Andor

andorcsek@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 31. szerda

19:12:31

Édesapámnak volt egy saját tulajdonú garzon lakása egy társasház első emeletén,1998.-ban az állitólagos sogórnője elcseréltette vele ugyan ebben a társasházban lévő földszinti 2 szobás lakásra.Az uj lakás tulajdonosa azonban, a sogórnője lett, édesapám, és a második felesége haszonélvezőként szerepel a tulajdonlapon.Ezt az adásvételt,vagy cserét az én tudtomon kivül hajtották végre.Édesapám 2004.oktoberében elhunyt, de erről sem értesítettek mostanáig, hagyatéki eljárásról sem értesítettek,ezért érdeklődtem a helyi önkormányzatnál, ahol azt az információt kaptam, hogy az állitólagos sogornője l beadott egy nyilatkozatot, amin az édasapám nyilatkozik, hogy nincs vagyona. Egyedüli gyermeke én voltam, édesapám sokat betegeskedett, sok időt kórházban töltött, ez az egész lakáscsere nem az ő akaratából történt,hanem , hogy engem kizárjanak az örökösödésből. A kérdésem az, hogy van -e lehetőségem jogi úton követelni, azt, ami egyébként engem illet. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Andor!
Lehetősége van, polgári pert indítani. Javaslom azonban, hogy jogi segítség nélkül ne vágjon bele!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ildikó

tyi@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 30. kedd

13:42:46

Tisztelt Tanácsadó! Segítségüket, tanácsukat szeretném kérni, öröklési-ügyben. Ketten vagyunk testvérek, idős szüleim vidéken élnek. Testvérem és a felesége leköltözne hozzájuk, azonban nagyobb átalakításokat végeznének a házon, hogy saját részükre lakhatóvá tegyék. Felmerült, hogy a szülőkkel eltartási szerződést kötnek ill. havi járadékot fizetnének nekik. (Még nem tudják, melyik lenne a jó). Azonban velem szemben szeretnék tisztázni a leendő örökséggel kapcsolatos dolgokat, mielőtt nagyobb összeget költenek a szülői ház felújítására. Kérdésem az lenne, hogy milyen szerződést célszerű kötnünk egymással ill. milyen megoldás lenne mindkettőnknek előnyös ? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Ildikó!
Létezik megoldás, ehhez azonban szükséges jogi szakember segítséges. Kell írni egy szerződést (ami adott esetben lehet "vegyes" szerződés is), amiben rendezik az Ön, testvére és idős szülei vagyoni viszonyait. Mivel ezt a szerződést be kell nyújtani a földhivatalhoz, megfelelő átvezetések végett, mindenképpen ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Molnár Krisztina

molnaro@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 29. hétfő

15:56:30

Tisztelt Ügyvédi Iroda! Testvéremnek egy idős nagybácsink évgtizedekig azt igérte, hogy ő lesz az örököse, mivel saját utóda nem volt. Végrendeletet nem készített. Az öcsém rendszeresen segítette nagybáttyánkat, gázbevezetés, lakásfelújítás, építkezés, 100 nm házrész elbontása, újjáépítése, mezőgazdasági munka,stb. 1993-ban a nagybácsi megnősült, 7 évig élt a feleségével, aki az örököse lett. A testvéremnek ez idő alatt is azt ígérte, hogy örökölni fog, ugyanis a testvérem ebben az időszakban is náluk dolgozott, segített. Az építkezés is ekkor történt. A bácsi megbetegedett, az volt a kívánsága, hogy fele házát a felesége, fele házát a testvérem örökölje, írásba nem foglalta. 2000.12. 31.-én elhunyt. Van-e lehetőség testvéremnek arra, hogy az örököstől (a feleségtől) követeljen valamit, legalább az elvégzett munkája értékét, amivel a családi ház (örökség) értékét megnövelte? Köszönettel várom válaszukat.

Válasz:
Tisztelt Molnár Krisztina!
Miért csak most járnak utána a dolognak! A hagyatéki tárgyaláson kellett volna hagyatéki hitelezői igényt benyújtani.
Szóbeli végrendelet csak a törvényben meghatározott esetekben lehet érvényesen tenni. Álláspontom szerint ezek az esetek a szóban forgó esetben nem állnak fenn.(Szóbeli végrendelet 634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.)
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.)
A ház körül, illetve a felújításba befektetett munka ellenértékének a megtérülésére nem sok esélyt látok. (elévülés, stb.)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Évamari

evamaria@externet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 25. csütörtök

21:09:57

Tisztelt Jogi Tanácsadó Kérdésem az hogy két idős ember kapcsolatát örökösödési szempontból milyen feltételek mellett tekintik élettársi kapcsolatnak. Számít e az együtt eltöltött évek száma , a bejelentett közös lakás vagy bármilyen más körülmény. Édesapánk halála után ugyanis nem tudjuk , hogy "barátnőjét" örökösként kezeljük, vagy legyünk "csak" hálásak Neki azért hogy apánk utolsó éveit boldogabbá tette.

Válasz:
Tisztelt Évamari!
A Polgári Törvénykönyv pontosan meghatározza, hogy kik számítanak
élettársaknak:
685/A. § Az élettársak - ha jogszabály másként nem rendelkezik - két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy.
Amint látja az együtt töltött évek száma nincs nevesítve a törvényben, de természetesen minél hosszabb az együtt töltött idő, annál inkább feltételezhető az élettársi kapcsolat fennállta.
Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
Tehát, amennyiben az Ön édesapjának az élettársa azt állítja, hogy egyes dolgok szerzéséhez hozzájárult, és ezt bizonyítani is tudja, akkor természetesen követelni is fogja a részét (tapasztalom, hogy az esetek 99 %-ában így van)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsóka

bodafne@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 25. csütörtök

08:26:46

Tisztelt Ügyvédnő/Úr! Jelenlegi férjemmel 1996-tól élettársi kapcsolatba éltünk, 2005. decemberében összeházasodtunk. 2004-ben férjem édesanyja meghalt, így férjem több millió forintot örökölt, melyből 2 gyermeke számára 2-2 millió forintott már odaadott. Van egy közös lakásunk, melynek tulajdoni hányada 1/2-1/2. Az életközösség alatt mi is félretettünk 2 millió forintot. A kérdésem az lenne, hogy ha netán a férjem - mivel nagyon beteg - előbb meghal mint én, akkor ki hogyan örökölhet, van-e joguk az ő gyermekeinek ahhoz a pénzhez is, amit mi ketten spóroltunk, mivel nekem is van két lányom, közös gyermekünk nincs. Az lenne a kérdésem, hogy az ő gyermekei örökölhetnek-e mindent, készpénzt, lakást, stb., kirekeszthetnek-e egészen az öröklésből, vagy mi lenne erre a megoldás. Szíves válaszát előre is köszönöm: Erzsébet

Válasz:
Kedves Zsóka!
Amennyiben így fest a helyzet, nem ártana ügyvédhez fordulni rendezni a tulajdoni viszonyokat.
Amennyiben a férje hal meg előbb, úgy az ő gyermekei öröklik a közös házuk felét, 1/4-1/4-ed tulajdoni aránnyal, és ezen tulajdoni hányadokat meg fogják terhelni az Ön özvegyi haszonélvezeti jogával. Elvileg a megspórolt pénzük felét is ugyan ilyen arányban öröklik a férje gyermekei.
Javaslom, hogy mielőbb kérjen ügyvédtől segítséget.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

GYURI1980

ugyuri1980@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 20. szombat

14:35:57

Tisztelt Címzett! Nagymamámék 3-am voltak testvérek,közülük már csak nagymamám él.A legfiatalabb testvér 2 hete hunyt el,és nem volt sem házastársa,sem gyermeke,sem gondozója.Végrendeletet sem hozott.Kérdésem a következő: 1:egyedüli örökös lett-e az ő teljes vagyonára ezáltal a nagymamám? 2:részesedhetnek-e a törvény által az örökségből a 3-ik,már korábban elhunyt tesvér gyermekei,unokái? ELŐRE IS KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT,ÉS TOVÁBBI SIKERES MUNKÁT KÍVÁNOK ÖNNEK!!! Tisztelettel:Ugyuri1980

Válasz:
Tisztelt GYURI1980!
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek egymás közt egyenlő arányban. Ha a kisesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

Tehát az elhunyt legfiatalabb testvérnek nincs sem házastársa, sem leszármazója, sem élő szülője. A szülőknek viszont az elhunyt legfiatalabb testvéren kívül még két gyermeke(leszármazója van/volt). Tehát a nagymamája és a másik testvér gyermekei örökölnek fele-fele arányban. (azt nem tudom, hogy a másik korábban elhunyt testvérnek mennyi gyermeke van, de ők öröklik az 1/2-ed örökséget egymás közt egyenlő arányban.) 1. válasz: A nagymája csak a vagyon felét örökli.
2. válasz: részesednek a már korábban elhunyt testvér gyermekei.Ha a gyermekei közül már van aki nem él, akkor az ő gyermekei is (azaz az unokák is). Hogy pontosan mennyit, ahhoz tudnom kellene mennyi gyermeke, a gyermekeknek szintén mennyi gyermeke volt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Péter

mopet1@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 19. péntek

14:42:17

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő! A következő problémámmal fordulok Önökhöz. Anyósomnak (85) három leánya van. A feleségem két nővérének egyiknek sincs gyermeke. Valahol innen indul a gond. Előzményekkel nem akarom terhelni Önöket. A két nővér (60; 57) miután minket elüldözött anyósom közeléből, hozzájutottak anyjuk évtizedek óta írt jegyzeteihez, így még ahhoz is, hogy pl. én (60) 1985-ben hatvan forintér kávét és cigarettát kaptam születésnapomra. Így összeszámolva mostanáig a mi családunk, hárman, huszonkét év alatt kb. hétszázezer forintnyi támogatáshoz jutottunk. Az, hogy ők milyen támogatást kaptak, arról nem szól a dolog. Itt jegyezném meg, hogy mi ma is 32 négyzetméteres lakásban lakunk, a két nővér külön-külön több tízmilliót érő házuk mellett. A két nővér megszüntette anyjuk másfélmilliós devizaszámláját és azt, hivatkozva a nekünk nyújtott támogatásra, kettejük között elosztották. Nejem (53) annyit tudott meg anyjától, hogy ő nem tudja, nem emlékszi rá (három hete történt), beszéljék meg egymással. A két nővérrel (szívem szerint megnevezném őket) nem lehet beszélni, mert az „elszámolásukat” lobogtatva csak üvölteni tudnak. Tisztában vagyok azzal, hogy életében mindenki azt tesz a pénzével, amit az erősebb mond neki, de szeretném megkérdezni: A hagyaték osztályra bocsátása esetén, az unokának (22) és a vőnek juttatott ajándékok beleszámítanak-e az örökösnek nyújtott támogatásba? Hozzáteszem, hogy ezt a jogi kifejezést csak azóta ismerem, mióta próbálom megfejteni a két nővér tevékenységét. Mielőbbi válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Molnár Péter

Válasz:
Tisztelt Molnár Péter!
A hagyaték osztályra bocsátásban benne van,hogy csak az örökösök között lehet erről szó. Az unoka (amennyiben a szülője még életben van az örökhagyó
halálakor) és a vő nem örökös! Ebben a helyzetben a két nővérnek lenne inkább félnivalója, hiszen megszüntették a nagymama devizaszámláját. Persze ha sikerül nekik nyom nélkül eltüntetni a pénzt, akkor nem lehet majd bizonyítani, hogy ezt a pénzt ők tették el.
Jó lenne már most valamilyen bizonyítékot szerezni erről.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tibi

tibikov@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 12. péntek

14:34:18

Tisztelt Hölgyem/Uram! Hagyatékkal kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz. Volt a tulajdonomban egy 61nm2-es lakás, amelyben édesanyámmal éltünk. Ugyanabban a házban szerettünk volna egy kisebb lakást, egy kb. 47 nm2-eset. Édesanyámnak megbízást adtam, hogy járjon el a nevemben, így ő vásárolta meg ezt a távollétemben. Halála előtt szeretett volna mindent átíratni az én nevemre, de ezt már nem tudta megtenni. A hagyatéki tárgyaláson nem tudtam megjelenni. A közjegyzői végzésben pedig az áll, hogy a tulajdont 1/4-ed-1/4-ed részben felosztották(a 2 testvérem és az elhunyt bátyám gyereke részére), és nincs utalás a tulajdonjog előzményével kapcsolatban. Kérdésem az lenne, hogy jogilag tényleg nem engem illet a lakás tulajdonjoga így, hogy a vagyonom lett visszaforgatva ingatlanba? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Kedves Tibi!
Amennyiben egy polgári per keretein belül be tudja bizonyítani, hogy a lakást az Ön vagyonából az Ön megbízásából az Ön édesanyja Önnek vásárolta, akkor természetesen Önt illeti a lakás. A bizonyítás nagyon nehéz lesz, mivel édesanyja elhalálozott.
Ehhez pert kell indítania. Javaslom, hogy mindenképpen konzultáljon ügyvéddel.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

koch

koch@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 10. szerda

19:47:23

Tisztelt Tanácsadó! Lehet, hogy nagyon furcsa lesz a kérdésem. Tudom, hogy van egy apám, azt is tudom, hogy valószínűleg még él és van egy felesége is. Mivel rajtam kívűl más gyereke nincsen, ezért nagy valószínűséggel a kötelesjog(?) rám is érvényes. Honnan fogja bárki is tudni, hogy engem megillet majd az örökség egy része? És egyáltalán jár nekem valami is? Mivel soha nem volt kapcsolatom vele és nem is érzem tisztességesnek, hogy most kezdjek érdeklődni idős korában, hogy hogy is van - nem tudhatom, hogy él-e még egyáltalán. Arra persze képtelen is lennék, hogy felhívjam, hogy elnézést én vagyok a fia - meddig tetszik még élni? Van valami szabály arra, hogy ilyenkor a közjegyző keresteti a hozzátartozót? Ha igen, akkor hol keresteti? Hát ez így leírva elég szörnyen hangzik, csak az nyugtatja lelkiismeretemet, hogy soha nem törődött velem, édesanyám egyedül nevelt.

Válasz:
Kedves koch!
Amennyiben az vér szerinti apja meghal, akkor a közjegyzők elvégzik a szükséges vizsgálatokat: hányadik házasság, mennyi gyermek, felkutatja a gyermeket. (anyakönyvi nyilvántartások alapján) Amennyiben a vért szerinti apja meghal, és rendelkezett ingó illetve ingatlan vagyonnal, és végrendeletet hátrahagyása nélkül hunyt el (hal meg), akkor Ön törvényes örökös lesz. Ha végrendelet ír, akkor is megilleti Önt a köteles rész, ami a törvényes örökrésznek a fele.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsuzsa

felfoldi.zsuzsa@easymail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 08. hétfő

10:34:33

Tisztelt Szakértő! Nagyszüleim több mint 20 éve meghaltak. Kis értékű súri ingatlanjaikat 5 gyermekük örökölte, akik közül ketten amerikai állampolgárok. Sajnos az egyik Amerikában élt nagybátyám már meghalt, neki van 2 fia, és még él a volt felesége. Ha jól tudom, az amerikai törvények szerint a férj után a feleség örököl. Elhunyt nagybátyám készített végrendeletet, de ebben meg sincsenek említve nagyszüleim kis értékű ingatlanjai,- nem tartott rájuk igényt, de ezt írásban nem hagyta hátra. A felesége és a fiai sem tartanak igényt nagyszüleim örökségére. Kérdésem a következő. Hogyan lehet eladni az ingatlanokat? Amerikában élő, másik nagybátyám júniusban érkezik haza. Így a 4 testvér alá tudja írni az adás-vételi szerződést. Elhunyt nagybátyám részével kapcsolatosan mi a teendő? Előre is köszönöm válaszát. Zsuzsa

Válasz:
Kedves Zsuzsa!
Először is megfelelő jogi képviselőt keresni. (az ingatlan ügylethez mindenképpen kell egy). Álláspontom szerint lehetséges megoldás, hogy kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, mégpedig úgy, hogy már most beadni a keresetet, és arra az időpontra kérni kitűzni a 2. tárgyalást, amikor a másik Amerikában élő testvér hazajön és egyúttal kérni a meghalt testvér részére ügygondnok kirendelését. Természetesen a vevőt is el kell vinni a bíróságra.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mola

kerdezo@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 05. péntek

17:53:16

Tisztelt Szakértő! Édesanyámmal 50-50% arányban ürüköltük édesapám után a családi házunkat. Édesanyám kb. 11 éve új párkapcsolatban él, nem házasodtak össze, párjának van egy gyermeke mástól.Mivel szívproblémái vannak, felmerült az élettárs esetleges elhalálozásának lehetősége is. Ha ez bekövetkezik, az ő fia (a mostohatestvérem) joggal követelhetne-e tulajdonrészt az anyám, és az én tulajdonomban lévő ingatlanból? Mostohaapám másoknak többször hangoztatta,hogy nekem kötelest részt kellene fizetnem a mostohatestvéremnek, amennyiben nem akarom hogy neki is tulajdonrésze legyen az ingatlanban. Van-e ennek a kijelentésének bármiféle jogalapja? Várom válaszukat! Köszönettel, mola

Válasz:
Kedves mola!
Önnek nem kell köteles részt fizetni a mostohatestvér számára. A mostohaapja ezt rosszul tudja. Amennyiben az Ön mostohaapja meghal, és a gyermeke a közjegyzőnél nem terjeszt elő semmilyen igényt az ingatlannal kapcsolatban, akkor Önnek/Önöknek nem kell semmit fizetni. Ha végeztek az élettársi kapcsolat alatt felújítás, vagy valamilyen értéknövelő beruházást, és nincs róla számla, tanú stb., hogy azt teljes egészében az édesanyja fizette ki, akkor ezeknek a beruházásoknak egy részét (amilyen arányban a szerzéshez
hozzájárult) követelhetik.
Egyébként a hagyatéki leltárba abszolút nem is fog szerepelni ez az ingatlan, ha az ingatlan-nyilvántartásba a mostohaapa, mint tulajdonos nincs bejegyezve.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Sz Balázs

sz.balazs@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. május 04. csütörtök

14:34:02

Apósom Svédországban hunyt el. 35 éve disszidált, a lányával felületes kapcsolatot tartott (évente 1 nap). Tekintettel anyagi helyzetünkre, valamint arra, hogy feleségemet a nagyszülők nevelték, a külföldi temetés költségeit nem akarjuk felvállalni. Kérdésem, hogy megtehetjük-e hogy nem vállaljuk a költségeket.

Válasz:
Tisztelt Sz. Balázs!
Nem ismerem az öröklésre vonatkozó svéd jogszabályokat.
Én úgy gondolom, hogy nagyon nem lehet eltérő a magyar viszonyoktól. Ha a lánya örököl utána, akkor hagyatéki hitelezőként fellépőkkel szemben az örökös a hagyaték erejéig felel.
Tehát ha a felesége örököl, (akár egyedül, akár másokkal együtt) a temetést pedig az Önkormányzat ( Svédországban nem biztos, hogy így hívják) fizeti ki, akkor a hagyatéki tárgyaláson az örökségből követelheti a kielégítését.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó