Sz.Lajos

szab.lajos@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

22:47:08

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony! Egy telefonos cégnél 4 órás megbízásos szerződéssel alkalmaztak. Az első munkanap után többször, kb. kéthetente az odaadták ugyanazt a papírt vagy kis változtatással ugyanazt, hogy írjuk alá. A megbízásos szerződésnek helye volt? Elképzelhető, hogy még igazából nem történt meg, hanem csak folyamatban volt a bejelentésem a sok rövid időre szerződés aláírása miatt? Ezzel elestem a Start kártyától? Válaszát előre is köszönöm! Szabados Lajos

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Hát elég nagy a gond! Nem is megbízási, hanem munkaszerződést kellett volna Önökkel kötni! A megbízási - álláspontom szerint - színlelt szerződés, és az APEH ezért nagyon meg is fogja büntetni őket, ha a tudomására jut.

Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye 3. § (1) A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illeti meg a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől.
(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti START-kártya kiváltására az jogosult, aki
a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,
b) tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította,
c) első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.
(4) START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START-kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.
(5) A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt e törvény szerint érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START-kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.
A törvény a pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény feltételrendszerét alakítja át. A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START-kártya kétéves érvényességi idején belül illeti meg járulékkedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan idejétől. A kedvezményre való jogosultságot a az APEH által kiállított (az adóazonosító számmal megegyező sorszámú), START-kártya bizonyítja, amelyben rögzítésre kerül az érvényesség időtartama, ezért az ellenőrzés alapjául is szolgál. Minden elsőként munkába álló huszonöt év alatti, felsőfokú végzettségűek esetén harminc év alatti fiatal jogosult kiváltani a pályakezdők START-kártyáját.
A START-kártya a kiváltási dátumától számított két évig lesz érvényben, illetve addig, amíg a fiatal be nem tölti a törvényi definíció szerint a pályakezdő fiatalokra előírt korhatárt. A kedvezmény több, egymást követő munkaviszony esetében is felhasználható, azonban a START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START-kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.

2006/10. Adózási kérdés
mikor kell a Start-kártyát igényelni
[a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 3. § (2) bekezdés] A Pftv. módosított 3. §-ának (2) bekezdése szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti Start-kártya kiváltására az jogosult, aki
a) a huszonötödik életévét még nem töltötte be,
b) tanulmányait befejezte vagy megszakította,
c) első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
A tanulmányait megszakító vagy befejező fiatal a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, vagy legkésőbb a jogviszony létesítésének a napján kell, hogy kiváltsa a Start-kártyát. Ha a jogviszony kezdetének a napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, az igénylés benyújtásának végső határideje a jogviszony kezdetének napját követő első munkanap.
Az előzőekből következően nem lehet ide érteni azokat a fiatalokat, akik ugyan a törvény módosításának hatálybalépése után, de az első jogviszony létrejöttét követően váltanák ki a Start-kártyát. Lényeges e tekintetben tehát a sorrend, előbb kiváltani a Start-kártyát és csak utána megkötni a munkaszerződést.
A foglalkoztatásra vagy ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséről szóló okirat - munkaszerződés, kinevezési okmány - kelte és a jogviszony létrejöttének napja elválhat egymástól. A jogviszony kezdete időpontjának az adóhatóság - a vonatkozó jogszabályokra tekintettel - a munkába lépés napját tekinti.
Tanulmányait levelező tagozaton folytató fiatal Start-kártyára jogosultsága:
A pályakezdő fiatal döntésén múlik, hogy a kártyát mikor váltja ki, egy korlátja van ennek, mégpedig az, hogy a Start-kártya kiváltására csak egy alkalommal van lehetőség. Nincs tehát akadálya annak, hogy a fiatal a középfokú tanulmányok befejezését követően kiváltsa a Start-kártyát, ezt követően a kártya érvényességi idején belül felsőfokú tanulmányait megkezdje. A felsőfokú tanulmányok befejezését követően azonban már nem lesz jogosult új Start-kártyára.
(FMM Stratégiai főosztály 5090-24/2005. - APEH Adójogi főosztály 8429547100; AEÉ 2006/1-2.)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Péter

kromofanpeter@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

17:26:30

Tisztelt Ügyvédnő! III.rokkantsági csoportba soroltak. Jelenleg dolgozom, kérdésem az lenne, hogy ha csökkentett óraszámban dolgoznék, akkor hogyan adóznék a jövedelmem után? Összevonnák a fizetést és a nyugdíjat? És hány % adót kellene fizetnem? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Egyenlő a rokkantnyugdíjjal rendelkező személyek dolgozhatnak. Változás csak 2007. január 1-től lesz. De úgy tudom, hogy ez csak az öregségi nyugdíjban részesülőket fogja érinteni.
Javaslom, hogy a % tekintetében könyvelői weboldalt kérdezzen meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Csaba

bakoscsaba@tvnetwork.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

13:25:20

Segítségét szeretném kérni egy munkajogi értelmezési probléma megoldásához. 2002-ben kezdtem dolgozni a ......Intézményben, mint foglalkoztatás-szervező közalkalmazott. Ez a munkakör a 257/2000. (XII. 26.) Kormány rendelet 2. számú melléklet I. pontja alapján F fizetési osztályba sorolandó, amely a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör. Ekkor én még nem rendelkeztem főiskolai végzettséggel, csak a felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens szakképesítéssel. Mivel a 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete ehhez a munkakörhöz szakirányúnak tekinti ezt a szakképesítést, így a munkakörbe kineveztek és E fizetési osztályba soroltak be. 2006. július 1-től a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon egészségtantanár képesítéssel főiskolai végzettséget szereztem. Figyelembe véve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 63. § (1) bekezdését, kértem az Intézmény igazgatóját, hogy soroljanak át az F fizetési osztályba, amelynek ő nem hajlandó eleget tenni. Véleményem szerint az ellátott munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettséget nem csak a kinevezés megtörténtekor kell figyelembe venni, ha változik, akkor át kellene sorolni a közalkalmazottat. Nem hátrányos megkülönböztetés e, hogy az a munkatársam aki óvodapedagógus végzettséggel rendelkezik, amely az SzCsM rendelet szerint az szakirányú szakképzetség hiányában elfogadható képesítési követelmény, F fizetési osztályba sorolva ugyanazt a munkát végzi, mint amelyet én, lényegesen több fizetésért, holott mindketten rendelkezünk a Kormány rendeletben meghatározottak szerint a munkakörhöz előírt iskolai végzettséggel? Másik kérdésem az lenne, hogy miként kell értelmezni azt, ha heti 40 órás munkaidőkeretben alkalmaznak, hogy a 257/2000. (XII. 26.) Kormány rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltölteni?..?.b) az ellátottak oktatását vagy foglalkoztatását nem órarend szerint végző foglalkoztatás-szervezőnek vagy munkavezetőnek [1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet]

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az első kérdést illetően Önnek igaza van. Az igazgatónak át kellene Önt sorolni. Javaslom, hogy még egyszer próbáljon meg vele békés hangnemben beszélni, de egyértelműen juttassa a tudomására, hogy amennyiben ez nem történik meg ügyvédhez és bírósághoz fog fordulni.
A második kérdés:
A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy az elvégzendő munka jellege alapján szükségtelen, hogy a közalkalmazott a teljes munkaidejét a munkahelyén töltse. Így a Kjt. külön felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, amikor a Kormány, illetőleg az ágazati miniszter jogkörébe utalja, hogy a teljes munkaidőből a munkahelyen töltendő idő tartalmát, illetőleg az ezzel kapcsolatos speciális szabályokat megállapítsa [Kjt. 55. §].
b) Az egészségügyi intézményekben a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak, valamint a szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának. Ugyancsak 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie a bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak. Szintén az előbb említett óraszámot kell a munkahelyén töltenie a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, valamint a konduktornak, logopédusnak, továbbá a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak. Amennyiben a gyógytornászt, illetve a gyógymasszőrt kizárólag a munkakörének megfelelő feladatkörben foglalkoztatják, ugyancsak 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie. A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében a testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi, műtőben dolgozik, a cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint a rákkeltő (etilén-oxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik, az endoszkópos vizsgálatokat végzi, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik, boncolást végez vagy a boncolásban közreműködik, illetve gyógyszertár infúziós laboratóriumába foglalkoztatják [233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §].
Kollektív szerződés, illetve annak keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett közalkalmazott megállapodása ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
A kivastagított részek azt jelentik, hogy tényleg hat órát kell Önnek a munkahelyén eltölteni, kivéve, ha kollektív szerződés, illetve annak keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett közalkalmazott megállapodása ezektől a rendelkezésektől el nem tér.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gitta

picigitta@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

12:50:09

Tisztelt tanácsadó Hölgy/Úr! 18 éves közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó 57 éves munkavállaló vagyok. Közismert közszférában történő leépitések kapcsán nem kerültem be a leépitettek körébe. A megfelelő 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem, szándékom van nyugdijba menni még ebben az évben.Nem kevés összegű végkielégitéstől estem el ezen döntés kapcsán, nem beszélve a jövőbeni átlagnyugdijam megállapitása is jelentős /számomra/ összeget vonz magával. Miután tudomásomra jutott a leépitettek között nem szerepelek igyekeztem még lépéseket tenni eredménytelenül, hiszen az én munkámra szükség van nem épithetnek le. Kérdésem mit tehetek hogy a megérdemelt tisztesség és értékelés mellett mehessek el és nem tüskével és elégedetlenséggel.

Válasz:
Kedves Gitta!
Nem egészen értem, hogy mi a probléma! Azt nehezményezi, hogy nem építették le, és így nem kapja meg a nagy összegű végkielégítést? Ezt szeretné elérni, hogy ezt megkapja? Kedves Gitta! Ön is tudja, hogy a leépítések költségkímélés miatt történnek. Nos ebben az esetben nem azt a dolgozót fogják elküldeni, aki úgyis, hamarosan elmegy nyugdíjba.
A másik, az Ön számára "jelentős anyagi vonzatot" abszolút nem értem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

nycsili

nycsili2@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 20. szerda

11:42:13

Tisztelt Hölgyem/Uram! Olyan problémám van, hogy két hónapja táppénzen vagyok, de ez idő alatt teherbe estem. Ahol dolgozom jelenleg létszám leépítések is lesznek és a kérdésem, hogy a munkáltatóm felmondhat-e táppénz ideje alatt és kell-e nekem írásban vagy valamilyen formában közölni a munkáltatómmal, hogy terhes vagyok. Mert azt mondta hogy létszámleépítésre hivatkozva rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyomat. Előre is köszönöm a válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A táppénz időtartama alatt Ön felmondási védelem alatt áll, nem lehet Önnek felmondani. (de ne írjon alá közös megegyezést sem).
Nem kell közölni írásban, hogy terhes.
Most nem szüntetheti meg az Ön munkaviszonyát rendes felmondással, sőt mindaddig nem, amíg Ön táppénzen van.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Melinda

mebo84@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 20. szerda

10:07:44

Tisztelt hölgyem/uram! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni; nem volt bejelentett munkahelyem. Ebben az esetben milyen ellátásra vagyok jogosult, a terhesség alatt és azután. Mennyiben befolyásolja az ellátás(ok) összegét amennyiben egyedülállóként illetve házastársi kapcsolatban élek. Válaszát előre is köszönöm! Melinda

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint semmilyen ellátásra nem jogosult, hiszen nem volt biztosított a szülést megelőző 180 napban.
Nem befolyásolja, hogy egyedülállóként, vagy házasságban neveli a gyermeket.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Adri

borzas.adrienn@chello.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

10:53:19

 

Nórika

reatex@pr.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

09:31:04

 

Pogi

pogi@babszinhazzeg.axelero.net

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

09:04:58

Tisztelt Dr. Máté Ildikó! 3 éve dolgozom, mint közalkalmazott a munkahelyemen.
El szeretnék menni másik munkahelyre. Milyen lehetőségem van a gyors távozásra? (1-2 hét) Felmondás? Közös megegyezés? Melyikkel járok jobban? Jár-e a 13. havi fizetés? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Pogi

Válasz:
Kedves Kérdező!
Lehetősége van:
1. rendes felmondásra
2. közös megegyezésre (persze, ha a munkáltató ezt aláírja Önnek!)
A 2. megoldással jobban jár, hiszen
- meg lehet egyezni a munkáltatóval, hogy esetleg, a végkielégítést is fizesse ki.
- nincs felmondási idő.
Álláspontom szerint nem jár a 13. havi bér.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tátos Zoltán

ztatos@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 19. kedd

00:26:46

Tisztelt Cím! Azt szeretném kérdezni, hogy külföldi kiküldetés esetén jár-e az utazás időtartamára munkadíj, illetve az utazás időtartama belszámít-e a munkaidőbe. Tátos Zoltán

Válasz:
Kedves Kérdező!
A kiküldetésnek arra az időtartamára, amit idehaza is munkával töltene, jár a munkabér is, és természetesen beleszámít a munkaidőbe.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

CSOTA

cso_ta@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 19. kedd

08:46:31

Amennyiben tudnak számomra valamiféle támpontot adni, úgy azt megköszönném. A problémám a következő:
2006 júniusában elmentem egy építőipari céghez dolgozni, akik Európai Uniós beruházások kivitelezésével foglalkoznak.
Az alvállalkozóval szóban megegyeztem illetve munkaszerződést kötöttünk. Ez eddig még rendben is volna.
A probléma akkor kezdődött amikor a "főnököm", mint utólag kiderült Ausztriába járt ki, ahol ki tudja miért előzetes letartóztatásba került. Közben az itthoni munkákat egy olyan személy vette át (a hűsölő emberünk "üzlettársa") akinek, mint utólag kiderült vállalkozói igazolványa sincs, nemhogy építőipari gyakorlata! Engem ez mindaddig nem érdekelt amíg kaptam az ígéreteket, hogy majd holnap meg x.-én utaljuk a fizetést.
Saját kölcségemen jártam dolgozni, saját autóval stb.
A kérdésem tulajdonképpen az lenne, hogy Ön(ök) látnak-e arra valamiféle jogi alapot, hogy követeléseimet érvényesíthessem?
Továbbá HOGYAN kaphat meg egy EU-s finanszírozásból megvalósuló munkát (még ha nem is közvetlen a polgármesteri hivataltól, hanem a fővállalkozótól) egy olyan ember, akinek egyfelől SEMMI referenciája ill. gyakorlata, szerszáma, emberei stb. NINCS, másfelől az a személy aki számlaképtelen? Egy tippem van ill. tudom, hogy az az illető aki "átvette" a munkálatokat az a polgármester ÚR személyi sofőre! Nahát........
Arról már nem is beszélve, hogy alapvető munkakörülmények nincsenek megteremtve és a feketemunka hihetetlen mértékű!
Ki hiszi azt el hogy egy ekkora beruházást egyetlen ember kivitelezett, nevezetesen a számlakiállító, merthát dolgozói hivatalosan NINCSENEK bejelentve az adóhatóság felé!
Nagyvonalban ennyi lenne. Szeretném ha ezek az emberek többé még csak közelébe sem mehetnének az építkezéseknek, elvéve az olyan emberek, vállalkozók elől a kereseti lehetőséget akik valóban szívvel-lélekkel végzik munkályukat!
Segítségüket, amennyiben lehetséges, pl. hová forduljak előre is köszönöm!

Válasz:
Kedves Kérdező!
Önnek természetesen van jogalapja: a munkaszerződése! A munkaszerződésben szereplő munkáltatótól követelheti a munkabérét. Először levélben, majd polgári peres úton.
A másik ügyben: nem gondolom, hogy ebben az ügyben Önnek kellene lépni, de ha mégis erkölcsi kötelességének érzi, tegyen feljelentést a rendőrségen csalás gyanúja miatt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Attila

csirke25@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 16. szombat

18:19:51

Tisztelt jogász Úr/Hölgy!
Az a problémám , hogy szerintem nem teljesen jogosan bocsátottak el a munkahelyemről.
Egy lakberendezési áruház lámpa osztályán dolgoztam és a beszállítókkal is tartottam a kapcsolatot , mert elsősorban őket kellett hívni , ha információra volt szükségem pl. egy termék megérkezésének várható időpontjáról , ill. a felmerült reklamációkról adtam tájékoztatást a probléma mielőbbi megoldásának érdekében. Szigorú szabálya volt az áruháznak , hogy beszállítótól tilos volt vásárolni , ill. ajándékot elfogadni (ez utóbbi szabályt egyébként nem értem).

Nemrég egy ismerősőm hozzám fordult segítségért , mert vásárolt 2db olyan lámpát , amelyet az egyik beszállító is forgalmazott. Ezek a lámpák meghibásodtak , de mivel elvesztette a számlát a lámpákról , a vásárlás helyén nem tudta volna kicserélni. Felvettem a kapcsolatot a lámpát forgalmazó cég képviselőjével , aki készségesen segített oly módon , hogy a hibás termékeket az áruházon kívül átvette és megreklamálta a gyártónál.
Rövid időn belül meghozta nekem a cseredarabokat , de mivel másképp nem tudtuk megoldani , az áruháznál történt az átvétel. Azon a napon én zárásig , azaz 20 óráig dolgoztam. A képviselő a lámpákat egy kollégám (az
osztályvezetőm) csomagtartójába tette , de a kollégám korábban távozott az áruházból , ezért kimentem az áruház hátsó parkolójába és az épületet megkerülve a főbejáratnál elhelyezett értékmegőrző szekrényben helyeztem el és az áruházon keresztül visszamentem az osztályra a munkámhoz. A főbejárat zsilipszerűen van kialakítva , azaz két fotocellás ajtón keresztül lehet bejutni az eladótérbe. A biztonsági szolgálat a belső ajtónál ellenőrzi a vásárlók csomagjait , ahogy azt munkaköri kötelességük diktálja. Az értékmegőrző szekrény a két fotocellás ajtó között van , tehát ha mondjuk csak ebbe a térbe megy valaki (kívülről) és esetleg olyan termék van nála , amely az áruházban is kapható , akkor nem köteles bemutatni a nála lévő terméket , hisz nem megy az eladótérbe , ha pedig mégis akkor használja az értékmegőrzőt. EZÉRT VAN AZ ÉRTÉKMEGŐRZŐ A KÉT AJTÓ KÖZÖTT. Távozásomkor az őr kérése nélkül megmutattam a csomagom tartalmát és miután mindent rendben talált átléptem a belső ajtón , kivettem a lámpákat az értékmegőrzőből , de már nem tudtam továbbmenni , mert a biztonsági őr nem engedett tovább.
Megkérdezte , hogy van-e ezekről a lámpákról papírom?
Azt válaszoltam , hogy nincs , mivel ezt nem az áruházból hoztam ki. Ekkor odalépett a kollégája is , aki azt állította , hogy látta , amint az áruházon keresztül vittem ki , nem pedig úgy , ahogyan az ténylegesen történt , azaz az épületen kívül. Ezért a lámpákat visszatartották , értesítették az ügyeletes vezetőt , akivel abban maradtunk , hogy másnap visszanézzük a videofelvételeket és amennyiben azok engem igazolnak , hosszas bocsánatkérések közepette visszaadják a lámpákat. Ha az őrnek igaza lett volna abban , hogy az áruházon keresztül vittem ki a termékeket , akkor mulasztást követett el azzal , hogy az értékmegőrzőbe való elhelyezés előtt nem vont felelősségre (magyarán szólva "kiengedte" a lámpákat). Másnap az áruházvezető hívatott magához és kérdőre vont (az asztalán már ott volt az esetről a biztonsági szolgálat által készített jegyzőkönyv).
Elmondtam neki az én verziómat , amit saját kézírásommal is rögzítenem kellett , de ennek már semmi jelentősége nem volt , mert mindenképp el akart bocsájtani. 3 lehetőséget ajánlott fel:
1) Én mondok fel és akkor békében búcsúzunk egymástól
2) Ők mondanak fel , de ebben az esetben nehezebb lesz elhelyezkednem a negatív referencia miatt
3) Rendőrségi ügyet csinál belőle
Én naiv módon az első lehetőséget választottam.

Amit nehezményezek :

- Nem került sor a videofelvételek megtekintésére
- Nem kaptam másolatot se a saját nyilatkozatomból , se a biztonsági szolgálat általtal készített jegyzőkönyvről
- Az áruházvezető utasítása alapján a lámpákat nem kap(hat)tam vissza , sőt értékesítésre bocsátotta , ami szerintem mást tulajdonának az elidegenítésének is minősíthető.
Aláírtam a felmondásomat , amit már aznap megbántam , mert ha rendőrségi ügy is lett volna az egészből , nem lett volna félnivalóm.

Fontos még azt is tudni , hogy kb. 2-3 hónapja majdnem kivittem a szeméttel egy 60 ezer ft-os vételárú lámpát . A raklap alján volt a lámpa és rá volt téve a szemét . Lopási szándék még csak szóba se jöhet , mert én kértem meg a biztonsági őrt arra , hogy ellenőrizze a szemét tartalmát , ennek ellenére írásbeli áruházvezetői figyelmeztetést kaptam.

Ha a második esetben a biztonsági őr nem rágalmazott volna meg lopással , még ma is ott dolgoznék (már több , mint 3 éve dolgoztam ott)

A kérdéseim :
- El tudom-e valahogy érni , hogy a rágalmazó biztonsági őrt felelősségre vonják?
- Követelhetek-e bármilyen kártérítést az áruházzal szemben , ill. tudok-e egyáltalán valamilyen eljárást indítani?
Magamat annyiban vétkesnek tartom , hogy ezt a cserét munkaidőben végeztem , de szerintem ez kevés indok arra , hogy valakit elbocsássanak a munkahelyéről.
Válaszát előre is köszönöm!!!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nagyon nagy hibát követett el akkor, amikor önként felmondott! Bár nem értem, hogy ha tényleg úgy történt minden, ahogy Ön itt leírta, akkor mi szükség volt a felmondásra??? Miért nem mondta a főnök, tessék próbáljon meg rendkívüli felmondással elbocsátani, de mivel nem tudja majd indokolni, akkor érvénytelen lesz az egész, és ez a vállalatnak nagyon sokba fog kerülni.
Kérem szépen, egy bűncselekmény elkövetésében csak akkor bűnös valaki, ha ezt magyar bíróság jogerősen kimondja addig nem! Tehát a főnöke nem állapítja meg, semmilyen biztonsági szolgálat jegyzőkönyvére hivatkozással, hogy Ön bűnös! Ebből következően ezért el sem bocsáthatja.
Nagyon-nagyon rosszul tette, hogy így jár el, ahogy. Utólag semmi esélye semmire.
Javaslom, hogy a következőkben próbálja meg elkerülni az ilyen félreérthető helyzeteket.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

zs.

reinberger_zs@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 16. szombat

10:21:52

Egy általános iskolában dolgozom napkoziskent. Van e arra jogszabaly, ill.
kötelezhet e a munkáltató arra, hogy az iskolában ebédeljek, ha nem a gyerekekkel együtt kell étkeznem?

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Arra nem, hogy az iskolában ebédeljen, de arra igen, hogy csak ebben az időben biztosít Önnek ebédidőt, és a munkaidő alatt más időpontban nem étkezhet
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Rónyai Gabriella

ronyai.gabriella@invitel.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 14. csütörtök

17:36:42

Tisztelt Cím! Olyan munkaszerződést akarnak velem aláíratni, amelyben az alábbi mondat szerepel:"A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a munkavállaló fegyelmileg felelősségre vonható", amely új munkakör eddig 2 ember munkakörét foglalta össze és érzésem szerint a személyem ellehetetlenítése a cél.
10 éve vagyok a cég dolgozója, az új ügyvezető igazgató kijelentette, hogy senkinek nem fizet végkielégítést,így azt érzem ebben lát kapaszkodót, hogy a napi 8 órás munkaidőmbe egyszerűen úgysem fér bele ez az új munkakör, ezért fegyelmiket adhat és végkielégítés nélkül rúghat ki.
Mit tegyek?
Az megoldás-e, hogy fenntartással írom alá a munkaszerződést, egy megjegyzéssel, hogy érzésem szerint ez 8 órába nem fér bele stb.???Vagy mi legyen?????

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ha új munkaszerződést akar aláíratni, akkor lehet új dátumot is ír, és lehet, hogy ezzel megszakítja a folyamatos munkaviszonyát a cégnél, és így akarja kikerülni a végkielégítés fizetését!
Álláspontom, hogy amennyiben Ön ezt a munkaszerződést aláírja, és szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással szüntetné meg a munkáltató a munkaviszonyát, akkor ezt a felmondás nyugodtan meg lehet támadni bíróság előtt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Krisztina

evabella@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

11:25:26

Barátomat az egyik budapesti kft úgy alkalmazta (állítólag bejelenetve) hogy egy munkaszerződést aláíratott vele belépéskor, de ebből Barátom nem kapott vissza példányt. 1 hónapig dolgozott a cégnél, majd kilépett. Kilépéskor nem a szóban említett fizetést, hanem annak töredékét adták, hiába reklamált, hogy nem a ledolgozott munkaórák alapján fizettek. Mivel ugyanezt a többi kilépővel is megtették, ezért kérdésem: mivel céges papírt direkt nem adtak az alkalmazása során, igy sem az erdeti havi "fixét" amit kevesebbre módositottak időközben mindenkinél, sem pedig a módositott összeg egészét nem fizették ki. Mivel nincs "bizonyiték" (még a kevéske fizu átvételéről, számfejtéséről sem adtak, mi ilyenkor a teendő? Köszönöm a lehetőséget: Krszti

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom, hogy ha nem írattak vele alá semmit, akkor azt is mondhatja, hogy a járandóságát meg sem kapta.
Én úgy gondolom, a legjobb megoldás a békés eljárás. Fel kellene írásban szólítani a Kft-t, hogy a járandóságot adja oda, ellenkező esetben mind a munkaügyi felügyelőségnél, mind az APEH-nál bejelentést tesz. Az elmarad munkabére iránt pedig munkaügyi vitát kezdeményez. Én úgy gondolom, hogy ezek a hatóságoktól, ellenőrzésektől mindenki tart.
Amennyiben a békés megoldás nem vezet megoldáshoz, sajnos tényleg marad a bírósági per.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Arnold

arnoldarnold@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

15:33:33

Tisztelt Tanácsadó! Egy ismerős mesélte, hogy a munkahelyén a cég ügyvezetője szeretné lehallgatni a dolgozók beszélgetéseit, elolvasni e-mailjeit, ellenőrizni a csevegőprogramok forgalmát. A kérdésem az lenne, hogy megteheti -e, milyen feltételekkel. Köszönettel, Arnold

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A munkaidő nem chatelesére van kitalálva. A munkahelyi telefon nem a magánbeszélgetések miatt került létesítésre a munkahelyen. Ezek az eszközök a munkáltató tulajdona.
Az ombudsman már írt több állásfoglalást is a munkahelyi megfigyelés tárgyában, egyértelmű szabályozás azonban még nem született meg. A munkáltató megfigyelhet, kivéve persze a munkahelyi zuhanyzókat, WC-ket, stb., de a felvételt nem tárolhatja, hanem meg kell semmisíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bodi

bodrimore@mailbox.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

14:22:28

Tisztelt Cím! Bocsánatot kérek,hogy csak becenéven írok,de szeretnék egyenlőre inkognitóban maradni. A problémám a következő: Ötödik éve dolgozom egy Kft. alkalmazottjaként.Az elmúlt hétvégén fegyelmit kaptam,aminek oka ez volt.Szó szerint idézem: "Jelen levelemmel írásban írásbeli figyelmeztetésben részesítem,és egyben szeptember havi mozgóbérét 13500 Ft étkezési jegyet teljes egészében megvonom. Indoklás: 2006-09-10-én munkahelyén nem jelent meg.Az említett munkanap előzetesen kihirdetésre került mely alkalmával a felelős vezető önt is kötelező jelleggel műszakba helyezte.Tekintve,hogy elmaradását munkahelyi vezetője felé nem jelezte,fegyelmi vétséget követett el,amely a fentiekben részletezett írásbeli figyelmeztetést vonja maga után. Felhívom figyelmét hogy a jövőben hasonló eset a munkaviszony megszűnését jelenti." Én ezt a fegyelmit azért sem érzem jogosnak,mivel 2006 szept.2-án és 2006 szept.9-én ugyanilyen kötelező jelleggel lettem műszakba helyezve,és ezen műszakokban fel is vettem a munkát.Ha jól tudom,akkor hetente csak max. 8 óra lehetne a kötelező túlmunka,és havonta egyszer rendelhetik ezt el.És ha jól tudom,heti egy pihenőnap járna nekem,ami ugye jelen esetben 2006. szept 10-e lett volna. Két kérdésem van: 1.:Jogos-e így ez a fegyelmi,és ha a mostani hétvégi túlórát megtagadom (más jellegű elfoglaltságra hivatkozva),akkor kírúghatnak-e a fegyelmiben említett módon,és járna-e végkielégítés 2.:Ha munkaügyi bíróságra vinném az ügyet,mire számíthatnék (hosszú perek,követelhető kárpótlás...) Mellékesen megjegyzem,rajtam kívül kb.7-8 dolgozónak ugyanaz a problémája,ugyanígy "bántak el" velük is. Előre is nagyon szépen köszönöm válaszát! Tisztelettel:Bodi

Válasz:
Tisztelt Bodi! A kérdés az, hogy az Ön munkaszerződésében mi szerepel. Milyen munkaidőkeretet alkalmaz az Ön munkaadója? Van kollektív munkaszerződés?
Ha ezt tudjuk, akkor tudok konkrétan válaszolni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

patsy

patsy@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

13:05:22

Tisztelt Válaszadó(K) Édesanyám több mint 10éve van egy cégnél közben a cég egyszer arculatot és nevet váltott(de ua-ok a tulajdonosok) Valószínü meg fognak szűnni és a főnökei szerint az (állitolagos új trv szerint) neki nem jár végkielégítés. Kérdésem, hogy kaphat-e Válaszukat előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a cégnek a cégjegyzékszáma, valamint az adószáma nem változott, akkor az Ön édesanyjának jár a végkielégítés 10 éves munkaviszony után.
Persze kérdés, hogy hogyan szűnnek meg. Végelszámolással, felszámolással, csődeljárással.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Rigolya

gil@mnmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

16:43:33

Tisztelt Hölgyem/Úram! Ez év januárjában kaptam értesítést a munkaadómtól, ahol köztisztviselőként dolgoztam, hogy az aktuális létszámleépítés kapcsán munkaviszonyom megszűnik. Február 15.-vel kezdődött a felmondási időm, majd június 15.-től a munkavégzés alóli mentesítésem, mely a köztisztviselői jogviszony végével augusztus 15.-én megszűnt, a végkielégítés átutalásával. /A felmondási időm alatt tartalék állományban voltam./ Augusztus 22.-én a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál benyújtottam a öregségi nyugdíj folyósítás iránti kérelmemet, visszamenőleg 6 hónappal való kezdettel. Kérdésem; Tekintettel arra, hogy a nyugellátási kérelmemet a köztisztviselői jogviszonyom megszüntetése után adtam be, tehát nem minősültem nyugdíjasnak a köztisztviselői jogviszonyom alatt, jogosan kértem-e a visszamenőleges nyugellátást, ill. nyugdíjasnak minősülök-e a felmentési időm alatt, esetleg visszakövetelheti-e volt munkaadóm a kifizetett végkielégítést? Válaszukat várva. Tisztelettel: Rigolya

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint nem tette jól, hogy visszamenőleg kéri, az attól függ, hogy meddig visszamenőleg!  hiszen a felmentési idő alatt Ön kapta rendesen a fizetését. Bár nem tudom, hogy mennyi idős, mióta lenne jogosult öregségi nyugdíjra!
A végkielégítés Önnek akkor jár, ha felmentéssel szűnik meg a munkaviszonya. Álláspontom szerint, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, és Önt nyugdíjazzák, akkor nem jár a végkielégítés. De ha Önt a munkaviszonya megszűnése után nyugdíjazzák, akkor a végkielégítés nem jár vissza.

 Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha
a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;
b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés];
c) egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság címén mentették fel;
d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.
19/A. § (1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, a 19. § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásában, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, illetve
i) a 17. § (8) bekezdése alapján felmentését kéri.
(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

vali

katicabokukac@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

09:30:30

Tisztelt szerkesztőség Megbízásos jogviszonyban dolgozom,havi 32órát,amelyért a havimegbízási díjam 28800Ft. Szerződésem szeptembertől juniusig tart egy tanévre, hitoktatási tevékenységre.Vonnak tőlem a megb.díjból adóelőleget, nyugdíjjárolékot,eg.bizt. járulékot. A megbízó fizet utánam nyugd.bizt. járulékot, eg.bizt.járulékot és EHO-t.Szabályosak-e ezek a levonások? Ezzel a szerződéssel megy-e a munkában eltöltött évem mivel vonnak nyugdíjbiztosítást? Válaszát várva maradok tisztelettel: Vali

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Amennyiben az APEH rábukkan az ön "megbízójára", akkor nagyon meg fogja büntetni, hiszen ez egy színlelt szerződés. A szerződés színlelt jellegére utal az, hogy járulékokat vonnak Öntől.
Önnel tulajdonképpen munkaszerződést kellene kötniük. Természetes a nyugdíjszámításnál ezek az évek beszámítanak Önnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

beno75

beno75@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

09:19:47

1., 1991.decembere óta közalkalmazottként dolgozom az Orsz.MentQszolgnál. 1999. második felétQl veszélyeztetett terhes lettem.2000.0323.-tól gyedet, majd gyest kaptam, majd újra terhes lettem, betegállomány, gyed, ill. gyes idén 09.16.-ig. Tavaly kaptam egy levelet, melyben az állt, hogy a munkaköröm megszqnése miatt nem mehetek vissza a gyes lejárta után. 10 évre fogok végkielégítést kapni, de nem tudom mennyi jár? Továbbá azt sem tudom, hogy a szabadságomat kötelesek-e kifizetni, vagy kiadják. Felmondási idQ van-e, ha igen, le kell dolgoznom, vagy azt is kifizetik? Mennyi idQ alatt kell a cégnek részemre átutalni a nekem járó illetményeket? 2., 2005.09.17. óta 4 órában egy társasházat takarítok. Van egy szerzQdésem, amin a munkabérem szerepel, sajnos az étkezési utalványt szóban ígérték meg. Tavaly decemberben kaptam is visszamenQleg, de idén májusban azt mondták, nem adnak. A tisztítószert (szóbeli megegyezés) én vásároltam számlára, de tavaly októberben nem fizettek ki egy 980 ft-os számlát, így azt mondtam, hogy oldják meg Qk. Hol azt mondták, hogy hozatnak a közös képviselQvel, hol azt, hogy vegyem meg én, majd ki lesz fizetve. Nem vettem tisztítószert, sima vízzel mostam a házat. Egy héttel ezelQtt levélben felmondtak, a nem megfelelQ munkavégzésemre hivatkoztak. 2006.09.30. munkavégzés utolsó napja. Jár-e az 1 hónapos felmondási idQ, ha igen, igényelhetem-e azt a 15 napot, amit álláskeresésre nekik állítólag biztosítaniuk kéne?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. (6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagkeresetének megfelelő összeg.

Önnek tehát a 10 éves munkaviszonyra négyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg jár. A szabadságot ki kell andi Önnek, ha ez nem lehetséges, akkor ki kell fizetniük.

2.) A rendes felmondás
89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.
(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Igen, kötelesek Önt felmenteni a munkavégzés alól, 15 napra, és ennek felének megfelelő időtartamban úgy ahogy n kívánja. Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

nurse

drj-@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 10. vasárnap

17:31:41

Tisztelt Hölgyem/Uram! Ápolóként /OKJ-s/ dolgozom egy megyei kórházban. Több mint 10 éve ugyanazon az osztályon. Jelenleg más osztályra vagyok átirányítva helyettesíteni 12 órás munkaidőben. Munkáltatói döntésű, nem saját kérésre. Egyedül nevelem kiskorú /10 éves/ gyermekemet, ezért nem szivesen vállalnék éjszakai műszakot. A nappali 12 órás, a 6-18-ig vagy a 7-19-ig tartó sem a legideálisabb a gyermek neveléséhez. Szeretném tudni, hogy kötelezhetnek-e, és hogy mennyi időre.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
83/A. § (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
(2) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
(3) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.
(4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105-106. §-okon, illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
(5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.
(6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.
(7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

árnika

fagyonka@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 09. szombat

21:58:11

Tisztelt Nagy Segítség! Egyetemi pszichológusi, illetve főiskolai rajztanári diplomákkal rendelkezem. Egy gimnáziumban rajztanár lettem heti 12 órában, 2006. 08. 22-vel, a közalkalmazotti bértáblában a főiskolai d-ra fizetnek, tekintve, hogy azt használom. Szerződésem van erről, csakhogy plusz két órában pszichológiai tanácsadni kezdtem ugyanitt (noha nem vagyok iskolapszichológus, nincs ilyen itt). Igazgatóm rábólintott, így immár az egyetemi végzettségemet IS használom. Új szerződés kell tehát. Az igazgató, akivel erről még nem beszéltem, az alapítványi suli fenntartója, nekem többet fizetni valószínűleg nem érdeke, de a jogszabályokhoz sem ért, ahogy én sem. Vajon az egyetemi végzettségem alapján köteles-e fizetni, vagy sem? Vagy csak azt a 2 órát? Mely jogszabály tartsam majd az orra alá? Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint Önnek továbbra is a főiskolai diplomája szerinti fizetési besorolást kell alkalmazni. Önt tanárként alkalmazták.
Pszichológusi képzettségét tanácsadásra, nem pedig tanításra használja.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ranger

ranger911@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 08. péntek

17:06:03

Tisztelt hölgyem / uram! Jogi segítségre van szükségem. Gondom abból adódik, hogy néhány éve hivatásos rendőr ként dolgoztam X megye Y r.kapitányságon, amikor kiküldtek egy közlekedési balesethez, ahol egy szgk. elütött begy kerékpárost, majd az elkövető a helyszint elhagyta. Az eredményes adatgyüjtés során megtudtuk ki vezette az szgk.-t. Lakásán megtaláltuk a sérült gépkocsit és a tulajdonosát. A történteket jelentettem, mire azt az utasítást kaptam, hogy az elkövetőt állítsam elő a baleset helyszínén lévő pk.-hoz. Az elkövető személye ismeretlen volt, mivel senki nem látta, hogy ki vezette a gépkocsit. A tulajdonos lakásn tartózkodott több hozzátartozó is. Ezek közül a tulajdonos lánya határozottan kijelentette, hogy a gépkocsit Ő vezette, ezért őt állítottam elő. A helyszínem megállapítást nyert, hogy a gk.-t nem a lány, hanem édesapja vezette. Lány haza, apa helyszínre, ahól beismerte a baleset elkövetését. Ezt követően megvádoltak bűnpártolással. Az itélet 1 év 3 évre felfügve. Indoklás: Feltételezhető, hogy ismertem a családot és tudtam arról, hogy a lány magára vállalja a balesetet. A gondom az, hogy ha én tudtam a cseréről, akkor a járőr társam is, akinek még csak azt sem mondták ejnye-bejnye. / elnézést az ironiáért / Most ott áll az ügy, hogy jogerős az itélet és 2006.09.15. hatályal megszüntetik ma munka viszonyom szolgálatra méltatlanság miatt. 16 évi szolgálatot kidobhatok az ablakon, nem jár semmi. Megjegyzem az ügyvédem szerint ezt el kell fogadnom, nincs más. Kérdésem van-e lehetőségem tovább vinni az ügyet, vagy per ujrafelvétel kérni. Nem akarom enyiben hagyni! Tisztelettel köszönöm előre is segítségüket.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Bocsánat, az előző levelet még befejezés előtt elküldtem!

Tehát a perújítás
408. § (1) A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy 1. a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni, 2. a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;
b) a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak, vagy a terheltet nem a valódi nevén ítélték el;
c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
d) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
e) az alapügyben az ítéletet a XXV. Fejezet alapján a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és
b) e bűncselekmény a bíróság határozatát befolyásolta.
(3) A perújításnak nem akadálya, ha a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt a felelősségre vonás büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok miatt maradt el.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy tanúvallomását is, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.
(5) Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye. A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(6) E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt a bíróság eljárást megszüntető vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzése ellen terjesztették elő.

Felülvizsgálat:
A felülvizsgálat okai
416. § (1) Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha
a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90.
§-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
c) a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b)-d) pontjában vagy II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor,
d) a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355.
§, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor,
e) az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg,
f) a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,
g) nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja alapján a felülvizsgálati indítványt az Alkotmánybíróság határozatának közlésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg, amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely e törvény szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható. Az (1) bekezdés g) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a nemzetközi emberi jogi szerv az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.
(4) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot,
b) a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárása alapján, vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
c) ha a törvénysértés különleges eljárás (XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható.
(5) A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.

Mint olvashatja, elég nehéz már egy jogerős ítéletet valamilyen módon támadni.
Azért azt javaslom, hogy próbálja meg, mert ezt az eljárást és ítéletet én is alaptalannak érzem.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

menomeg

menomeg@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 08. péntek

16:24:04

Munkahelyemen több millios kár keletkezett egy berendezésben. Mivel senki nem válalta érte a felelőséget,és bizonyítan se tudják-tudju ki okozta a kárt,mien szankcíokal sulythatnak minket,dolgozókat.?Köszönettel egy megkeseredett "melos".

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A munkavállaló kártérítési felelőssége
166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja.
(5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.
171. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.
(2) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
172. § (1) A kár összegének meghatározásánál:
a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást -ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
(2) Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő.
173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.
Megpróbáltam kiemelni a fontosabb részeket. Tehát először is vizsgálni kell, hogy szándékos károkozásról, vagy gondatlan károkozásról van-e szó. Többen felelősek a kárért, vagy csak egy ember felelős. Van-e kollektív szerződés, vagy nincs az adott munkáltatónál.
Tehát, ha szándékosan okozták a kárt, akkor a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlanság esetén másfélhavi, vagy hathavi bérével felel a munkavállaló, attól függően, hogy van-e kollektív szerződés az adott munkahelyen.
Ha megállapítható, hogy a kárt többen okozták, akkor a károkozók egyetemlegesen felelnek a kárért. De persze mindez csak akkor, ha a munkáltató bizonyítani tudja:
1.) munkavállaló vétkességét,
2.) a kár bekövetkeztét,
3.) illetve mértékét,
4.) valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Mara

l.mariamagdolna@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

12:09:56

Tisztelt Tanácsadó! Az lenne a kérdésem, hogy valóban törvény tiltja, hogy a felsőoktatásban nappali tagozatos hallgató 8 órás teljes munkaidőben dolgozzon? Innen-onnan hallottam, de senki nem tudott megbízható forrással szolgálni. Hol van ez leírva, és pontosan hogyan fogalmaz a törvény? Én végzős hallgató vagyok, a munka nem akadályoz tanulmányi kötelezettségeim teljesítésében, hiszen óráim már nincsenek, csak vizsgáim vannak hátra, melyekre szabadságot vennék ki. Nem szeretném levelező tagozaton befejezni a főiskolát. Válaszát előre is köszönöm Mara

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint nem tiltja.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tímea

timea999@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

12:01:55

Tisztelt Hölgyem/ Uram! Szakmai továbbképzést jelentő tanfolyamot szeretnék elvégezni. Munkáltatómmal közösen megegyezve tanulmányi szerződést kötnénk. A tanulmányok befejezése után a munkáltatónál eltöltött időtartamról még nem állapodtunk meg úgy tudom, törvényi szabályozás szerint maximum öt év lehet. Jelen esetben egy 2 éves heti egy délutáni alkalmat jelentő 230.000 Ft tandíjas képzésről van szó. Kérdésem az lenne hogy reális–e 4-5 év munkáltatónál eltöltött munkaviszony a képzettség megszerzése után ill., hogy a szerződésben foglalt ezen idő alatt van-e lehetőségem szülési szabadságra menni, ezzel megszakítva ezt az időtartamot, vagy csak megszakítás nélkül folytonosan tölthető-e le? Átnéztem tanulmányi szerződés mintákat. Esetemben nem főiskolai képzésről hanem okj-s képzésről van szó. A tanulmányi szerződés megköthető-e úgy hogy a letöltendő idő a tanfolyam elvégzésétől számítjuk nem pedig a bizonyítvány megszerzésétől? (Ennél a képzésnél a végzettség megszerzése tehát az utolsó sikeres vizsga és a tanfolyamon elvégzése között fél ill. akár 1 év is eltelhet.) Segítségét előre is köszönöm. Tímea

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Minden attól függ, hogy hogyan szövegezik meg a szerződést. A felek szabad akaratától függ. Egyeztessen a munkáltatóval.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Marianna41

hellemarianna@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

09:06:50

Van e hivatalos jogi alapja annak, ill. jogszerű-e, hogy férjem immár negyedik évét kezdi testnevelőként egy ált. iskolában, ahol negyedik évben íratják vele alá, az időről időre meghosszabbított határozott időre szóló szerződés?. Ez alapján, ő ugyan közalkalmazott már 3 éve és nem maradt ki egy naptári napja sem. De mégis csak határozott idejű szerződéseket kötnek vele, holott nincsen senkinek a helyén, senkit nem helyettesít, nincs konkrét kül. megbízása, minden esetben mint pedagógus- tanár titulussal van felvéve . Egyetemi diplomával, megfelelő kategóriával.S ez persze állandó félelmet kelt bennünk, hogy a szeptember 1-től szóló szerződés mindig június 30-ig szól, azt meghosszabbítják a nyári időszakra aug.31-ig, majd minden kezdődik előlről. Én is pedagógus vagyok egy másik iskolában ,de nálunk két év után határozatlan időre neveznek ki, ezzel biztosítva arról, hogy a munkánk megfelelő.Állítólag a férjem munkája is megfelelő, de ez a bizonytalanságban tartás ,nem tudjuk meddig jogszerű. A férjem még csak meg sem meri kérdezni, miért nem nevezik ki véglegesen ,annyira félti az állását. Inkább mindent aláír. Érthető hogy két pedagógus 3 gyermekkel miért aggódik a jövője miatt. Kérem válaszukat, és a megoldást számunkra írják meg. Helytálló -e az én véleményem, amivel megkérdőjelezem férjem igazgatójának jogszerűségét? előre is köszönöm válaszukat: egy pedagógus

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Milyen szerződést? Megbízási szerződést, vagy munkaszerződést? Egyéként most már mindkettő jogszerűtlen! A határozott idejű munkaszerződést egy ízben lehet meghosszabbítani, és max. 5 évre szólhat.
Hogy mit lehet tenni? Természetesen bejelentést tenni, ezzel azonban biztos, hogy magára haragítja az igazgató urat. Talán az lenne mégis a legjobb, ha megpróbálnák szépszóval határozatlan idejűvé változtatni a szerződést.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Magdi

danasc@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 05. kedd

12:43:07

Tisztelt Hölgyem/Uram! Általános ápolónői végzettségem van érettségi bizonyítvánnyal. 54501203 azonosító számú klinikai szakápolói (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló) képzésen vettem részt. Pszichiátriai otthonban schizophren betegekkel foglalkozom. Kérdésem: Milyen közalkalmazotti besorolásra vagyok jogosult? Köszönettel, Magdi

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy egyáltalán olyan intézménynél dolgozik-e, ahol alkalmazandó-e ez a táblázat.
Kérdés továbbá, hogy mennyi ideje dolgozik közalkalmazottként, valamint az is, hogy Ön milyen szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az A fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a B fizetési osztályba
ba) az alapműveltségi vizsgához kötött munkakör,
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a C fizetési osztályba
ca) a B fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a D fizetési osztályba
da) a C fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) az E fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az F fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
g) a G fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;
h) a H fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
i) az I fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a J fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.
(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.
(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.
(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.

62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az F fizetési osztály helyett a G fizetési osztályba, a H fizetési osztály helyett az I fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.
(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.

64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

65. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(2) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén csökkenthető. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.
(5) A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály meghatározhatja a várakozási idő csökkentésének kötelező esetét. A várakozási idő csökkentésének mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a (4) bekezdésben foglalt időtartamot.
66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2006. április 1-jétől
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ildiko

czikoraildi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

19:40:24

Tisztelt Holgyem/Uram! Egy ugynokseggel dolgoztam egyutt 2honapig, de nem fizettek ki a tuloraimat , rosszul szamoltak el a beremet, nem adtak fizetesi papirt csak csekket ezert uj ugynokseggel dolgozom. A regi ugynoksegem el akar tavolitani munkahelyemrol, es nem tudom mit tegyek. A fonokom tudtaval csereltem ugynokseget es most lehet nem lesz allasom. Kerem segitsenek, mondjak meg mit tehetek, hova fordulhatok. Angliaban elek Manchestertol masfel orara egy kisvarosban. Elore is koszonom segitseguket: Ildi

Válasz:
Kedves Ildikó! Nem tudom, hogy az Ön és az ügynöksége viszonyára vonatkozik-e a magyar jog.
Gondolom ezek a jogviszonyok szerződéseken alapulnak. Meg kell nézni, hogy mi áll a szerződésében a felmondásra vonatkozóan. Ha ezek szerint járt el, akkor nem érheti Önt semmiféle hátrány.
Ezek szerződéses jogviszonyok, polgári bíróságokra tartoznak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

egy munkavállaló

soldatkamerad81@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

17:38:27

Tisztelt Máté Ildikó! Munkajogi problémával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Jelenlegi munkahelyemen 2006.május.08.-án kezdtem munkaviszonyomat ahonnan akkori főnököm július elején egy hét táppénz után "fizikai alkalmatlanság"-ra hívatkozva más részlegre való áthelyezésemet eszközölte amibe én beleegyeztem. Határozott időre szóló szerződésmódosítással augusztus 14.-én kezdtem az új részlegnél ahol 2 nap munka (a részlegnél tapasztalható rossz kollegális légkör miatt)után úgy döntöttem másik munkahelyet keresek. Ezt az új főnökömmel közöltem is aki döntésembe belegyezett és HR osztályra irányított a hivatalos felmondási ügyintézés végett.Augusztus 15.-től a munkahelyemre nem jártam be. Külföldi tartózkodásom miatt a mai napon szeptember 04.-én mentem be munkahelyemre a munkaviszonyom megszűntetését elintézni ahol az ügyintéző közölte hogy a munkaviszonyom rendkívüli felmondással lesz megszűntetve a cég részéről. A főnököm rendkívüli felmondásról nem tájékoztatott mikor a 2 nap munka után döntésemet közöltem vele. A HR-es ügyintéző ragaszkodott a rendkívüli felmondáshoz a közös megeggyezés helyett és azt is mondta hogy ebből semmi hátrányom nem származik. Az volna a kérdésem valóban nem származik ebből hátrányom? Én úgy tudom hogy ez a régi fegyelmi elbocsátásnak felelne meg. A jövőbeni munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeim romolhatnak-e ha rendkívüli felmondással szünteti meg a cég a jelenlegi munkaviszonyom? Válaszát előre is köszönöm! U.i.: a cégemnek semmiféle anyagi vagy erkölcsi kárt nem okoztam...

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Erkölcsi hátránnyal nem jár a rendkívüli felmondás, csak anyagiakkal. Az Ön esetében azonban végkielégítés nem járna semmiképp, tehát így anyagi hátránnyal sem jár. ( Munkanélküli segélyre azonban csak három hónap elteltével jogosult)
A határozott időre szóló munkaviszony csak
1.) közös megegyezéssel
2.) vagy rendkívüli felmondással,
3.) illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.

A fentiektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.
Meg kell nézni a munkaszerződését, hogy nincs-e benne próbaidő! Ragaszkodjon a közös megegyezéshez.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Gábor

gxn@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

16:43:07

Tisztelt Szakértő! Porblémám a következő: munkáltatóm a velem kötött munkaszerződésben nem szabályozta a rendes felmondás estén érvényes felmondási időt, a szerződés csak hivatkozik az MT-re: "A munkaviszonyt felek a Munka Törvénykönyve 86§ szabályainak megfelelően szüntethetik meg", de a törvény (ha jól tudom) 30nap és 1év közötti felmondási időt enged meghetározni a feleknek. Kérdésem, hogy ilyen esetben mennyi a felmondási idő? Illetve ha munkáltatóm 30napot meghaladó felmondási idő letöltéséhez ragaszkodna, de én azt nem töltöm ki annak milyen következményei lehetnek (a törvény a le nem töltött munkaidőre vonatkozó bért említi -ha jól értem- és egyéb kártérítést - főleg ez az egyéb illetve az ilyen igény érvényesítésének menete érdekelne)?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Jól rendelkezett a munkáltató a munkaszerződésben, amikor a Munka Törvénykönyvre hivatkozott a felmondási idő tekintetében, hiszen a törvénykönyv ezen előírása kógens, azaz ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Ön részben jól tudja az MT előírását, de ezen felül még tartalmaz mást is.
Elküldöm Önnek a felmondási időre vonatkozó MT előírásokat:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.
(4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.
94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsuzsa

kallaine54@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

13:36:16

Tisztelt Ügyvédnő! Hatvanhét százalékos rokkantnyugdíjas vagyok. Tudomásom szerint vállalhatok munkát 4 órában. Kérdésem az, hogy ezt a 4 órás munkavállalást hogyan kell értelmezni. Lehetőségem adodott határozott idejű munkavállalásra 6 hónap időtartamra napi 8 órában. Elvállalhatom -e ezt a szerződést a rokkantnyugdijam veszélyeztetése nélkül? Válaszát megköszönve tisztelettel: Zsuzsa

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A rokkantsági nyugdíj az 1997. évi LXXXI. Tv. 30. §-a alapján megszűnik, ha 1. ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy 2. rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
Tehát ha a keresete a négy hónap alatt lényegesen kevesebb lesz, mint a megrokkanás előtti munkakörében most keresne, akkor elvállalhatja a munkát.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Viki

talapa@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 02. szombat

15:04:02

Tisztelt Tanácsadó! Jelenleg , gyes mellett dolgozom félállásban tanitóként. A gyes lejárta után, (mivel három gyermekem van) ha a főállásu anyaságot választom: 1. Megszünik-e kinevezett munkaviszonyom? 2. A főállásu anyaság után( ami 5év) vissza mehetek-e dolgozni főállásba? 3. Miért nem vállalhatok helyettesitést, ha gyes mellett félállásban dolgozom? 4. A félállás mellet dolgozhatok-e még egy müvészet iskolában megbizási szerződéssel? Köszönöm előre is a szaktanácsadását. Tisztelettel:Viki

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. igen, természetesen!
2. Ha a főállású anyasági státusza megszűnik természetesen.
3. Mert az valószínű meghaladja a félállású munkaidejét!
4. Nem valószínű, mert ezeket a megbízási szerződéseket az APEH színlelt munkaszerződéseknek nyilvánította, és kemény büntetéseket szab ki.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Magdolna

mammyca@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 01. péntek

20:59:19

Tisztelt Ügyvédnő! 54 éves véglegesen leszázalékolt rokkantnyugdíjas vagyok, 10 éve özvegy, igy kapom a 30 % özv.nyugdíjat is. Kérdésem: a konvergencia programban említett rokantsági rendszer rehabilitációs célú átalakítása érinthet-e mint véglegesen leszázalékoltat? A más elbirálású szempontok miatt visszaküldhetnek-e a munkaerő piacra? Akkor is kaphatom a 30 % özv. nyugdíjat? Hat éve százalékoltak le. Folyamatosan nem, néha dolgozom. Köszönöm válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mivel a konvergenciaprogram és az előírásai nem tartoznak a szakterületünkhöz, így nem tudom, hogy pontosan Önre mi vonatkozik.
Javaslom, hogy a Nyugdíjfolyósítónál érdeklődjön az esetleges változásokról.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

lajoska

llajosm@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 01. péntek

09:06:05

Tisztelt Jogász Úr/Úrhölgy! Nyugdíjasként dolgozom második éve egy közös igazgatású oktatási intézményben, részmunkaidóben. Középiskolai osztályokban tanítok (11., 12.osztály),ahol feltétel az egyetemi végzettség. Kiderült a mostani szerződéskötésnél, hogy az elmúlt évben F kategória szerepelt az általam is aláírt szerződésben. (Valójában fel sem merült bennem, hogy tévesen készülhet a szerződés. ) A helyes - rám vonatkozó - kategória H . Kérdésem: számíthatok- e, kérhetek-e utólagos korrekciót, megkaphatom-e a bérkülönbözetet? Köszönettel: ˝´lajoska˝´

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint Önnek jár visszamenőleg a fokozatának megfelelő bér.
Azonban ha a munkáltató nem fizeti ki, akkor sajnos csak munkaügyi perben tudja követelését érvényesíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó