orokos2

orokos2@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 30. szerda

15:46:29

Kerem szives allasfoglalasukat, hogy az altalam felereszt megorokolt lakoingatlan lakasbiztositasi dijat, amelyben a haszonelvezo (az en felereszemre haszonelvezo, a masik felereszre tulajdonos) lakik ki koteles fizetni? Elore is koszonettel! orokos2

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Vannak olyan fizetési kötelezettségek, amelyek csak a haszonélvezőt terhelik, és vannak olyanok, amelyek a tulajdonost!
A biztosítási díjat a tulajdonos(ok)nak kell egymást közt egyenlő arányban megfizetni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

PÁSZTOR TAMÁS

pasztor.t@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 27. vasárnap

13:12:12

Tisztelt Ügyvéd Asszony! Következő a problémám. Feleségemnek egy nem közeli rokona elhunyt, aki Kaliforniában élt. Nejem nem látta ugyan a végrendeletet, de tudja, hogy örökölt, mert nagyon jóban voltak, és a néni szóban említette, hogy hagy rá némi örökséget. Az volna a kérdésem, hogy mennyi az örökösödési illeték idehaza, ha Kaliforniában eltörölték az illetéket (ámbár lehet, hogy ez csak helyi lakosokra vonatkozik, az Interneten talált információ erre nem tért ki), és nem tudom van-e kettős adózást kizáró egyezmény Kaliforniával külön, azt tudom, hogy az USA-val, vagyis a szövetségi kormánnyal létezik ilyen. Az örökség egyik része részvény, amely nyilván elosztható majd az örökösök között, nem kell pénzzé tenni. Igaz-e, hogy a részvény-örökség illetékmentes? Maradt a néni után egy pici lakás is Kaliforniában, amelyet el kell adni és az árát szétosztják majd az örökösök között. Ez készpénzt jelent-e örökség szempontjából és ezután mekkora az illeték vagy adó mértéke? A néninek egy jóbarátja és az ügyvédje intézik a hagyatéki ügyeket helyben, de jó volna ismerni a várható kötelezettségeket, és talán meg lehet kérni, mi legyen a legjobb megoldás. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Tamás

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az örökség tárgyai Kaliforniában vannak, akkor az örökségre az ottani jogszabályokat kell alkalmazni.

Nem ismerem az ottani jogszabályokat, de előfordulhat, hogy a részvények után nem kell illetéket fizetni.
Gondolom, hogy az ingatlan után ugyan úgy kell illetéket fizetni, mint nálunk. Az ingatlan értéke után számolják ki, és hogy mennyiért tudják később a tulajdonostársak értékesíteni az ebből a szempontból nem számít.

Nem ismerem az ottani jogszabályokat, ezért nem tudom, hogy ingatlan értékesítése után kell-e, és milyen mértékű adót fizetni. Valószínű azonban, hogy kell.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Imre

imre00@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 25. péntek

09:16:44

Tisztelt Ügyvédnő! Édesapám házasságon kivüli született gyermeke után ,hol tudom megtudni illetve megnézni ,hogy tett-e apásági nyilatkozatot? Édesapám sajnos hirtelen meghalt és szeretném ezt a papírt látni. Válaszát elöre is köszönöm: Imre

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Apasági elismerő nyilatkozatot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat anyakönyvvezetőjénél kell tenni.
Hagyatéki tárgyaláson a közjegyző feladata leellenőrizni minden iratot. Ezen felül még Ön is kérheti, hogy a hagyatéki tárgyaláson, hogy bizonyos okiratokat mutassanak be.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

B&Y

infofree@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 24. csütörtök

09:18:34

Tisztelt Ügyvédnő! Egy banknál elhalálozási rendelkezést hagytam, mely alapján a számlán lévő összeget a kedvezményezett felveheti. A bank ügyfélszolgálata úgy tájékoztatott, hogy a halotti anyakönyvi kivonat birtikokában a pénz valóban felvehető.Kérdésem. Valóban a kedvezményezetté lesz a pénz vagy az összeget bevonják majd a hagyatékba és a természetes örökösöké lesz az összeg? Ha valaki nem rendelkezika fenti módon és netán több banknál van pénze, hozzátartozói tudta nélkül, kiderülhet-e, hogy a hagyatékba be kellett volna vonni ezen pénzeket, vagy egy idő után a banké lesz a tőke plusz kamat levonva a számlavezetési díjakat? Köszönettel:B&Y

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A közjegyzők nagyobb bankokat megkérdeznek. A banké soha nem lesz a pénz.
(elvileg), bármikor jelentkezhet érte a kedvezményezett. Amennyiben a törvényes örökösök jelentkeznek, akkor viszont a bank lépni fog, és a közjegyzővel közli, hogy ki a kedvezményezett.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kocsisné Deli Rita

deli.rita@uzsoki.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 24. csütörtök

07:36:19

A kérdésem az lenne, hogy az örökség egy részéről (igóság: személyautó) lemondhatok-e anélkül, hogy az örökségem több részét ez érintené. Köszönettel: Kocsisné Deli Rita

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Nem, lemondani csak az egész örökségről lehet
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

galu

galu@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 23. szerda

17:49:40

Tisztelt Tanácsadó! Édesapám halála után tudtommal a hugom és én lettünk a családi ház tulajdonosai, édesanyám pedig haszonélvezeti jogot kapott. Azt szeretném megkérdezni, hogy a haszonélvezőnek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Mit tehet az ingatlannal, minket mire kötelezhet és mi miket kérhetünk számon tőle. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Galu.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben a kérdéses ingatlan az édesapja halála előtt 1/2-1/2-ed tulajdoni hányadban volt az édesanyja és édesapja tulajdona, akkor Ön és a testvére csak az édesapja 1/2-edtulajdoni hányadát örökölték meg, azaz 1/4-1/4-ed tulajdoni hányaduk lett az ingatlanban, özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten. Az ingatlan másik 1/2-ed tulajdoni hányada pedig az édesanyja tulajdona.
A haszonélvező - tulajdonos jogai és kötelezettségei: Ptk.
A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni.
A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zuzmó

nandesz@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 20. vasárnap

13:04:21

Kórházi kezelésem ideje alatt férjem a közös bankszámlánkról a rajta lévő összes pénzt tudtom és beleegyezésem nélkl átutalta a saját számlájára, melyhez csak ő férhetett hozzá. Pár nappal ezután elhunyt, halálakor még mindig kórházban voltam. Kérdésem, hogy megillet-e az összeg fele örökösödési illeték fizetése nélkül?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen megilleti, ha nincs Önök között házassági vagyonjogi szerződés. Így minden, a házasság fennállása alatt szerzett ingó, ingatlan vagyon közös vagyon. Így ez is. A hagyatéki tárgyaláson konkrétan említse meg a közjegyzőnek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Imre

imre00@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 17. csütörtök

10:02:41

Tisztelt Ügyvédnö. Hagyatéki idézéssel kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. A hagyatéki tárgyalásra négyen lettünk megidézve, a negyedik személy aki a féltestvérem számomra teljesen ismeretlen soha nem láttam és még kiskorú. Mivel még kiskorú, kire számithatok aki öt fogja képviselni? Ha nem jön el részéröl senki mik a tövábbi várható lépések? Ajálatos-e részemröl ügyvédet vinnem magammal, aki segit a felmerülő próblémákat tisztázni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Imre

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A kiskorú személyt törvényes képviselője, szülője képviselheti.
A közjegyző is köteles a jogi képviselő nélkül megjelent félnek minden jogi felvilágosítást megadni.
Ha úgy gondolja, hogy itt nagyobb problémák is felmerülhetnek, akkor nem árt ha jogi képviselővel jelenik meg.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

W.Imre

viderenai@emitel.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 02. szerda

14:59:45

Édesapám 2. feleségének elhalálozása miatt annak fiia is örökölt, mely kapcsán a következő kérdés merült fel: A jogerős hagyatékátadó végzés szerint volt egy OTP-s értékpapír, melynek összegéből édesapám a temetést finanszírozta. Amikor 1991-ben vásárolták, 519eFt-ot ért. Most, mikor kivette a teljes összeget, 761eFt-ot kapott. A hagyatékátadó végzésen az 519eFt fele képezi az örökösödési alapot 1/2-ed részben, melyet örökös azért nem fogad el, mert neki a teljes felvett összeg fele kellene. Jól gondolom, hogy a hozam nem képezi örökösödés tárgyát? Esetleg tudja a jogszabályi hivatkozást is? Nekem űgy tűnik, hogy az eredeti összeg negyedét kaphatja csak az örökös a végzés szerint. Ennek az lehet az oka, hogy a fél összeget "kötelesrész" is terheli? Válaszát előre köszönöm. Tisztelettel W.Imre

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint a hozam is a hagyaték tárgyát képezi, de az Önök esetében ez a következőképpen alakul:

A 2. feleség fia az állagörökös (ami azt jelenti, hogy a tulajdonjogot ő
örökli) az ön édesapja pedig, mint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).
(Ha a házastárs azaz az Ön édesapja új házasságot köt, haszonélvezeti joga
megszűnik.)
Ez az Önök esetében azt jelenti, hogy az 519.000,- Ft-ot az édesapja és a 2.
felesége közösen fektették be értékpapírokba. Ennek a hozama 242.000,- Ft volt.
A hozam a haszonélvezeti jog jogosultját illeti meg. Az 519.000,- Ft fele illetné meg az elhunyt fiát, de csak akkor ha az értékpapír továbbra is értékpapírban marad, a hozamok pedig az édesapját illetnék.
Gondolom, hogy az örökösök úgy döntöttek, hogy a haszonélvezeti jog megváltásra kerül.
A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne.
A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.

Tehát az 519.000,- Ft-nak a fele az Ön édesapja vagyonához tartozik, nem tartozik az örökséghez. A másik felét örökölte az elhunyt leszármazója, de mivel ez az értékpapír megszüntetésre került, így a haszonélvezeti jog megszűnt, ki kell fizetni az haszonélvezeti jog jogosultját, így az
519.000,- Ft fele kétfelé kerül:
1. az elhunyt fia
2. az ön édesapja.

Ezt azonban a közjegyző is elmagyarázta gondolom a hagyatéki tárgyaláson.
Amennyiben az elhunyt fia ezzel nem ért egyet, úgy pert indíthat a bíróságon, de álláspontom szerint semmi értelme nem lenne, biztos, hogy el fogja veszíteni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Rendolf

rendolf77@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. augusztus 02. szerda

12:55:46

Tiszteletem!Azt szeretném megérdeklődni,hogy mint egyedüli örökös mire számíthatok apám esetleges halála után.Apám nevén lévő családi házról lenne szó.A probléma csak az,hogy sosem voltunk jó viszonyban-idáig mivel unokája született-sőt még állítólag kényszerkijelentett is az ottani állandó címemről még 1998.májusában amiről én csak akkor szereztem tudomást mikor új szem. igazolványért mentem évek múlva.Lehetséges-e,hogy tudtom nélkül tud olyan dolgokat tenni ami befolyásolja az örökségem.Pl.ha végrendeletben másra hagyja az egész ingatlant.Mi történik akkor ha nem lesz végrendelet?Tudja-e egyáltalán valamilyen módszerrel befolyásolni az öröklést ha igen hogyan?Még egy gondolat:még ma sem vagyok visszajelentkezve hozzá az állandó címre.

Válasz:
Tisztelt Rendolf!
A saját vagyonával mindenki úgy rendelkezik, ahogy akar! Ha éppen úgy dönt, akkor még életében eladja, elajándékozza stb.
Örökölni lehet:
a. törvényes örökösként
b. végrendeleti örökösként

Ha nem születik végrendelet, akkor a törvényes öröklés rendje határozza meg az öröklést. Tehát akkor az örökhagyó leszármazója(i) örökölnek egymás közt egyenlő arányban. Tehát, ha ön egyedüli leszármazó, akkor ön örököl az édesapja halála esetén (ha lesz hagyaték)

Ha születik végrendelet, és az édesapja nem Önt nevezi meg örökösként, akkor Ön kötelesrészre lesz jogosult.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Kötelesrész akkor illeti meg Önt végintézkedés esetén, ha Önt az örökhagyó érvényesen nem tagadta ki. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés rendje érvényesül.
(hozzátéve, ha lesz hagyaték!)
Az örökös semmilyen módon nem tudja befolyásolni az öröklést, mert ez az örökhagyó akaratától függ.
Abban az esetben azonban, ha egy leszármazó az elvárható tiszteletet, és szeretetet megadja a szülőjének, segíti, ápolja, gondozza idős korában, nem hiszem, hogy az örökhagyó másra szeretné hagyná a vagyonát.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó