ tudjak adni, ismernem kellene a szerződésük pontos tartalmát.
Álláspontom, hogy amennyiben nagyon rosszak ott a munkakörülmények, akkor rendkívüli felmondással meg lehet szüntetni ezt a szerződést, anélkül, hogy ez Önökre nézve hátrányos jogkövetkezményeket jelente.
Jó lenne, ha ügyvédnek meg tudnák mutatni ezt a szerződést, és elrendeznék az ügyet az itthon-tartózkodásuk alatt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: fuggokert378; fuggokert378@gmail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 21. péntek; 04:55:39

Tisztelt Jogi Szakértő! 67%-os mértékben leszázalékolt, rokkant nyugdíjas, súlyos fogyatékos nő vagyok.(52 évesen,16 éves gimnazista fiamat egyedül nevelem) Hosszas keresgélés után találtam egy itthon, interneten keresztül végezhető munkát, melyért havi 80.000 Ft nettó fizetést igért a munkáltató. A cég szeretné igénybe venni a költségvetési keretből a foglalkoztatásomért adható "rehabilitációs bértámogatást".Én szerettem volna 100 000 Ft-ot kérni, de ennyit nem fizetnének(gondolom, hogy nagyobb eséllyel pályázhassanak a pénzre) Kérdéseim: Mivel a rokkant nyugdíj felülvizsgálata előtt állok 1 hónappal, nem veszélyezteti-e ez az egész a rokkant nyugdíjamat? Kérhetek-e számítógépem használatáért "elhasználódásáért" valamilyen kiegészítést? Kérhetem-e a munkavégzésemhez elengedhetetlenül szükséges internethozzáférés előfizetési díjának kifizetését a munkáltatótól? Meghibásodás, szervizelés, javítás esetén kérhetem-e a munkavállalót a javítás költségeinek viselésére? A munkavállalás legális volta miatt kénytelen leszek nélkülüzni azokat az eddigi támogatásokat, melyeket kaptam. Ezek összegszerűen éves szinten mintegy 360 000 Ft-ot tesznek ki. A felkínált bér így értelemszerűen havi 30 000 Ft bevételkiesést okoz. Nagy szükségem van a fizetésre, de csak akkor érné meg elvállalni, ha 1. a rokkant nyugdíjamat nem veszélyezteti a munkavállalás. 2. Ha a munklátató a támogatások megszüntetése következtében kiesett támogatási ósszegeket megjelentetné a béremben.Ez éppen havi 30 000 Ft. Milyen formában hozzam tudomására leendő munkáltatómnak a fenti indokokat ? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által felsorolt kiegészítéseket kérni éppenséggel kérheti a munkaáltatótól, de nem biztos, hogy meg is kapja őket. Kötelezni nem lehet rá a munkáltatót.
Az évi 360.000,- Ft-os támogatás azért kapja, mert rászorul, mert más jövedelme nincs. Evidens, hogy ha munkát talál, azaz más jövedelemre tesz szert, akkor ezek a támogatások nem járnak. Ennek a kiesését nem kérheti a munkáltatótól.

Az, hogy a rokkantnyugdíját veszélyezteti-e vagy sem, az attól függ, hogy kötnek-e munkavállalási szerződést, és azt milyen időtartamra. 67%-os rokkatsággal nyugodtan vállalhat munkát napi 4 óra időtartamban, nem veszélyezteti a rokkantnyugdíját. Amennyiben Önnek elrendelték a felülvizsgálatát, azt jelenti, hogy nem rokkantosították le véglegesen.

Amennyiben munkaszerződés nélkül fogják dolgoztatni, úgy meg megmarad a
30.000,- forintos támogatása is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Zsici; alno@axelero.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 19. szerda; 16:35:08

Tisztelt Cím! Állandó problémám, hogy a törvény a munkavállaókat jobbanvédi, mint a munkaadókat.Beosztottaim ugyanis, ha tehetik munkaidő lejáta előtt elhagyják munkaterületüket. Van, hogy napközben sem találom Őket a kijelölt munkahelyen.El nem küldhetem Őket, mert akkor a Munkaügyi Bírosághoz fordulnak. Szeretném megtudni, milyen hivatalos megoldás lenne arra, hogy új kollégákat vegyek fel és a régiektől /akik állandóan becsapnak/ baj nélkül meg tudjak szabadulni?Írásbeli fegyelmit adjak? Hol találok pontosan megfogalmazott hivatalos mintát?Nem szertnék támadási felületet biztosítani számukra, ezért kérem segítségüket. Köszönettel: Zsici

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ez sajnos így van, ahogy Ön írta. A törvény a munkavállalókat védi. Ahhoz, hogy megszabaduljon a rossz munkaerőtől két megoldás van:
1. rendes felmondás
2. rendkívüli felmondás

Rendes felmondás:
A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama

A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.
Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.
A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

Rendkívüli felmondás:
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

Amint látja, van rá lehetősége, hogy megszabaduljon nem kívánatos alkalmazottaitól. Rendkívüli felmondás esetén nem kell semmit fizetnie a dolgozónak, sem a felmentésre járó átlagkeresetet, sem végkielégítés, de a törvény által megkövetelt feltételeknek fenn kell állnia.
Fegyelmi büntetést nem adhat a dolgozónak, azt viszont jegyzőkövezheti, két tanúval aláíratva, hogy a munkavállalók a munkaidő alatt engedély nélkül elhagyták a munkahelyüket, vagy a munkaidő letelte előtt befejezték a munkát. Ha ez több ízben előfordul, és Ön ezt írásos jegyzőkönyvekkel tudja bizonyítani, akkor nyugodtan felmondhat nekik rendkívüli felmondással.

Amennyiben szükséges tudok Önnek mintát küldeni rendes, illetve rendkívüli felmondáshoz.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Mucsi Dezső; dmucsi@gmail.com; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 17. hétfő; 21:16:24

Tisztelt Tanácsadó! 17 év után ismét szeretnék tanárként elhelyezkedni. A kiszemelt gimnázium gazdasági igazgatójával nézeteltérésem támadt a fizetési fokozat kérdésében. Én a neten erről a következőt találtam: 1992. évi XXXIII. Törvény 87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni . . (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. Én 1989-től három évig személyszállító kisiparosi engedéllyel taxiztam, annak rendje és módja szerint fizettem az adót és a járulékokat. Az én értelmezésem szerint ezt az időszakot figyelembe kellene venni a fizetési fokozat megállapításánál (3/b pont), a hölgy szerint ez nem számít munkaviszonynak. 1995-től 2002-ig egyéni vállalkozói engedéllyel magántanítottam, az engedély kiadásának feltétele volt a tanári diploma. Az szerintem a 3/a pont alapján ez az időszak is a törvény hatálya alá esik, a hölgy szerint nem. Kinek van igaza? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Mucsi Dezső

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos Önnek nincs igaza! Személyszállító kisiparos, valamint a vállalkozói engedéllyel történő tanítás nem minősül munkaviszonynak.
Ha ön ilyen vállalkozásokban alkalmazott lett volna, akkor igen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Tomojzer Béla; tomas7112@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 17. hétfő; 13:54:30

8 és fél éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen de beadtam a felmondásomat,mert találtam egy megfelelőbbet. A munkáltatómmal 30nap felmondási időben egyeztünk meg,ami julius 28-án lejár. Arra vagyok kiváncsi hogy a felmondási idő alatt ki vehetem-e a szabadságomat anélkül,hogy meghosszabodna afelmondási idő. Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Tomojzer Béla

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen kiveheti, sőt ki is kell adni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Veronika; mtukora@dunaweb.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 16. vasárnap; 20:55:52

Ha GYES mellett heti 20 órát dolgozom, jár-e szabadság, jár-e táppénz beteg gyermekem után? Kollégáim szerint ha gyes-en vagyok, miért kéne járni a szabadságnak, hisz úgyis otthon tudok maradn amikor csak akaroki?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Kérdés, hogy bejelentett munkaviszonyban dolgozik-e? Ha igen, akkor álláspontom szerint Önnek járnak a juttatások. Egészségbiztosítási pénztárban pontos felvilágosítást tudnak adni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Andi; atibati3@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 15. szombat; 17:42:05

Tisztelt Tanácsadó! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a munkáltatómnak van-e joga levonni munkabéremből az iskolakezdési támogatás összegét. Ugyanis közölték, hogy ugyan kapunk, de a következő 3 havi bérből részletekben levonják. A bér besorolási bérből, és ún. forgalom utáni bérpótlékból áll, ami elvileg fix összeg, de szabadság és táppénz idejére nem adják. Tehát ha ebből vonják le a részleteket, akkor nem is igazán lehet bizonyítani. Szeretném tudni, van-e valamilyen lehetőség ez ellen tenni valamit. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez előlegnek számít? A munkahely adja?
Szerintem az a megoldás, hogy ha iskolakezdési támogatást nem igényel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Anonymus; hudp@easymail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 15. szombat; 16:00:02

Tisztelt Ügyvéd Asszony! Az előző kérdésemre megkaptam a választ,nagyon köszönöm.A kérdésem az volt,meddig lehetek táppénzen,ill kaphatok-e táppénzt.A válsz az volt,hogy a munkaviszony fennállása alatt,ha táppénzre megyek,kapok táppénzt mig eü.állapotom ezt indokolja.És most kérek előre is elnézést okvetetlenkedésemért,mert azt szeretném megkérdezni,hogy mi van akkor,ha a munkaszerződésemet közben nem újítják meg?Akkor már nem leszek biztosított,és hiába voltam folyamatosan biztosított 30 éven át.Olyasmiket mondanak nekem az orvosi rendelőben,hogy hs megszűnik közben a munkaviszonyom,akkor csak 90 napig leszek jogosult táppénzre. Mégegyszer bocsánat,hogy ennyit zaklatom és nagyon köszönöm fáradozását és türelmét Tisztelettel:Anonymus

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Meddig folyósítható a táppénz?
A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani .
Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban 1.     a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon);
2.     a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át (passzív jogon);
3.     egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
4.     egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
5.     háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
6.     hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időtartamra kaphat.
A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
1.     tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
2.     iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt.
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartama az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát csökkenti.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Anonymus; hudp@easymail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 12. szerda; 17:59:54

Tisztelt Ügyvéd Úr(Asszony)! 2004 novembere óta három havi szerződésekkel(un.közalkalmazotti jogviszonyban kinevezés módosításokkal)alkalmaznak.Ezzel kapcsolatban már voltak kérdéseim.A válaszokat ez úton is köszönöm.A következő kérdésem lenne még:Július 31.-én jár le a következő szerződés ill.kinevezés módosításom.Sajnos azomban adódott "némi"egészségügyi problémám,betegségem.Táppénzre kellene mennem.Táppénz ideje alatt megszüntethetik-e a munkaviszonyomat,ill.nem hoszabbítják meg a szerződésemet (még akkor is ,ha nem jogosan hoszabbítgattak)?Meddig lehetek táppénzen,ill. meddig kaphatok táppénzt?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha a munkaviszony fennállása alatt megy el táppénzre, akkor táppénzre jogosult lesz. Addig fogja kapni, amíg az egészségi állapota ezt indokolja.

Táppénzjogosultság feltételei
Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.
Ha a biztosított táppénz jogosultsága a megszűnt biztosítása, valamint a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult.

Meddig folyósítható a táppénz?
A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani.
Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
1.    a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon);
2.    a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át (passzív jogon);
3.    egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
4.    egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
5.    háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
6.    hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át .
7.    Azt azonban figyelembe kell venni, hogy aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időtartamra kaphat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: argon; argon77@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 12. szerda; 14:13:26

Munkahelyemen az egyik kolléganőm irodájában már évek óta egy fénymásoló üzemel. Az iroda alig 10 m2-es, belmagasága is alig 2,5 m, tehát kb. 25 m3 levegő van bent. Már az is elég zavaró, hogy 10 percenként bejönnek a fénymásolni szándékozók (könyvelő munkánál elég zavaró), de a fénymásoló által kibocsátott por és ózon veszélyessége, ami engem zavar. A kolléganőm nem mer szólni, mert fél, hogy a munkáját is elveszítheti, ha panaszkodik. Azt szeretném megtudni, hogy munkavédelem szempontjából jó helyen van-e az a fénymásoló? Köszönettel: Kóbor Zoltán Tóparti Otthon Pusztataskony

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem hiszem, hogy ez ellen tudnának valamit is tenni. Javaslom, hogy inkább kérjék, mint utasítsák a munkáltatót. Sokszor hasznosabb.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: argon; argon77@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 12. szerda; 13:07:01

2005. május 1. őta vagyok a mostani munkahelyemen, közalkalmazottként. A munka nem idényjellegű, nem helyettesítek, a kinevezésem először 2005. december 31-ig szólt, majd hosszabbítva lett 2006. júnus 30-ig, most pedig 2006. szeptember 30-ig lett hosszabbítva. Nem tudom, hogy most októbertől lesz-e tovább munkám (zárójelben jegyzem meg, hogy az előző kolléga, aki előttem dolgozott itt, szeretne visszajönni, mert nem sikerült neki a magánvállalkozása). Ha jól értelmeztem a 1992. évi XXXIII. törvényt, ez nem jogszerű, de ha igen, tisztességesnek biztosan nem mondhatom. Keressek gyorsan másik állást, van-e lehetőségem "panaszt" tenni ez ügyben? (Szintén zárójelben, volt már olyan kolléga itt, akinek az utolsó nap 15:30-kor közölték, hogy holnap nem kell jönnie-sajnos nem tehetem meg, hogy akár hetekig munka nélkül maradjak). Kérem felvilágosításukat ügyemben. Köszönettel: Kóbor Zoltán Tóparti Otthon Pusztataskony

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Jól olvasta, nem jogszerű. Bejelentés az illetékes Munkaügyi Felügyelőségen lehet bejelentést tenni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Baba; anonim123@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 11. kedd; 19:54:02

Tisztelt Hölgyem / Uram! Rendkívüli felmondással küldtek el a munkahelyemről,Én a Munkaügyi Bírósághoz fordultam.A bíró előtt megegyeztünk,kártérítésben,bírói végzés született! Ezek után,egy részét az összegnek kifizették,mint munkabér,majd a fennmaradó összeget,kb.egy hónapra rá utalták,szintén,mint bér. Ez hogyan lehetséges?Hogyan kaphatok munkabért,ha már több hónapja nem dolgozom ott?Ez nem okoz Nekem a késöbbiekben gondot?/Adóbevallás.../Ezzel megszegték a bírói végzést?Mit lehet tenni ebben az esetben? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm! 2006.07.11 Baba

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem láttam pontosan az egyezségük szövegét, azért csak az álláspontomat fogalmazhatom meg:
Úgy lehetséges, hogy a munkáltató rájött, hogy jogellenesen mondott fel Önnek, ezért ezt elismerte. Ha jogellenes a felmondás, akkor az Ön munkaviszonya nem akkor szűnik meg, amikor eredetileg felmondtak Önnek, hanem amikor a bírósági határozat jogerőre emelkedik. Ebből következik, hogy Önnek még jár munkabér is.
Hogy milyen járandóságok vannak a végzésben nem tudom, de lehet kérni kártérítést is.
Mivel a végzés szövegét nem ismerem, így nem tudom, hogy megszegték-e vagy nem.
Ha minden pénzt megkapott, amit megítélt Önnek a bíróság, akkor semmi teendője nincs.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Anonymus; hudp@easymail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 11. kedd; 12:34:36

Tisztelt Ügyvéd Úr(Asszony)! Mindenek elött köszönöm az elözöleg feltett kérdésemre a választ,mely úgy szólt,hogy közalkalmazotti jogviszony esetén a munkáltató 2 éven át,vagy akár hoszabb ideig is csak háromhavi szerzödéseket köt velem,vagy bárki mással és hogy megteheti e ezt.A válasza az volt,hogy nem.Mégis sorozatosan megteszik.Miilyen alapon (kiskapun át)tehetik ezt?Mit tehetek én ez ellen?(Zárójelben jegyezném meg : 30 évi ápolónöi munka jutalom ez?)

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Természetesen ez nem szép dolog a munkáltatótól. Tegyen bejelentés a Munkaügyi Felügyelőségen.
Álláspontom, hogy a cég rizikózik. Erre semmilyen kiskapu nincs. Ilyet nem tehet meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Tamás; eleem@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 11. kedd; 12:13:38

Tisztelt tanácsadók! Együttműködési szerződést kötöttem egy szervezettel, amelyben az állt, ha elvégzem a tanfolyamot, minimum 6 hónapig foglalkoztatnak. Előzőleg nem volt kapcsolatom velük az az nem álltam alkalmazásban náluk. Ez a tanfolyam egy államilag támogatott képzés volt. A tanfolyamnak vége lett az az levizsgáztunk és rá három napra, megkerestem a leendő munkáltatót és bemutattam a bizonyítványomat. Mivel sajnos a vezető beosztású embert nem találtam így egy ajánlott levélben újból megkerestem őket és érdeklődtem, hogy hol és mikor kell munkába állni. Sajnos nem jött rá válasz, így újból személyesen felkerestem őket, ez alkalommal többé-kevésbé szerencsével. A vezető beosztású bent volt de a válasza az volt, hogy sajnos nem tud alkalmazni, mert dec 31 ig nincs hely. Kérdésem mi a teendőm? hosszú hónapokat töltöttem a tanfolyamon azzal a tudattal, hogy lesz állásom, mert, ugye ha nincs a szerződés, nem állok neki a tanfolyamnak sem. Munkaügyi pert kezdeményezhetek e, esetleg a keresetkiesés t hogy tudnám pótolni? Köszönöm: Tamás

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A pontos válaszhoz pontosan ismernem kellene a szerződés szövegét. A szerződésnek arra a pontjára gondolok, amelyben a szervezet vállalja az Ön foglalkoztatását. Amennyiben ott nincs írva határidő, akkor sajnos el kell fogania azt a választ, hogy dec. 31-ig nincs hely.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gábor; yamahacygnus@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 11. kedd; 10:29:31

Tisztelt Cím! A tavalyi évben részt vettem egy tanfolyamon, ahova a cég küldött,ahol dolgozom, így ők fizették a tandíjam, a vizsgadíjakat, tankönyveket stb. Idén januárban sikeresen levizsgáztam, és azóta rengeteg munka szakadt a nyakamba. Előtte is nagyon sokat dolgoztam, túlóráztam, de ez most már tényleg nagyon sok. Mindenki munkáját én végzem, mert tudják én akkor is megcsinálom, ha beleszakadok. Szeretném otthagyni ezt a céget, és lenne is egy másik álláslehetőség, azonban a tanulmányi szerződésemben az áll, hogy 2007. január 31-ig fenn kell tartanom a munkaviszonyom, vagy vissza kell fizetnem időarányosan az összes költséget.(számításaim szerint még kb. 1 millió Ft) A szerződés hivatkozik az 1996.évi XLIII Tv. 56§(1)bekezdés a),b) pontja, (2) bekezdés a) pontja,56§(3) bekezdés, ekkor nem kell visszafizetnem az összeget. Kérem, írja meg ha létezik valamilyen megoldás, hogy ne kelljen visszafizetnem az összeget és ott hagyhassam a munkahelyem, mert itt egyáltalán nem becsülik meg a munkám és a fáradozásaim.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által kért jogszabályhelyek:
1996. évi XLIII. törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

Felmentés
56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;
d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.
(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve
- ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;
b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;
c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, vagy ha az ott meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadta el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi beosztásának, rendfokozatának és besorolásának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg beosztásba való áthelyezéséhez nem járult hozzá, és rendelkezési állományban sem tartható. Felmentéssel szüntethető meg a szolgálati viszonya annak is, akinek alacsonyabb szolgálati beosztás biztosítható, de azt nem fogadja el.

Nagyon nehéz így javaslatot tenni, hogy nem ismerem a tanulmányi szerződését. Próbálja megegyezéses úton a munkáltatójával rendezni az ügyet.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Anonymus; hudp@easymail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 10. hétfő; 14:23:18

Tisztelt Ügyvéd Úr(Asszony)! A problémám a következő.Közalkalmazott vagyok.A jelenlegi munkáltatóm közel két évi munkaviszony után is csak három havi munkaszerződésekkel alkalmaz.Megtehetik ezt?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem tehetik meg! A határozott idejű munkaszerződés csak egyszer!
hosszabbíható, és maximum 5 évre szólhat!.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Payaa; pal.toth@fibermail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 08. szombat; 10:10:01

Üdvözlöm! Nekem az lenne a problémám, hogy a munkáltatómmal kötöttem egy tanulmányi szerződést tanfolyam elvégzésére (nem nappali iskolarendszerű tanfolyam, hanem OKJ-s). A tanfolyamot el is végeztem, sikeres bizonyítványomat megkaptam, de szeretnék munkahelyet változtatni, de a tanulmányi szerződés 3 évre köt (6 hónapos tanfolyamért??) vagy 300 ezer forint megtérítésére, miközben a tanfolyamot uniós pályázaton nyerte a munkáltató, így neki nem kellett fizetnie érte. A szerződésben az áll, hogy a munkáltató kötelezi magát arra, hogy a tanulmányok ideje alatt biztosítja: - a gyakorlási lehetőséget - a szükséges helységet - a szakképzett oktatókat. A gyakorlási lehetőséggel ellentétben a többi kritérium teljesült. A tanfolyam előírta, hogy 480 órát kellett volna gyakorlolnunk, de nem gyakoroltunk semmit, viszont a gyakorlati lapokat aláírták, mintha megtörtént volna a gyakorlás. A szerződés írja, hogy a szerződés felbontható, ha valamelyik fél kötelezettségét nem teljesíti. A munkáltató a gyakorlási lehetőséget nem biztosította, de viszont a gyakorlati lapokat aláírta, így nincs nyoma ennek. Ilyenkor mi a teendő?? Másik dolog: A munka törvénykönyvében az áll, hogy a napi munkaidő 8 óra és hetente két tulóra lehetséges, tehát hetente kétszer 12 órázhatnék. Ehelyett a munkáltatóm tavaly december óta, minden hónapban két egymást követő héten túlóráztat (12 óra), minden nap, tehát folyamatosan 10 munkanapot. Meg akartam tagadni a túlórát, erre azt mondták, hogy akkor ki vagyok rúgva és a tanfolyam költségeit is én fizessem ki, miközben (mintmár ezt fentebb említettem) a költséget pályázaton nyerték. Mi a teendő??? Várom mielőbbi válaszukat és előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel egy elkeseredett ember

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos azt kell, hogy mondjam már nem sok lehetősége van, mint betartani a szerződést, vagy felvállalja a szerződésszegés következményeit.
Ha Önök aláírták, hogy a gyakorlati időt letöltötték, akkor ezt a szerződést így nagyon nehéz lenne megtámadni.

Másik dolog:
A munka törvénykönyvében nemcsak az áll, hogy a munkaidő napi nyolc óra.
Vannak olyan esetek, hogy munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató. Ez lehet kétheti munkaidőkeret, havi munkaidőkeret, és ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor a munkaidőkeret lehet egy évi is!
A munkaidő keret azért van, hogy a munkaidőt, túlórákat össze lehessen vonni, de a munkaidő így sem haladhatja meg napi 12 órát.
Az Ön által leírt adatokból ezt nem tudom megállapítani, hogy a munkáltató szabályosan túlóráztat így vagy nem.

Javaslat:
Ha nem szeret itt dolgozni, vagy esetleg Önnek ez így nem megfelelő, akkor mielőbb másik munkahelyet kell keresnie. Tudom, hogy ez manapság nem könnyű, de meg kell próbálnia.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: elza; elza63@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 06. csütörtök; 15:05:41

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr! Egy kórház osztályán dolgozunk, ápolóként. A vezetőnk az osztályunk egyik szobáját átdata egy másik osztály vezetőjének. Nem foglalkozik azzal, hogy ezáltal kiszoroltunk az egyetlen helyről, ami pihenőként funkcionálhatna. Az osztályon 2 műszakban dolgozunk, műszakonként 3fő. Nem tudjuk az alapvető szükségleteinket sem kielégíteni kultúrált körülmények között. Ha jól tudjuk, akkor a munkáltatónak biztosítani kell a dolgozók részére pihenő helyet vagy legalább teakonyhát. Mivel jelen esetben egy kórházi osztályról van szó, nem hagyhatjuk el a részleget, higiéniai okokból és a felelősség miatt sem, így más osztályra nem tudunk átjárni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy melyik jogszabályra hivatkozhatunk annak elérésére, hogy a más osztálynak adott helyiséget pihenőhelyiségnek visszakaphassuk. Tudomásunk szerint a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet nem vonatkozik a kórházakra. Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: elza

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy forduljanak az illetékes Munkaügyi Felügyelőséghez. Ebben az esetben azonban számítsanak a munkaadó "haragjára".
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Timi; shi-chu@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 06. csütörtök; 14:33:28

Tisztelt Ügyvédnő! Nekünk olyan problémánk lenne, hogy áprilisban a párom összetörte a céges autót amivel dolgozott,pontosabban balesetet okozott vele.Személyi sérülés nem történt elvállalta a felelösségét,azóta a rendőrségtől megkaptuk a büntetést is.A probléma az "ex főnökkel van".Volt egy olyan szóbeli megegyezés hogy mivel a párom hibája volt a baleset a kár felét kifizeti(felvesz hitelt),csak csinálják meg a kárfelmérést.Azt tudni kell hogy az autón casco nem volt csak kötelező biztosítás.Mi a baleset után beszéltünk egy pár embererrel és mindenki azt mondta hogy kellett volna kötnie rá cascot. De miután kiderült,hogy az autó állítólag totalkár lett amit még máig sem tudunk biztosan mert nem engette hogy egy szerelő ismerősünk megnézze az autót,megfenyegette telefonon a páromat hogy megöli,felgyujtja a lakást stb..Azt akarja hogy az autó teljes értékét fizessük ki neki.A munkaszerződése állítólag nem ért semmit könyvelő ismerős mondta nem volt rajta semmiféle anyagi megegyezés.Nem tudunk semmiféle hitelt sem felvenni és ezt mondtuk neki de nem fogja fel,és azóta folyamatosan hivogatja és írja az sms-eket a páromnak hogy fizessen.Mi tönkretettük a vállalkozását és havonta az autóra ki kell fizetnie 32 ezer forintot mert hiteles.A páromnak kb 1 és fél havi fizetése nála van ami már nem is érdekel minket.Papírt nem kapott hogy mennyi a fizuja és nem is volt sehova lejelentve hogy itt dolgozik.Azt szeretnénk megtudni hogy mit lehet ennnek az ügynek az érdekében tenni.Röviden ennyi a történetünk.köszönjük válaszát.

Válasz:
Tisztelt Timi!
A Munka Törvénykönyve az alábbiakat tartalmazza a munkavállaló kártérítési
felelősségéről:
A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja.Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.
Tisztelettel: dr. Muli Orsolya

: chabie; chabie@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 05. szerda; 17:31:23

Tisztelt Cím! A mai napon még egy soproni hotelben dolgozom, létszámleépítésre hivatkozva el fognak bocsájtani. Az elbocsájtás "rendes felmondás a munkáltató részéről" címszó alatt történik. Felajánlották a közös megegyezést, (és mindenféle járandóság egyéb módon történő kifizetését is), de ezt nem akarom elfogadni. A felmondás napja 2006. július 10-e lesz. A kollektív szerződés szerint 60 napi felmondási idő van, amitől a munkáltató eltekinthet (és minden valószínűség szerint el is fog tekinteni.) Az a kérdésem, hogy amennyiben eltekintenek a felmondási idő letöltésétől, és kifizetik a megilettő összeget, attól még ebben a 60 napban van-e bármilyen jogviszonyom a munkáltatómmal? Azért kérdezem, mert mint szállodai dolgozó, rendkívül kedvezményes üdüléseket vehetek igénybe, de ha nincs semmi jogviszonyom, akkor nyilvánvalóan nem vehetem igénybe ezeket. Amennyiben van bármilyen jogviszony, úgy valószínűleg igénybe vehetném ezeket az üdüléseket. Erre a kérdésre várom szíves válaszát! Köszönettel chabie

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen, a munkaviszonya a 60. nap után szűnik meg, tehát addig munkaviszonyban áll.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Zita; vzcsg@citromail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 05. szerda; 10:30:48

Tisztelt Dr Máté Ildikó! Következő problémám melyben a segitségét szeretném kérni. 1993 óta a egy Zrt-nél dolgozom.A röpke 13 év alatt már annyi szabálytalanságot néztem végig amit a dolgozók terhére végeznek,hogy itt mindet talán felsorolni sem tudnám. Nem létezik tulóra holott a dolgozók sorozatosan 30-60 perceket töltenek még a munkaidő után a munkahelyen bérezés nélkül. Esetemben minden este az szállitókocsi sorozatosan fél órás késésekkel érkezik melyet ha akarok ha nem ott kell tartózkodnom a munkahelyemen mig az anyagot le nem veszik tőllem.Állitólag ez nem túlóra és semmilyen bérezéssel nem jár,holott a munkaidőmön túl ülök még ott,és örüljek ,hogy nem rendel el egy órás munkaközi szünetet-mert itt túlóra nincs.Ők kiadják a maguk listáját,hogy ekkor és ekkor érkezik és az nem érdekli,hogy a másik napi fél órát túlórázik rá.Természetesen ingyen.Több kolleganőm a városban pedig az "anyagot" a záróra végéig veszi és a 30-40 percet igénybe vevő zárási munkálatokat már úgy csinálja meg ahogy akarja a szabadideje terhére.De viszont a szabályos munkavégzést megköveteli melyre sem időt sem létszámot nem biztosit.Kell-e valamilyen formában béreznie ezeket az időszakokat?Sorozatosan a munkaalkalmassági vizsgálatokat a dolgozóknak saját szabadnapjukon és saját költségükre kell az utazást megoldaniuk.Betegség estén kötelezhet-e arra,hogy a dolgozó táppénz idején menjen átadást végezni az értékeiből,holott a szabályzata rendelkezik egy egy fajta bizottsági átadásról-tehát van megoldás.?Viszont ha szabadságra megy a dolgozó akkor is az átadást munkaidőn túl kell megoldani ,ismét bérezés nélkül mely több esetben órákat is igénybe vehet.Esetemben 2005-ben történt egy rablás mely során meghurcolt,joghátrányos eljárást folytatott le olyan szabálytalanságok elkövetése miatt amihez maga a cég nem biztositotta a feltételeket.Az esemény bekövetkezte után hajnal 2 óráig hallgatot ki és kötelezett arra,hogy másnap reggel a munkahelyemen szolgálatra készen jelentkezem és intézkedjek a rend helyreállitása végett.(persze itt is csak társadalmi munka révén-mint mindig)Meggyanúsitgatott olyan dolgokkal amiket a mai napig számomra nem tisztázott azzal az érveléssel,hogy ez nem tartozik rám,holott számomra fontos lett volna tudni akkor hibáztam-e abban amiért napokon keresztül meghurcolt.Irásbeli kérésemre válszt nem adott hanem még megfenyegetett,hogy áthelyez mert nem tudom lezárni magamban a dolgot.Maga az esmény nem hagyott bennem nyomott,csak a cég hozzáállása.Másfél év telt el azóta és a mai napig nem kaptam számomra kielégitő választ és lelkiekben ezt még a mai napig nem sikerült feldolgoznom,hogy egy rablás miatt ennyire meghurcolt,sorozatosan a szabadidőm terhére végezte(személyi feltételeim biztositása nélkül) a jegyzőkönyvezéseket és ugyan lezárta az ügyet egy irásbeli figyelmeztetéssel amely olyan pontokat tartalmazott ami nagy részben valótlan.De maga az esemény kapcsán felmerült kérdésekre ami számomra is fontos lett volna nem kaptam válaszokat.Valóban nem tartozik-e rám,hogy amit pontosan dokumentumokkal lehet bizonyitani megtekintsem-e?Lehet-e fegyelmi eljárást folytatni úgy hogy kitelefonálnak nekem egy fél órával előtte,hogy fáradjak be.Lehet-e úgy beszélni az eljárás során ahogy csak akar a dolgozóval?Én úgy tudtam,hogy egy ilyen esemény után azonnali pszihikai vizsgálatra kell küldeni a dolgozót nem pedig 4 óra pihenés után munkába állitani,éjszaka kellős közepén utnak ereszteni egy városban egyedül-mensz ahova akarsz.? A következő esett minap történt velem.Az interneten megismerkedtem egy fiatalemberrel.Minden nap felhivott a szolgálati telefonon.Aztán Én is felhivtam szabálytalanul a cég telefonjáról.Aztámn amikor a kapcsolat megromlott közöttünk ez az ember mindent eltökélve tönkre akarta tenni az életemet.Ezért beirt a munkahelyemre,hogy Én Őt telefonon zaklatom.A szabálytalanságot elismertem ,hogy magánbeszélgetéseket folytattam és a számlát rendeztem is.Ismét az eljárást lefolytatták úgy,hogy előtte egy fél órával telefonáltak fáradjak be és tájékoztatást nem adva milyen ügyben.Jogi képviseletre még alkalmam sem lett volna.A legfelháboritóbbnak viszont azt tartom,hogy ott elismertem,hogy beszélgettem és a számlát is rendeztem,de egyszerűen kötelező jelleggel előadást kellett tartanom az egész magánéletemről ami később kiderült csak a sajátmaguk szórakoztatására végezhettek mert a döntésnél a következőket kaptam a joghátrányos fegyelmimben:"Panaszbejelentés alapján tartott vizsgálat bizonyitotta,hogy Ön a cég szolgálati telefonjáról a bejelentőt zaklatta,azaz nem szolgálati érdekből kezdeményezett rendszeres magánbeszélgetések miatt naponta a bejelentőt többször is indokolatlanul felhivta,melyet a panaszos zaklatésnak vélt"Én ebből azt hámoztam ki,hogy a Zrt bebizonyitotta,hogy igenis zaklattam és teljesen mindegy mit adtam elő a jegyzőkönyvben.Szóbeli beszélgetés során azt a választ kaptam,hogy a cég hirnevét megrontottam és az ügyfélnek igaza van.Soha ügyfelem az illető nem volt, szolgáltatást az én hivatalomban igénybe nem vett.A részemről nem érdekelte őket semmi,hogy mivel tudom-e ezt a rágalmat alátámasztani.A munkám során pedig nem egyszer fordult már elő,hogy magánbeszélgetéseket folytattak a dolgozók ami annyi hátránnyal járt,hogy a számlát ki kellett fizetni.Hátrányos megkülönböztetésként vehetem-e ezt a tényt?Állithat-e a cég olyat,hogy igenis zaklattam azt az embert?A szabálytalanságot valóban elismertem.A következő sorban pedig úgy irja,hogy:"mindezen magatartás melyet az érintett dolgozó elismert,nem egyeztethető össze a munkaviszonnyal és szolgálati érdekkel,azaz magatartása súlyos kötelezettségszegést valósitott meg."Nem tudom mire értelmezni ezt a mondatot mert lehet,hogy már túl sértett vagyok és csak ebben is azt olvasom,hogy a zaklató magatartásról irkálhat benne.Egyszerűen annyira megalázva érzem magam ismét,már a kijelentése,hogy bebizonyitotta egyszerűen az önérzetemet sérti.Jogosult-e egy cég ilyen kijelentést tenni egy egyoldaluan lefolytatott vizsgálat után?Egy névtelen levélre?Kérem segitsen választ adni rá,hogy a fent leirtakat csak én veszem úgy a lelkemre vagy azok valóban már emberiméltóságot sértenek.A büntetésemet elfogadom amit rám róttak mert nem hátránytalan számomra de maga az eljárás és a a más dolgozóknak nem súlyoshibként elkövetett cselekvésért túl nagy büntetésnek vélem.Érdemes-e a 30 napon belül fellebezéssel élnem ? Köszönöm,hogy meghallgatott,és a válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel:K.M.

Válasz:
Kedves Zita!
Javaslatom az, hogy a jövőben a magánéletet ne keverje össze a munkájával, és így nem lesz lehetősége arra a munkáltatónak, hogy az Ön magánéleti ügyeiben turkáljon.
Önnek nem lett volna kötelessége mindent elmondani a munkáltatónak, sőt ha abszolút meg sem szólal, hanem kifizeti a telefonszámlát, akkor sem csinálhatott volna a munkáltató semmit.
Az Ön által leírt adatok alapján nem javaslom, hogy valamilyen jogi lépést tegyen a munkáltatója ellen.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: ildiko; iliom@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 04. kedd; 16:26:48

Üdvözlöm! Előfordulhat-e,hogy egy munkaszerződésen nem szerepel a cég bélyegzője (nincs feltüntetve)

Válasz:
Kedves Ildikó!
Előfordulhat, de attól még érvényes. (azt azért tudni kellene, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója írta-e alá) Ez azonban pótolható, bélyegeztesse le.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Andi; a.holczi@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 03. hétfő; 18:02:27

Tisztelt Ügyvédnő! Elnézést, hogy megint én zavarom kérdésemmel, de az iratanyagaimat áttekintve, találtam egy "Nyilatkozat a munkaviszony megszűnésének módjáról" formanyomtatványt, amelyben a munkáltató nyilatkozik, hogy a volt munkavállaló munkaviszonya a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével szűnt meg. Ebben az esetben (pedig a kft. felmondást íratott alá velünk) van e változás az ügy kimenetelében? Előzmény: 2005. július 11. nappal módosítva lett a munkaszerződésem, amely 2006. július 11. közötti időtartamra szólt, azonban 2005. szeptember 30 napjával a munkáltató felmondott. (Még rajtam kívül 4-5 dolgozónak). A felmondást ott aláíratták velünk, azonban példányt nem kaptunk belőle. Kérem segítő válaszát. Tisztelettel: H. Andi

Válasz:
Kedves Andi!
Nagyon sok változás van, hiszen akkor Önnek nem jár semmi, ha Ön ezt a nyilatkozatot aláírta.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Andi; a.holczi@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 03. hétfő; 17:15:21

Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm gyors válaszát, és a kiigazítást, valóban 2005. jan. 10-én kezdtem dolgozni ennél a cégnél.(Majd 2006. júl. 11- 2006. júl. 11-ig tartó munkaszerződésem volt, mikor a munkáltató 2005. szept. 30-al felmondott.) Kérdésem még az ügyemmel kapcsolatosan az lenne, hogy mindenképpen bíróságon tudom csak érvényesíteni ezt az összeget, vagy peren kívül is megegyezhetem a Kft-vel. Ha perre kerül a sor, akkor kell-e jogi képviselőt fogadnom, mennyibe kerül ez kb., és a perköltség kit illet ebben az esetben, illetve mennyi a per átfutási ideje, mire ezt a pénzt kézhez kaphatom. Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel: H. Andi

Válasz:
Kedves Andi!
Ha a Kft. hajlandó Önnel megegyezni, és Ön el is fogadja ezt az egyezséget, mert tartalmilag Önnek megfelel, akkor nem kell pereskedni.
Nem feltétlen szükséges ügyvédet fogadnia, de ajánlatos, hiszen eljárási kérdésekben a jogi képviselő járatosabb. Díjszabása mindenkinek más-más.
Illetéket Önnek kell befizetni, a pertárgy értékének 6 %-a, de minimum
7.000,- Ft. Amennyiben pernyertes lesz, minden költségének a megtérítését kérheti a vesztes féltől.
A bírósági eljárások nem igazán gyorsak, álláspontom, hogy minimum 1 év eljárási idővel számolnia kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gábor; g_gabesz@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 02. vasárnap; 13:06:15

Tisztelt Hölgyem! Osztályvezetői szinten ha elmennek szabadságra akkor kiadnak egy körlevelet, hogy a távollétükben ki helyettesíti őket. A segitségét kérném abban, hogy milyen szövegezésű-tartalmú formanyomtatványt kellene ehhez készítenem amely kizárja azt , hogy adott esetben helyettesítési díjat kelljen fizetni ? Köszönöm a segítségét!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A helyettesítés gondolom arra vonatkozik, hogy ha valamilyen szükséges, halaszthatatlan dologban döntést kell hozni, akkor a helyettesítő megtegye, és nem arra vonatkozik, hogy az osztályvezető munkáját el is kell végezni.
Amennyiben az osztályvezető munkáját el kell végezni, akkor kell fizetni helyettesítési díjat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Gulyás Borbála; k14@freemail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 02. vasárnap; 11:14:45

Tisztelt Ügyvédnő! Idén márciusban cégünknél az osztályunk átalakult. Más lett az osztály neve, a feldatok ugyanazok de a munkakörök megnevezése megváltozott. Minden munkakört meg kellett pályázni , csak úgy dolgozhattunk tovább ha "nyert" pályázatunk van. Én habár több éve végzem a munkámat és elismerésben is részesültem, nem feleltem meg a pályázaton. Mivel amúgy is létszámhiány lett volna , kaptam egy 3 hónapos, határozott időtartamú munkaszerződésmódosítást a munkakörre vonatkozóan azzal a céllal, hogy a 3 hónap alatt bizonyíthatok, hogy mégiscsak megfelelek az új munkakörre. Letelt a 3 hónap a főnököm azt mondta, hogy rendben, megfeleltem ezalatt a 3 hónap alatt, csak ekkor már én voltam az aki azt mondta, hogy nem fogadom el az új munkakört. Ezt le is írtam. Most azt mondja a munkáltatóm, hogy megszűnik a munkaviszonyom mégpedig úgy, hogy nem kapok egy fillért sem, mivel én nem fogadtam el az új munkakört. Ők akartak engem továbbfoglalkoztatni. De én nem mondtam fel és nem is fogok. Mit tehetnek velem ? Nagyon szépen kérem, hogy sürgősen válaszoljon mert nem sok időm van. köszönöm

Válasz:
Kedves Borbála!
A leírt sorokból én úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben valakinek fel kell mondani a másiknak. Álláspontom, hogy a cégnek kell rendes felmondással élni. (hozzáteszem, ha Ön mond fel rendes felmondással akkor is jár Önnek a végkielégítés, ha több mint 3 éve a cégnél dolgozott). Ki kell fizetniük a végkielégítést is. Amennyiben nem teszi meg a cég, úgy munkaügyi bíróságon érvényesítheti a követelését.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: Eszter; artis@vipmail.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 01. szombat; 11:37:04

Üdvözlöm! 2005. novembere óta dolgozom egy kft-nél. Múlt héten, június 19-én beadtam a felmondásom, mivel augusztustól szeretnék Angliában munkát vállalni. A felmondási idő egy hónap, ha jól tudom. De tegnap a főnököm közölte, hogy ne töltsem le, hanem hétfőn menjek be, és elintézzük a kilépésem. Az lenne a kérdésem, hogy ő ezt megteheti-e? Vagy köteles-e kifizetni a felmondási időre járó fizetést, akkor is, ha nem töltöm le. Válaszukat köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Megteheti , hogy azt mondja a munkáltató, hogy nem tart igényt a felmondási időre, de a felmondási időre járó bért ki kell fizetnie.
Amennyiben nem fizeti ki, úgy munkaügyi per keretében tudja igényét érvényesíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

: zanota; zajcseknt@chello.hu; Állapot: Megválaszolva; 2006. július 01. szombat; 09:02:14

Tisztet Ügyvédnő Egy megvátozott munkaképességű munkavállaló cégnél voltam/vagyok alkalmazásban. A munkáltatóm nem fizette ki 2 havi béremet. Azt akarta, hogy én adjam be a rendkívüli felmondást. Kérdéseim: Hogy járok jobban? Én mondjak fel, vagy várjam meg míg ő teszi? Mit jelent egyáltalán a rendkívüli felmondás? Mikor illet meg a felmondási idő? A felmondás után még mennyivel mehetek el betegállományba? Mikor indíthatom el a céggel szemben a felszámolási kérelmet? / Ennél a cégnél tbb ezer ember dolgozik és mindegyik ebben a cipőben jár./ Milyen jogok illetnek meg még ezen kívül? Egy munkaszerződésben feltétlen szerepelnie kell próbaidőnek? Válaszát várom. Tisztelettel: Zajcsek Norbert Tamás

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Próbaidőt nem kell feltétlenül kikötni a munkaszerződésben. Lehet, de nem kötelező. Viszont, ha nem kötöttek ki a kezdéskor, akkor már később nem lehet, vagy pl. meghosszabbítani sem lehet.

Amennyiben nem fizeti a cég a munkabért, akkor azonnal fel kell mondani rendkívüli felmondással. Így Ön jogosult lesz azonnal pl. munkanélküli járadék igénybe vételére.
Sokkal jobban jár, ha Ön teszi, mint a munkáltató. Ha Ön mond fel rendkívüli felmondással, akkor semennyi felmondási időt nem kell ledolgozni.
A céggel szemben elég nehéz felszámolási eljárást elindítani,(vannak szabályai, meg illetéke). Gondolom nem akar még a kéthavi elmaradt bére mellett illetékbélyeget fizetni.
A munkabéréhez azonban csak bírósági eljárás keretében juthat hozzá (hacsak Önként nem teljesít a cég)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Archívum - Munkajog