Andi

a.holczi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 30. péntek

21:28:33

Tisztelt Ügyvédnő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2006. jan. 10-én elhelyezkedtem egy Kft-nél. Fél évre szóló határozott idejű munkaszerződésem volt. 2005. július 11. nappal módosítva lett a munkaszerződésem, amely 2006. július 11. közötti időtartamra szólt, azonban 2005. szeptember 30 napjával a munkáltató felmondott. (Még rajtam kívül 4-5 dolgozónak). A felmondást ott aláíratták velünk, azonban példányt nem kaptunk belőle. Értesüléseim szerint az Mt. szerint "88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ha a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetét a munkavállaló részére előre megfizeti". Ez az én esetemben mit jelent? Kérhetem a 2006. október 01-től 2006. július 11-ig az átlagkeresetemet? Ha 57.000.-Ft minimálbérrel voltam bejelentve, akkor az átlagkereset mennyit jelent? "Úgy értesültem, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos igények 3 év alatt évülnek el". Amennyiben jár részemre az átlagkereset akkor mit kell tennem, kihez kell forduljak? Kérem segítő válaszát. Tisztelettel: H. Andi

Válasz:
Kedves Andrea!
Azt hiszem, hogy keveri a dátumokat. Ön 2005. január 10. napján kezdett el dolgozni a Kft-nél, fél éves határozott idejű munkaszerződéssel. Amit aztán módosítottak 2005. július 11-2006. július 11-ig-re. Így az átlagkereset, ami Önnek jár az 2005. október 1-2006. július 11. napjáig jár.
Az igényeit azonban csak bíróságon tudja érvényesíteni. Tehát, ha ehhez a pénzhez hozzá akar jutni, akkor pert kell indítania.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Csiribi

q.judit@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 30. péntek

21:04:55

Betegállomány ideje alatt is fel mondhathat a munkáltató?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem. Jogellenes. Szigorúan tilos!!!!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mara

femara@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 30. péntek

15:14:14

Köszöntök mindenkit! Munkaügyi, munkajogi felmerülő problémám amibe beleütköztem és segítséget szeretnék kérni. A fizetésnélküli szabadság gyermekápolás céljára a gyermek három éves koráig jár. Fizetett szabadság jár a szülési szabadság és azt követő egy évre. 2006. januártól teljes munkaidőben visszajöhetnek a kismamák, munkába állhatnak a gyermek egyéves korától a három éves koráig, kapják a gyest is erre az időre.Teljes munkaidős Gyes melletti munkavégzők lesznek. Kérdésem a fizetett szabadság kiadásával lenne kapcsolatos. Mikor adhatom ki a gyes után járó szabadságot, azt a bizonyos szülszab és azt követő egy évre járó szabadágos napokat? Amikor is gyes melletti munkavégzéses jogviszonyban van akkor felhasználhatja- e? vagy amikor is a gyermek három éves korát eléri (nem kapja tovább a Gyest ) és visszakerül főállású tm.idősként. Van- e leírás erre vonatkozóan, mert én sajnos nem találok erre vonatkozóan semmit. előre is köszönök minden segítséget, jó hétvégét mindenkinek mara

Válasz:
Szülési szabadság
A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg . A törvény miniszteri indokolása szerint a szülési szabadság célja a szülésre történő megfelelő felkészülés és az újszülött gondozásának biztosítása. Éppen ezért, ha "a gyermek olyan helyzetbe kerül (halvaszületés, a gyermek halála, továbbá állami gondozásba adása), amely a személyes anyai közreműködést kizárja," a szülési szabadság időtartama is megrövidül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülési szabadság idő előtt megszűnik, mégpedig:

1. a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét
elteltével;
2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;
3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes
hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon .

A szülési szabadság időtartama mindazonáltal - a szülést követően legalábbis
- hat hétnél rövidebb nem lehet .

Előfordulhat, hogy a koraszülött csecsemőt valamilyen intézetben ápolják.
Ilyenkor a kismama nem veszi (veheti) igénybe a szülési szabadságot vagy annak egy részét. Ilyen esetekben a szülési szabadságot vagy annak még igénybe nem vett részét a gyermeknek az intézetből történő elbocsátása után, a szülést követő egy évig lehet igénybe venni .

A szülési szabadság kiadása egyébiránt a munkáltató joga, illetőleg kötelessége. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (az időpont a szakorvos igazolása alapján megtudható). Egy témánkba vágó szakkönyv szerint "ettől az előírástól a nő kérése alapján sem célszerű eltérni."
Csecsemő örökbefogadásakor a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg, ami értelemszerűen annyit jelent, hogy neki is jár a szülési szabadság.
Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény
A gyermekek után a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák öt munkanapnyi munkaidő-kedvezményre jogosultak. A szabadság - az apa kívánsága szerinti időpontban - a születést követő második hónap végéig vehető igénybe úgy, hogy az eltöltött idő nem számít be a rendes szabadságba. A kedvezménnyel azok is élhetnek, akiknek a gyermeke halva születik vagy meghal. Az apa erre az időtartamra távolléti díját kapja az állami költségvetés terhére.

Gyermekgondozási és ápolási szabadság
A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg
1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása
céljából;
2. a gyermek tizedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek
otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
3. a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége
esetén, az otthoni ápolás érdekében .
A gyermeket ténylegesen nevelő munkavállaló, tehát az örökbe fogadó és a nevelőszülő természetesen e területen is a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá.

Tisztelt Kérdező!
Én sem találtam érdemi információkat. Sajnos több időm nem volt arra, hogy mélyebben után a nézzek. Azt javasolnám, hogy az Egészségbiztosítási Pénztárnál érdeklődjön utána.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bobó

bobitak@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 29. csütörtök

20:55:00

Üdvözlöm! Problémám a következő: 2003. november 26-tól közigazgatási gyakornokként dolgozom megbízási szerződéssel az államigazgatásban. Ötször hosszabbították meg szerződésemet, majd 2006. március 6-tól határozatlan idejű munkaszerződéssel státuszra vettek, köztisztviselővé soroltak át. Besorolásomnál közszolgálatban eltöltött időnek minősítették a megbízási szerződéssel eltöltött időmet is, így egyből fogalmazói besorolást (és annak megfelelő juttatásokat) kaptam. 2006.06.27-én viszont kézhez kaptam a csoportos létszámleépítésről szóló tájékoztatást, mely szerint 30 nap múlva elbocsátanak. Kérdéseim: -A 6 hónap felmentési idő engem is megillet? -Ha igen, ezen idő alatt jogosult vagyok átlagkeresetemre? Mi alapján számolják ki ezt esetemben? -A felmentési időt is beleszámítják a végkielégítésre jogosultság időtartamába (így jönne csak ki a 3 évem 2006. november 26-án)? -A részemre juttatott éves BKV bérlet és ruhapénz megillet a felmentési idő alatt is vagy vissza kell szolgáltatnom? -Vállalhatok-e állást a felmentési idő alatt? -Munkanélküli segélyre jogosult vagyok-e, ha igen, mikortól? -Szabadságomat (23 nap) mikor célszerű kivenni: júliusban vagy a felmentési időben? Esetleg kifizetik-e a ki nem vett szabit? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező:
1.) Igen jogosult. Átlagkereset: egy évre vonatkozóan összeadják a havi jövedelmét és elosztják az egész hónapok számával. (a tört hónapok nem számítanak bele)
2.)Igen bele kell számítani.
3.)a felmentési idő alatt megilleti Önt, utána el kell vele számolni.
4.)Igen, vállalhat munkát.
5.) A munkaviszony megszűnését követően. Be kell jelentkeznie az illetékes Munkaügyi Központba. Pontos felvilágosítást is adnak a rendszerről.
6.) a felmentési alatt nem célszerű, előtte kell, vagy ki kell fizetni, ha a kiadására már nincs lehetőség.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

noname

kustanjudit@mail.tvnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 29. csütörtök

20:44:35

Mit tehetek az ellen, ha a munkahelyem nem akar fizetni az első 15 nap betegállományra! Betgségem munkahelyi terror következménye!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A Munkaügyi Felügyelőséghez kell fordulnia első körben. Arra számítson, hogy ha ezt meglépi, akkor biztos, hogy el fogják távolítani a munkahelyéről, tehát gyakorlatilag új munkahelyet is kell keresnie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Mistique

mistique13@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 28. szerda

15:49:55

Tisztelt Hölgyem/Uram! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkáltatóm kérésemre megtagadta az utiköltség kifizetését annak ellenére, hogy mindenki másnak térítik a cégnél. Kérdésemre, hogy mi alapján működik a megkülönböztetés, kezdőnek és tanulónak titulált a kollegáim előtt, sértő hangnemben. Kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőségem tenni a hátrányos megkülönböztetés ellen? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Azt kell mondanom, hogy sajnos nincs. A munkáltatók sok esetben kihasználják az erőfölényüket. Amennyiben Ön, mint munkavállaló valamiért panaszkodik, vagy esetleg a nemtetszését fejezi ki, akkor a munkáltató rövid úton gondoskodik arról, hogy ne álljon az útjába.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

nit

b.nit@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 28. szerda

13:07:28

Tisztelt Jogász Hölgy/Úr! Munkaszerződésem ügyében fordulok Önökhöz kérdéssel. A szerződés egyik pontja a versenytilalmi juttatás, ami a fizetésem 40%-nak megfelelő összeg. Azt hallottam hogy ez a része a fizetésemnek nem kerül beszámításra ha például gyermeket vállalok. Igaz-e? Mit is takar pontosan és milyen jogokkal, kötelezettségekkel jár ez a juttattás? Előre is köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Nit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
De beszámít.
Az ún. versenytilalmi megállapodás megtilthatja például a konkurens cégnél való elhelyezkedést vagy a munkáltatóéval megegyező gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítását, de ügyelni kell arra, hogy jelentős mértékben és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését. A megállapodásnak fontos része, a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása, a tilalom időtartamának egyértelmű rögzítése, a földrajzi kör behatárolása. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben, vagy részletekben, de összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányára. A tilalom a munkaviszony megszűntekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Olgi

ebertolgi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 28. szerda

12:43:34

Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy mit lehet abban az esetben tenni, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért. Azt nyilatkozta, hogy az átutalás pár napot késik, de ez immár 10 napja volt... Nem szeretném, ha emiatt elmérgesedne a viszony,mert szeretek a cégnél dolgozni. Milyen lehetőségeim vannak ez esetben? Előre is köszönöm a választ!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben tényleg szeret ott dolgozni, és szeretne továbbra is ott maradni akkor semmilyen lehetősége nincs.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Dina

edinakelemen@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 27. kedd

16:24:09

Tisztelt Dr. Máté Ildikó!Többször kértem már Öntől segítséget.Az előző problémához képest annyi változás történt a telephely eladásnál,hogy a személyzetet ugyan nem adták el a telephellyel együtt és ragaszkodnak a jogutód nélküli eladáshoz.Ezzel szemben a személyzetet az új munkáltató teljes mértékben átvette sőt már be is jelentette őket annélkül hogy a szerződési feltételeket ismernénk vagy aláírtuk volna. Mai napig nem tudjuk a feltételeket,csak a bérezésre vonatkozó információk jutottak el hozzánk.Az előző munkáltató felmentett a munkavégzés alól rendes felmondás keretén belül,mondván hogy atelephely átalakítás miatt 3-4 hétig zárva lesz és ez idő alatt 1 havi átlagkereset illet meg bennünket. Na most a telephely továbbra is működik ugy, hogy az előző munkáltató fizeti a felmondás alapján a bért,de közben már az új munkáltatónak dolgozunk és ő meg a ledolgozott napjaink után számolja el a fizetést.Az új munkáéltató nem rendelkezik építési engedéllyel ezért átalakítani nem tudja a telephelyet ezért alakult igy ez a helyzet.Azt hogy az engedélyeket megkapják vagy sem azt ők sem tudják.Amugy kb 3 honappal ezelőtt jeleztem a régi munkaadónak hogy szeretnék a cégnél maradni és szóbeli igéretet kaptam arra hogy ha magamnak keresek egy telephelyet cégen belül akkor folytonossá válik a határozatlan idejű munkaszerződésem még akkor is ha már a felmondást aláírtam. Ebben az esetben a régi munkáltatónak kötelessége-e cégen belül munkát biztosítani számunkra vagy az új munkáltatónak kell dolgoznunk?Mi történik akkor ha nem kapnak engedélyt?A bérezés szempontjából ezt igy fizethetik?Ez esetben itt nincs mégiscsak jogutódlásról szó?Ezt meg lehet támadni jogi úton?Konkrétan ilyen esetben mi a teendő? Segítsen kérem!Köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A személyzetet nem lehet eladni! Ha Önök cégnek (Kft, Bt) az alkalmazottai, és a cég jogutódlással megszűnik, akkor az azt jelenti a munkavállalók szemszögéből, hogy a munkaviszonyuk folyamatos lesz, azaz nem kell a munkaviszony megszűnésekor kötelező papírokat kiadni, esetleges végkielégítéseket kifizetni stb.

Amennyiben a telephelyet az Önök munkáltatója eladja, neki nem kötelező a munkaerőt is vele küldeni. A telephely vevője eldöntheti, hogy kit alkalmaz, és kit nem. Ebben az esetben azonban a régi munkáltató köteles kiállítani a munkaviszony megszűnéséről szóló okiratokat, kifizetni a végkielégítéseket stb. azoknak a munkavállalóknak, akiket nem kíván tovább foglalkoztatni.

Építési engedélynek ehhez semmi köze! Az a munkáltató problémája.
Az ígéret az kevés! Sajnos Ön már aláírta a felmondási papírokat, nem hiszen hogy a cégvezetés ezt majd csak úgy megsemmisíti. (bár lehet, hogy rosszul látom).
Annak a cégnek kötelessége Önnek munkát adni, akinek az alkalmazottja. Ha a réginek, akkor a régi (de ott már ugye a felmondási időt tölti), ha az újnak akkor az új kötelezettsége.)

Ha az új cég nem tud működni, akkor el fogja bocsátani az összes munkavállalóját (szerintem) Olyan bért fizethetnek, amiről a szerződés szól. Ha még nincs szerződés, akkor az elég nagy probléma!
Én úgy látom, hogy itt nem jogutódlásról van szó Minek a jogi útját kérdezi??
Az, hogy a cég mit ad el, és kit bocsát el, az ő dolga - ha az elbocsátás jogszabályszerű - nincs miért támadni.
Önnek két lehetősége van:
1. elfogadja az új munkáltatót a új feltételekkel és dolgozik tovább 2. Munkaügyi Felügyelőségnél bejelenti, hogy nincs munkaszerződése, és nem is kap, és gond van a bérekkel is, és akkor a céget kivizsgálják, de lehet, hogy az Ön munkaviszonyát meg fogják szüntetni és más munkahelyet kell keresnie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Emese

mse173@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 27. kedd

09:54:47

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! A férjem 14 évig dolgozott egy cégnél, mely becsődölt, lezajlott (vagy megindult???) a felszámolási eljárás is. Tájékoztató levelet kapott, hogy 2006.06.19-el meg szüntetik a munkaviszonyát a felszámolás maitt, és jogosult a végkielégítésre, felmondási időre is, a szükséges iratokat pedig kipostázzák részére. A felmondás ideje már jócskán elmult, de mai napig semmilyen iratot nem kapott meg, illetve a járandóságai sem lettek kifizetve. Tudomásom szerint az utolsó munkanapon ki kell fizetni a járandóságokat és ki kell adni a szükséges iratokat is, de a helyszínen nincs senki, az iratokhoz nem jutunk hozzá. A céget egy alkalmazott beperelte elmaradt bér ki nem fizetése miatt, azt mondták, hogy a per 3-4 hónap is lehet, és addig senkinek sem fizetnek, illetve az sem biztos, hogy a felszámolás után marad pénz a bérek kifizetésre. Kérdésem: Lehet valahogy munkanélküli segélyt igényelni a leszámolási papírok nélkül? Jár egyáltalán segély ha végkielégítés is jár neki? Hova fordulhatunk ilyen esetben panaszra? Köszönettel: Emese

Válasz:
Kedves Emese!
1. Álláspontom szerint a Munkaügyi Központba kell elmenni azzal a levéllel, amit a cégtől, felszámolótól kaptak. Ott meg tudják mondani, hogy jár-e így a munkanélküli segély vagy nem. (Szerintem jár.)
2. Meg kell tudni, hogy ki a felszámoló, és tőle beszerezni a papírokat.
Előfordulhat sajnos, hogy semmire nem marad pénzt. Még a bérek rendezésére sem, nem a végkielégítésre. (sajnos)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsolt

zsolt_v@msn.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 23. péntek

22:10:33

Tisztelt ügyvéd Úr/Nő, a munkáltatómnál egy héttel ezelőtt kiderült, hogy egy belső döntés értelmében "átrendezték" a béremet. Ez azt jelenti, hogy az alapbéremet csökkentették és a pótlékaimat megemelték. A pótlékot viszont bármikor indoklás nélkül elvehetik. Így összességében elvileg ugyanannyi a teljes havi bruttó jövedelmem. Csakhogy ez visszamenőlegesen történt május elsejével, amit a júniusi bérelszámolási jegyzéken vettem észre. A kérdés: megtehetik ezt? Mit tehetek én? Milyen jogi megoldás lehet erre az esetre? Ha jól tudom, a munkabért módosítani csak mindkét fél aláírása után lehetséges. Várom válaszát. Tisztelettel,

Válasz:
Tisztelt Zsolt!
Ezt nem teheti a munkáltató egyoldalúan.
A megoldás nehéz, hiszen, ha rendezni szeretné ezt a dolgot, azzal óhatatlanul is vitába keveredik a munkáltatóval, aki ezt meg fogja torolni.
(sajnos). Amennyiben úgy érzi, hogy mégis tennie kell valamit, akkor javaslom, hogy forduljon a helyileg illetékes Munkaügyi Felügyelőséghez.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Botond

bbotond00@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

18:48:58

Üdvözllöm! Jelenleg szellemi állományban vagyok foglalkoztatva egy cégnél. A helyzet úgy hozta, hogy a főnököm produktív munkát végeztettett velem, ami véleményem szerint nem tartozik a munkaköri leírásomba (Ami azt illeti még nem találkoztam a munkaköri leírásommal, de szerintem a munkaköröm nem ezt a munkát takarja -két kezi munka-). Lehetőségem van nemet mondani a hasonló "felkéréseknek" ,vagy kénytelen vagyok elvégezni a rám rótt "feladatokat"? Válaszát előre is köszönöm! Botond

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Tényleg jól jönne egy munkaköri leírás. Amennyiben úgy érzi, hogy olyan munkát végeztetnek Önnel, ami nem tartozik a munkaköréhez, akkor ezt esetleg írásban megírhatja a főnökének.
Sajnos azonban a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz a munkavállalók helyzete.
Amennyiben ellenszegül a munkáltatójának, számítson rá, hogy rövid úton indokot fog találni arra, hogy Önt eltávolítsa a munkahelyéről.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

jully@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 20. kedd

11:22:24

Tisztelt Ügyvédnő! 2002. május 27-től közalkalmazotti jogviszonyban állok. A szrződésem 2002. május 27-től helyetttesítőként szól gyes ideje alatt, mivel a kolleganöm gyesen van. Most 2006. július 1-vel jön vissza gyesről, velem új szerződést akarnak kötni. Mik illetnek meg engem a megszűnő munkaviszonyom után? Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel: Csizmaziáné Edit

Válasz:
Tisztelt Edit!
A kérdés, hogy milyen új szerződést akarnak Önnel kötni. Gondolom, a munkaviszonya nem szakadna meg, csak esetleg a munkakör és bérezés tekintetében lenne változás a szerződésben. Amennyiben ez a helyzet, és a réginél rosszabb, Önre nézve hátrányosabb feltételeket akarnak kikötni, úgy Ön nem köteles aláírni a szerződést, de számítson rá, hogy akkor a munkaviszonyát meg fogják szüntetni.
Amennyiben a munkaviszonya megszakadna, úgy Ön végkielégítésre jogosult, (1 havi átlagkereset).
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Lívia

livibotkos@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 19. hétfő

22:27:36

Tiszteletem! Tudom, a megbízásos szerződésre a Ptk. "lazább" szabályai vonatkoznak. Kérdésem: a megbízott ugye köteles - szerződésének lejárta előtti felmondás esetén - utódról gondoskodni maga helyett, vagy a felmondási idő ledolgozandó; arról azonban nem szól a fáma, hogy a megbízónak milyen kötelességei vannak. Például mennyivel előtte kell tudatnia a megbízottal, ha nem hosszabbítja meg megbízását; vagy milyen hosszú ideig (hónapok?) és hányszor játszhatja el, hogy 30 napokat hosszabbít! Előre is köszönöm Lívia

Válasz:
Tisztelt Lívia! Ha a fáma nem is, de a Polgári Törvénykönyv rendezi a megbízott és megbízó jogait és kötelezettségit.

Ptk. 483. § (1) A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
(2) A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
(3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.

És még pár rendelkezés a jogok és kötelezettségekről:
475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
476. § Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik.
477. § (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
(3) Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
(4) A díj a szerződés megszűnésekor esedékes.
479. § (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles.
(2) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
(3) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni.
480. § A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kálmán

kalman77@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 19. hétfő

11:21:29

Tisztelt ügyvédnő! Főállásban egy iskolában dolgozom mint tanár, mellékállásban pedig megbízással dolgoznék egy BT-n keresztül mint rendzsegazda. A BT álnal az iskolával szerződéses jogvizsonyban megbízása a rendszergazdai feladatok elvégzésére szól. Így a munkaidőm leteltével a rendszergazdai tevékenységet folytatom ugyanaon intézményen bellül. Kérdésem az lene, hogy ez megoldás jog szerint elfogadható -e. Mem meríti-e ki a mostanában felkapott színlelt szerződés fogalmát? Ha igen miért? Hogyan lehet ezt eldönteni? Milyennek kell lennie egy szerződésnek ahhoz, hogy megfeleljen erre a célra? Milyen szerződés kell gazdálkodó szervezet és az iskola között illetve a gazdálkodó szervezet és én közöttem. Mivel ez melléállás, milyen költségek merülnek fel adózás szempontjából? Előre is köszönöm válaszát.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint nyugodtan megkötheti ezt a megbízásos szerződést, hiszen főállásban munkaszerződéssel dolgozik továbbra is.
A színlelt szerződések alapos vizsgálatot igényelnek. Az, hogy egy megbízásos szerződés színlelt, vagy nem, csak a szerződés egyedi vizsgálata alapján lehet eldönteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

palota66

palota66@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 15. csütörtök

20:08:06

Tisztelt Tanácsadó! Munkaadóm 20 év munkaviszony után többségi tulajdonu KFT.-jébe( 51-49% ) szervezi ki munkakörömet. -az alkalmazó köteles-e új munkaszerződést kötni? -munkaviszonyom folyamatos marad-e ? -megszünök-e a régi munkaadóm alkalmazotja lenni? -végkielégítésemről lemondathatnak-e? A választ előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mit ért azon, hogy kiszervezi az Ön munkakörét?
Hogyan jön a képbe az új munkaadó?
Ha az új cég a régi munkaadó jogutódja, akkor nem kell Önnek új munkaszerződés, nem szakad meg a munkaviszonya, a végkielégítésről nem is kell rendelkezni, hiszen a munkaviszonya nem szűnik meg. Természetesen innentől kezdve az Ön munkaadója az új cég lesz.
Ha az új munkaadó nem a régi munkáltató jogutódja, akkor Önnek megszakad a munkaviszonya, végkielégítést kell, hogy fizessenek, erről történő lemondás semmis. Természetesen "megszűnik a régi munkaadó alkalmazottja lenni"
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

toma

toma@magocs.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 15. csütörtök

09:32:47

Tisztelt Ügyvédnő! Férjem 13 éve áll alkalmazásban egy nagy húsipari cégnél. (Bár ez lehet, hogy az ügy szempontjából lényegtelen!) Tegnap az összes dolgozó elé letettek egy papírt, miszerint a munkáltató módosítani szeretné a munkaidejüket, teljes munkaidőről részmunkaidőre. Kérdésem: mik lehetnek ennek a következményei? Szabadon rendelkezhet a munkaidejükkel, csökkenhet a fizetés? Előfordulhat, hogy egyik nap 8 órát dolgoznak, másnap meg 4-et? Eddig még nem írta alá a párom a papírt, de lehetséges, hogy ha ezután sem írja alá, akkor elbocsátják? Válaszát előre is köszönöm: Kovácsné Farkas Beáta

Válasz:
Kedves Farkasné!
Hát ez a változtatás elég hátrányos az Ön férjére nézve. Azt jelenti, hogy nem 8 órába jelentik be, hanem kevesebb időtartamra. Ez azért hátrány a férjére nézve, mert az öregségi nyugdíj számításánál a 4 órás munkaviszony csak félidőnek számít bele. Tehát ha a férje ilyen munkaszerződéssel dolgozik 4 évet, az öregségi nyugdíj munkába töltött évek száma szempontjából ez csak kettő évnek minősül.
Ezzel a szerződéssel valószínű csökken a munkaidejük, és vele egyenes arányban a bérük is!
Azért nem bocsáthatják el, hogy nem írja alá!!!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ilike

baemkk@baemkk.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 14. szerda

16:47:43

Tisztelt Szakértő ! Közalkalmazott vagyok, könyvtárosként dolgozom. Munkáltatómmal több éve vitám van arról , hogy jogviszonyom alapján mely fizetési fokozatra vagyok jogosult. Most új igazgatónk van, aki végre meghallgatott és azon van, hogy rendezzük problémámat. Gazdaságilag nem vagyunk önálló intézmény, ezért a pénzügyi ellátó szervezet jogosult a problémámat felülvizsgálni. Álláspontunk azonban nem egyezik. Több helyen dolgoztam és így egy kissé bonyolultnak tűnik a fizetési fokozatba való besorolásom alapjául szolgáló eszmei jogviszony kezdete.Továbbá én úgy tudom, hogy a kezdő év is beszámit a besorolásba, mert mindig január l. a besorolás kezdő időpontja. Eredeti okmányokkal igazolt munkaviszonyból és jogviszonyból a következő részletezés szerint alakul eszmei jogviszonyom. 1969.06.21-1970.08.31.dolgoztam , (1970.09.01.-1973.06.25. iskolába jártam) ismét munkába álltam 1973.06.26-tól folyamatosan dolgozok.Ennek alapján véleményem szerint az eszmei jogviszony kezdő időpontja:1971.11.12. nap. Utolsó besorolásom 2005.01.01-én F fizetési osztály 12 fizetési fokozatába léptem. Következő magasabb fizetési fokozatba lépés várható ideje: 2008.01.01. Véleményem szerint a fentiek alapján következő fizetési fokozatba lépés várható ideje 2007.01.01. (2005.dec. 31-ig 33 év 8 hónap a jogviszonyom)

Válasz:
Tisztelt kérdező!
1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról az alábbiak szerint rendezi a kérdést:
64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

65. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(2) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén csökkenthető. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.
A törvény, valamint az Ön elmondása alapján álláspontom a következő:
Azt írja, hogy több munkahelye is volt. Álláspontom, hogy valahol egyszer elszámolták a besorolását, és emitt van most ez az egy év késés. Ahhoz,hogy megnyugtatóan lehessen rendezni az összes munkaviszonyra vonatkozóan vissza kellene számolni. De ha rugalmas lenne az új igazgató, akkor azt mondaná, hogy a várakozási idejét csökkenti, és engedélyezi 2007. 01.01. napjával az eggyel magasabb fizetési fokozatot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Roger

roger1973@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 14. szerda

16:13:54

Tisztelt Uram/Holgyem Azzal a kerdessel fordulok onhoz,hogy a felesegem 10 eve van munkaviszonyba egy vendeglato ipari kft-nel 2 eve gyermekunket neveli otthon es ido kozben megszunt a cege.Azt szeretnem tudni,hogy konkretan milyen juttatasok jarnak neki a felmondassal.Vegkielegites elmaradt szabadsag stb.Minimalberes bejelentesen volt es szeretnem tudni,h konkretan mennyi osszeg jar 10 ev utan plusz az egyeb ha van ilyen? Valaszat elore is koszonom. Tisztelettel Roger

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A feleségnek ki kell adni a megszűnéskor az elbocsátó papírokat. Ekkor el kell számolni a munkabérrel, egyéb járandóságokkal.
Végkielégítés szerintem megilleti a feleségét, ( 10 év munkaviszony után 3 havi munkabérnek megfelelő összeg), valamint a ki nem vett szabadságok pénzbeli megváltását. (ha van a feleségének ilyen). Konkrétan csak a bérszámfejtő tudja kiszámolni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

jully@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 14. szerda

14:21:59

Tisztelt Cím! 2004. október 1-től megbízásos munkaszerződésben voltam a PLT. kiadói kft-nél., mint másodállásba, amit csak éjszaka végzünk. 2006. február 1-től átadtak minket a HUMAN RENt Kft.-nek. De viszont az új szerződéssel, meg a bérelszámolással nem értek egyet szerintem nem szabályos. Mi itt a nyomdánál darbbéres elszámolásban voltunk, most pedid ez a bedolgozói kft. megállapított egy besorolási bért, és 4 órás határozatlan idejű munkaszerződést kötött 50.000 Ft-os besorolási bérrel. Én a bérezést nem értem. Teljesítménybérbe vagyunk 50000 Ft-os besorolási bérrel, akkor nekem a bérpapíron miért nem azt a darabbért számolja bruttónak amit teljesítek, hanem 36000 Ft-os törzsbért. Nem a besorolási bérre jön rá a folytonos éjszakai pótlék? Igaz nem minden nap kell menni, de ha darabbérbe vagyunk akkor miért nem azt számolják el?

Válasz:
Tisztelt Edit!
1.) Mit jelent az, hogy "átadtak bennünket"? Jogutódlással megszűnt a PLT.
Kft. és a jogutódja a HUMAN RENT Kft. lett?? Ha viszont új szerződésük van, akkor nem ez következik az adatokból. Amennyiben új munkaszerződésük van, akkor viszont az előző munkaviszonyuknak valahogy meg is kellett szűnni?
Erre milyen papírokat, iratok kaptak illetve írtak alá? (esetleg 3 évnél hosszabb munkaviszony esetén végkielégítés is járt volna!)
2.) Ahhoz, hogy munkabér elszámolása tekintetében érdemi választ tudjak adni, a munkaszerződését kellene ismernem.
Amennyiben az új munkaszerződésében nem teljesítmény bér van, hanem időbér, akkor na is várja a darab-szerinti elszámolást! Abból, amit leírt én arra következtetek, hogy Önt nem teljesítmény bérben számolják el. ( a munkaszerződése sem teljesítmény bért állapít meg)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

aranykard

aranykard@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 13. kedd

21:46:21

Tisztelt Ügyvéd úr! A problémám a következő lenne: X év biztosítótársaságnál eltöltött év után(szerződést bontottak2003.12.08-án velem), majd munkanélküli lettem. Az eljövetelemet követően az általam kötött biztosítások közül néhány megszűnt. Az ezek után kapott jutalékokat a biztosítótársaság követelte vissza (paragrafusokat idézgetve) a "munkálatónak okozott kár" jogcímén, valamint hivatkozva a munkaszerződésre, amelyben ez is belefoglaltatott. A munkaszerződés szerint a kifizetett jutalék csak jutalékelőleg, és a szerződés visszaírási időszakán belül visszakövetelhető. 2 éve egy "rendezetlen jutalékvisszaírási listával"( amely szerintem megsérti az adatkezelési jogszabályaikat, lévén, hogy a szerződők nevét,címét, szerződéses összegét, szerződésazonosítóját tartalmazta) megtámogatott fizetési felszólítást küldtek kb.170.000 Ft értékben. A listán szereplő egykori ügyfeleimmel felvéve a kapcsolatot, kiderítettem , hogy a biztosító követelésének egy része jogtalan volt (hiszen a szerződés még él), valamint olyan jutalékvisszaírást is tartalmazott, amely a szerződés egyfajta szolgáltatásból (visszavásárlás) szűnt meg. A biztosítótársaság győri fiókjának írt levelemben ezt jeleztem, illetve jeleztem azt az érdekellentétet is, amely rámutatott a biztosító szerződést meg NEM tartó magatartásának okaira. Jeleztem, hogy (talán furcsának tűnik, de) a biztosítótársaságnak a legjobb a visszaírási időszak alatt felmondott (főként megtakarítási jellegű) szerződés, hiszen az üzletkötő 100%-os jutalékán kívül (amelyet visszakövetel) , az ügyfél által addig befizetett pénz is a zsebében marad, ergó károkozásról szó nem lehet, hiszen ezen így már a biztosító nyerészkedik. Valamint rámutattam arra is, hogy a biztosítónak az előbb említett szerződés-megmentési érdektelensége miatt már csak a szerződés teljes megszűnésekor (akkor már későn, hiszen előtte felvehettem volna a kapcsolatot az ügyféllel), vagy jóval utána értesíti volt dolgozóját amikor már csak a követelés benyújtása van hátra. A győri fiókban az akkori fiókigazgatóval történt megbeszélésünk végére sikerült megegyeznünk abban, hogy a nem jogos követelést elismerték, és a fennmaradó 156.464 Ft felét az anyagi helyzetemre, és a rendkívül nyomós érveimre való tekintettel elengedték egy írásban, tanúk előtt (2004.07.19-én) rögzített (5 példányban elkészült) kölcsönös megállapodás keretében. Amely tartalmazta, hogy kötelezett elismeri a (156.464 Ft-os) tartozást, és vállalja, hogy amennyiben (az eredeti összeg felét) 78232 Ft-ot megfizet a jogosultnak 3 részletben, akkor a jogosult a fennmaradó 78232Ft-ot elengedi. A megállapodás aláírt példányait visszajuttatuk a biztosítótársasághoz, ekkot Ők is aláírták lepecsételték a megállapodást. A megállapodásnak egyetlen szépséghibája volt, mint utólag kiderült, miszerint NINCS RAJTA SZÓ, FIZETÉSI HATÁRIDŐRŐL. A megállapodásunk értelmében nekem van fizetési kötelezettségem, amelyet elismertem, de a határideje nem meghatározott. Én 2004.07.30-án feladtam egy részletet( 26077Ft) , majd ahogy anyagi helyzetem megengedte (hiszem még mindig munkanélküli voltam) 2005. 01.31-én feladtam egy újabb csekket. Anyagi helyzetem addigra már oly mértékben megromlott, hogy az önkormányzat lakásfenntartási támogatására szorultam (és szorulok jelenleg is). Tehát a megállapodás értelmében még egy részlettel (26078 Ft) tartozom a biztosítónak, meghatározatlan határidő híján azt hiszem, hogy még nem késtem el. 2006.áprilisában kaptam egy felszólítást a biztosítótól (BP-ről), miszerint a 26214 Ft-os(???) tartozásomat a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a mellékelt csekken fizessem be. A felszólítólevél végén a következő szöveg állt: " Ha a fizetési felszólítás ellen a fenti határidőn belül jogvitát nem kezdeményez, a felszólítás jogerős, és az a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabáyok szerint végrehajható." Erre a felszólításukra reagálva megírtam (BP-re), hogy a tartozást természetesen elismerem, fizetési hajlandóságomról már árulkodtak a feladott csekkek, és anyagi helyzetemre hivatkozva kértem a fennmaradó tartozásom méltányossági alapon történő eltörlését - jelezvén, hogy egyébként határidő híján nem késtem el semmivel. (A fenti megállapitásokat mind fénymásolatokkal igazoltam - csekk-feladás, megállapodás.) Erre a levelemre reagálásképp Győrből (2006.06.06-án kelt) egy (hagyományos levélküldeményként ) részletfizetési megállapodást kaptam 141.089 Ft-os(???) tartozás részemről történő elismeréséről (amelyet még nem írtam alá), valamint annak 6 részletben történő teljesítéséről (csekkek mellékelve). 2006.11.30-ban határozták meg az utolsó részlet esedékességét. A kérdésem az, hogy az eredeti kölcsönösen elfogadott megállapodás (amely a biztosító trehánysága miatt nem tartalmaz fizetési határidőt) érvényben van-e még (ha igen, akkor meddig), illetve kinek, milyen joga van azt egyoldaúan megváltoztani? Küldhet-e nekem a győri fiók a BP-re írt (tértivevényes) levelemre válaszul egy normál postai küldeményben egy efféle egyoldalúan megírt megállapodást. Mi van, ha én ezt a levelet meg sem kapom??? Van e fizetési kötelezetttségem, és mekkora? Segítő válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: Pente Károly

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A biztosítók most ezen összegek (visszaírt jutalék) beszedésére fordítanak nagy hangsúlyt.
Álláspontom, hogy fizesse meg az számításai szerinti - megállapodás alapján még járó - 26.078,- Ft-ot, és a feladóvevény másolatát és egy kísérő levelet írjon a központnak, hogy ezáltal a tartozását kifizette, így több kötelezettsége a biztosító társasággal szemben nincs.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ági

lacakrakler@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 13. kedd

15:05:35

Tisztelt Ügyvédő/Úr! 200 óta dolgozom ajelenlegi munkahelyemen, 24 - 48 órás beosztásban. Most a munkáltató meg akarja változtatni a beosztásunkat ( több kollégámat érinti a dolog) 2 műszakosra úgy, hogy egyik héten du. 14 órától 22 óráig, a másikon 22 órától reggel 6 óráig kell dolgoznunk. Mivel a közlekedés és egyéb életviteli problémák miatt ezt nem tudjuk vállalni, ezért kérdeznénk, hogy egyoldalúlag a munkáltató változtathat-e a munkabeosztáson. A munkaszerződésünkben az áll, hogy a munkaidő 24-48 órás a napi nyolc óra figyelembevételével. A másik kérdésem az lenne, hogy a 24 óra alatt milyen formában jár a négy órás pihenő, ill. egyáltalán meg van-e határozva pihenőidő. Segítségét előre is köszönjük!

Válasz:
Kedves Ági!
Nem tudom, hogy milyen munkakörben dolgoznak! Egyáltalán meg lehet-e az Önök munkakörében azt tenni, hogy napi 24 órát dolgoznak. Előfordulhat, hogy ez is jogszabály ellenes és ezért kell a munkáltatónak ezen változtatni.

Tény az is, hogy a munkaszerződés módosítását csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Tudom, előfordul az, hogy a munkáltatók visszaélnek erőfölényükkel és sokszor kényszerítik a munkavállalókat a módosított szerződés aláírására.
Amennyiben Önök nem tudják ezt a munkaidő-beosztást vállalni, a munkáltatónak viszont meg kell változtatni az eddigi gyakorlatot, akkor nem marad más hátra, mint megszüntetni a munkaviszonyt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Fanatic

the.fanatic@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 12. hétfő

22:27:46

Tisztelt Jogász Hölgy/Úr! Segítséget szeretnék kérni. Termelési igazgatóként dolgozom egy cégnél, ahol külső munkavédelmi megbízott is dolgozik. Ennek ellenére az ügyvezető az én felelősségi körömbe akarja helyezni a gyártelep munka- és környezetvédelmi feladatait is. Az lenne a kérdésem, hogy ez rám nézve milyen következményekkel járhat? Én leszek a felelős a munkahelyi balesetekért, ha pl. egy gépnek nincs meg pl. az érintésvédelmi felülvizsgálata és megráz egy embert? Vagy például a veszélyes hulladékot nem helyesen tárolják azért is én leszek a felelős? Büntetőjogi felelősségem is lenne? Vagy ezek maradnak az ügyvezető felelősségei? A társasági forma: kft. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A kötelezettségek teljesítéséért a Kft. felel. Amennyiben valamilyen kötelezettség elmulasztásáért bármelyik hivatal megbírságolja a kft-t, a kft köteles megfizetni. Ha olyan munkaszerződést kötnek, amelyben az Ön feladataként határozza meg némely dolgok betartását, és az Ön mulasztása miatt történik a kft. megbírságolása, akkor a kft Önnel szemben csak peres eljárásban érvényesítheti ( ha egyáltalán érvényesíteni akarja, nehéz a
bizonyítás) a bírság összegét.
Ha nem helyesen tárolják a veszélyes hulladékot és Ön írásban tájékoztatja az illetékeseket a helyes tárolásról, amiről ennek ellenére nem gondoskodnak, az Ön felelőssége semmiképpen nem állapítható meg.
Büntetőjogi felelőssége csak bűncselekmény elkövetése esetén állapítható meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

elkeseredett

lelkes@szigetnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 12. hétfő

12:52:55

Köszönöm a válaszát. Lenne még két kérdésem. Úgy tudom, hogy bizonyos idő után jár végkielégités ha felmondanak,ez pontosan mennyi idő után, és mennyi jár? A másik: tudomásom szerint a fiatalabb főnőköm az ügyvezető, ha ő nem egyezik bele, vagy nem írja alá a felmondást akkor elbocsájthat-e? Tisztelettel: Egy elkeseredett munkavállaló

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Jár végkielégítés, mégpedig az alábbiak alapján:
Végkielégítés
95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege.
(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon
a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá
b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra
való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

Önnek csak a munkáltató mondhat fel. Tehát, ha a munkáltató a fiatalabb főnök, akkor csak neki kell aláírni a felmondási papírokat.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Páricsi Szabolcs

stremy001@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 12. hétfő

11:15:33

Tisztelt Jogász Úr! Az alábbi kérdésselel fordulok Önhöz: Munkahelyemen jelentős változások mentek végbe az elmúlt hónapokban. Ez többek között elbocsátásokkal is járt. A "szerencsés" ittmaradók között szétosztásra került a munka. Státuszok szűntek meg, újak jöttek létre. Többek között nekem is más lett a "titulusom" (rendszergazdából üzleti asszisztenssé avanzsáltam) és a bérem is kerek 30e Ft-tal lett rövidebb. Ezt nagyon nem tartom fair-nek, még ha nem is bércsökkentésről van szó, hanem effektíve státuszváltozásról (és gondolom még örüljek, hogy ittmaradhattam - köszönöm...), igazából a lényeg az az, hogy jóval kevesebb fizetést viszek jövő hónaptól haza. Nyilván amint tudok, keresek másik munkahelyet, de amíg nincs, be kell érnem ezzel a kegyelemkenyérrel. Csak az érdekelne, hogy ennyire lehet játszani az emberek fizetésével (Rt megteheti?)? Válaszát megköszönve, Tisztelettel: Páricsi Szabolcs

Válasz:
Kedves Párizsi Szabolcs!
Nem teheti meg az Rt! Az Ön munkaszerződését egyoldalúan nem lehet módosítani. Csak akkor tudnak szerződést módosítani, ha Ön is hozzájárul. (nyilván zsarolták, ha nem írja alá, akkor elbocsátják.) Ez egy patt helyzet. Nyilván Ön nem adott okot rendkívüli felmondásra, így csak rendes felmondással küldhették volna el, ebben az esetben ha már több mint 3 éve munkavállalója volt az Rt-nek, akkor végkielégítés is járt volna. Ennyi információból nehéz lenne megállapítani, hogy mi lett volna a legjobb megoldás!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

elkeseredett

lelkes@szigetnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 09. péntek

12:23:15

Tisztelt Tanácsadó! A következő problémára szeretnék tanácsot kérni. 10 éve dolgozom egy családi vállalkozásként működő kft-nél.A tulajdonosok apa és fia.Határozatlan idejű szerződésem van,amit most a fel akarnak mondani ,tehát el akarnak bocsátani.Tudomásom szerint a munkáltatónak meg kell indokolnia a döntést,ez estemben az hogy kevés a munka és túl sokan vagyunk.De a kollégáim és mindenki tudja hogy az igazi indok nem ez.Az idősebb fönököm csupán magánéleti okok miatt akar elküldeni,személyes bosszúból. Ha felmond köteles vagyok elfogadni,vagy van mód a visszautasításra?Hova fordulhatok,és hogy lehet bízonyitani,hogy nem az az indok az elbocsátásra amit megjelöl?Egyelőre még nem bocsátottak el,de bármikor bekövetkezhet.Személyes okok miatt elbocsáthatnak? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: egy elkeseredett munkavállaló

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Arra nincs mód, hogy visszautasítsa a felmondást! Arra azonban van mód, hogy ha a felmondás indoklása nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek, akkor a munkaügyi bíróságon ezt a felmondást megtámadja.
A bizonyítás elég nehéz dolog, de ha Ön elbocsátja ilyen indokokkal, és kb.
2 nap múlva felvesz új munkavállalót az Ön helyére, akkor nyilvánvaló, hogy nem az a valós indok, amit megjelölt.
Javaslom, ha ilyen helyzetbe kerül, mindenképpen lépjen kapcsolatba ügyvéddel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kokomac

kokomac@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 08. csütörtök

22:16:51

Tisztelt Dr Máté Ildikó Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz. Én egy élelmiszerboltban dolgozom mint műszakvezető, ahol a tulajdonos egy szerződéssel akarja "bebiztosítani" magát, hogy ne menjek el tőle egy konkurens üzletbe dolgozni. A közelmúltban egy régen náluk dolgozó munkatárs hagyta ott őket, mert kapott egy jobb ajánlatot egy másik élelmiszerüzlettől. Mivel ezt a munkatársat ők tanították bele az üzleti élet rejtelmeibe, fogásaiba, ez a tulajdonosnak nem esett jól - érthető módon. Ebből adódóan akarja a későbbiekben megóvni magát az ilyen helyzetektől, és ezért akarja a következő szerződést aláírattatni velem. A szerződést még csak szóban vázolta, és arról szólna, hogy a bolt 30km-es körzetében, hasonló üzletágban nem tölthetnék be vezető pozíciót. Kérdéseim a következők lennének: 1. A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e a dolgozók ilyen jellegű korlátozását a jövőre nézve? 2. Ha lehetséges az ilyen szerződés és én aláírom - ami szerintem a jövőbeni foglalkoztatásom feltétele lesz-, mivel tudná a későbbiekben betartatni, ha esetleg pár év múlva mégis kapnék egy másik ajánlatot? Milyen eszközök lehetnek a kezében a szerződésszegés esetén, vagy egyáltalán tehetne-e valamit? Köszönettel! Kokomac

Válasz:
Kedves Kérdező!
Létezik ilyen lehetőség a Munka Törvénykönyve által meghatározott szabályok között, de vannak még egyéb feltételei is.
Az Mt. 3. § (5) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
(6) A munkaviszony megszűnését követően az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.

Az ún. versenytilalmi megállapodás megtilthatja például a konkurens cégnél való elhelyezkedést vagy a munkáltatóéval megegyező gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítását, de ügyelni kell arra, hogy jelentős mértékben és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését. A megállapodásnak fontos része, a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása, a tilalom időtartamának egyértelmű rögzítése, a földrajzi kör behatárolása. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben, vagy részletekben, de összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányára. A tilalom a munkaviszony megszűntekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót.
Tehát több feltételnek kell teljesülni:
1.) jelentős és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését
2.) ellenértékben is meg kell állapodni, tehát ezért a szerződésért fizetnie kell a munkáltatónak
3.) 3 évnél tovább nem köthető ki a korlátozás

Álláspontom azonban, hogy egy kereskedelmi (bolti) eladónál ilyen megállapodást nem lehet megkötni, mert ez nagymértékben megnehezíteni a volt munkavállaló megélhetését.
Amennyiben azért mond fel Önnek, mert ezt a szerződést nem írja alá, úgy jogellenes a munkáltató felmondása.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szasza

holdiszasza@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 08. csütörtök

12:14:44

Tisztelt Hölgyem! 2005. októberében született meg a gyermekem és innen indult a tgyás (terhességi gyermekágyi segély) folyósítása, amelyet munkaadóm bérszámfejtett tb kifizetőhely lévén. 2005-ben a tgyást elszámolták, ezért 2006. januárjában jött a határozat, hogy több tgyást vettem fel jogtalanul, fizessem vissza. Ennek megfeleően januárban nem kaptam semmit, februárban pedig kevesebb összeget, ahogyan ezt a bérszámfejtőnkkel le is egyeztettem. Majd március és április hónapban is kevesebbet kaptam. A cég munkaügyi osztályán a csoportvezetőnél reklamáltam. Arra kért, hogy legyek türelemmel, mert most van az adók számolása, és az SAP sem működik rendesen. Azóta többszöri levélváltás és telefonbeszélgetés történt, mert folyamatosan kértem, hogy számolják ki, mennyi hátralékom van, illetve a többlet tgyás miatt kifizetett többlet adó mennyi, valamint, hogy rendezzük már valahára ezt az ügyet. Válaszként folyamatosan türelemre kértek. Májusi bérfizetésnél egy teljesen fals bérpapírt kaptam - a munkaügyi csoportvezetőnk elmondása szerint ismét az SAP-ben keresendő a hiba -, miszerint még mindig hátralékom van. Ezzel szemben átutalva a gyed-et kaptam (hisz áprilistől már a gyed jár) - a csoportvezető arról tájékoztatott, hogy kb. ez jár, ezért ezt utalták. Időközben és még mindig arra kértem őket, hogy tegyünk pontot a dolog végére és rendezzük a hátralék és az adó ügyét. Válaszként kaptam egy táblázatot, amelyben a kapott összegek sem voltak jók és mindig nagy összegű hátralék szerepelt. Erről értesítettem őket és azóta is a válaszra és az ügyem rendezésére várok. Jelen pillanatban, teljesen kiszolgáltatottnak és tehetelennek érzem magam. Szeretném kérni szíves tájékoztatását arról, milyen lehetőségeim vannak jogi szempontból, mit tehetek, hogy végre rendeződjön az ügyem. Köszönettel és tisztelettel: Szasza

Válasz:
Kedves Szasza!
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.
A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb .
Mennyi a tgyás összege?
A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel .
A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon időszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta .
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelőző évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdő napját, azaz a szülési szabadság első napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idő korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni .
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkül megszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthető elő .

Kedves Szasza! Álláspontom, hogy amennyiben a munkáltatóval nem sikerül semmilyen módon a kapcsolatot felvenni, az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kérjen segítséget.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bazsó

tbazso@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

21:13:23

Tisztelt Hölgyem! Jól tudom-e, hogy amennyiben munkáltatóm 10.-ig nem utalja át előző havi munkabéremet, ez alapot jelent részemről a rendkívüli felmondásnak? Amennyiben igen, akkor az a kérdésem, hogy a munkáltató a rendkívüli felmondás el nem fogadásával, munkaügyi bíróságon megtámadásával elhúzhatja-e követelésem (elmaradt munkabér, szabadságra és felmondási időre járó illetmény, végkielégítés) "hatályba lépését". Ez esetben ugyanis ki vagyok téve annak, hogy a cég időközben befolyó kintlévőségeinek elköltése után már nem is marad fedezet követeléseim kielégítésére. A rendkívüli felmondás beadása mellett mit kell tennem, hogy mielőbb (amint a cég pénzhez jut) hozzájuthassak járandóságaimhoz és milyen kötelezettségeim vannak ilyen esetben (pl. munkakör átadása, stb.).

Válasz:
Tisztelt kérdező!
A munkáltató köteles úgy fizetni, ahogy az a munkaszerződésben illetve a Tájékoztatóban szabályozva van. Ha úgy van szabályozva, hogy a tárgyhót követő hó 10. napjáig fizeti a munkabért, akkor köteles ezen a határnapon fizetni.
A rendkívüli felmondást az Mt. Az alábbi módon szabályozza:
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Amennyiben egyszer fordult elő, hogy nem fizetett időben, az még nem ok a rendkívüli felmondásra. Rendszeres elmaradás azonban már igen.
Amennyiben per lesz a felmondásból csak jogerős ítélet után juthat hozzá a járandóságaihoz. Ez minimum egy év!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

zeronero

vazzek@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

19:44:04

Egy ismerősöm megkért,hogy az állandó lakcímemen lehessen cégének a székhelye.Ez évekkel ezelőtt történt, felszólitásom ellenére sem modositja cégének székhely bejegyzését. Sajnos a bérleti szerződésből nincs másolatom. Mi lehet a megoldás és milyen következményei lehetnek ha az én címemen van a székhely?Nem vagyok a kft tagja,tehát anyagi felelősség nem terhel? Az állandó cimemen családtag vagyok. Az ismerösőmet régóta nem érem el. Üdvözlettel ZERONERO

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Önt semmilyen felelősség nem terheli a céggel kapcsolatban. Írjon a cégbíróságnak, hogy felbontotta a bérleti szerződést, a cég elköltözött, ez a cím az Ön állandó lakcíme, és itt a cég már nem elérhető!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

BA

radhe@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 07. szerda

14:12:00

Tisztelt Máté Ildikó, Gazdasági jogi témával keresem Önt. Családomban történt egy sajnálatos eset, önhíbájukon kívül meghiúsult egy projekt, amihez szolgáltató Kft.ként alapanyagot rendeltek. Természetesen projekt nélkül nem volt szükség az anyagra sem, így hát nem fizették ki, mert nem volt rá keretük. Az anyagot szállító cég szó nélkül felszámolási eljárást indított a kft ellen. Nem követtem nyomon, hogy végül változtattak-e azon a jogszabályon, hogy a Kft. beltagja teljes vagyonával felel a hitelezőknek, amennyiben a gazdasági társaság vagyona nem elegendő a felszámoló cég követeléseinek kifizetésére. Ha nem változtattak, akkor gondolom csak a GT vagyonáig kötelesek fizetni. A másik kérdésem a lízingelt autóra vonatkozik. Amennyiben felszámolják a céget, bizonyára semmissé válik a lízing szerződés, mert nemlétező cégtől nem várhatnak törlesztőrészletet. De mivel az autó nem a cég tulajdona azt le sem foglalhatják? Mennyi ideig tart egy felszámolási eljárás? És milyen hatással lesz/lehet ez a továbbiakra? Más Kft, Bt alapítására? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: BA

Válasz:
Tisztelt BA!
KFt-ben nincs beltag, kültag (csak a Bt-ben). Kft.-ben tagok vannak, akiknek korlátolt a felelőssége a társaság tartozásaiért, vagyis csak a bevitt vagyon arányában felelnek.
Ami nem a Kft vagyon, azt nem foglalhatják le, és a felszámolási eljárás során nem kerülhet értékesítésre.
A felszámolási eljárás időtartama változó.
Új Kft. Bt. alapítása ugyanazon tagoknak lehetséges, vezető tisztségviselővé történő megválasztása azonban meghatározott ideig nem lehetséges.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

István

sobibor@w-mobil.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 05. hétfő

12:36:32

Kórházban dolgozom mint közalkalmazott, olyan helyen ahol kötelető a székletvizsgálat. Az éves munkaalkalmassági vizsgálatok körébe tartozik ez is, aminek vizsgálata 1800Ft-ba került. Kérdésem,hogy ezt az összeget a munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell e megfizetnie? Köszönettel: K. István

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint igen, a munkáltatót terheli ez a költség.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Márti

martiolty@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. június 03. szombat

21:50:44

Tisztelt Segítők ! A munkáltató munkaviszonyomat rendkivüli felmondással megszüntette azzal az indoklással, hogy Árp.27én tudomásomra jutott, hogy "munkaidő alatt rendszeresen, meg nem engedhető módon magánjellegű munkát végez (fordítás külső cégeknek, honoráriumért). Tuidomásszerzést követően számítástechnikai szakember segítségével betekintettem a számítógépbe, mely során bizonyítást nyert az illegális, munkaidő alatti fordítási tevékenység, amely hosszú idő óta fennáll.A Mtk 96§ (1) szerint: A munkáltató ill. a munkavállaó a munkaviszonyt rendekivüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Mt. 103 § 1 úgy rendelkezik: A munkavállaló köteles az eláírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni ill. ez alatt a munkavégzés céljából a munkáltató rendelzésérére állni. A fentiekkel ellentétben ön a munkaidejében nem a munkáltató előírásai és utasításai szerint végezte munkáját, hanem munkaidőben magánmunkát végzett, nem a munkaadó hanem saját maga édekében. Figyelemmel arra, hogy ön a tények feltárásakor a felkínált védekezési lehetőséggel nem élt, így ez most már a munkáltatótól nem várható el". Ez az indoklás, a felmondás V.2-án kelt, de mivel nem vettem át, postán küldték el, a postabélyegző kelte V.5 és V.8-án kaptam meg. Nem vettem át, mert valótlannak és méltatlannak találtam. A felmondáskor azt mondta a főnököm, hogy vagy közös megegyezés - végkielégítés nélkül - vagy rendekivüli felmondás. Én egyik felmondást sem kaptam képhez, csak sürgettett a munkaidő végén, hogy írjam alá valamelyiket, nyomás alá helyezett, mivel nem tudtam rendesen gondolkodni, nem írtam alá egyiket sem, hiszen nem is olvashattam el egyiket sem. A fordításaimat otthon végeztem és az elkészült munkákat a munkahelyi géepemen tároltam, hogy a munkavégzés során (fordítás volt a feladatom) pl. mérleg, beszámoló, engedményezési szerződések esetén fel tudjam használni és a lehető legmagasabb szinten végezzem a munkámat. Persze ha megkértek a munkatársaim egy-egy önéletrajz vagy bizonyos gépek használati utasításainak lefordítására megtettem, mint ahogy a főnökömnek is rendszeresen hívtam külföldön bankokat ill. autószervizeket, szállásfoglalást (privát). Soha semmilyen figyelmeztetést sem szóban, sem írásban nem kaptam. Amikor haza mentem felvettek egy jegyzőkönyvet, ahol a jelenlévők között az én nevem is szerepel (nem voltam jelen igy nincs is aláírva). Ennek az a lényege, hogy az ügyvezető tudomást szerzett az illegális munkáról és ezért a munkaviszonyomat megszünteti. "Mivel a munkaválllaló közölte (én, aki ott sem volt) hogy a jegyzőkönyvet nem írja alá, ezért az lakcímére postázásra kerül." Önök hogyan látják ezt? Köszönöm: Márti

Válasz:
Kedves Márti!
Álláspontom, az itt olvasottak alapján, hogy a munkáltató nem szüntethette volna meg a munkaviszonyát rendkívüli felmondással. Ezek az indokok nem elegendők a rendkívüli felmondáshoz.
Javaslom, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján konzultáljon ügyvéddel, és indítson munkaügyi pert.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

dina

edinakelemen@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 03. szombat

21:29:23

T.Cím! munkahelyemen 12 órás munkarendben dolgozok.Hogyan kell a munkáltatónak az ebédidőt biztosítani, ha egyáéltalán kell?Kamerával van felszerelve,de a szerződésemben erre nincs utalás sem külön papírt nem írtam alá erre vonatkozólag.A felvételeket ilyen esetben tárolhatja és felhasználhatja ellenem?

Válasz:
Tisztelt dina!
A munkavállalónak a munkaidőben a munkavégzés megszakításával járó, legalább 20 perc időtartamú munkaközi szünet kell biztosítani. Ez az ún. 20 perces ebédidő csak eltérő rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása esetén számít bele a munkaidőbe, egyébként ezek hiányában nem része a munkaidőnek.
Azaz le kell dolgozni.
Kamera: az adatvédelmi biztos által már több állásfoglalást is kiadott a tárgyban, de sajnos a pontos jogi szabályozás késik.
Tehát: a munkahelyet bekamerázhatják, a felvételeket az adatvédelmi törvénynek megfelelően tárolhatják, de után törölni kell. Kiadni, dolgozni velük (a felvételekkel) csak a törvényben megfogalmazott keretek között.
Amennyiben bűncselekmény elkövetését bizonyítják a felvételek, akkor felhasználható a munkavállaló ellen. Tilos kamerák telepítése öltözőkbe, mellékhelyiségekbe stb.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

dina

edinakelemen@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. június 03. szombat

21:02:41

T.Cím! 2004.decemberében kötöttem határozatlan idejű szerződést a cégemmel mely több telephellyel rendelkezik és a szerződésemben foglaltak szerint áthelyezhető vagyok vagy akár saját kérésre is áthelyeznek bármely telephelyre.Most eladásra kerül ez a telephely,de szóbeli tájékoztatásban annyit kaptunk hogy a jelenlegi munkaadó megszünteti a szerződést közös megegyezéssel,mert az új munkaadó teljes létszámmal átvesz bennünket.Én jeleztem hogy a cégnél szeretnék maradni,de a válasz annyi volt hogy bennünket is eladtak, ők tovább foglalkoztatni nem akarnak bennünket.Konkrét időpontról és az új szerződés feltételeiről nem tudok semmit.Etikátlannak tartom ezt a helyzetet!Van értelme pert indítani ellenük?Ebben a helyzetben mi a teendő,milyen felmondást érdemes aláírni? Egyáltalán fel kell hogy mondjon a munkáltató,nem lehet szerződés-módosítással megoldani ezt?Mit tegyek???? Kérem segítsen!Köszönöm!

Válasz:
Tisztelt dina!
Semmiképpen ne írja alá a közös megegyezést! Amennyiben tényleg úgy történt minden, ahogy mondják - azaz eladták Önöket a céggel együtt - akkor itt jogutódlásról beszélünk, és nem kell semmilyen munkaviszony megszüntető papírokat aláíratni.
Az a gyanúm, hogy a munkáltató így akar kibújni a végkielégítések fizetése alól. Ne írja alá a közös megegyezést, akár mivel is fenyegetik. Ön meg mondja azt, hogy ügyvéddel fog legközelebb jönni! Csak a munkáltató rendes felmondása esetén írják alá a munkaviszonyt megszüntető papírokat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó