Ferenc

arbiterfrank@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

21:05:47

Tisztelt Ügvéd Úr/Asszony! Az alábbiakban kérném a tanácsait: Egy szülőnek az első házasságából két gyermeke, a második házasságából egy gyermeke született. A második házasságból született gyermek részére a szülők vásároltak egy ingatlant 1973-ban, majd egy másik ingatlant ajándékozással kapott a gyermek 1978. előtt. A szülő 1992-ben tartási szerződést kötött ugyanezzel a gyermekkel, így egy harmadik ingatlan is a harmadik gyermek nevére került. A szülő 2006-ban elhunyt, más ingatlannal nem rendelkezett, amit a hagyatéki eljárásba be lehetett volna vonni. A halálát követően az első házasságból született gyermekek részesülni szeretnének az ingatlanokból. Az első kettőből azon a jogcímen, hogy az örökhagyó életében ingyenesen juttatta a harmadik gyermek számára, a harmadik ingatlan tekintetében pedig azon a jogcímen, hogy a tartási szerződés egyáltalán nem ment teljesedésbe, az eltartó nem teljesítette az eltartói szolgáltatásokat és magatartást. A szülő kölün háztartásban élt, a gyermekével napi kapcsolatot tartott, együtt mentek színházba, kirándulni, családi eseményekre stb. A gyermek vásárolt be rendszeresen a szülő számára, az utóbbi három évben rendszeresen utalt át egy bizonyos havi összeget a szülő számára. A szülő önálló nyugdíjjal rendelkezett, a mindennapi életben el tudta látni magát. Ugyanakkor az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, ekkor a harmadik gyermek (az eltartó) naponta (esetleg többször is) látogatta őt, kéréseit teljesítette. Kérdések: 1. Indokolt-e az eredetileg a gyermek részére vásárolt ingatlan osztályra bocsátását kérni? 2. Indokolt-e az ajándékba kapott ingatlan osztályra bocsátását kérni? 3. Támadható-e az eltartási szerződés, és ha igen, milyen indokkal és milyen eséllyel? 4. Milyen esély van a három ingatlanból részesedni az első házasságból származó gyermekek számára? 5. Egy esetleges per esetén kinek kell bizonyítani és mit az első három kérdésben? 6.Az esetlegesen szóbajöhető kötelesre részre való jogosultság elévült-e valamely ingatlan esetén? Üdvözlettel: Ferenc

Válasz:
Kedves Kérdező!
1. Álláspontom szerint nem!
2. Nem.
3. Támadni támadhatják, de szerintem nem sok esélyük lesz a per megnyerésére.
4. Szerintem nem sok. (az itt leírtakból legalábbis ez következik)
5. először is a felperesnek kell bizonyítani az állításaikat.
6. Köteles rész nem évül el.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Pál

dpala@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 29. vasárnap

21:57:13

Tisztelt Tanácsadó! Haláleset miatt értékpapírszámla 1/2 részét örököltem. A számlavezető bank csak új értékpapírszámlára való átvezetéssel adta át a hagyatékot képező értékpapírszámlát. Az elhunyt által nyitott számlán lévő ingatlanbefektetési jegyek bekerülési dátuma 2006. májusa, de az új -az örökös számára nyitott- számlán lévő értékpapirok bekerülési ideje 2006 október. A bank a portfolió egy részének visszaváltásakor feltűnően sok kamatadót vont le. Ez alatt azt értem, hogy nem a hozam után vont adót, hanem az egész felvett összeg után. Kérdéseim a következők: -A hagyaték tárgyát képező értékpapírszámlát csak másik értékpapírszámlára való átvezetéssel lehet átadni az örökösnek? Az új számla jogfolytonos kell-e hogy legyen és ha igen, akkor ez nem jelenti-e azt, hogy az eredeti bekerülési dátummal kell számolni a kamatadót? -A bank hivatkozhat-e arra, hogy öröklésnél a befektetési jegy egésze a hozam, nem csak az eredeti, nyitási összegen felüli összeg? -Ha a bank aktuális dátummal nyitja meg az új értékpapírszámlát, nem csak a nyitáskor aktuális összegen felüli hozamra kell kamatadót vonni? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A kamatadót álláspontom szerint a hozam után kell vonni.
Az öröklés jogutódlás is egyben, tehát jogfolytonos kellene lennie.
Javaslom, hogy alaposabban nézzen a banki műveletek után, mert az itt leírtakból - álláspontom szerint - az tűnik ki, hogy a bank nem egészen korrekten járt el.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Marqs

marqs@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 29. vasárnap

21:49:11

Tisztelt ügyvédnő! A szüleim örököltek egy lakást, mely után a Földhivatalhoz megfizették a lakás becsült értéke után az illetéket. A szüleim a lakást eladták a becsült érték alatt. A kérdésem az lenne, hogy értesüléseink szerint mivel a becsült érték alatt adták el, így adót nem kell fizetni után csak a következő évi bevalláskor be kell vallani. Ez így van, vagy esetleg rosszul tájékoztattak minket? A válaszát előre is köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ez így van!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsolt

ficzus@invitel.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 29. vasárnap

20:28:21

Tisztelt Ügyvédnő!Édesanyám szüleim válása után ,14 éve újból férjhez ment.Hosszú betegség után idén májusban hunyt el.Végrendelettet nem hagyott.Megkaptuk a hagyatéki tárgyalásra az idézést,amelyen a férjnek,a bátyámnak és nekem kell megjelennünk.( mi ketten voltunk a gyermekei ).Tudomásom szerint a hagyatéki leltárban a következők vannak felvéve: - soroksári hétvégi telek(10 m ft.) - egy személygépkocsi(800 e. ft) - és édesanyám nevére szoló értékpapír :14 m. forint értékben. Ezek -a telek kivételével- mind anyukám nevén voltak,habár közösen szerezték a férjével.Ellenben ami a férje nevén vagy a tulajdonukban volt :( valuta,ingóságok )az nem szerepel a leltárban.Tegnap megkeresett anyukám özvegye,hogy mondjunk le az értékpapírokról, mert az nagyobbrészt az ő pénze,és a telek 1/4-1/4 része a miénk + édesanyám már kifizetett minket( mikor édesapámtól elvált vett egy lakást és miután újra férjhez ment, eladta és a pénzt nekünk adta amiből ingatlant vettünk.Ugyhiszem ehez a második férjének nincs köze.) Én ezt nem fogadtam el.Igy áll a helyzet most és ezzel kapcsolatban vannak kérdéseim: - Milyen mértékű örökség illet meg minket a testvéremmel - Ha értékpapírt öröklünk vagy ingatlant,akkor azon is özvegyi haszonélvezet van - Befolyásolja a hagyatékot az édesanyámtól lakásvásárlásra kapott pénz - Az értékpapírokról le kell mondanunk, vagy megállapodjunk az özveggyel Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel:Zsolt.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Legelső és legfontosabb javaslatom, hogy a hagyatéki tárgyalásra jogi képviselővel menjenek.
1. Mivel nem ismerem pontosan a hagyatéki leltárt, és esetleg ami még előkerül, így én Önnek nem tudom megmondani, hogy mennyi lesz az örökségük.
Egyet azonban mondhatok: amit az édesanyja és a férje a házasságuk megkötése után szereztek, közös szerzeménynek számít, ami azt jelenti, hogy ezen vagyontárgyak felét Ön és a testvére, egymás közt egyenlő arányban öröklik.
2. Igen
3. Hát, attól függ.... Gondolom az édesanyja nem a betudás szándékával adta a pénzt (ezért kellene Önöknek egy ügyvéd a hagyatéki tárgyalásra!)
4. Örökségnél nincs miben megállapodni
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

rozo

rozo66@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 29. vasárnap

15:14:11

Tisztelt Máté Ildikó! Apám nemrég halt meg, az lenne az egyik kérdésem, hogy a 10 éves autója után mekorra illetéket kell fizetnünk (Anyám, öcsém és én vagyunk az örökösök) és az illetéken kívül lesz-e más költségünk? 2. kérdésem pedig az, hogy devizaszámlája után mennyi illetéket kell fizetnünk? köszönettel: Rozó

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az illeték:
(4) Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. §) kétszerese.
24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 800 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
(3) Gépjármű és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72. § alkalmazásával számított összegét kell fizetni.
(4) Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
2. devizaszámla után nem kell fizetni illetéket.

Minden egyéb kérdésüket nyugodtan tegyék fel a közjegyzőnek a hagyatéki tárgyaláson, kötelessége, hogy Önöket kioktassa.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Dalma79

hajni01@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 28. szombat

12:20:22

Tisztelt Ügyvédnő! Párommal 3 hónapos házasok vagyunk. Van neki előző házasságából 1 gyermek. Jelenleg albérletben vagyunk, de márciusra már meglesz a lakásunk. A hitelt a férjem nevére vettük fel ő lesz a tulajdonos is. Kérdésem lenne, hogy előző házasságóból született gyermeke is örökös lehet vagy csak a kettőnk gyermeke? Köszönettel Dalma

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Az előző levelét is olvasva, elég nagy szamárság volt, hogy így oldották meg. Természetesen az előző gyermek is örökös lesz, ha a férjével valami történik.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Sári

astor926@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

14:16:34

Tisztelt Ügyvédnő! Két éve hunyt el édesapánk. Törvényes örökösei testvérem és én voltunk. A hagyatékot (4 ingatlan) nem utasítottuk vissza, hanem arról "lemondtunk" kiskorú unokaöcsénk javára azzal, hogy a tartozásokat is átvállalja. Az egyezséget a közjegyző hagyta jóvá a hagyatékátadó végzésben. Sem az Apeh, sem a bíróság (vh. eljárásban a két leszármazó jogutódlását állapította meg) nem vette figyelembe a fenti megállapodást. Apeh a fizetésemet letiltotta. Kérdés1: Igaz-e, hogy amennyiben bírósági vh. van (volt) folyamatban édesapám ellen, úgy az Apeh nem folytathatna külön vh-t saját hatáskörében, hanem át kellett volna adnia a vh-t a bír-i végrehajtónak? Kérdés2: Vissza akartam kérni a hagyaték tárgyait az unokaöccstől, hogy újra a hagyaték tárgyaival felelhessek és ne a saját vagyonommal, de a nagynéni (uöccs tv-es képv-je) úgy akarja visszaadni, hogy két ingatlant 1/1ben én, a másik két ingatlant pedig 1/1-ben a testvérem vegye vissza. Tudomásom szerint a Ptk. nem ismer hagyatékról részleges lemondást hagyaték megnyilta után, csak teljes visszautasítást. Így fenti állapot csak ajándékozással oldható meg? Válaszát köszönöm! Tisztelettel, Sári

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Amennyiben a hagyatékot adósságok terhelik, úgy az örökösök felnek a tartozásért a hagyaték erejéig.
1. Nem, az APEH saját végrehajtóival végezteti a végrehajtást.
2. Ilyen formában biztos, hogy nem kaphatják vissza.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Judit

hjuditk@index.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

13:03:41

Kedves Ügyvédnő/ Úr! A következő helyzettel kapcsolatban lenne kérdésem: Hárman vagyunk testvérek. Anyai ágon örököltünk ingatlant és belterületet (egy részét). Tudni kell, hogy az ingatlan az anyai nagyszülők tulajdonában volt, a nagypapa 1994-ben, a nagymama most, 2006-ban hunyt el. A jövő héten lesz a hagyatéki tárgyalás (mivel ingatlant örököltünk, tudtommal kötelező a hagyatéki leltár). Ami bonyolítja a helyzetet, hogy Édesanyámnak, aki jogán öröklünk s aki már sajnos nem él, van egy élő testvérbátyja, és neki egy lánya, az unokatestvérünk. A nagymama végrendelkezett (ennek másolatát megkaptuk a közjegyzőtől), s a saját 50%-át (ugye a másik 50%-ot már felosztották a nagypapa halála után) a házból, belterületből, ingóságokból kizárólag erre az unokatestvéremre hagyta. A végrendelet szabályos és érvényes. Ugye jól tudom, hogy köteles rész iránti igényünkkel megtámadhatjuk a végrendeletet, ami az eredetileg örökölt érték fele? Valamint számít-e valamit, hogy az anyai nagymamám az unokatestvérünket saját maga nevelte, annak ellenére, hogy neki élnek a szülei, iskoláztatta, anyagilag segítette, stb., amíg mi hármunkkal egyáltalán nem törődött?Hozzáteszem, hogy édesanyánk sajnos igen korán elhunyt, nekünk is szükségünk lehetett volna a nagyszülői segítségre. Az unokatestvérem most jelen pillanatban egyedül él a kérdéses házban, állagmegóvást egyáltalán nem végeztek, szinte romos az ingatlan, a belterület pedig elhanyagolt (gondolom, hogy minél kevesebb legyen a forgalmi érték). Valamint több mint valószínű, hogy a nagymamám nem kis összeget rakott félre készpénzben, amiről mi csak sejtések szintjén tudunk. Ki lehet-e nyomozni, valahogy, hogy volt-e a nevén bankszámla, értékpapírok, stb., és abból is jár-e a köteles rész, vagy pedig ezt felejtsük el, főleg ha esetleg át lett íratva időközben az unokatestvérem nevére? Segítségüket köszönöm, tisztelettel, Judit

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ugye jól tudom, hogy köteles rész iránti igényünkkel megtámadhatjuk a végrendeletet, ami az eredetileg örökölt érték fele?
Nem jól tudja. Ha van végrendelet, akkor azok a személyek, akik végrendelet hiányában törvényes örökösök lettek volna, köteles részre tarthatnak igényt. Tehát Önöknek nem megtámadni kell a végrendeletet, hanem majd nyilatkozni kell a közjegyzőnél, hogy igényt tartanak-e a köteles részre.
ami az eredetileg örökölt érték fele?
Pontosan úgy hangzik, hogy amit Önök, mint törvényes örökösök örököltek volna, annak a fele. Tehát ha itt a nagymama fele részéről van szó, amit Önök az édesanyjuk után örököltek volna, akkor a törvényes öröklés úgy lett volna: Ön 1/8; Testvére: 1/8; Az édesanyja bátyja: 1/4.
Ha a végrendelet érvényes, akkor Önöknek, akik törvényes örökösök lettek volna 1/16-1/16-1/8-ad rész jár.
Ha tudják hol volt ez a számla vezetve melyik banknál,akkor a hagyatéki tárgyaláson a közjegyzőnél adják elő, és kérjék a hagyatékba történő felvételét. Ha az unokatestvér nevén volt, akkor semmit nem tudnak tenni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

öcsi

ifaur@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

12:54:06

Tisztelt Jogi tanácsadó! Édesapám 1984-ben meghalt, az öcsémmel örököltük egy lakás felét 1/4-1/4 részarányban özvegyi joggal terhelve. Kérdésem: el tudom-e adni a részemet, vagy ,,kikérhetem-e" az értékét! Köszönettel: öcsi

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A saját tulajdoni hányadával azt csinál, amit akar! Ez azt jelenti, hogy eladhatja, elajándékozhatja, stb. Ennek csak az a korlátja, hogy talál-e olyan embert, aki megvenne 1/4-ed tulajdont, ráadásul özvegyi joggal terhelten.
Kérni kérheti, de ha nem fizetik ki, akkor csak kétséges kimenetelű polgári peren követelheti a közös tulajdon megszüntetését.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Otten Éva

eotten@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

12:02:47

Tisztelt Ügyvédnő/úr! A barátnőm kérésére érdeklődnék. Sopron mellett egy kis faluban örököltek elhunyt édesanyjuk után egy házat 3-an testvérek. Ezt azonban csak egyikőjük kapta meg, mert a legidősebb fiútestvér többesszámot használva lemondott a barátnőm nevében is az örökségről (amit azonban a barátnőm nem írt alá). Ezt követően az öröklő kisebb fiú is elhunyt ezévben, előtte viszont 2-3 évvel megnősült és a házban együttélő feleség az öccs halála után élettárssal él a házban. Egyenesági leszármazott nincsen, csak a barátnőm (anyáról édestestvérek, apáról nem), mert ő szerződéses alapon nem mondott le az örökségről, és most szeretné visszakapni elhunyt öccse után a házat. Van e erre megoldás, kaphat e ingyenes ügyvédet Győrben, vagy Sopronban (mert nagyon szegények), és ha igen, akkor milyen eljárást javasolna? Tisztelettel: Otten Éva

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Amennyiben tényleg nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek, úgy igénybe vehetik a nép ügyvédje szolgáltatást, Sopronban is létezik.
Az okiratok tartalmának ismerete nélkül nem tudok nyilatkozni, de ha perre kerül a dolog, hosszú eljárásra számíthatnak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

ETA

kiwimadar@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 27. péntek

09:57:44

Az örökhagyó közel 40 évig élt egy Pszichiátriai Betegek Otthonában haláláig. Autóbaleset miatt súlyos agykárosodást szenvedett, úgy önálló felügyelet nélküli életre alkalmatlan lett. Folyamatosan volt gondnoka, az első 30 a második 9 évig. A gondnokságot mindketten ellenszolgáltatás nélkül vállalták. A törvény által előírt összeg befizetése az ápolt nyugdíjából történt az otthon részére, ellátására.A nyugdíjból fennmaradó rész betétkönyvbe került. A mindenkori gondnok a gyámhatóságnak köteles volt elszámolni. A második egyben utolsó gondnok az örökhagyó halála előtt 4-5 évvel a betétkönyvben lévől pénzt kivette, és a kivett összegnek megfelelő értékben a saját házára jelzálogot jegyeztetett be (31/100 rész illetőségét)a későbbiekben elhunyt örökhagyó nevére. HOGY ADHATOTT KI ERRE ENGEDÉLYT A GYÁMHATÓSÁG? Az örökhagyó végintézkedés nélkül hunyt el. A Közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, intézkedett az illetékes földhivatalnál a tulajdonjog bejegyzése végett, valamint az illetékhivatalnál. Az örökösök az elhunyt testvére és néhai testvéreinek gyerekei. A végzés ellen nem fellebbezett senki. A közjegyző által felértékelt házrész forintosítva van a mai piaci áron. AZ ÖRÖKÖSÖK HOGY JUTHATNAK HOZZÁ AZ ŐKET MEGILLETŐ ÖRÖKSÉGÜKHÖZ? MIT KELL TENNI? HA BÍRÓSÁGHOZ KELL FORDULNI, EZT MEDDIG LEHET MEGTENNI, HOVÁ ÉS MIT KELL BEADNI, FIZETNI? MI A VÉGSŐ HATÁRIDŐ AZ ÖRÖKÖSÖK JOGOS IGÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE? A GONDNOK A JELZÁLOG BEJEGYZÉSÉVEL EGYIDŐBEN, ELŐTTE VAGY UTÁNA A SAJÁT HÁZRÉSZÉT RÁIRATHATTA-E KÉT TANULÓ GYERMEKÉRE? (A volt gondnok, akinek a házában van örökrészünk, haragosunk lett, mivel Ő akarta az egész örökséget. A ház örökrész Hódmezővásárhelyen van. A hagyatéki végzés ellen a Békésmegyei Bírósághoz címzett, de a Gyulai Közjegyzőnél benyújtott fellebezést lehett volna beadni. A hagyatékádó végzés 2006.július 5-én kelt)

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Önök tulajdonrésszel rendelkeznek a gondnok házában. Úgy juthatnak hozzá az örökségükhöz, hogy kérik a volt gondnokot, hogy fizesse ki a tulajdoni részüket, ha erre nem hajlandó, akkor bíróságtól kérni kell a közös tulajdon megszüntetését.
Nem a hagyatéki végzést kell megtámadni. Ez egy teljesen más jellegű per.
Javaslom, hogy ha a gondnokkal nem tudnak megegyezni forduljanak ügyvédhez.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

manci

tomi@fotnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

21:37:56

Tisztelt ügyvédnő! Örököltem egy ház negyed részét aminek az egészén haszonélvezeti jog van.Azt szeretnem megtudni hogy követelhető rajtam a ház fentartásának pl. gáz vagy vízszámla vagy felújítás rám eső része ha nem lakom benne.Vagy mi az amit köteles vagyok fizetni és követelhető rajtam?Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A gáz- és a vízszámlát miért kellene Önnek megfizetnie, ha Ön nem lakik ott! Viszont a kötelező közművesítés díjait (pl. csatornázás) ezt a tulajdonos(ok)nak kell megfizetni.
A beruházások összegét is tulajdoni arányban kell viselni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Tóth Andrea

tan83@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

11:08:19

Tisztelt Uram/Hölgyem! Van egy testvérem, aki Édesanyám családi házának padlásterét beépítette, és a családjával abban lakik. Az ingatlan egészen mostanáig az édesanyám nevén volt, de a napokban - mivel édesanyám különösebb érdeklődést sosem mutatott felém és a családom felé, nem nevezhető jónak - édesanyám eladta a hugoméknak az egész ingatlant mely áll egy családi házból +egy telekből. Tudomásom szerint a hugom ki akarja fizetni a részemet. Jól gondolom-e, hogy mivel az ingatlan a testvérem nevére kerül(t), a testvérem jóindulatától függ, hogy nekem mennyit fizet ki a részemért (ha elfogadom az akár borravalónyi összeget, jó, ha nem fogadom el, azt is megtartja). Van-e annak valamilyen módja, hogy a törvényes örökösként ténylegesen megillető értékben részesüljek az ingatlan értékéből, vagy akár leszögezhető, hogy kisemmiztek. Tisztelettel Tóth Andrea.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Ön az édesanyja családi házáról beszél!
Az édesapjával mi történt? Neki volt része ebben az ingatlanban? Esetleg ő már meghalt?
Ha az édesapjáé volt a kérdéses családi ház fele, és ő már elhunyt, akkor a tulajdonviszonyok normál esetben jelenleg a következőek:
1/2- ed az édesanyjáé
1/4- ed a húgáé
1/4- ed az Öné. A testvére, és az Ön részét pedig az édesanyja özvegyi joga terheli.
Ha ez a helyzet, akkor a kedves édesanyja, mivel még él, azt csinál a saját tulajdoni hányadával, amit akar! Eladhatja, elajándékozhatja annak, akinek akarja. Ön majd csak akkor lesz örökös, ha az édesanyja meghal. Akkor kap valamit, ha az édesanyjának a halála pillanatában lesz vagyona, ha nem lesz, Ön akkor is törvényes örökös lesz, csak éppen örökség nem lesz, amit el kell osztani.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Erzsébet

nemer58@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 26. csütörtök

10:21:05

Tisztelt Dr. Máté Ildikó! Édesanyánk ez évben elhunyt, egy általa 1970-ben vásárolt, jelenleg 7 mFt-ra értékelt lakást örököltem a testvéremmel 1/2-1/2 arányban. Kérdésem: a lakás eladása esetén milyen adózási kötelezettségeink lesznek, mikor, mennyi adót kell fizetnünk - ha még ebben az évben adjuk el a lakást, - ha a következő évben adjuk el a lakást, - milyen esetekben mentesülhetnék az adózás alól (lakás, garázs, iroda vásárlás, esetleg meglévő lakás felújítása, gyermek részére lakás vásárlás?), és mennyi időn belül kellene új ingatlant vásárolnom, a rám eső részből. Az adózást mennyiben befolyásolja, ha a felértékelt összeg alatt, vagy felett tudom csak eladni a lakást. Köszönöm válaszát, tisztelettel: Erzsébet

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. §
(5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában:
számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;
c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
e) a belföldön fekvő lakás legalább a (6) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
f) az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
(3) A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti.

Összefoglalva:
Önöknél a megszerzésre fordított összeg az az összeg lesz, amit majd az illetékhivatal megállapít az örökösödési illeték megfizetésekor.
Tegyük fel, hogy ez most 7 millió forint. Ha Önök 7 millió forintért adják el a házat, akkor nem kell adót fizetniük. (de hozzá teszem, hogy most az örökösödés miatt fizetniük kell közjegyzői díjat, örökösödési illetéket vagy ha esetleg az eladásig még értéknövelő beruházásokat végeznek, akkor az eladási árból ezeket levonhatják)
Tehát az előző példánál maradva: 7 millió az illetékhivatal által megállapított érték. Önök eladják 8 millió forintért ( tegyük fel, hogy a közjegyzői díj, illeték, értéknövelő beruházás 1 millió forint volt
összesen) akkor sem kell Önöknek adót fizetni.
Adófizetési kötelezettségük akkor keletkezik, ha az eladási árból levonják a megszerzésre fordított összegeket, valamint az értéknövelő beruházásokat (ha lesz ilyen) és az így kapott összeg meghaladja az illetékhivatal által megállapított értéket. Az adó alapja a két összeg különbsége, az adó mértéke pedig 25%.
Ha idén adják el, és adófizetési kötelezettségük keletkezik, akkor még az adóbevallás benyújtása előtt ingatlant kell vásárolni, hogy mentesüljenek az esetleges adófizetési kötelezettség alól. Ha 2007-ben adják el, akkor adót fizetni 2008. adóbevallásával egyidejüleg kell, tehát több ideje van meggondolni, hogy mire szeretné költeni az így befolyt jövedelmet
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Csaba

baloghcs@enternet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 25. szerda

20:22:11

Tisztelt Hölgyem,Uram! A következő problémámmal fordulok Ön(ök)höz: 2004-ben édesapám elhalálozása okán megörököltem többek között az általa kitalált és megvalósított kiadvány 45%-át.(a többi része a kiadványnak korábban értkesítésre került)A vevővel(aki egyben a kiadvány kiadója is lett) a szerződés postai úton bonyolódott le,melyből azóta sem kaptam példányt.(lassan 2 éve) Az eltelt idő alatt több pontban is megszegte a szerződésünket(már amennyire a konkrétumokra emlékszem,sajnos a részletekre nem ,ezért nem tudok mire támaszkodni)amit bizonyítani is tudok.A kérdéseim a következök: Milyen módon tudnám rávenni a vevőt hogy rendelkezésemre bocsájtson egy példányt a szerződésből,be illetve elszámoljon a szerződésben való kötelezetségeiről.Válaszukat előre is köszönöm! Csaba

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mindenképpen fogadjon egy ügyvédet. Ön egymaga egy kiadóval szemben az egyenlőtlen erőviszonyok miatt sajnos nem tud hatékony lenni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

vérszívó

kovacs.karoly@fibermail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 25. szerda

10:04:39

Tisztelt Tanácsadó! Apósom egy hónapja öngyilkos lett. Két fia évek óta nem tartotta vele a kapcsolatot, nem tudtunk pénzügyeiről sem. Több, mint tíz éve elvált. Semmiféle ingó vagy ingatlan nem maradt utána, csak adósságok, bankoknál. Ennek az összege több millió forint. Ki kell-e fizetni ezt, vagy van más megoldás? Egyik fia munkanélküli, mi a saját lakáshitelünk mellett nem tudnánk több hitelt fizetni? Mi a megoldás?Tisztelettel!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem kell, az örökösök csak az örökség erejéig felelnek a tartozásokért.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

rpiri

rpiri@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 25. szerda

09:08:48

Örökösödési szerződést kötöttünk négyen a nagynénénk kb. 10.000.000 forint értékű lakására. Szeretnénk megtudni, hány százalék örökösödési illetéket, ill. mit kell még fizetnünk az értékesített lakás árából. Tisztelettel: R. Piri

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Majd amikor arra kerül a sor megtudják. Ha a nagynéni halálakor is még a jelenlegi szabályok lesznek hatályosak, és az ingatlan értéke még akkor is csak 10.000.000,- Ft lesz, akkor 4 millió után 2%-ot, 6 millió után pedig 6% illetéket kell fizetni. Ha az öröklési szerződésben egyenlő arányban szereznek, akkor ezt az illetéket négyüknek kell befizetni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Timea

timea@oritelnet.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

19:40:58

Tisztelt Tanácsadó! Édesapám 5 és fél éve eltűnt. /Édesanyja a napokban meghalt (édesapja korábban)./ Halottá nem szeretném őt nyilváníttatni semmiképp. Ilyenkor mi a teendő? Hogy lehetne úgy megoldani a helyzetet, hogy a többi örököst ne hátráltassam? Akár le is mondanék a javukra, de nem tudom, hogy ez megoldható-e anélkül, hogy édesapám halottá legyen nyílvánítva. Lehetséges egy olyan szerződést kötni, amelyben engem megjelölnek édesapám helyett örökösnek, és ha ő esetleg előkerülne életben, akkor az az én felelősségem lenne, hogy az örökösödést elrendezzem vele? Előre is köszönöm segítségét! Tímea

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Nem oldható meg. Mi a probléma a holttá nyilvánítással?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Imi

rapt5@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

18:54:17

Tisztelt Ügyvédnő! Örököse lennék egy lakásnak és némi készpénznek, fele fele arányban egy rokonommal. Tartok tőle, hogy a pénz a rokon már elköltötte, mert nála volt az örökhagyó halálakor. Kérhetem-e a hagyatéki eljárásban, hogy a hiányző készpénz rám eső részével többet kapjak az ingatlanból, vagy csak a meg nem lévő készpénzt igényelhetem? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Imre

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A közjegyzőnél majd minden kiderül! Ott egyébként minden kívánságot elő lehet adni, és a közjegyző ki fogja Önöket oktatni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kmeli1

kmeli1@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 24. kedd

12:38:17

Tisztelt Jogi Tanácsadó! 5 éve húzódó örökösödési peremet ez évben megnyertem. De az elhunyt halála után közvetlenül hagyatéki hitelezői igényt nyujtottak be, a bíróságon, ápolási díj címen, melynek tárgyalása most fog következni. A felpesnek erről semmiféle írásos bizonyítéka nincs, csak az általa megnevezett tanúkkal kívánja bízonyítani, igénye jogosságát. Mível az örökhagyó ápolásra nem szorult, ezért két kérdésem lenne. Jogilag mit takar az ápolási díj, és tanuknak mit kell bizonyítani. (Mik az esélyeim, meg sem merem kérdezni.) Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel kmeli1

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nincs jogilag meghatározott fogalma, azt jelenti, amit a mindennapi életben is jelent.
Okiratok ismerete nélkül a másik kérdésben nem tudok állást foglalni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

István75

banditeng@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 23. hétfő

20:23:41

Tisztelt Jogi Tanácsadó! Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz,hogy édesapám 2005.márciusában elhunyt,a házban édesanyám maradt.Én megnősültem nem élek vele,nővérem is külön család már.Anyám összeállt pár hónapra rá egy férfival.Azt szeretném kérdezni,hogy lenne-e valami biztosíték arra,hogy a ház a miénk,mint édesapám örököseié marad?Ezt arra értem hogyha esetleg a férfi pénzt fektet be a házba,és összevesznek akkor mit követelhet?Esetleg ha összeházasodnak akkor mi a mérvadó? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: F.István

Válasz:
Kedves István!
Jelenleg úgy néz ki a szülői ház tulajdoni lapja ( ha már megvolt a hagyatéki tárgyalás) 1/2-ed rész az édesanyjáé 1/4-ed a nővéréé 1/4-ed pedig az Ön tulajdona. A nővére és az Ön tulajdoni részét az édesanyjának az özvegyi joga terheli.
Az édesanyja az ő tulajdoni hányadával azt csinál, amit akar, de feltételezem, hogy nem akarja elajándékozni.
Amennyiben nem házasodnak össze, úgy a férfi semmit nem kap az édesanyja halála esetén. Esetleg hagyatéki hitelezőként pert indíthat, és ha számlával tudja bizonyítani, hogy mennyit ruházott be a házba, akkor ezt az összeget követelheti. Egyébként attól, hogy ő ott lakik, tulajdoni hányada nem keletkezik.
Ha összeházasodnak az a részükről nagy szamárság lenne, hiszen akkor az édesanyja elveszítené az özvegyi jogát, és így ha Önök a testvérével nem engedik meg neki, akkor csak a fele házat használhatja, ha az egészet használják, akkor többlethasználatot kellene fizetnie.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kati

soosi3@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 22. vasárnap

22:57:24

Vérszerinti apám kb 10 éve meghalt, testvérem és féltastvéreim a hagyatéki eljárásra nem hívtak meg. 14 éves koromban a nevelőapám örökbefogadott Édesanyám halála után az édestestvéremet meg kell hívni a hagyatéki eljárásra ? Ha Ő nem mond le az anyai részéről ennyi idő után kérhetem-e az apám utáni köteles részt ?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Hagyatéki tárgyalásra nem a testvérei, féltestvérei híják, hanem az illetékes közjegyző!
Ha az édesanyja meghal, akkor nem Ön fogja meghívni a testvéreket a hagyatéki tárgyalásra, hanem a közjegyző!
Nem kérheti a köteles részt ennyi év után! Egyébként a többi körülményt nem ismerem, így az édesapja hagyatékával kapcsolatosan nem tudok nyilatkozni.
Javaslom, hogy keresse fel a közjegyzőt, aki annak idején tárgyalta az édesapja hagyatéki ügyét, és ott bővebb felvilágosítást kaphat a lehetőségeiről.
Amennyiben az édesanyja is úgy gondolja, hogy a többi gyermekét nem akarja örökségben részesíteni, csak Önt, akkor most kössenek eltartási vagy öröklési szerződést. Ehhez mindenképpen ügyvédre van szükségük. Így nem kell abban bízni, hogy a többiek lemondanak-e a részükről vagy sem! Ha megkötik valamelyik szerződést, akkor még köteles részre sem tarthatnak igényt a többiek.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Czeglédi András

cegus@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 20. péntek

10:56:46

Tisztelt Szakértő! Mi történik az elidegenítési tilalom alatt álló ingatlannal a tulajdonos halála esetén? Örökölhető-e az ilyen ingatlan, és ha igen milyen feltételekkel.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Természetesen örökölhető, de terhekkel együtt öröklik!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

R.Szilvi

raszilvi@yahoo.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 18. szerda

15:24:37

Tisztelt dr. Máté Ildikó! Szeretném megtudni, kiskorú (17 éves) milyen módon rendelkezhet a nevén lévő ingatlanról az ő és az én (apja) esetleges együttes halála esetén? Kicsit furcsa lehet, de mindenképpen szükség lenne egy végrendeletre - mivel halandóak vagyunk, minden eshetőségre fel szeretnénk készülni! A család lehetséges örököseire nem szeretnénk hagyni, akik történetesen az anyukám és a testvérem. Sajnos, meg van rá az okunk, hogy így cselekedjünk! Rajtuk kívül csak unokatestvérek, nagybácsik vagy nagynénik vannak. Egy családi házról lenne szó, ami a feleségem elhalálozása miatt került a nevére, aminek a fele az én nevemen van, a fele a fiamén a haszonélvezetemmel. A gyámja is én vagyok. Az addig tiszta, hogy én megírok egy végrendeletet, amiben megnevezek valakit örökösömként, de mit lehet tenni a fiam részével, hogy a ház másik fele is az általam megnevezett illető nevére kerülhessen - esetleges együttes halálunk esetén!? Olyan eshetőség is érdekelne, ha - elnézést - pl. közlekedési balesetet szenvedünk és én pár perccel előbb távozok és a fiam csak utánam, de végül is mindketten eltávozunk!!! Tudom, az én halálom esetén a fiamra száll az én részem is, de mi lesz az ő halála esetén így már az egész házzal? Vagy ugyanez fordítva! Az ilyen részleteket hogyan kellene megemlíteni a végrendeletben, hogy érvényes is legyen? És még egy kérdés: Abban az esetben, ha egy végrendelet mégsem tűnik valami miatt - pl. nem tiszták a fent leírt dolgok-, akkor milyen rend szerint van az öröklés? Lehet, hogy nagyon egyedi a kérdésem, de az is előfordulhat, hogy jóval többen járrnak hasonló "cipőben" ! Köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Ön részéről Ön rendelkezik, a gyermekéről csak ő rendelkezhet, Ön nem!
Amennyiben Ön meghal és a gyermeke nem, úgy az Ön részét - végrendelet hiányában - a leszármazója örökli. Ha végrendelkezik minden vagyontárgyáról, akkor a végrendeleti örökös örököl, ha ez a személy nem a leszármazója, akkor a végrendeleti örökös köteles köteles részt fizetni az Ön leszármazójának, jelen esetben a fiának. (ez a törvényes örökrész fele)
Ha a gyermeke hal meg előbb, akkor - végrendelet hiányában - törvényes örököse neki is a leszármazója, leszármazó hiányában a felmenője, vagyis Ön.
Jelenleg a gyermeke még korlátozottan cselekvőképes, ami azt jelenti, hogy jelen esetben csak közvégrendeletet tehet (tehát közjegyző előtt végrendelkezhet, amihez sem a törvényes képviselő, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges). Amikor betölti a 18. életévét akkor nagykorú lesz, és akkor ugyan úgy végrendelkezhet, mint Ön.
A halálos balesetes példa (tényleg történhet ilyen) ekkor azonban a jog úgy vélelmezi, hogy mindketten egyszerre haltak meg. Ilyenkor a nagyszülők örökölnek - végrendelet hiányában.
Javaslom, hogy ne saját maguk írják meg a végrendeletet, hanem forduljanak közjegyzőhöz, és ez esetben két dolog 100% biztos lesz:
1. érvényes lesz a végrendelet
2. a haláluk esetén biztosan elő fog kerülni, senki nem tudja megsemmisíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

yaf

faypiros@pro.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 18. szerda

00:07:42

Tisztelt Ügyvédnő! Vidékről származó anyósomék 3-an voltak testvérek. Pesten élő anyósom jó 40 éve magához vette édesanyját és haláláig ápolta. Miután meghalt édesanyja, anyósom és pestre költöző testvére lemondtak a vidéken maradó testvér és így leszármazói javára. Erről már nincsenek meg a papírok, de akkor hivatalosan történt mindez közjegyző előtt. Pestre költöző testvére mikor feljött éveken át anyósoméknál lakott, hogy össze tudjon gyüjteni egy lakáskára valót. Ezt a kis lakást később anyósom megvette tőle, és odaadta fia elvált feleségének. Akkor a testvér ebből a pénzből vett egy kis lakást budán. Az elmúlt években nagyon sokat volt beteg, így anyósom 8 éven át ápolta, bevásárolt neki hetente több alkalommal, rendszeresen, ha esett, ha fújt. Tette mindezt jó hiszemben, szerződés nélkül, végrendelet nélkül. Most testvére elhunyt(utódok nélkül) és az öröklési jog szerint a másik testvér (aki időközben elhunyt, így gyermekei) örökösei fele részben jogosultak az örökségre. Kérdésem, hogy a hagyatéki tárgyalás során a fent leírak közül bármi adhat-e valamivel nagyobb %-ot anyósomnak (lemondott szülői örökség ugyanezen örökösök javára, gondozás, lakáshoz való jutásának megsegítése ingyen ottlakással), kell-e ezekhez bizonyítékként tanú, jogi iratok. Vagy ezekkel egyáltalán nem foglalkozik a közjegyző, ha nincs végrendelet? Köszönettel: fp

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Terjesszen elő anyósa hagyatéki hitelezői igényt! Bár a közjegyzőnek amúgy is kötelessége, hogy a jogi képviselő nélkül eljárót felet kioktassa és a kérdéseire válaszoljon.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Krisza

judygrand@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 17. kedd

21:13:10

Kedves Ügyvédnő! Egy nagyon kedves idős bácsival eltarási szerződést kötöttünk. Gyermeke meghalt.Unokái /kiskorúak/a vagyon 70%-át megörökölték.A menyére nem számíthat. Egy évben 2-3 alkalommal el hozzáKét éve gondozom,ebben az évben tartási szerződést kötöttünk.Lányaként szeret.Ma már szegény tehetetlen,mindenkinek elmondja,hogy mennyire szeret és boldog,hogy a gondját viselem.A szerződést ügyvéd előtt irtuk alá.Biztos vagyok abban,hogy megfogja támadni a hölgy,a bácsi akaratát. Ön mit gondol ,van-e esélye annak,hogy érvénytelenítse a szerződést?A tulajdonjog már az enyém,a haszonélvezet a bácsié. Tisztelettel és szerettel várom a válaszát.krisza

Válasz:
Kedves Krisza!
Nem kell félnie, ez nem végakarat, hanem eltartási szerződés! Nem akkor kellene megtámadni, ha a bácsi meghal, hiszen már Öné a tulajdon jog. Most kellene neki támadni. Álláspontom szerint teljesen sikertelen a hölgy, nem kell félnie!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

mesu

radem@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 16. hétfő

11:20:37

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy! A férjem szülei 1982-ben elváltak. A ház apósomé lett a 2 gyerek az anyósomé. Az anyósom bagatel kárpótlást kapott.A válás után az apósom ráíratta a lakást egy új házasságából született gyerekre. ELőször az anyósom és most az apósom is meghallt. Kérdésem a következő lenne: Jár nekünk egyáltalán valami ebből az örökségből vagy nyugodjunk bele hogy kiturtak minket? A válásnál a gyerekek nem rendelkeznek tulajdonnal? Lemondhat erről a szülő? Köteles rész sem jár? Válaszát előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az apósának a halála pillanatában nem volt tulajdona, akkor az Ön férje nem örököl semmit.
Azt hogy tetszik érteni, hogy a válásnál a gyerekek nem rendelkeznek tulajdonnal?? Miért rendelkeznének? Két ember, akik eddig közös háztartás vezetettek, és közös vagyonnal gazdálkodtak, elhatározzák, hogy ezt a közös vagyont megszüntetik. A gyerekeknek miért kellene ilyenkor valamilyen tulajdonnal rendelkezni?
Miről mond le a szülő? Az, hogy két ember hogyan egyezik meg a váláskor az ő dolguk!
Ha nincs semmilyen tulajdona, akkor miből járna a köteles rész?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

gx-R

gx-r@uw.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 13. péntek

12:44:12

Tisztlet Ügyvédnő! Következő problmával fordulok Önhöz: Édesapám pár hónapja elhunyt. Második felesége (szüleim elváltak, apám első házasságából születtünk ketten.) a hagyatéki eljáráshoz benyújtott egy "végrendeletet" (melynek létezését még a temetés napján is tagadta), melyben apánk az első házasságából származó 2 gyermekét kizárja, a második házasságból származó harmadik gyermek javára. Ezen a papíron nem található sem tanú, sem ügyvéd, sem közjegyző aláírása, csak egy több évvel ezelőtti dátum. Nem derül ki róla, hogy (kétség nem fér hozzá, hogy saját kezével írta) milyen állapotban írta (az elhunyt alkoholbeteg volt, ritkán volt józan ítélőképessége birtokában), sem az, hogy milyen hatásra. (Természetesen bizonyítani nem tudom, de a leírtak stílusából nem apám, hanem a második feleség szavai csengenek vissza, így biztos vagyok benne, hogy az ő mesterkedésének eredménye...). Kérdésem, hogy ha nem akarom hiteles végakaratnak elismerni ezt, mi a teendő, ez mivel jár, valamint ha elfogadom (amit nagyon nem szeretnék), létezik-e még az ún. köteles rész (ingatlanvagyon 50%-a a hagyaték), százalékosan az mennyi, és hogyan lehet neki érvényt szerezni? Köszönettel!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nos, ha valaki végrendeletet ír, kitagadni az örökségből törvényes örökösöket csak akkor lehet, ha a Ptk-ban felsorolt okok fennállnak. Ezek az Önök esetében gondolom nem állnak fenn.
Amennyiben végrendelet születik xy javára, kitagadásnak pedig nincs helye, úgy a törvényes örökösöket a köteles rész megilleti, aminek a mértéke a törvényes örökrész fele. Ez az Önök esetében azt jelenti, ha nem lett volna végrendelet, akkor Önök az édesapja tulajdoni hányadát 1/3-1/3-1/3-ad arányban örökölték volna a házastársa haszonélvezeti jogával terhelten.
Mivel volt végrendelet így az édesapja tulajdoni hányadát 1/6-1/6-4/6-od arányban örökölnék.
Önöknek azonban lehetősége van arra, hogy a végrendeletet megtámadják.
(alaki okokból)
Egyébként a hagyatéki tárgyaláson a közjegyzőnek kötelessége a jogi képviselő nélkül eljáró feleket teljes körűen jogi felvilágosításban részesíteni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bakondi Jánosné

bakondijanos26@t-online.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 12. csütörtök

18:44:44

A lányom az utolsó munkanapját követő ötödik napon mindenkitől elzárva orvosi és minden segítség nélkül meghalt. A férje a halál beállta után mintegy 20 perccel hívta a mentőt minket is ekkor értesitett. Az eltelt öt nap a férje senkit nem engedett a lakásba és a telefont sem vette fel, orvost nem hívott egyáltalán nem tudjuk mi történt a lányunkkal. Kérdésem: A férjjel szemben felmerülhet-e az örökségre érdemtelenség? A választ előre is köszönöm. Bakondi Jánosné az édesanya.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az alább felsorolt esetek valamelyike fennáll, akkor érdemtelen:
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Az, hogy az örökhagyó életére tör, természetesen büntető ügyben keletkezett okiratokkal kell bizonyítani. Ha ilyen nincs, akkor ez az érdemtelenség nem áll fenn.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Liza

elisa@c2.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 11. szerda

08:32:02

Tisztelt Dr. Máté Ildikó! 2006.október 09-én írtam Önnek, és szeretném megköszönni a gyors válaszát. Az esettel kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Emlékeztetőül: Párom örökölt Bpesten egy tanácsi udvari bérlakást 4 évvel azelőtt, mielőtt megismerkedett egy egygyermekes anyukáva, akivel életteársi viszonyt alakított ki. A lakás közösen, a párom nevére váltották meg. Kérdésem az volt, hogy mennyi jár a hölgynek kiköltözés esetén. Ön azt válaszolta, hogy "....vagyonmegosztás a szerzésben történő közreműködés alapján fog történni." Ezt pontosan hogyan értelmezzük, mivel már megismerkedésük előtt a lakás a páromé volt. A lakás megváltás összegének az x része jár neki? Mondjuk 500 eFt.volt a megváltás, a hölgy ebbe 200 eFt-ot fizetett? Tehát csak az az összeg, hiszen nyilvánvaló, ha saját tulajdonba ment át, akkor a lakás értéke azzal növekedett. Vagy a mostani állapot szerinti bizonyos rész jár neki? Válaszát előre is köszönöm: Liza

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom a következő (persze lehet, hogy másnak más az álláspontja) ha nem tudnak megegyezni, és perre kerül a dolog, akkor a mai értéket fogja figyelembe venni a bíróság, a szerzéskori aránnyal.
Tehát ha akkor 500.000,- Ft-ért lehetett megváltani az egész ingatlant és az élettárs 200.000,- Ft-ot adott. (az 40%). Akkor jogosan fogja követelni a mai érték 40%-át (mert az ő tulajdoni hányadának is nőtt az értéke) + ha végzett értéknövelő beruházást, akkor annak az értékét is. (ezeket azonban számlával kell bizonyítani!)
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsuzsa

minderer@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 11. szerda

08:26:01

Kedves Dr. Máré Ildikó! Köszönöm megtisztelő, gyors válaszát. Az ügy nekem is zavaros és válasza sem tett világosabbá egy-két dolgot számomra. Egy öröklési szerződés van, melyet édesapám szülei kötöttek, édesapám tesvérével. A nagyanyám 2000-ben meghalt, ekkor sem került a szerződés Földhivatali bemutatásra, de az öröklés tényét apám testvére javára bejegyezték nagyanyám része után.Ugyanez a szerződés írta elő, hogy nagyapám nevére haszonélvezeti jogot kell bejegyezni a szerződésbe foglalt ingatlanra. Ugyanebben a szerződésben úgy fogalmazva "a néhai ... fiam gyermekéé a ...-i ,(helységnév) szőlőhegyen lévő szőlő" Ebben a pontban nincs meghatározva sem a tulajdoni lapszám, sem a helyrajziszám. A kérdésem ugyanaz, mint az Öné, hogy most örököltem vagy e szerint az örökösödési szerződés szerint most leszek tulajdonos. Ez a kérdés megint elég zavaros, bocs, de nem tudom másképp feltenni.A 16-i hagyatéki tárgyalás előtt szerettem volna egy kicsit tájékozódni, ezért is fordultam Önhöz.Tulajdonképpen nem kérdőjelezem én meg apám huga tulajdonjogát, de ha egy ilyen fontos kérdésben megkeresek egy ügyvédet, hogy készítsen el számomra egy fontos, komoly jelentőséggel bíró szerződést, miként fordulhat elő, hogy a szerződés elején meghatározott örökhagyóból, eltartó és az eltartóból örökhagyó lesz a szerződés végén az aláírásoknálilletve úgy határoz meg egy szőlőt, ahogy. Segítségét és eddigi válaszát megköszönve, várom újabb válaszát. Tisztelettel! Zsuzsa

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Anélkül, hogy ezt az okiratot láttam volna, azt mondom, hogy ez a nagypapa végakarata, tehát ebből a részből végrendeletnek tekintendő. Ön végrendeleti örökös.
Kedves Zsuzsa! Az öröklési szerződés egy eltartással vegyes öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó/eltartott tartás fejében az örökös/eltartóként megnevezett személyre hagyja a szerződésben szereplő vagyontárgyát.
Ez meg az ügyvéd figyelmetlensége, hogy rossz helyen írtak alá a felek, + nem számozta be az oldalakat, + minden oldalt nem írtak alá stb.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Andrea

anlemala@fibermail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

18:09:43

Tisztelt Uram/Hölgyem! Volt egy jó szomszédunk, akinek a családjával megromlott a viszonya, nem látogatták. Három év óta mi segítettünk neki /ügyintézés, orvosi kezelés stb./ Halála előtt bekerült a kórházba, ahol bennünket tüntetett fel közeli hozzátartozónként. Az orvos nyíltan megmondta neki, hogy rövid ideje van hátra, ezért végrendeletben a gondoskodás fejében a az édesanyjától örökölt fél házat ránkhagyta. Természetesen a halála után jelentkezett a fia, aki a bácsi takarékbetétkönyvét magával vitte, egymillió forint volt benne. Ezenkívül a bácsi évekkel ezelőtt vásárolt egy másik házat is, ami fele-fele arányban volt a fia és a saját nevén. Kérdésem: a végrendeletben örökölt fél házunkra is vonatkozik-e a köteles rész, vagy a fiú által örökölt fél ház és egymillió forintot érő megtakarítás azt is fedezi?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Sajnos igen! Mivel Önök "csak " a fél házat örökölték végrendeleti örökösként, így ez után is ki kell adni a köteles részt! Amit a fiú elvitt az az Ő törvényes örökrésze.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

azsu1

azsu1@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

15:59:15

Tisztelt Segítő!Sok információ hiányában testvérem és anyám javára lemondtam az apai örökségemről ~ 1 éve. Most már sok mindent tudomásomra jutott. Szeretném visszaszerezni az örökségemet, vagy legalább egy részét. Lehetséges ez. Természetesen az illetékek kifizetését átvállalom Segítséget köszönöm KNZs

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Álláspontom szerint ezzel már elkésett. Persze lehet bíróság előtt próbálkozni, de szerintem nem sikerrel fog járni. Sajnos ezt a nyilatkozatot nem kellett volna megtennie. Próbálkozni persze lehet, de álláspontom nem fog sikerrel járni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

roorbaby

roorbaby@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

14:36:14

Nagymamámmal ápolásin voltam. Az ingatlan nagymamám haszonélvezetében volt, a tulajdonos pedig anyukám és unokatestvéreim. 5 éve lakunk ott, nagymamámat halálaig mi láttuk (én az unoka és az élettársam) el és hordtuk orvoshoz, stb. az ingatlant is mi gondoztuk. Nagymama halála után a tulajdonosokkal szemben mit követelhetek az öt éves állagmegóvásért és az ingatlan gondozásáért, illetve érdemes-e pert inditanom ez ügyben? Válasz sürgős lenne, rövidesen hagyatéki tárgyalás, ahol bejelenteném az esetleges per elinditását. Válaszát elöre is köszönöm.

Válasz:
Kedves Kérdező!
A hagyatékkal kapcsolatosan: amennyiben a nagymamának még volt örökölhető ingó vagy ingatlan vagyontárgya, akkor azt javaslom, hogy a hagyatéki tárgyaláson jelentsenek be hagyatéki hitelezői igényt az ápolás, gondozás tekintetében.
Az állagmegóvás, gondozás tekintetében pedig a tulajdonosokat kell felszólítani, de ennek semmi köze a hagyatékhoz, és a hagyatéki tárgyaláshoz. Javaslom, hogy előbb levélben szólítsa fel őket, hogy az Ön által a levélben megnevezett összeget állagmegóvás címén x napon belül fizessék meg. Amennyiben az Ön által biztosított határidőn belül nem fizetik meg, akkor fizetési meghagyás kibocsátását kell kérni. (ügyvéd tudja, hogy ez mi!) A fizetési meghagyás kibocsátását (perindítást) akkor javaslom, hogy ha bizonyítani tudják az állagmegőrző munkák elvégeztetését, és ezek összegét!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kikszi

tompabetti@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

14:02:47

Azt szeretném tudni,hogy az illetéket tudják-e csökenteni mivel 23000ft-ból élek vagy az egészet ki kell fizetnem sok illetékről van szó és nem tudom kifizetni mit tehetek?

Válasz:
Kedves Kérdező!
Méltányossági kérelmet kell írni az Illetékhivatalnak. Álláspontom szerint az illetéket nem csökkenthetik, nincs mérlegelési jogkörük, de részletfizetést adhatnak.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsuzsa

minderer@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

13:26:01

Édesapám meghalt. Nagyapám halála után láttam az örökösödési szerződést, amit a nagyapám és nagyanyám kötött édesapám hugával egy nagy családi házra. A szerződés nem lett bemutatva 1992-ben a Földhivatalba, tulajdoni lapra bejegyzés nem történt, még 2000-ben sem amikor nagyanyám elhalálozott. Akkor a közjegyző ezt felolvasta, és az öröklés ténye apám testvére javára be is lett jegyezve a tulajdoni lapra. Kérdésem a következő: Érvényes-e a szerződés, ha mindkét oldala nincs aláírva, az ügyvéd és a két tanu által valamint a nyagyszüleim és testvér által, csak az egyik oldal. Oldalszámozással sincs ellátva. A haszonélvezeti jogot a szerződésbe foglalt ingatlanra nem jegyezték be holott ezt a szerződés tartalmazza, hogy be kell jegyezni. Örököltem egy szőlőt, aminek a helyrajzi száma nincs megjelölve a szerződésben.A szerződést ügyvéd készítette. Az aláírásoknál a végén az örökhagyók helyett az eltartó, az eltartó helyett pedig az örökhagyók írták alá. Hagyatéki végzés még nincs. Köszönöm, ha válaszolnak. Nekem fontos lenne.

Válasz:
Kedves Zsuzsa! Kicsit zavaros, amit ír, de megpróbálok rá válaszolni.
Tehát van egy öröklési szerződés, melynek tartalma szerint az Ön édesapjának a húga az örökös.
Ezt a szerződést (öröklési szerződés) nem kötelező bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, hiszen a tulajdonjog csak az örökhagyó halála után száll át az örökösre.
Álláspontom szerint nem érdemes a szerződés támadni alaki okok miatt, mert el fogják veszíteni a pert. Szerintem érvényes ez a szerződés.
A szőlővel kapcsolatos írását abszolúte nem értem.
"Örököltem egy szőlőt, aminek a helyrajzi száma nincs megjelölve a szerződésben. A szerződést ügyvéd készítette."
Na most Ön örökölte, vagy egy öröklési szerződéssel az örökhagyó halála után lett tulajdonos?? Ez egy másik öröklési szerződés, mint a fenti, vagy ugyan arról a szerződésről van szó?
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

amari

amari25@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

12:57:57

Tisztelt szakértő! Édesanyám meghalt, én vagyok az egyedüli örököse. Értékpapírjai voltak. Nem tudom értelmezni a törvényt, mert azt írja a takarékbetét ingyenes. Ugyanakkor az értékpapírokról szóló részt kétfélekeéppenis lehet érteni. Szeretném megkérdezni , hogy kell-e utánuk illetéket fizetni, s ha igen , akkor hány százalékot SEgítségüket előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző mindenről teljes körű tájékoztatást fog adni! Közölni fogja Önnel, hogy miről kell illetéket fizetni, és miről nem!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kikszi

tompabetti@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

11:41:29

Meghalt keresztapám és meg is volt a hagyatéki tárgyalás és a papírt is megkaptam a hagyatékról én azt hittem hogy már a lakását el tudom adni de még várni kell valami okmányiratra mikor tudom eladni?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Majd akkor adhatja el, hogy ha az ingatlan-nyilvántartásban is az Ön neve szerepel tulajdonosként.
A közjegyző a hagyatékról szóló végzést a földhivatalnak is megküldi, és a földhivatal 30 nap alatt elvégzi az átvezetést.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bogi

nagyne.boglarka@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 09. hétfő

10:09:11

Párommal 5 éve vagyunk házasok. Előtte 5 évig élettársi kapcsolatban éltünk Sajnos közös gyermek nem született, neki viszont az előző házasságából van három. Az akkori házát a gyermeki nevére irata, illetve a vállalkozása nagyobb százalékát is Szinte vagyon nélkül jött el. A családját és a volt nejét az óta is segiti/segitjük. Közösen vettünk egy házat hitel segítségével, melyet teljes egészében közösen rendeztünk be. Van egy autónk, ami a párom nevén van. Ezen kívül minkettőnknek van külön termőföldje, amit természetesen együtt használunk. A bankszámláink a régiek neki is nekem is, mindkettőn van közös pénzünk. Azóta az Ő vállalkozásban is dolgozok. Ha én haláloznék el előbb akkor egyértelmű, hogy a párom őrököl utánam. Fordított esetben a gyermekei. Ilyen esetben pl a számlákon lévő pénzek, autó, ház ingóságai melyek egyben az enyémek is az öröklésnél hogyan játszanak közre? (Az autót nem lehet két névre iratni.) Vállalkozása azóta a munkánk által szépen gyarapodott, a megmaradt részére is van haszonélvezet? A haszonélvezetben lévő házat ki lehet adni albérletbe? Az öröklés arányában kötelezhetők a hiteltörlesztésre? Ha az óta a férjem nevén van még egy vállalkozás, amely szintén gyarapodik, ennek az öröklés hogyan történik. Illetve a munkám mellett nekem is van egy egyénivállakozásom, melynek a bevételeit egyértelműen csak ÉN teremtem elő.(de közösen költjük az eredményt) Hiába iratnánk pl egy ingatlan csak az én nevemre az akkor is közös vagyon. Mégis hogyan lehet a vagyont úgy elkülöníteni, hogy esetleges halálakor ne kerüljek lehetetlen helyzetbe? (Sajnos a gyerekektől nem sok jót lehet várni, amit a párom is tud, de hát akkor is a gyerekei.) Jelent valamit ha az én nevemre bejövő bevételi forrás igazolhatóan több, illetve a gyermekire és az exre kiadott pénz összege látszódik? Ha baleset folytán együtt halálozunk el, akkor én erre az esetre rendelkezhetek előre, arról hogy vagy a szüleim, vagy a testvérem örököljön utánam, s ne a párom gyermekei?? Köszönettel

Válasz:
Kedves Bogi!
A kérdését megválaszoltam, de azt hiszem, hogy az Ön levélcímére nem tudta elküldeni a szerver a levelet.
Hamarosan olvashatja a honlapon az előző kérdésénél a választ!
Megpróbálom még egyszer röviden összefoglalni!
Sajnos mivel eddig házassági szerződést nem készítettek, így minden vagyonuk fele-fele arányban közös. Amennyiben a férje meghal, úgy a gyermekek öröklik az édesapjuk részét mindenből, az Ön haszonélvezetével terhelten.
Ha végrendelkeznek, akkor is kell a férje halála esetén a gyermekek részére köteles részt fizetni, aminek a mértéke a törvényes örökrész fele.(tehát mindennek a negyede)
Más megoldás is van, nemcsak a végrendelet! Keressenek fel egy ügyvédet, aki segítségükre lesz a megfelelő okiratok elkészítésében.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Hajni

b.hajnal@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

14:04:18

Tisztelt Jogásznő! Köszönöm segítségét. Azt még megtudhatnám,hogy m2 függő-e és 2005.dec.31.-ig, vagy 2007.májusáig kell ezt a pénzt a saját ingatlanra költenem? Válaszát előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem m2 függő, hanem árfüggő! Álláspontom szerint 2007. május.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Hajni

b.hajnal@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

12:15:36

Tisztelt Jogásznő! Ingatlan eladásából tettem szert egy bizonyos összegre.Kérdésem a következő:szeretném ezt az összeget a saját lakásomra fordítani,de azt hallottam,hogy csak úgy tudom az adóból jóváírni,ha nemcsak az ingatlan értékét,hanem a területét is növelem.Mivel három kiskorú gyermekem van,ha lehet inkább az ő javukra fordítanám az adóba befizetendő 20%-ot is. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Jól hallotta! Csak úgy tudja az adót "megspórolni", ha hozzáépít az ingatlanhoz.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó