LAKSZÖV

ozd@egylaksz.t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 31. kedd

15:57:47

Szövetkezetnél az ügyvezető elnök ellen a tagság bizalmatlansági indítványt tett. Melyek a törvényes előírások a rendkívüli felmondáshoz!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
34. § (1) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a vezető tisztségviselő halálával;
c) lemondással;
d) a közgyűlés általi visszahívással;
e) a tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges.
(2) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.
(3) A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat. Ha a szövetkezet működőképessége szükségessé teszi, a lemondás legkésőbb a bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már e határidő elteltét megelőzően döntött. A lemondás hatályának időpontját - az előbbi időkereten belül - a felügyelő bizottság állapítja meg.
(4) A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntéseket meghozni, illetve döntések meghozatalában részt venni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

esty

hofere@rlan.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 31. kedd

10:50:37

Tisztelt Hölgyem! Közalkalmazottként, tanárként dolgozom egy általános iskolában, ahol a vezetőség igazságtalan eljárásai miatt tovább már nem kívánok maradni. Határozatlan idejű kinevezésem van, sőt még két évet kellene dolgoznom, mivel tanulmányi szerződést kötöttem. Az nyilvánvaló, hogy a fennmaradó összeget vissza kell fizetni (holott nem saját "hibámból" vagyok kénytelen felmondani. A kérdésem csak az, hogy ha felmondok, mennyi ideig tarthat még ott az igazgató, azaz mennyi felmondási időt szabhat ki? Köszönettel: Esty

Válasz:
Tisztelt Kérdező!A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Noi

noi23@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 29. vasárnap

11:30:47

Tisztelt Tanácsadó! A problémám az lenne, hogy egy japán cégnek dolgozom és egyre több területen vezeti be a folyamatos műszakot(6+2).Én ugy tudom, hogy a az Unióban ez 3 hónapnál tovább jogellenes, kivéve ott engedélyezett ahol a technologia megkívánja.Vannak akik már júniusban elkezdték és márciusig igy fognak járni, vannak akik októberben és novemberben kezdték, kezdik, szintén március végéig (állítolag, de lehet hogy tovább).Ráadásul a szerződés módosításban csak azt irják bele, hogy elfogadom a folyamatos műszakot, azt nem irják bele hogy meddig.Sajnos én nem tudom pontosan az erre vonatkozo jogszabályokat és azt sem, hogy mit lehet tenni ha nem tartják be ezeket. Ha bejelentést tesz az ember lehet e név nélkül, illetve ha névvel teszi nem származhat e belőle probléma. Remélem tud segítséget nyujtani, mert ez a dolog sok ember számára problémát okoz a cégnél. Köszönettel!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A kérdéseire a választ a Munka Törvénykönyvében találja. Amiről Ön ír, azt megszakítás nélküli munkarendnek hívják. Nem csak 3 hónapig lehet így dolgozni.
Bejelentést pedig, vagy esetleg segítség kérést - nem kell névtelennek lennie - a munkaügyi felügyelőségeken tehet.
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy
b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ecsedi Ákos

ecsedi@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 28. szombat

21:51:59

1948. január 22-én született tanár vagyok, így 2008.01.22-én előrehozott nyugdíjra vagyok jogosult. Kérdésem, hogy ezt az időpontot megelőzően megkezdhetem-e felmondási időm letöltését, mert a munkáltatóm szerint csak a nyugdíjazás után tehetem.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A felmondási időt a munkaviszony megszűnése előtt kell ledolgozni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andi

racz720221@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 28. szombat

21:50:41

Tisztelt Ügyvédnő! Én egy strandon dolgozok ami önkormányzati tulajdonba van. A munkaszerződésbe folytonos munkavégzés van beírva. Az egyik kérdésem hogy ez mit takar? Állandóan nyitva vagyunk hétvégeken és ünnepnapokon is. Ha délelőttös vagyok,akkor egy nap 12 órát dolgozunk, akkor a másik nap pihenő. Ha ünnepnapon dolgozom akkor arra a napra dupla pénzt kapok mert fizetik az ünnepet mivel az államilag fizetett munkaszünetinap. Ha viszont nem dolgozok mert éppen pihenőnapos vagyok,akkor semmit nem fizet. A kérdésem az lenne jogos e így mert szerintem az államilag fizetett munkaszünetinap azt akkor is fizetni kell ha ép pihenős vagyok. És a munkaszünetinap hétköznapra esik.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A folyamatos az megszakítás nélküli munkarendet jelenthet.
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy
b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

Látni kellene a munkaszerződését, hogy Ön órabéres fizetést, vagy havi bért kap. Ha órabéres fizetést kap, akkor a ledolgozott órái után kapja meg a fizetést.
Az sem ártana tudni, hogy Önöknél van-e munkaidőkeret. Ha van, akkor a szombatokat, vasárnapokat nem is kellene pótlékkal fizetni, mert megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Arra kell csak ügyelni, hogy egy hónapban egyszer vasárnapra essen a pihenőnap. Erről a következőket írja a Munka
Törvénykönyve:
124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.
(3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
a) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
b) a készenléti jellegű munkakörben,
c) a megszakítás nélküli, illetve
d) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
e) az idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
(4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Edit

ditke16@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 28. szombat

21:49:41

Tisztelt Hölgyem/Uram! A 25 éves jubileumi jutalom jogosságával kapcsolatban kérem a segítségét. Sok információt találtam ebben a témában a neten, de egyik sem válasz az én speciális esetemre. Miről is van szó? 18 évig (1981-1999) állami/önkormányzati általános iskolában tanítottam. Ezt követően közös megegyezéssel, az új munkáltatómtól kapott kikérővel egy iskolarendszerű, tandíjmentes szakképzéseit állami normatívából finanszírozó magániskolába kerültem, ahol munkaszerződést kötöttek velem. Ez évben átléptem a közoktatásban töltött munkaviszonyom 26. évébe. Jogosult vagyok-e a jubileumi jutalomra? Sok helyről próbáltam már informálódni, de a vélemények nagyon megoszlanak. Van, aki szerint az elmúlt 7 évben nem volt közalkalmazotti jogviszonyom. Mások szerint a Munka Törvénykönyve előírja, hogy nem részesülhetek hátrányosabb, rosszabb elbírálásban. Vannak, akik azt mondják, hogy jogosult vagyok, mert a jelenlegi munkahelyem állami normatívából finanszírozza a képzéseit, tandíjat nem szed, vagyis az önkormányzati iskolákban járó juttatások illetnek meg engem is. Szóval szeretnék már végre tisztán látni. A törvény betűjét én elfogadom, csak értelmezze már nekem valaki, vagy segítsen egy olyan fórumot találni, ahol ebben segítenek nekem. Köszönöm előre is a segítségét, s várom válaszát. Tisztelettel Cs. Edit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A 25 éves jubileumi jutalmat a törvény közalkalmazotti jogviszonyhoz, vagy a közoktatásban eltöltött időhöz köti?
Ha közoktatási jogviszonyhoz köti, és Önnek nem közalkalmazotti munkaviszonya volt az elmúlt 7 évben, akkor Önnek nem jár a 25 éves jubileumi jutalom.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zita

szabo.zita2@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

22:06:21

Tisztelt Hölgyem/Uram! Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban vagyok. Lejár a jogviszonyom akkor elmehetek másnappal passzív tápénzre? A passzív táppénzt mennyi idő után lehet újból igénybe venni, és mennyi folyamatos munkaviszonynak kell lennie? Munkanélküli ideje is bele számít? Előre is köszönöm a válaszát.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Aki beteg, és a betegségét megelőző időszakban biztosított volt, megilleti a táppénz igénybevétele. Az, hogy mennyi ideig fizetik ilyenkor a táppénzt attól függ, hogy mennyi a betegség előtt munkaviszonyba (biztosítási
jogviszonyba) töltött ideje.
Javaslom azonban, hogy ha a határozott idejű munkaviszonya lejár, inkább újabb munkaviszony létesítésén fáradozzon, mind a passzív táppénz jogtalan igénybe vételén törje a fejét. Persze, ha Ön már ennyire jól informált, és előre tudja, hogy beteg lesz...
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

vercsi

v.varhegyine@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

23:07:42

Én a Generali Providencia Zrt-nél dolgozom alkalmazottként, üzletkötőként. Az érettségi letétele érdekében elkezdtem tanulni egy levelező tagozatos iskolában. A cégem megköveteli az érettségit. Sajnos csak szakmunkás végzettségem van. 47 éves vagyok. Tavaly kezdtem el 46 évesen a tanulást ebben a levelező tagozatos iskolában. Tanulmányi szabadságot nem ajánlottak fel, csak a követelmény van meg felőlem. Kérdésem ebben az esetben nem jár tanulmányi szabadság? 10 éve itt dolgozom üzletkötőként. Most tavalyban 2005-ben úgymond felszólítottak arra, hogy az érettségi után még 1 éves BOI vizsgára menjek, hogy megfeleljek az Európai Uniós követelményeknek. Nem számít a 10 éves üzletkötői gyakorlat, előírták a továbbtanulást. Egyáltalán mire számíthat egy 47 éves ember az Európai Unióba csak az elvárások számítanak? A gyakorlati, üzletkötői tapasztalat nem váltja ki a végzettségeket. Magyar BOI vizsgával már régen 1999.óta rendelkezem, de ez nem elég? Úgy tanulok, hogy a saját szabadságomat veszem ki a 4/ed éves vizsgákhoz. Sem bérlet pénzt, sem hév jegyhez hozzájárulást nem kapok a vidékre való munkahelyem ugyanis vidéken van. Bp-en lakom, élek, de a munkahelyem vidéken van 10 éve. A munkáltatóm részéről semmilyen segítséget nem kapok anyagilag a tanulásomhoz, csak a követelmények vannak megadva. Kihez lehet fordulni jogi tanácsadáshoz? A PSZÁF mindenféle vizsgákat előír, de pénzügyileg, ill. tanulmányi szabadságot nem adnak. A pszichoterrorral szembesülök mikor értekezletekre járok ki a munkahelyemre, ahol mindíg azt dörgölik az orrunk alá, hogy örüljünk, hogy még van munkahelyünk. Fogalmuk sincs az Erurópai Unióban szerintem/tünk a vezetőkenek, hogy min megy keresztül egy magyar családanya, aki mondjuk egyedül neveli a gyermekét. Várom válaszát, aki a levelemet olvassa, hogy kitől, miben remélhetek/ünk segítséget ügyembe/vagy ügyünkbe. Hiszem, hogy sajnos nem egyedül vagyok a problémámmal. üdv.: egy üzletkötő a sok közül, akit a mai Uniós törvények arra kényszerítenek, hogy kötél táncot járjon a tanulás és munka közöztt. 2006.X.26.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy érdemi választ tudjak adni, ismernem kellene a tanulmányi szerződés szövegét. Lehet, hogy ilyet nem is kötöttek?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mano

anci3@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

20:31:55

szeretném megkérdezni hogy mennyi végkielégités illet meg abban az esetben ha a munkáltatom bejelentette hogy 2006 december 31-én csoportos leépités miatt megszünik a munkaviszonyom.2000 január 01- óta dolgozom ezen a munkahelyen 2002-ben született kisfiam két évig voltam gyed-en egy évig gyesen erre az egy évre fizetés nélküli szabadságot kellett kivennem ez az idő beleszámit-e a munkaviszonyba? Segitségét előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 95. § (3) bekezdése alapján: A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege.
Tehát Önnek beszámít a munkaviszonyba a fizetés nélküli szabadság. Két havi végkielégítésre jogosult.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Sz. Ferenc

zoldsas9@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

16:44:06

T. Ügyvéd Úr/Asszony! 2004 nyarán egy örző-védő cégnél vállaltam munkát. 1 hónapot dolgoztam, amikor az általam örzött területen lopás történt. A munkaadó cég feljelentést tett ellenünk, mint bűnsegédek, ezért felmondott nekünk, és visszatartotta, a tárgyhónapra eső fizetésünket. Kérdésünkre elmondta, a cég vezetője, hogy a bírósági végzés után, a kamatokkal együtt kifizeti az elmaradt járandóságunkat. Nem voltunk bejelentve ez alatt a hónep alatt. 2006 szeptemberében a bíróság ítéletett hozott. Ezt hivatalosan is írásban közölte velünk. Ezután a bírósági végzéssel a kezemben a volt munkaadómhoz mentem, hogy a két évvel ezelötti pénzemet felvegyem. Ott azt a választ kaptam, hogy egy másik cégnél, aki alvállalkozója volt az én munkaadómnak, érdeklődjem. Ezután kiderült, hogy ilyen cég nem is létezik. Egyébként is sehol, semmilyen munkaszerződést nem irattak velünk alá. Csak a bírósági iratokból derül ki, hogy ennél a cégnél dolgoztam, mivel megtette a feljelentést ellenem. Ezután van-e esélyem, hogy egyáltalán valaha az elmaradt béremhez és gondolom a kamatokhoz (27 hónap) hozzájuthatok? A volt munkaadóm jelenleg is jól működő kft. Tisztelettel és köszönettel vároma a válaszát,mit tudok csinálni ez ügyben?

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Van lehetősége, természetesen. Végrehajtási lap kiállítását kell kérni.
1. Vagy ügyvédhez fordul
2. a bíróság panasznapján ezt megteszik önnek. ( munkadíj nincs, de illetéke
van)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

magellanpyxis

magellanpyxis@netposta.net

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

16:41:27

Tisztelt Ügyvédnő/ Úr! Tanuló vagyok, dolgozni csak hétvégén és pénteken van lehetőségem, így a hétköznap ledolgozott órák száma nem éri el a 40-et. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, szombatra és vasárnapra illet-e valamilyen pótlék az alapbéren felül? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: magellanpyxis

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Az attól függ, hogy milyen munkáltatónál, milyen munkakörben dolgozik, milyen a munkaidő beosztása, van-e munkaidőkeret, ha igen ez mennyi, kötelezik-e önt rendkívüli munkavégzésre. Rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltató illetve munkakörben dolgozik-e.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Imre

szmodics.imre@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

15:27:04

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony! 9 év után változtatok munkahelyet.Melyik felmondást lenne célszerü választanom?Rendkivüli vagy rendes?Végkielégitést milyen esetben fizetnek? Köszönettel, várom válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ez nem kívánság műsor!
Rendkívüli felmondással jogszerűen csak akkor élhet, ha a munka törvénykönyvében meghatározott feltételek fennállnak. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor jogellenes lesz a rendkívüli felmondása és még kártérítés fizetésére is kötelezheti a bíróság.
Rendes felmondással bármikor élhet, még csak indokolnia sem kell.
Önnek végkielégítés akkor jár, ha:
1. Ön mond fel rendkívüli felmondással (persze csak ha jogszerűen teszi) 2. Önt küldik el rendes felmondással 3. esetleg a munkaviszonyt közös megegyezéssel bontják fel, és a munkáltató olyan nagyvonalú, hogy ad Önnek végkielégítést (közös megegyezés esetén nem
kötelező!)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Boglárka

bbogica&citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

09:44:53

Egy iskolában dolgozom mint tanulmányi előadó már egy éve.Ugyan az a munka ugyan az a feladat. Külsös cég alkalmazott addig nem is volt probléma. 2006 szeptember 15. vel fell kellet mondaniuk mivel az iskola alkalmazásába kell lenni a titkos adatok miatt.Azóta az iskola kötött velem egy határozott idöre szóló szerződést 3 hónapos probaidővel.De fizetést még nem kaptunk. Állítolag közalkalmazotti státusba vettek fel 2006.09.16 tal.De a rendszerbe még nem vagyok bent ezért nem kapok fizetést.Kérdésem mit tudok ilyen esetben tenni? Üdvözlettel Boglárka

Válasz:
Kedves Boglárka! Ez teljesen jogszabály ellenes! Teljesen mindegy, hogy milyen munkaszerződése van, fizetés Önnek jár.
Javaslom, hogy próbáljon békés megegyezéssel beszélni a főnökkel, ha szép szóval nem megy, akkor esetleg az illetékes munkaügyi felügyelőségen bejelentést tehet, végső esetben munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

edo

yyyyy75@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

09:29:28

üdvözlöm. teljesen kezdőként kérnék tanácsot! Most nyíló kozmetikában műkörmösként szeretnék dolgozni.A kozmetikus béreli a helységet,és megkért hogy néha ,ha esetleg van igény a munkámra,dolgozzak nála. ez talán heti 2 napot jelentene 1-2 vendéggel(ez kb.30-40ezer ft bevételt jelentene,amiből még az anyagokra kell költeni,tehát nem vetne vel a pénz) .mindezt természetesen hivatalosan szeretném csinálni de nem mint magánvállalkozó. milyen megoldás a legjobb? hallottam a kékkönyvről de nem tudom ez megoldható-e. 11 éve élek Magyarországon,5 éve letelepedtem és folyamatban van az állampolgárság.

Válasz:
Kedves Kérdező! Két lehetősége van:
1. magánvállalkozóként
2. alkalmazottként
Nyilván a kozmetikus Önt nem akarja bejelenti 8 órás munkavállalóként, akkor lehetőség van az alkalmi munkavállalásra. Javaslom, hogy érdeklődjön a illetékes munkaügyi felügyelőségen, már csak azért is, mert Ön még nem magyar állampolgár!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Illésné Kiss Tímea

thimeakiss@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

19:51:48

Tisztelt Jogász Hölgy/Úr! 6 hónapja közalkalmazotti jogviszonyban állok, melynek során két hivatásos kollégámtól (személyügyi osztályvezető, csoportvezető) folyamatos munkahelyi inzultusoknak voltam kitéve és múlthét kedden munkahelyről eljöttem még a munkaidő lejárta előtt, mivel nem bírtam idegileg tovább. Ezt követően nem tájákoztattam őket (szándékosan)távolmaradásom okáról mind a mai napig, mivel szeretném a közalkamazotti jogviszonyomat megszüntetni. Ők azonban vissza akarnak tartani és fegyelmi eljárást kezdeményeztek igazolaltlan távolmaradásom miatt. A közös megegyezésbe sem hajlandóak belemenni. A kérdésem a következő: Hogyan tudnám elérni, hogy közalkmazotti joviszonyomat szüntessék meg, illetve ne kelljen semmiféle felmondási időt letölteni, mivel személyi összeférhetetlenség alakult ki már jó ideje, már mocskolódásig fajult a helyzet és ketten vannak ellenem. Megjegyzem a munkaköri leírást 6 hónap után akarták aláíratni és olyan feladatokat is belefogalmaztak, melyeket mindezidáig nem láttam el. Egyeztetést kezdeményeztem, de nem kaptam, ezért nem írtam olyan formában alá a munkaköri leírást. Kérdésem továbbá az, hogy milyen következménye lesz annak, hogyha én semmiféle fegyelmi tárgyaláson, jegyzőkönyv felvételen nem akarok megjelenni, mivel pont ez a két személy is jelen akar lenni mindenhol. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Illésné Kiss Tímea

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Lett volna lehetősége olyanformán megszüntetni a munkaviszonyát, ahogy Ön elképzelte, de ez a mód, amit Ön választott erre semmiképp nem alkalmas. El fog tudni jönni a munkahelyéről, hiszen a munkahelye fel fog Önnek mondani rendkívüli felmondással, és nem kell felmondási időt letölteni. Az ön döntése, ha nem megy el, a rendkívüli felmondást semmiképp nem fogja megúszni, de ennél rosszabb nem fog Önnel történni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andi

eliz0818@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

18:09:49

Kézbesítőként dolgozom, szeptember 1-től vett át egy másik cég , de csak megbizási szerződéssel alkalmazott. A párommal gyermeket tervezünk, de a fönököm azt mondta, hogy nem fizet betegállományt és szabadságot sem vehetek ki.Mert az előző terhességem alatt is problémák voltak, ezáltal nem dolgozhattam a terhesség elejétől kezdve. Ezért érdekelne, hogy megbizási szerződéssel, veszélyeztetett terhesként mehetek-e betegállományba? Vagy akármilyen jutattásban részesülök-e?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben megbízási szerződéssel alkalmazzák, akkor az színlelet szerződést, nagy büntetés jár érte a cégnek.
Ebben az esetben a főnöknek igaza van, hiszen a megbízási szerződéssel létesített jogviszony nem tartozik a munka törvénykönyve hatálya alá, így a cégnek nem kell sem szabadságot biztosítania, sem betegszabadságot fizetnie, de még járulékokat sem.
Az az igazság, hogy Önnek tulajdonképpen vállalkozónak kell most lennie. Ha senki nem fizet Ön után járulékokat, olyan mintha nem is lenne a TB-nél biztosítva, így nem illeti meg Önt semmilyen járulék. Minél rendezze ezt a helyzetet.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

alkalmazott

shed75@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

12:54:52

Tisztelt jogi tanácsadó. Tanácsukat szeretném kérni határozott idejű munkaviszonyom felmondása ügyében. Munkaszerződésem ez év december 31.-ig szól. Azonban október 19.én egy anyagilag és egzisztenciálisan is jobb ajánlatot kaptam. Úgy döntöttem elfogadom a számomra kedvező állásajánlatot. Ennek érdekében másnap beadtam írásban a kérelmemet a munkaviszonyom közös megegyezéssel való megszüntetésére legkésőbb október 31.i hatályal. A cégvezetőm közölte ne is álmodjak erről. Maximum egy hónap múlva engedhetnek el. Most a rendkivüli felmondásomat fogom beadni írásban, amiben a jogkövetkezményeket vállalva kérem a munkaviszonyom megszüntetését szintén október 31. i dátummal. Kérdéseim: Kell-e felmondási időt töltenem? Milyen kötelezettségeim lesznek jelenlegi munkaadóm felé? Mekkora kártérítést kell fizetnem? Elmehetek -e a munkahelyemről és kezdhetek e az uj helyen november 1. napjával? Milyen formában, és hogyan reagálhatok arra, hogy csak 30 nap mulva akarnak elengedni? Bízván segítségükben válaszukat köszönöm Tisztelettel egy alkalmazott

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A határozott idejű munkaviszonyt csak közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. (ha nincs próbaidő kikötve!)
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Az Ön rendkívüli felmondása csak abban az esetben lesz jogszerű, ha a fenti két feltétel egyikének megfelel. Amennyiben nem felel meg, úgy a munkáltatója jogosan indít Ön ellen munkaügyi jogvitát.
A következő jogkövetkezményekkel számolhat:
(1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
(2) Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kakas

bakos.veronika@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 23. hétfő

18:03:52

Mi a teendő akkor,ha rendkívüli felmondással szüntetik meg a munkaviszonyt,és aránytalanul magas pénz tartozást követel a munkáltató/nem bizonyítható az összeg/,amivel én nem értek egyet,és 2 hét a fizetési határidő. A legnagyobb probléma az,hogy ennek ellenére aláírtam mindent,igy élhetek.e a fellebbezéssel. Nagyon bizonytalan anyagi helyzetbe kerülnék.Kölcsönfelvétel stb. A segítséget előre is köszönöm Kakas

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Ön lelkiismeretére van bízva, hogy jogos-e a munkáltató követelése vagy nem!
Ha nem jogos a követelése akkor munkaügyi bíróságon a rendkívüli felmondást megtámadhatja.
Nem ismerem a okiratok tartalmát, amit a munkáltatótól kapott. Át kellene néznie, és van-e abban olyan, hogy amennyiben ezzel és ezzel nem ért egyet, akkor a bíróságon kezdeményezhet pert? Ha van ilyen, akkor sürgősen lépnie kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

ildikó

ildiko0511@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 23. hétfő

04:45:18

Megszünt a munkaviszonyom, az éves szabadságom nem jól lett elszámolva. Levélben kértem az utólagos elszámolásomat, de a mai napig nem kaptam választ. Mit tehetek?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az attól függ, hogy mekkora összegről van szó!
200.000,- Ft alatt nemperes eljárásban követelheti (fizetési meghagyás) vagy pert indíthat.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Németh Zsuzsanna

nemeth.zsuzsanna19@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 22. vasárnap

22:01:31

Tisztelt Tanácsadó! Gyermekem második életévének betöltése, azaz a GYED lejárta után szeretnék visszamenni dolgozni, de 2005. óta betöltött munkakörömben nem tudnak alkalmazni. Munkáltatóm által felajánlott munkakört nem fogadom el. Kaphatok-e ilyen esetben végkielégítést?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Munkáltató rendes felmondása esetén, amennyiben minimum 3 évet a munkáltatónál dolgozott, igen. Ellenkező esetben nem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

infobyte

infobyte@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 22. vasárnap

18:36:52

Tisztelt Tanácsadók! Budapesten dolgozó köztisztviselő voltam. Munkáltatóm felmondott 2006. november 02-vel. Aláírtam egy papírt, amely szerint rendelkezési állományba kerülök 2007. május 02-ig. A következőkben kérem szíves tanácsaikat: 1. A rendelkezésre állás csak a volt munkáltatómra irányul-e, azaz a rendelkezésre állás időtartama alatt csak a volt munkaadóm telephelyeire hívhatnak-e be munkavégzésre? 2. Vonatkozik-e a behívás volt munkáltatóm vidéki telephelyeire is? (Korábban ilyen irányú munkavégzésem nem volt). 3. 2006. november 14-16 között kisebb egészségügyi műtétem lesz, utána nyilvánvaló betegállománnyal. Köteles vagyok-e ezt előre bejelenteni, és kinek? 4. A műtét kórházi kezelési ideje és a betegállomány módosítja-e a 2007. május 02-i időpontot? Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre állási időszakot kénytelen vagyok végig várni, hogy a végkielégítésem ne csökkenjen (2 kiskorú gyermek, elmúltam 55 éves stb.). Megköszönve szíves segítségüket, tisztelettel MG

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Arra a munkahelyre, ahova az eredeti szerződése szól, hacsak alá nem írt a sok papír között egy módosító szerződést is.
2. Ez is szerződéstől függ!
3. Nem
4. Nem
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Emese

kismese@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 21. szombat

21:18:43

2006. június 1-én helyezkedtem el egy Bt-nél 8 órás munkakörbe. A határozatlan időre szóló munkaszerződést többszöri kérésem ellenére sem kaptam meg a munkaadómtól. A járulékokat rendesen fizeti utánam (legalább is úgy tűnik). Ha úgy döntök, hogy nem várok tovább és ott hagyom a céget, tehetem ezt rendkívüli felmondással vagy csak rendes felmondással? A rendkívülinél ugye járna még egy havi bér? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Emese!
A rendkívüli felmondással a munkaviszonya azonnal megszűnne, nem jár még munkabér, csak elmehetne azonnal munkanélküli segélyért!
Rendkívüli felmondással elég nehéz elhagyni a céget, csak a törvényben meghatározott esetben van rá lehetőség.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

juci

judit0710@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 21. szombat

17:29:44

jo napot szeretném megkérdezni jár e nekem a munkáltatomtol lábbeli vagy állandóan én vegyek ?

Válasz:
Kedves Juci!
Az attól függ, hogy Önnek mi a munkaköre!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

M.Kati

m.kati@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 20. péntek

19:49:31

Tisztelt Tanácsadó! Megpróbálom röviden leírni a problémámat. 3,5 éve dolgozom egy fővárosi kórházban, mint közalkalmazott. Ezalatt két szakmát szereztem, úgy hogy tanulmányi szerződést kötöttem, miszerint az első 2 éves képzés után két évet, majd a rákövetkező szakasszisztensi képzés után 1 évet a kórházban kell kötelezően dolgoznom(összesen 3 évet most júliustól), ha én bontom fel a szerződést ill. az én hibámból felmondanak nekem, akkor minden pénzt (képzések díja, vizsgadíjak, ill. az iskolai napokra kifizetett bér) vissza kell fizetnem. Most lehetőségem lenne külföldre menni dolgozni. A kérdésem a következő: a szerződésem nem zárja e ki azt, hogy fizetés nélküli szabadságot kérvényezzek és egy időre külföldön dolgozzak, ill. hogy mennyi a maximum idő, amit egy közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon tölthet ilyen esetben? Azért nem kérdezem meg a munkahelyen, mert "sajnos" felsőbb ismeretség által kerültem oda, feltünés nélkül és anélkül, hogy ne tudná minden kórházi dolgozó az irodaházban ill. ahol ismernek, nem tudok kérdezni semmit, mert nem szeretném, ha kitudódna, hogy mik a terveim. Én úgy gondolom lehetséges az ötletem, de akkor a letöltendő idő a kórházban eltolódik. Remélem jól gondolom. Szeretem a munkám, szeretnék mindenképpen visszajönni, de sajnos hiába a szeretet és elhivatottság a munkám iránt, ebből a pénzből képtelenség Magyarországon családod alapítani ill. önálló egzisztenciát kialakítani. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: M. Katalin

Válasz:
Kedves Katalin!
A Munka Törvénykönyve az alábbiak szerint szabályozza a fizetés nélküli
szabadságot:
(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
(6) A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
138/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.
139. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
140. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti.
(2) A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni.
(3) Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
140/A. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,
b) szabadságának kiadásával,
c) egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.

Álláspontom, hogy mindenképpen egyezzen meg a munkáltatójával!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

máté

luca33@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 19. csütörtök

22:03:01

T.Cím! Megpróbálom röviden és tömören megfogalmazni a kérdésem. Mi a teendő, ha a folyamatban lévő rokkant nyugdij kérelem határozatára várva, az igény bejelentő elhunyt. Mikor és kit illet a határozatban foglalt összeg illetve ebben az esetben is kipostázzák a család részére a meghatározott összeget. A határozat még a fellebezési határidőn belül van. A nyugdíjfolyósító szervet még nem értesítettem, gondolom ezt fontos mielőbb megtenni. Kérdésemre a választ érdeklődve várom. Köszönettel: Boros Máté Dunaújváros

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha a határozat jogerőre emelkedése után megállapítható, hogy az elhalálozott jogosultat visszamenőleg is megillette a rokkantnyugdíj, akkor a halál időpontja előtti rokkantnyugdíj az örökösöket illeti meg. Értesíteni kell a Nyugdíjfolyósítót.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

ilcsi

grmn@mail.datanet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 19. csütörtök

16:19:49

Közalkalmazottat, aki nem akar nyugdíjba menni, arra hivatkozással, hogy elérte a nyugdíj korhatárt el lehet-e bocsájtani?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Elbocsátani nem lehet, de ha lesz egy jogszabály módosítás, akkor viszont nyugdíjba küldhetik, de választhat is, hogy a nyugdíját kéri, vagy dolgozik tovább.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kárpáti Krisztina

andersen_27@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 19. csütörtök

15:31:45

Tisztelt Hölgyem, Uram! Érdeklődni szeretnék, hogy milyen körülmények között lehetne felmondani egy határozott idejű közalkalmazotti szerződést. Áprilisban kezdtem, és 2 évre szól a szerződés, temészetesen nem szeretnék fizetni. Ha a közös megegyezés nem működne, milyen jogaim vannak még? A munkaköri leírásban megadott projektek és konferenciák, amiknek a szervezésével foglalkozni kellene, nem igazán léteznek, illetve az a szintű angol nyelvtudás, amire engem szerződtettek, nemes egyszerűséggel nem létezik, nem kell angolt használni.. Ami nekem a nyelvgyakorlás szempontjából-hogy valóban aktív legyen a tudás- elég kedvezőtlen... Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Kárpáti Krisztina

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Kérem, hogy törekedjen a közös megegyezésre, hiszen még a rendkívüli felmondás jöhetne szóba, de ennek a törvényben meghatározott indokai az Ön esetében nem állnak fenn.
Más lehetősége nincs!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

pókarc

pokember1@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 19. csütörtök

07:08:23

Tisztelt Tanácsadó ! A munkahely ad a dolgozóknak szolgálati mobil telefont egy bizonyos keretösszeggel,amit ha átlépünk természetesen ki kell fizetnünk.Egy megállapodás került rögzítésre,hogy a "keret túllépésével felmerülő többletköltséget megtéríti a dolgozó,és a kerettúllépés esetén a telefonszámláról tételes kimutatás készül".A kérdésem,a munkáltató kérhet-e a dolgozótól kétszeres ÁFA díjat,ha az előírt keretet túllépi,mert erről nem tájékoztatott,sőt propagálta a telefonbeszélgetéseket. Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel : Pókarc

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem kérhet!
A részletes számlán tételesen ki van írva a nettó és a bruttó összeg is. Azt kérheti.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

sziporka

banyamagia@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 18. szerda

23:04:07

Tisztelt Tanácsadó! Ha valakivel munkaszerződést kötöttem kb. két héttel a munkába lépés napja előtt, de az illető mégsem jött hozzám dolgozni (azóta sem láttam, nem lett munkaviszonya nálam), és azóta sem dolgozik sehol, akkor az illető vissza tud-e élni valahol a szerződéssel, lehet-e jogi követelése velem szemben? Válaszát várom és köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Azonnal írja meg a felmondást is, és tértivevénnyel a megadott címre postázza. Ha ezt nem teszi meg, addig fennáll a munkaviszony. Még esetleg jövedelmet is követelhet (jogosan). Cselekedjen haladéktalanul.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

manó

timesztus@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 17. kedd

13:00:39

Tisztelt Hölgyem/Úram! Szülés előtt egy magánalapítványnál dolgoztam a kuratórium titkáraként. Szülés előtt négy hónappal lemondattak a titkári munkakörről, de a fizetésemet nem csökkentették. Tavaly az alapítványt közalapítványá alakították. Most november végén jár le a GYES. Olyan levelet kaptam, hogy csak referensi munkakörbe tudnak visszavenni sokkal kevesebb fizetéssel. Első kérdésem, hogy megtehetik-e. Hat órás munkaidőben megyek vissza dolgozni. A második kérdésem, hogy a felgyült szabadságokat mi szerint(6 vagy 8 óra, régi vagy új fizetés) kell számolni. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A munkáltatóval nem érdemes ujjat húzni, mert sajnos a munkavállaló húzza a rövidebbet.
Álláspontom szerint a régi magasabb fizetéssel kell, hogy kifizessék a szabadságot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tóth József

jomano@enternet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 16. hétfő

20:00:21

Egy alkalmazott mennyi túlmunkára kötelezhető és milyen feltételekkel?

Válasz:
A rendkívüli munkavégzés
126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli, illetve
c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
(5) A rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.
(6) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe
a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(7) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
128. § (1) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - a 127. § (6) bekezdése kivételével -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek részletes szabályait a közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében meghatározhatja.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Alger

vinandivin@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 16. hétfő

14:55:57

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén ki kell-e léptetni a dolgozókat és utána újra beléptetni, vagy folytonos a jogviszony? Melyik jogszabály szabályozza az eljárást?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Folyamatos! Munka törvénykönyve.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

KisKati

Kiskati2@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 15. vasárnap

15:38:41

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A következő esetben kérem jogi véleményüket. 2006.06.15-ig alkalmazottként dolgoztam hosszú évek óta (1982.) folyamatos biztosítási jogviszonnyal. Ekkor munkaviszonyom megszűnt. 3 hónapig passzív táppénzen voltam, majd bejelentkeztem a Munkaügyi Hivatalhoz munkanélküli segélyért. Igényemet elutasították arra hivatkozva, hogy egy Bt. kültagja (2006.03. óta) vagyok. Azonban mint kültag nem vagyok kötelezett személyes közreműködésre, nem vagyok alkalmazott a Bt.-ben és nem is végeztem semmilyen munkát. Kérdéseim: jogos-e a hivatal elutasítása? Várom sürgős válaszukat, melyet előre köszönök. Üdvözlettel: Kiss Katalin

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ön azt írja, hogy munkaviszonya volt, a Munkaügyi Központ indoklásából pedig az tűnik ki, hogy nem volt munkaviszonya. Először ezt kellene tisztázni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gépkocsivezető

matlah@globonet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 14. szombat

22:53:33

Tisztelt Ügyvédnő! Előző levelemre adott válaszát tisztelettel megköszönöm, de ha lehetséges, akkor még lenne egy sürgős problémám, ugyanis kezd elmérgesedni a helyzetem. Amint már írtam az előző levelemben, napi 12 órát dolgozunk a sütő üzemben gépkocsivezetők, amit nem fizetnek rendesen.Azt még nem írtam magamról, hogy iskolába járok, ami iskolarandszerű és így kiharcoltam, hogy igazolt távollétként elfogadja a vállalat az ott töltött időt, persze csak azután, hogy a jogszabályt megmutattam.Viszont azóta azon fáradoznak, hogy felmondásra kényszerítsenek, nevezetesen mindig olyan túrára írnak amivel folyamatos túlórára köteleznek,holott három kiskorú gyermekem van és reggel h03-tól 14-15 óráig dolgoztatnak.Amit a múltkor leírtak szerint nem fizetnek ki.Elkövettem azt a hibát, miszerint közöltem amit Ön mondott, hogy az ilyen munkabeosztás szabálytalan, illetve, ha a családot veszélyezteti, akkor a Mt.szerint nem kötelezhetnek túlórára.Erre azt mondta a főnököm, hogy akkor írjam meg a felmondásomat.Mivel 17-éve ott dolgozom ezért számukra ez lenne a jó megoldás. Ezt három gyermek mellet nem merem megtenni, viszont így pedig teljesen kikészülök.Megfogadva az Ön iránymutatását, megírtam mindent a munkaügyi felügyelőségnek, a segítségüket kérve. Amiért, ismét írok annak az-az oka, hogy félek a bizonytalan jövőtől, illetve mivel tudom ha kiderül miszerint én vagyok az aki ellenszegült ki akarnak majd készíteni. Az lenne a kérdésem hogy az általam leírtak alapján Ön lát-e esélyt arra, hogy ha élek a rendkívüli felmondási lehetőséggel az jogszerűen megálja-e a helyét.Indokként feltüntetném, a folyamatos túlórázásra való kényszerítést. Tudom azonban, hogy ez nagyon komoly lépés, épp ezért szeretném kérni az Ön megtisztelő tanácsát, amit előre is köszönök.

Válasz:
Tisztelt Gépkocsivezető!
Álláspontom - látatlanban úgy, hogy nem ismerem a munkaszerződését, valamint az összes, az ügyben keletkezett okiratokat -, hogy megállná a helyét az Ön rendkívüli felmondása. Viszont azt is gondolom, hogy a végkielégítését nem fizetnék ki, és ezért újra a bírósághoz kellene fordulni.
Mérlegelje a helyzetet:
1. van annyi energiája és pénze, hogy megelőlegezze a jogvitával járó anyagi kiadásokat 2. megvárja, amíg ők mondanak fel valamilyen ürüggyel. (közben persze már keres egy másik lehetséges munkahelyet, ahol majd dolgozni tud!)
Ha a rendkívüli felmondást fontolgatja, javaslom, hogy mindenképpen szerezzen arról bizonyítékot, hogy folyamatosan túlórázik, ezt nem fizetik ki stb.
Jó lenne, ha írásban szólítaná fel a munkáltatóját arra, hogy szüntesse meg ezt a jogellenes helyzetet. (Ez már egy bizonyíték lenne!)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Gabi

kop68@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

006. október 14. szombat

 

18:46:22

Tisztelt Ügyvéd Úr! Az érdekel, hogy a részmunkaidőben ledolgozott évek teljes évnek számítanak -e a nyugdíj számításánál, vagy pl. ha egy évet dolgoztam 4 órás munkaidőben, akkor az csak fél évnek számít -e a nyugdíj éveim kiszámításánál. Köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha 4 órás munkaidőben dolgozik az a szolgálati időben feleződik. Jól tetszik gondolni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

furst.mari

furst.mari@freimail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 14. szombat

16:25:57

Férjem vállalkozóként dolgozott,Ez év január 1-től rokkant nyugdijas lett(67%),Junius 4.-én hozták meg a határozatot.Ez idáig rendszeresen fizette az összes járulékokat, adókat.Kérdésem ,hogy dolgozhat e pár órát/Ő az ügyvezető/,ha igen mennyit, és rokkant nyugdijasként milyen járulékokat hány %-ot. kell fizetni, és mennyi lehet a bére? Kérdésem, hogy január 1-től milyen járulékok befizetései járnak vissza?Kinek kell igényelnie ha van visszafizetés, vagy automatikusan visszautalják, hogyha visszajár? Köszönöm előre i a válaszát:Fürstné

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A férje dolgozhat, bejelentve.
Az 1997. évi LXXXI. törvény 30. § (1) bekezdése értelmében: A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik:
1. ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy 2. rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
Tehát mindegy, hogy mennyi órában dolgozik, csak arra kell vigyáznia, hogy a keresete ne érje el, sőt sokkal kevesebb legyen, mint a megrokkanás előtti keresete.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

cilon

mica0818@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 14. szombat

10:53:59

Munkáltatóm rendes felmondással szept.26-án felmondott, öt év után,okt 13-ig dolgoznom kell, utána 31-ig nem kell bemennem,felmentett a munka alól.Munkaviszonyom okt 31-én szünik meg.Kapok egy hónap végkielégítést,természetesen a bejelentett minimál bér alapján.Minden hónapban a munkáltató utal kb.22.000FT-ot/kafetéria-nem tudom hogyan kell leírni bocsánat -címén/Ezt fél éve rendszeresen kapom,ez a végkielégítésbe,ill a felmondás alatti bérbe beleszámít?A fő kérdésem, a felmondás indoklása átszervezés, magasabb szakképzettségű alkalmazása.Eladóként dolgoztam,szakképesítés nélkül,a most alkalmazott személy elektroműszerész,nem szakképzett.Sőt minden indoklás nélkül ráírta a felmondásomra,tollal utólag,bizalomvesztés,magyarázat nincs.Ennek ellenére még 2 hétig behív dolgozni?Nem jelezte elégedetlenségét a munkámmal kapcsolatban,ső a juttatást is utalta kafetéria.Munkaügyi bírósághoz szeretnék fordulni,Önök szerint jogosan?!! Válaszukat köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A juttatások a felmondásos hónapra is ugyan úgy járnak, mint a másik hónapokra. Tehát Önnek jár végkielégítésként 1 havi munkabére + az összes többi juttatás is.
Álláspontom szerint a felmondás indoklása nem felel meg a valóságnak, ezen az alapon lehet támadni. Kérdés, hogy Ön ettől mit remél? Megállapítja a bíróság, hogy jogellenes volt a felmondás, kérhet kártérítést (a munkabérével arányosan!) Ez nem lesz több, mint pár hónapi munkabér. Ezen felül pedig a munkaviszonya azon a napon fog megszűnni (ha nem kéri a munkakörébe történő visszahelyezést) amikor a bíróság ítélete jogerős lesz.
Ha időközben nem megy el dolgozni, akkor ezekre a hónapokra járó munkabérét is meg fogja kapni. Azonban el kell járni a bíróságra tárgyalásokra.
Gondolja át, hogy mit nyer és mit veszít.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Anty

antyg@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 13. péntek

20:57:19

Tisztelt Hölgyem/Uram! Érdeklődni szeretnék, hogy a nyugati országokban hogy működik a betegállomány kérdése, miben tér el a hazai betegállománytól? Kérdésem azért tettem fel, mert a mai napon a barátnőm munkahelyén a következő levelet kapták a dolgozók: idézem: "Kedves Munkatársak, Ma egy kolléga megkérdezte tőlem, hogy nyugaton, hogy kezelik a betegállomány kérdését. A Financial Times október 11-i számában található egy érdekes angol megközelítés a betegállomány, kismamamság és a cég/vállalat viszonyáról. Nyelvleckének sem rossz a cikk. Szeretném, ha a céges támogatású angol órán lefordítanátok és értelmeznétek a cikket tanárotok segítségével. A cikk az irodám előtti asztalon található. Még egyszer lingvisztikailag és céges szempontból is tanulságos az iromány." Én személy szerint felháborítónak tartom a levelet, és az Ön véleményére lennék kíváncsi! Válaszát előre is köszönöm! (A választ a megadott mail címre kérem.) Üdvözlettel: Anty

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Én magyar jogi egyetemen szereztem diplomát, magyar jogból! Igaz, hogy a jogi tanulmányait a bécsi jogi egyetemen kezdtem, és bepillantást nyerhettem az osztrák jog rejtelmeibe, de ez még nem azt jelenti, hogy ebből a jogból is felvilágosítást tudok adni.
Arról nem beszélve, hogy Ön azt sem írta, hogy melyik nyugati országról van szó. Attól hogy Unió van, nem azt jelenti, hogy minden ország ugyan úgy szabályozza az egyes társadalmi viszonyokat. Feltételezem, hogy Angliáról van szó, de még így sem tudok Önnek ebben a kérdésben tanácsot adni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Taki

sansz@hu.inter.net

Állapot: Megválaszolva

2006. október 13. péntek

12:30:17

2002-ben alkalmaztak egy cégnél, ahol egy - egyik asztalon lévő számítógépről a másik asztalon lévő számítógépre - el nem küldött e-mail miatt rendes felmondással (engem) küldtek el. Ugyanakkor 4 hónapos alkalmazásom során nem volt munkaköri leírásom, ami bizonyíthatta volna, hogy azt az e-mailt nekem lett volna a feladatom elküldeni. Munkaügyi bírósághoz fordultam, de ők átléptek a munkaköri leírás hiányán, veszítettem, de most perújításon gondolkozok. Van a per szempontjából jelentősége a munkaköri leírás hiányának? A munkaszerződés tartalmazta, hogy ilyennek lennie kellett volna. Megköszönve válaszát: Pisti

Válasz:
Kedves Taki!
Látnom kellene, hogy a munkáltató mivel indokolta a rendes felmondást.
Előfordulhat, hogy azért nem vette figyelembe a bíróság az Ön által hivatkozott munkaköri leírást, mert a rendes felmondás indoka ezzel nem is volt összefüggésben.
A felmondás indoklása a megoldás az Ön kérdésére!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Rencsi

h.-reni@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 13. péntek

11:51:23

A következő ügyben szeretném a segítségét kérni. A párom fuvarozóként dolgozik már pár éve. Kb. 2 évvel ezelőtt eljött az akkori munkahelyéről, mert nem fizették ki neki az utolsó 3 havi bérét. Ezt követően sem történt meg sajnos ennek az összegnek az utalása, sőt a munkaadó pert indított a párom ellen melyben különböző kártérítéseket követel pl. gázolajkár, autó állapotával kapcsolatos kártérítések, de hozzá kell tennem alaptalanul. Mivel nem fizette ki a párom a cég követelését (hiszen ők is tartoznak neki) és még folynak a bírósági tárgyalások ez ügyben, végrehajtót fogadtak, hogy ily módon hajtsák be a pénzt. A végrehajtó "lefoglalta" a párom nevén lévő személygépkocsit és árverést írt ki rá. Ez az első alkalommal meghiusult és most felszólítást kapott, hogy a rendszámot és a forgalmit adja le, hogy kivonják a forgalomból az autót. A kérdésem az lenne, hogy mikor történik meg a forgalomból való kivonás? Csak a rendszám és a forgalmi leadását követően, vagy már ezt megelőzően is kivonhatják? Gondolom ha ez megtörtént, erről értesítést kell kapnunk. Nem?Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az autó törzskönyve a banknál van, mivel hitelt vett fel rá. Mindemellett legutóbb a végrehajtó zárolta a párom bankkártyáját és leemelt róla kb. 20 000 Ft-os összeget az első törlesztési részlet gyanánt. De hogy intézkedhet, ha még nincs vége a tárgyalásoknak? Meddig mehet el? Szerencsére nincs a kocsin kívül semmi a párom nevén. Elveheti a végrehajtó akár a bankban lekötött összegeket is? Vagy kérheti a párom mostani munkaadóját, hogy a munkabéréből meghatározott összeget vonjon le? Mi van ha nincs bejelentve? Kérem, ha módja van rá, legyen kedves tanácsot adni nekem, hogy mit tehetünk. Természetesen van ügyvédünk is, de szeretném tisztán látni a helyzetet. Köszönettel: Rencsi

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az üggyel kapcsolatos okiratok tartalmának az ismerete nélkül csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni.
Álláspontom szerint a férje kapott a cégtől egy fizetési felszólítást, és benne a figyelmeztetést, hogy ezt a figyelmeztetés lehetősége van 15 napon belül munkaügyi bíróságon megtámadni. Ezt a férje nem tette meg, a munkáltató igazolást kért a bíróságtól, hogy a férje nem indított pert ellenük. Erre a felszólításra és az igazolásra kiállította a végrehajtási lapot, és sajnos ezt az igazolást a bíróság ellátja végrehajtási záradékkal, amit végrehajtó útján már most próbálnak behajtani.
Hogy akkor miért indított pert nem tudom!
Az autó iratait természetesen a végrehajtó bekérheti, sőt kötelező is neki bevinni, és ilyenkor kivonják a forgalomból. Sajnos Önöknek viszont a bank fele továbbra is fizetni kell. (bár ehhez is látni kellene, hogy a bankkal milyen szerződésük van) A végrehajtó egyenlőre azt foglalhatja le, ami a férje nevén van. (tulajdoni hányad, bankbetét, takarékkönyv, bankszámla stb.) Amennyiben kinyomozza a végrehajtó, hogy van munkahelye (bejelentett) a férjének, akkor ír egy felszólító levelet, hogy X összeget havonta a munkabéréből fogja le a munkáltató, ha nincs bejelentett munkahelye, akkor természetesen ezt nem tudja megtenni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Odi

bodnarantal@yahoo.co.uk

Állapot: Megválaszolva

2006. október 13. péntek

08:50:43

Tisztelt Jogi Tanácsadó! Barátnőmet ki akarják rúgni, mert GYES-ből tér vissza egy hölgy, aki nem az Ő munkaköréből távozott. A bökkenő az, hogy határozatlan idejű szerződése van a Barátnőmnek, nem csak helyettesít. Felajánlottak ugyan egy állást fele pénzért és fel munkaórában. Méltánytalannak véljük és esetleg perben gondolkozunk. Mi a véleménye az ügyről és milyen eredmény érhető el Ön szerint? Előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Én azt tenném a barátnője helyében, hogy nem írnék alá semmit, maradnék itt, ahol vagyok, és megvárnám a felmondást. A felmondásról pedig
(támadhatóságáról) csak akkor lehet nyilatkozni, ha ismerjük a tartalmát.
Közös megegyezést semmiképp ne írjon alá!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

lelle

lellevirag@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

20:19:20

Óvónői munkakörben dolgozom, de csak fél állásban,heti 2o órában.A heti óraszámom teljes idejét csoportban, gyermekek között töltöm,napi 4 óra. A teljes munkaidőben dolgozók naponta 6,5 órát töltenek gyermekek között,ennek fele 3ó 15p lenne.Jogos-e a4 óra? Másik kérdésem: 2oo6 szeptemberétől szakirányú továbbképzésen /fejlesztési szakon pedagógus szakvizsgával bővitett/ veszek részt. A közokatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény móositása után hogyan alakul a heti kötelező óraszámom, le kell-e dolgoznom azokat a napokat, amikor iskolában vagyok? Tanulmányi zserződést sajnos nem kötöttünk. Előre is köszönöm aválaszt.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy ezeket a vitákat mindenképpen békés rendezés reményében a munkáltatójával beszélje meg!
A munkáltatóval meg lehet egyezni a tanulmányi szabadság kérdésében.
A munkaidővel kapcsolatosan, ha nem tud megegyezni, igényét mindenképpen csak munkaügyi bíróságon rendezheti. Egy esetleges bírósági per után úgy gondolja, hogy továbbra is ott dolgozhat?
 Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

cilon

mica0818@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

17:30:55

Kérdésem:A felmondásom alatt táppénzbe kerültem, e hó 31-én megszűnik a munkaviszonyom,ilyenkor aktív vagy passzív jogon jár a táppénz?A munkáltató szerint paszív mert átvettem a papírt stb 5 év után a munkáltató mondott fel,rendes felmondással.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom az, hogy amíg a felmondási idejét tölti, addig aktív jogon, ha még a munkaviszony megszűnése után is beteg, arra az időszakra passzív jogon.
Viszont Önnek végkielégítés is jár! Ezt megkapta?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Jucika

rinforzo@citrommail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

15:38:27

Tisztelt Tanácsadók! 1982-86 között 4 órás állásban dolgoztam, illetve 1994-96 között 6 órás állást töltöttem be, azt szeretném tudni, hogy ez mennyi szolgálati időnek felel meg. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Álláspontom szerint az 1982-86 közötti időszak 2 év szolgálati időnek (azért, mert nem 8 órás, min. 6 órás volt a munkaviszonya!), a 1994-96 közötti időszak pedig 2 év szolgálati időnek felel meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Angéla

turai.angela@civilkht.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

11:34:17

Tisztelet Tanácsadó! Következőkben szeretném a segítségét kérni:tanulmányi szabadsággal kapcsolatban felnmerült az a probléma, hogy hogy fogja ezt a munkáltató kiadni. Kölcsönzőcégen kersztül dolgozok, nehéz megtalálni ebben az esetben a döntéshozókat. De ez a kisebbik probléma. Attól félek, ha végül mégis elengednek tanulmányi szabadságra, akkor el fognak bocsátani. Kérdés: ha végül perre kerülne a sor (nem szeretném, ha így lenne), illetve ha kirúgnak, kérhetem-e a bíróságtól, hogy kötelezzék a munkáltatót a visszavételemre, illetve a további foglalkoztatásomra? Ilyen esetben kinek kell bizonyítani? És ha ez lehetséges, mekkora az esély rá, hogy a bíróság a javamra dönt? (Nagy cégről van szó, gondolom vannak ügyvéédeik. Én viszont valószínüleg nem tudnám finanszírozni.) Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Angéla!
Ki írta alá a tanulmányi szerződését?
A munkáltató Önt rendes v. rendkívüli felmondással bocsáthatja el. Mindkettő indokolni kell. Rendkívüli felmondással csak akkor élhet, ha a törvényben írt okok fennállnak. Álláspontom szerint az Ön esetében a munkáltató a rendkívüli felmondással nem élhet! Közös megegyezést semmiképp ne írjon alá!
Amennyiben a munkáltató valamilyen oknál fogva megszünteti az Ön munkaviszonyát, akkor Önnek kell perelni. Persze csak úgy érdemes, hogy előtte ügyvédnek megmutatja a felmondást, és kikéri a véleményét, a perindítás tekintetében.
A többi kérdést csak a felmondás megtörténte esetén lehet megválaszolni. Ha adott egy jogszerű felmondás, akkor nem igazán érdemes azt megtámadni. De ezt előre látatlanba nem tudom megmondani. A bizonyítási teher a munkáltatón van, neki kell bizonyítani, hogy a felmondás oka, és indokai jogszerűek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Horvath A.

telcsim@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

10:15:31

Köztisztviselőként dolgozom és tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatómmal iskolarendszeren kívüli képzésre. A tanulmányi szerződés tartalmazza, hogy a munkáltató támogatásként nyújt vizsgánként szabadnapokat, mely szabadnapokra munkabért is fizet. Valamint vállalta, hogy a tandíj 50 %-át is megfizeti. A szerződés tartalmazza, hogy a munkavállaló szerződésszegése esetén a munkáltató a tanulmányokhoz nyújtott támogatást visszaköveteli. Azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben saját hibámból nem tudtam eleget tenni tanulmányi kötelezettségeimnek, a munkáltatóm követelheti-e az általa kifizetett tandíjon felül az időarányos kamatokat (ha igen, mennyit) és a szabadságra eső kifizetett munkabért. Köszönettel, Horvath A.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a szerződésben volt kikötve kamat, akkor igen, ha nem volt kikötve kamat, akkor csak az esedékességtől számított késedelmi kamatot követelheti.
Ezt azonban a szerződésben szabályozni kellett volna annál a résznél, ahol arról van szó, hogy a munkavállaló szerződésszegése esetén a munkáltató a tanulmányokhoz nyújtott támogatást visszaköveteli.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

szabina

dance2022@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 11. szerda

10:34:13

a kérdésem a következő 3 honapja dolgozok egy lerakatba munkaszerződéssel bejelentve a következő problémám van:nem vagyok megelégedve a főnőkömmel mert az utolso havi fizetésemet nem adta oda annak fejében hogy leltárt csinál azt mondta hogy sok minden eltűnz az üzletből de mi ezt nem akarjuk elismerni mert nem vittük el.joga van e hozzá hogy ezt a pénzt benn tartsa? a leltárig ? vagy nekem jogom van e ahoz hogy rendkivüli felmondással éljek -e ? illetve ha ő ezzel felbontotta a szerződést hogy nem kaptam meg a fizetést akkor köteles -e vagyok ledolgozni a 30-napos felmondási időt ? és ő ilyenkor mit tehet és mit nem .a másik meg az hogy az üzlteibe 3 számitogépe van mi azzal dolgozunk kod olvaso de ő fenn ahol van az irodája ő a rendszer gazda magyarul hozzá tud férni az összes gépének az áru készletéhez és lehet hogy ő irta át ezt.meg-e teheti ő ezt? erre minnél hamarabb szeretnék választ kapni lehetőleg a héten csütörtökig ha lehet.előre is köszönöm segitségüket.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Értem a problémát, csak Ön rosszul fejezte ki magát! Ha tényleg ez történt Önöknél, akkor nem a főnökkel nincs megelégedve (ilyen munkajogi kategória nincs is!), hanem a főnök eljárásával nincs megelégedve, és tegyük hozzá, hogy jogosan.
A leltárkészletért csak akkor felel a dolgozó, ha a munkába állása előtt a jelenlétében leltárt vettek fel, és megállapításra került az a készlet, amiért felel + a munkaszerződésében szerepel a leltárfelelősség!
Amennyiben ez Önöknél nem történt meg, úgy teljesen jogellenes a főnök eljárása, ha visszatartja a munkabért!
Ezért természetes Ön, mint munkavállaló rendkívüli felmondással is élhet, ha akar. Rendkívüli felmondás esetén a felmondási időt nem kell ledolgozni.
Javaslom, hogy azonnal - késedelem nélkül - forduljon bírósághoz!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gépkocsivezető

matlah@globonet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 10. kedd

20:41:06

Tisztelt Cím! Egy szémomra illetve munkatársaim számára fontos kérdésben szeretnék tanácsot kapni.A helyi sütőipari cégnél dolgozunk, ahol most volt egy munkaügyi ellenőrzés, ahol kiderült hogy hosszú éveken keresztül un. túlóraáltalányt kaptunk, magyarán bármennyit dolgoztunk, akkor is csak egy minimális összeget kaptunk érte.Volt aki folyamatosan napi 14 órát dolgozott.Ezt az ellenőrök kimondták, hogy szabálytalan.A vezetőségünk álltal most azt találták ki, hogy például amelyik kocsi Mosonmagyaróvárra indul reggel 3-órakor és visszaér 9-órára, akkor kénytelen a gyárban az árura várni két órát önhibályán kívül mivel még nem sül ki az árú de addig is rakodik és kocsit takarít de erre az időre csak 50%-os bért fizetnek és 11-órakor újra visszaküldik Óvárra ahonnét délután három órára ér vissza, de ezt a túlórát nem fizetik ki, hanem levonják belőle a benti két óra állásidőt. Kérdem ,hogy szabályos -e ez illetve kötelesek vagyunk-e hajnali háromtól 15-óráig dolgozni minimálbérért.Ugyanakkor a kollektív szerződés szerinti munkaruhát, illetve tisztítószert nem kapjuk meg. Ugyanakkor a boltoktól kézpénzt is szedetnek velünk, holtt arra semilyen felhatalmazásunk nincsen, illetve semmit nem kapunk érte.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Semmiképpen nem dolgozhatnak ilyen munkaidő beosztás mellett. Napi 12 dolgozhat egy nap, de csak akkor ha van munkaidőkeret a cégnél, de ezt viszont minden nap nem lehet csinálni, mert ha kétheti munkaidő keret van, akkor a 80 órát, ha havi munkaidőkeret van, akkor a 160 órát kell elosztani két hétre ill. egy hónapra.
Önöknek jár a munkaruha és a tisztítószer is!
Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben foglalt feltételeket nem teljesíti, úgy a munkaügyi felügyelőséghez (akik már egyszer kint voltak a
cégnél) vagy bírósághoz lehet fordulni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gitta

picigitta@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 10. kedd

12:16:16

Tisztelt Tanácsadó Szept.18-án küldött kérdésemre nem kaptam választ, ha végleges a megválaszolatlanság, kérem azt törölni sziveskedjen. Szerettem volna tanácsot kapni, de ha nem miért kell tárolniuk azt??? Köszönettel egy hoppon maradt érdeklődő.

Válasz:
Kedves Gitta!
Visszakerestem a kérdését, ez nem 2006. szeptember 18-án, hanem 21-én került hozzánk. A válasz is itt van alatta. Kérem, hogy pontosabb választ tudjak adni fogalmazza meg a kérdését pontosan azzal kapcsolatban, hogy mit ért Ön "jelentős anyagi vonzaton"!

Kérdés:
Tisztelt tanácsadó Hölgy/Úr! 18 éves közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó
57 éves munkavállaló vagyok. Közismert közszférában történő leépitések kapcsán nem kerültem be a leépitettek körébe. A megfelelő 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem, szándékom van nyugdijba menni még ebben az évben.Nem kevés összegű végkielégitéstől estem el ezen döntés kapcsán, nem beszélve a jövőbeni átlagnyugdijam megállapitása is jelentős /számomra/ összeget vonz magával. Miután tudomásomra jutott a leépitettek között nem szerepelek igyekeztem még lépéseket tenni eredménytelenül, hiszen az én munkámra szükség van nem épithetnek le. Kérdésem mit tehetek hogy a megérdemelt tisztesség és értékelés mellett mehessek el és nem tüskével és elégedetlenséggel.

"Válasz:
Kedves Gitta!
Nem egészen értem, hogy mi a probléma! Azt nehezményezi, hogy nem építették le, és így nem kapja meg a nagy összegű végkielégítést? Ezt szeretné elérni, hogy ezt megkapja? Kedves Gitta! Ön is tudja, hogy a leépítések költségkímélés miatt történnek. Nos ebben az esetben nem azt a dolgozót fogják elküldeni, aki úgyis, hamarosan elmegy nyugdíjba.
A másik, az Ön számára "jelentős anyagi vonzatot" abszolút nem értem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó"

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Kedves Gitta!

A kérdésére elküldtem a választ, a rendszeradminisztrátor azonban visszaküldte, hogy a megadott email címre nem lehet kézbesíteni a levelet. A válaszokat azonban - pontosan ilyen okból - biztonság kedvéért, hogy ne vesszenek el, elküldöm a rendszergazdának is, aki a honlapon párosítja a feltett kérdéssel!
Amennyiben a honlapon megnézi a kérdését ott a válasz is alatta.
Sajnos a rendszerben az elmúlt két hétben hiba volt, amit mostanra sikerült elhárítani! Ezért késtek a válaszok, amiért elnézését kérem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

dudu

szamak.gyorgy@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 10. kedd

09:55:36

16 hónapig alkalmazottja és társtulajdonosa (1/4 rész ) is voltam egy Kft.-nek,amelynél Németországban szerelés-vezetőként dolgoztam.10 hónapon keresztül rendsze- sen megkaptam €-ban is a fizetésemet, az utólsó 6 havit viszont nem akarja az ügyvezető kifizetni.Jogos-e az ügyvezető eljárása, hova fordulhatok segítségért, mi a teendőm ? Tisztelettel Dudu

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Természetesen nem jogos az ügyvezető eljárása! Amennyiben Ön alkalmazottja is volt a cégnek, úgy Önnek jár a munkabér.
Álláspontom szerint egy jogi képviselőt kellene fogadnia, elször egy felszólító levelet kellene írni a Kft-nek, utána pedig sajnos marad a munkaügyi per!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

halihó

mona98@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

09:41:56

Tisztelt Tanácsadó! A következőben kérném a kedves segítségüket: Két magáncég ( a leendő új és régi még munkaadóm) jogérvényesen megállapodhat-e úgy, hogy a dolgozó felmondási időben, védettségi időben és végkielégítésben szerzett jogait az új munkaadó elismeri. pl. a régi munkaadóval a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel történik és ebben a megállapodásban van hívatkozás a két cég közötti megállapodásra. Az új szerződésben szintén van hivatkozás az elismerésre. A kérdés mödött egy bonyolult ügy van, de első körben ezzel nem szeretném terhelni Önöket. Köszönettel Oláh János

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem állapodhatnak meg így! Ez ellentétes a Munka Törvénykönyvével!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

SzaPeti

szemlev@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

14:21:27

Tisztelt Tanácsadó! Jelenlegi munkaadómnál 2005 nyara óta havonta hosszabbított határozott idejű szerződéssel dolgozok. Legutóbbi aláírt szerződéshosszabbításom 2006 augusztus 31-ig szól. Mivel a cég csődhelyzetbe került, 2006 augusztus 7-től állásidőre küldtek minket, ezért nem járunk be dolgozni. Az EMMA-ból nem jelentettek ki szeptember 1-től, semmiféle utalás nem történt arra hogy nem foglalkoztatnak tovább. Augusztus 30-án voltam bent a cégnél a június havi munkabérem utolsó részletét felvenni kp-ben ekkor lehetőség lett volna aláíratni velem a szerződéshosszabbítást. Gondolom, azért nem mondtak fel, mert nem tudnak kifizetni minket. A mai napon juttattak el hozzám egy szeptember 27-re dátumozott október 31-ig szóló szerződéshosszabbítást. Kérdés: aláírjam vagy sem? Az én álláspontom: szerintem a szerződésem határozatlan idejűvé vált. A cég álláspontja: a szerződés akkor válik határozatlan idejűvé, ha munkában töltök el egy napot, tehát az állásidő nem számít

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint pedig már régen határozatlan idejűvé vált a munkaszerződése, mert a jogszabály szerint csak kétszer, vagy max 5 évig lehet határozott idejű munkaszerződést kötni. A havonta megújított munkaszerződés a jog kijátszására irányul (így ugyanis nem kapnak soha végkielégítést, stb.).
Nyugodtan írja alá! Rosszat nem tesz vele. De az aláírása után írja oda a dátumot is, hogy mikor írta alá!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tóthné M.Judit

ber@contarexagro.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

12:40:39

TiszteltHölgyem/Uram! Férjem közalkamazozzként dolgozik mint mezőőr, négy éve. Munkaviszonyát szeretné felmondani, mert talált egy lényegesebben jobb állást, amit rövid időn belül szretne betölteni. Ezért jelenlegi munkahelyén a munkáltató által kikötött egy hónap felmondási időt nem szeretné letölteni. Kérdés: megteheti e ezt és ha igen, milyen következményei lehetnek ennek Amásik kérdés: a megmegmaradt ez évi szabadságát köteles e letölteni még a jelenlegi munkahelyén, vagy ragaszkodhat ahhoz, hogy az időarányos részét kifizessék számára. Várom mihamarabbi válaszukat. Tisztelettel: Tóthné M. Judit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A felmondási idő letöltése kötelező! Megteheti a férje, hogy nem tölti le, de ha a volt munkahely szankcionálja, akkor ezzel szembe kell nézni.
SZABADSÁG:
A SZABADSÁGOT ki kell adni természetben, ha már nincs annyi ideje a régi munkáltatónál, akkor lehet kifizetni. Ez nem választás kérdése, ebben a kérdésben nagyon szigorú a Munka Törvénykönyve.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

cilon

mica0818@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

09:29:23

Állategészségügyi boltban dolgozom,négy éve,eladóként,szakképzettségem nincs,most felmondtak.Indoklás:átszervezés,magasabb szakképzettségű alkalmazása,"bizalom vesztés"/indoklása semmi/ ezt tollal utólag írta rá a főnököm.Már itt az új munkarő,elektroműszerész-tehát nem szakképzett ő sem.Fogadjam el a döntést,vagy fordulhatok Munkaügyi Bírósághoz,az indoklás valótlan volta ill. "bizalom vesztés"-el való illetés miatt?? Válaszát köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntetheti meg, (vagy azonnali hatállyal próbaidő alatt, de úgy gondolom, hogy most nem ez a helyzet)
A munkáltatónak mindkét felmondást indokolni kell. A rendes felmondás indokainak valósnak kell lenniük, egy esetleges per esetén az indokok valódiságát a munkáltatónak kell bizonyítania.
Munka Törvénykönyve 89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
Rendkívüli felmondással csak akkor élhet a munkáltató ha a munkavállaló:
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Nem tudom, hogy milyen módon került sor az Ön munkaviszonyának a megszüntetésére (rendes v. rendkívüli felmondás), de álláspontom szerint lenne esélye egy esetleges munkaügyi jogvitában.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó