Kálmán

kalika@tvnetwork.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. október 02. hétfő

08:06:25

Tisztelt jógi tanácsadás! Az lenne a kérdésem keresztapám ezév májusában lett öngyillkos.Neki nemvolt se felesége sem pedig gyermeke.Az volna a kérdésem iyenkor az édesanya a hivatalos örökös vagy a keresztfia?Végrendelet nem volt. Várom megtisztelő válaszát

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben az elhunyt végrendelet hátrahagyása nélkül halálozott el, és nincs leszármazója, akkor a felmenője a törvényes örökös, azaz az édesanyja és az édesapja. A keresztfia semmiképp.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

M.László

ifjmori@mofil.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

17:08:32

Tisztelt Segítő! Életjáradéki szerződés "lejártával" a néhai haszonélvező közüzemi tartozásokat hagyott hátra. Hagyatéka nem volt. Kérdés; ki kell-e fizetnem? Köszönöm.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez attól függ, hogy ÖN mit vállalat a szerződésben. Nagy valószínűséggel azonban - így látatlanban - azt mondanám, hogy Önnek nem kell kifizetnie!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zita

zita.zita@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

13:35:54

Tisztelt ügyvéd hölgy/úr! az alábbi problémához várnám állásfoglalását. Házat építünk, szeretnénk felvenni 2 kiskorú gyermekünkre az OTP szocpolt. (vissza nem térítendő állami támogatást) Az építendő ház szobaszáma miatt a férjem korábbi házasságából származó 34 éves gyermeke is elvileg velünk költözne. AZ OTP kéri a lakcim kártyákat, de a nagy lány most édesanyjához van bejlentve. Édesannyjának tulajdonában levő bp.-i lakásba, amelynek majd ő lesz az örököse. Nem mer az új házba velünk költözni, azt mondja - ha édesanyja meghalna és ő abba a lakásba, amit örökölni fog nincs bejelentve sokkal több örökösödési adót kell fizetni. Igaz ez? Ha igen milyen megoldás tudnak javasolni a problémánkra? Válaszukat előre is köszönöm: Bánki Zita tel: 30-2935641

Válasz:
Kedves Zita! Ez egy hatalmas nagy szamárság! Ki mondta ezt Önöknek?? Bemásolom Önnek ide az illetéktörvény idevágó paragrafusait: (Gondoljon csak bele, hány ember nem a szüleivel lakik, mikor azok meghalnak, mégsem fizetnek több örökösödési illetéket!)
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
7. § Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

Az öröklési illeték tárgya
8. § (1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását, valamint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.
(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni.
(3) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.
(4) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:
a) Öröklés esetén:

 

csupi

csupi1998@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 21. csütörtök

09:18:13

Tisztelt cím! Férjem évekkel ezelőtt meghalt, lakásunk 1/2 része az én tulajdonom, két közös gyermekünké a 2/6 rész és férjem első házasságából született gyermeké az 1/6 . A lakás az én özvegyi haszonélvezetemmel terhelt. A tulajdoni lapon be van jegyezve a szoc. pol. és hitel tartozás is van. Kaptam egy felszólítást az előző házasságból született gyermek ügyvédjétől, hogy megvehetem az 1/6 részét, amenyiben ezt nem teszem kérik a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését. Kérdésem a következő: Kötelezhet-e a bíróság, hogy megvegyem a tulajdon részét? (a gyerek még kiskorú) Lehetséges, hogy a bíróság kötelezzen az eladásra, amikor a lakás 5/6 része a mi tulajdonunkban van? Megjegyzem a lakásban három kiskorú gyermekemmel élek.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen, a közös tulajdon megszüntetésének egyik módja az, hogy az ingatlant eladják. Van rá eset, hogy a bíróság kötelezi az éppen bent lakó felet az eladásra. Az Ön esetében azonban nem hiszen, hogy ez lenne, de ki tudja. Az 1/6-od részt terheli az Ön haszonélvezeti joga, (aminek értéke van) + a bankhitel. A kiskorú ezt is örökölte. Számításokat kellene végezni, hogy mennyit kellene neki fizetni, lehet, hogy mégis megérné maguk váltani a tulajdoni arányt.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Zsóka

viktor.erzsebet@posta.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 20. szerda

17:33:18

Tisztelt Tanácsadó! Édesapám 9 éve eladta nekem az apai részét. Szeretném megtudni, hogy a szerződés halála után támadható- e? Van még egy bátyám, de Ő a nagyszülők házát örökölte, amiből viszont én nem kaptam semmit. Köszönettel: Viktor Erzsébet

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Támadni minden támadható! Az, hogy sikeresen tudják-e támadni, az már más kérdés. Ha minden okiratot megfelelően, ügyvéd vagy közjegyző elkészített nehéz lesz bebizonyítani az ellenkezőjét.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Incike

kissir@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

15:12:02

Tisztelt Ügyvédnő! Édesanyám három éve halt meg, a nővéremmel örököltük a nemrégen vásárolt ingatlanuk felét, édesapám haszonélvezeti jogával. A hagyaték számbavételekor derült ki, hogy az adásvételi szerződésben csak egy helyrajzi szám szerepel, de az ingatlan két helyrajzi számon van. Pótlólag írtak erre is egy adásvételi szerződést, de ez már csak az édesapám nevére szól. Akkor ez már nem tárgya az örökségnek? Sajnos a hagyatéki tárgyaláskor ennek nem tulajdonítottunk jelentőséget, de most változott a helyzetem.
Valamint most jutott a tudomásomra, hogy szüleimnek bankbetétjük is volt, de a hagyatéki tárgyaláson ennek nem járt utána a közjegyző, édesapám pedi nem nyilatkozott. Utólag kérhetjük-e az elszámolást, kinél és hogyan. Nagyon szépen köszönöm válaszát, jó egészséget kívánok Önnek, tisztelettel.

Válasz:
Kedves Kérdező! Póthagyatéki eljárást kell kérni annál a közjegyzőnél, aki a hagyatéki eljárást lefolytatta.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Anikó

vilcsek@index.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 18. hétfő

12:09:53

tisztelt Tanácsadók! Édesapám halála után az ingatlan örökség 1/2 része három testvérre maradt,a másik része édesanyánkra maradt.Lehetséges e,hogy édesanyám végrendezlezzen az Ő részét csask az Ő általa megnevezett személy örökölhesse?Egy végrendekkezés közjegyző által hitelesítve milyen anyagi feltételekkel jár?

Válasz:
Kedves Anikó!
Természetesen van rá lehetőség, hogy az édesanyja végrendelkezzen. Az összeg azt hiszem, attól függ, hogy mekkora értékről végrendelkeznek. Egy kb.
10.000.000,- örökségről való rendelkezés okiratba foglalása kb. 100.000,- Ft. Ezt azonban a közjegyzővel kell megbeszélni.
Felhívom a figyelmét azonban, ha a végrendeletből marad ki törvényes örökös, a végrendelkező halála esetén a végrendeletben nem szereplő törvényes örökösök részére a köteles részt ki kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy az Ő részét nemcsak az ő által megjelölt személy fogja örökölni.
Ha ez lenne a kívánsága, akkor öröklési szerződést kell kötni, és nem pedig végrendelkezni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Bogi

koszegi.a@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 17. vasárnap

21:09:34

Tisztelt Ügyvédnő!
Párommal 10 éve vagyunk házasok. Sajnos közös gyermek nem született, neki viszont az előző házasságából van kettő.
Az akkori házát a gyermeki nevére iratta, illetve a vállalkozása nagyobb százalékát.
A családját és a volt nejét azóta is segiti/segitjük.
Közösen vetttünk egy házat hitel segitségével, melyet teljes egészében közösen rendeztünk be. Van egy autónk, ami az párom nevén van. Ezen kivül minkettőnknek van külön termőföldje, amit terészetesen együtt használunk. A bankszámláink a régiek neki is nekem is, mindkettőn van közös pénzünk. Azóta az Ő vállalkozásban dolgozok. Ha én haláloznék el előbb akkor egyértelmű,
hogy a párom őrököl. Forditott esetben a gyermekei.
Ilyen esetben pl a számlákon lévő pénzek, autó, ház ingoságai melyek egyben az enyémek is az örösklénél hogyan játszak közre? (Az autót nem lehet két névre iratni.) Vállalkozása azóta a munkánk által szépen gyarapodott, a megmaradt részére is van haszonélvezet? A haszonélvezetben lévő házat ki lehet adni albérletbe? Az öröklés arányában kötelezhetők a hitel törlesztésre? Ha azóta az férjem nevén van még egy vállalkozás, amely szintén gyarapodik, ennek az örökéles hogyan történik.Illetve a munkám mellett nekem is van egy egyénivállakozásom, melynek a bevételeit egyértelműen csak ÉN teremtem elő.(de közösen költjük az ereményt) Hiába iratnánk pl egy ingatlan csak az én nevemre az akkor is közös vagyon. Mégis hogyan lehet avagyon ugy elkülöniteni, hogy esetleges halálakor ne kerüljek lehetetlen helyzetbe? (Sajnos a gyerekektől nem sok jót lehet várni, amit a párom is tud, dehát akkor is a gyerekei.) Jelent valamit ha az én nevemre bejövő bevételi forrás igazolhatóan több, illetve a gyermekire és az exre kiadott pénz összege látszoditk?
Ha véletlen baleset folytán együtt halálozunk el, akkor én erre az esetre rendelkezhetek előre arról hogy vagy a szüleim, vagy a tesvérem örököljön utánnam, s ne az párom gyermekei??
Köszönettel

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Amennyiben Önök házasok, és házassági szerződést nem kötöttek, meg ezután sem fognak, akkor minden, a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak számít függetlenül attól, hogy kinek a nevén van, vagy hogy ki, milyen arányban vett részt a megszerzésében. Tehát minden meglévő vállalkozásnak, üzletrésznek ingó és ingatlan vagyonnak a felét az örökhagyó gyermekei örökölnének az Ön haszonélvezetével terhelten.
Ha Önnek haszonélvezeti joga lesz a házra, akkor azt bérbe adhatja, és az összes bérleti díj Önt illetné meg.
Nekem az lenne a javaslatom, hogy keressenek fel egy ügyvédet, és kössenek házassági vagyonszerződést, amiben rendezik a tulajdoni viszonyokat, és akkor pl. az Ön saját vállalkozása nem lenne közös, és a férje halála esetén nem örökölnének belőle a gyermekei.
A közös ingatlant is másképp kellene rendezni. De ez már az Önök feladata.
Mint írtam nem számít, hogy kinek mennyi a jövedelmi, ki hogy vesz részt a szerzésben! Egyetlen módja a rendezésnek a szerződés megkötése.
Amennyiben Ön halálozik el előbb, és nem végrendelkezik, akkor - leszármazó hiányában - törvényes örökösként a felmenői fognak örökölni. Végrendelkezni végrendelkezhet. (Ennek is több módja van, közvégrendelet közjegyző előtt, vagy magánvégrendelet) Végrendelet esetén azonban köteles részt kell fizetni azoknak akik törvényes örökösök lettek volna, mégpedig a törvényes örökrész felét.
Egyébként a férje is végrendelkezhet. Persze van más módja is, hogy azok a leszármazók, akiktől nem sok jót lehet várni, ne kapjanak semmit.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

hanett

hanett1986@gmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 17. vasárnap

16:01:54

Szüleim egy éve váltak el, Apukámnak volt egy barátnője. Nem voltak élettársak, közös tulajdonuk sem volt. Apukám egy hónapja meghalt, végrendelete nem volt. Hugom és én (15,20)fogjuk örökölni a házát, és a földjeit, de a hagyatéki eljárás még nem volt meg. Kérdésem arra irányulna, hogy ha kiderülne, hogy terhes édesapám volt barátnője, az a gyerek is örkölhetne e? Milyen formában? Utólagosan esetleg? Válaszát előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Ez a kérdés felvet egy sor problémát. Természetesen a barátnőnek bizonyítani kell, hogy a magzat az Önök édesapjától származik. Amennyiben a magzat élve születik, és bebizonyosodik, hogy az Önök elhunyt édesapjának a gyermeke, akkor örökölni fog!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Osvald

osvald@smodell.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

14:01:22

Tisztelt Tanácsadók! Azt szeretném megtudni, hogy mi az az örökösödési szerződés? Miben különbözik a örökségtől. Ki kötheti ezt, és van-e átfutási ideje. Milyen illeték és adó kötelezettsége van? Öröklakásra és közös tulajdonszámú (KB.60 tulajdonos)telekre lehet-e kötni. Köszönettel:

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
(2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
Öröklési szerződés
Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.
657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
658. § (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.
(2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.

Az öröklési szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk-ban találja meg. Bárki kötheti bárkivel. Milyen átfutási időre gondol? Nincs. Ha a jogszabály szerinti alakiságoknak megfelel, akkor a megkötése napjától hatályos.
Illték-kötelezettsége csak az örökhagyó halálakor keletkezik, amikor az átruházandó vagyontárgy az örökös nevére kerül. (ebben különbözik egyébként az eltartási szerződéstől!) Bármilyen ingó és ingatlan vagyontárgyra meg lehet kötni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Hajni

hajnalka.racz@hu.pwc.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 13. szerda

09:54:38

Tisztelt Ügyvéd/Ügyvédnő! Mielőbbi válaszát várnám arra vonatkozóan, hogy édesapám szeptemberben hirtelen meghalt. A névén volt egy zártkerti ingatlan 1/4 része, amelyet ketten a bátyámmal örökölünk. Kérdésem lenne, hogy mennyi illetéket kell fizetnünk az őr része után, ha az zártkerti ingatlan kb. értéke 5 millió forint. Milyen költségek vonhatóak le az ingatlanrész értékéből. Esetleg van-e valami mód az illetékfizetés elkerülésére. Mielőbbi válaszukat várva, tisztelettel: Rácz Hajnalka

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az örökösödési illeték megfizetése alól semmilyen módon nem mentesülhetnek.
Illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke, amelyet az illetékhivatal állapít meg.
Az Illetéktörvény 9. § (1) bekezdése alapján: Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.
(2) Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja (Ptk. 674. §).
Mértéke: az ingatlan forgalmi értékének a 11%-a.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

kissir

kissir@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 12. kedd

18:52:59

Tisztelt Ügyvéd/Nő! Édesanyám 3 éve halt meg, szellemileg annyira leépült, hogy sajnos nem tudott rendelkezni a dolgairól. Nővéremmel örököltük az ingatlanuk felét, édesapám haszonélvezetével. Most jutott a tudomásomra, hogy bankbetétjük is volt, amelyet a hagyatéki eljárásba nem vontak be. A másik kérdésem: a hagyaték számbavételekor derült ki, hogy a szüleim által nemrégen vásárolt ingatlan két helyrajzi számon szerepel, de az adás-vételi szerződésben csak egy helyrajzi szám van, utólag készítettek egy adásvételi szerződést erre a telekrészre, melyet már édesanyám nem tudott aláírni, így azon most csak az édesapám szerepel tulajdonosként, ez sem szerepelt a hagyatéki tárgyaláson. Kérhetjük-e utólag az örökrészünket, ha igen, hol és hogyan. Köszönettel.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy kérjenek póthagyatéki eljárást. Ezt ugyanannál a közjegyzőnél kell megtenni, aki a hagyatéki eljárást lefolytatta.
Nem ártana azért ügyvédet is fogadni.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

betti

tresz.erzsebet@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 11. hétfő

14:31:45

Tisztelt Dr. Máté Ildikó! Férjem két éve elhunyt, végrendelete nem volt. Némi kézpénzt és lakásunk 50%-át három kiskorú gyermeke ( egy az előző házasságából (10 éves)és két közös gyermekünk) örökölte, özvegyi haszonélvezeti joggal terhelve. Férjem halálakor a lakáson 3 millió Ft hitel volt, kértem az első feleséget, hogy fizesse a tartozás gyermekére jutó részét, de ő ezt megtagadta. A gyerek tulajdon részét megvásárolni nem tudom. Mit tehetek, hogy kötelezzék a tartozás fizetésére? Kérhetem-e a temetési és sírkőállítási költségek 1/3-át? Köteles vagyok-e fizetni helyette a lakáshitelt?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A hagyaték nemcsak tulajdonból, hanem tartozásokból is állhat. Az örökösök a hagyaték erejéig felelnek a tartozásokért.
Ez azt jelenti, hogy az első házasságból született gyermeknek is fizetnie kell a hitelt. Ha fizetni nem fizeti, akkor a tulajdoni hányadát meg kell terhelni az adóssággal. A temetési költségeket is fel kell osztani.
Javaslom, hogy fogadjon ügyvédet, hogy a jogos járandóságához hozzájusson.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Czeglédi András

cegus@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 10. vasárnap

20:18:11

Tisztelt Szakértő! A következő ügyben kérem a tanácsát: a feleségemnek van két testvére akik, egy majdan örökölhető ingatlan minden Őket érintő jogáról hajlandóak lemondani. Van lehetőség egy ilyen " lemondó nyilatkozat" elkészítésére, és ha igen, mi az eljárás menete?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Igen van,
a.) lemondás az örökségről
b.) Rendelkezés várt öröklésről
Keressenek fel egy ügyvédet, vagy egy közjegyzőt az okirat elkészítése céljából!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ferenc

harsanyif@hotmail.com

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 09. szombat

23:49:59

Tisztelt Cím! Nővérem tartás címén örökölte apánk 1/2-ed tulajdoni hányadát, továbbá ugyanabban az ingatlanban nekem 1/4-ed részem és nővéremnek további 1/4-ed része van anyám utáni öröklés címén, így a jelenlegi állapot szerint 1/4-ed rész enyém, 3/4-ed rész nővéremé. A problémám az, hogy amíg a kérdéses ingatlanban laktunk nejemmel 3 évig - mialatt apám még élt - kb 2 millió forintot költöttünk a házra (tető-és nyílászáró csere), amelyet most, hogy eladásra kerülne az ingatlan, nővérem nem kíván belekalkulálni az én részembe (mondván, hogy "lelaktuk"), így az akkor (3 éve) ráköltött pénztől elesnénk. A kérdésem az, hogy eladható - e az ingatlan az én beleegyezésem nélkül, illetve kiköthetem-e feltételként az eladáshoz azt, hogy csak akkor vagyok hajlandó aláírni az adásvételi szerződést, ha a szerintem - egyébként objektíven bizonyítható - járó, ráköltött összeget is viszontlátom az 1/4-ed részen kívül. (Apám, mint haszonélvező beleegyezésével éltünk ott 3 éven keresztül). Köszönöm válaszát!

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
1. Az ingatlant akkor tudják eladni, ha az eladáshoz az összes tulajdonos hozzájárul. Tehát Ön nélkül nem tudja eladni a nővére az ingatlant.
2. Természetesen a ráfordított költségek megtérítését Ön követelheti az Ön 1/4-ed tulajdoni hányadán felül. Persze ez egy kicsit bonyolultabb, mint gondolnánk! A kérdés az, hogy a felújítások idején Ön már tulajdonos volt?
Ezek a beruházok értéknövelő beruházások voltak, vagy csak állagmegőrző beruházások? Ha értéknövelők, akkor ez jár Önnek, ha csak állagmegőrzők, és már Ön is tulajdonos volt, akkor csak a 3/4-ed részére tarthat igényt.
Persze mindez csak akkor, ha számlákkal bizonyítani tudja a teljes beruházás értékét!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

saslikas

saslikas@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 09. szombat

13:31:23

Édesapám 2006 májusban elhunyt, de végrendelkezett. A végrendeletében kitagadta a testvéremet amelyet ő nem támadott meg. A közjegyző érvényesnek titulálta a végrendeletet, de azt nyilatkozta hogy a testvérem gyerekei örökölnek méghozzá a köteles részt. A végrendeletében engem jelölt meg örökösének édesapám, így miért örökölnek a testvérem gyerekei? Hogy kell kifizetnem őket ha örökölnek?

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A kitagadás a kötelesrésztől megfosztás formája, és az öröklésből kiesés egyik esete. Akit az örökhagyó érvényesen kitagadott nem örökölhet sem korábbi végintézkedés, sem törvény alapján (a hagyatéknak abból a részéből, amire a végintézkedés nem vonatkozott).
A kitagadásra érvényesülnek a kiesés szabályai, azaz a kitagadás csak az érintett személy kiesését jelenti. A leszármazó kitagadása esetében a kitagadott gyermek vagy unoka helyén a soron következő leszármazó lesz jogosult az öröklésre, vagy ha az örökhagyó a vagyonát más személyre hagyta; a kötelesrészre. Amennyiben az örökhagyónak leszármazója nem maradt és házastársát tagadta ki, a soron következő örökös az örökhagyó szülője jogosult örökölni, őt az örökhagyó végintézkedése esetében kötelesrész illeti meg. Ha viszont az örökhagyó után leszármazó és házastárs nem maradt és a szülőjét tagadta ki, a kötelesrészre jogosultság már senkit nem illet meg (így a szülő leszármazóját, felmenőjét sem), hiszen a kötelesrészre jogosultak köre a szülővel lezárul.
Önnek kell fizetni kötelesrészt. A mértéke a törvényes örökrész fele. Ha ingatlanról is szó van, mint örökség, akkor két lehetőség van:
Kifizeti a kötelerészt
A kötelesrész mértékéig tulajdonjog bejegyzés kerül az ingatlan-nyilvántartásba
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Nelli

nelli8@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 07. csütörtök

13:59:42

Tisztelt Ügyvédnő! Dédnagyapám nemrég hunyt el, 95 évesen. 10 évig amíg még egyedül is képes volt ellátni magát. a nagymamám látogatta, hétvégente főzött, mosott rá. Aztán amikor agyvérzést kapott és bal oldalára lebénult, akkor a három testvér közül először a nagymamám vállalta, hogy fél évig ő gondozza, ápolja. Mikor ez letelt a középső testvér következett, ő költözött oda és ő kezdte el gondozni, de pár hónap után a dédpapám meghalt. A temetés után nem sokkal kiderült, hogy a középső testvér a nevére írattatta az apai részt. (a közös ház anyai részét a három testvér egyenlő arányban már megörökölte, annak a haszonélvezete volt dédpapám nevén.) Azt szeretném kérdezni, hogy meg lehet-e támadni valahogy ezt? Beszámíthatónak számít-e egy idős 95 éves ember, aki olykor már a családtagjait sem ismerte fel?

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Meg lehet támadni, hogy sikeres lesz-e attól függ, hogy milyen bizonyítékokat tudnak előterjeszteni, volt-e orvosi vizsgálat, annak eredményei milyenek stb.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

evimeri

evimeri@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

12:18:57

Tisztelt Ügyvédnő! Az élettársammal 11 éve vagyunk együtt. Tavaly vásároltunk egy házat, amelynek fele-fele arányban vagyunk tulajdonosai. A vásárláshoz jelzálog hitelt vettünk fel az ingatlanre ill. az élettársam szüleinek a lakására is jelzálog került. Szeretném megtudni, ha valamelyikőnkkel történne valami, ki örölné a másik részét - gyerekünk nincs -? Mivel a szülei lakására is jelzálog került, ők örökölnék a felét vagy a bank. A hitel 20 évre szól, akkor az örökösnek kell a fele részletet fizetni? Vagy ilyenkor nincs is örökös? Végül is csak tartozást lehet örökölni. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelette: evimeri

Válasz:
Tisztelt kérdező!
Amennyiben nem végrendelkeznek, akkor leszármazó hiányában a felmenők örökölnek egymás közt egyenlő arányban.
Ha írnak végrendeletet, akkor a végrendeleti örökös örököl. A végrendeletben bárkit meg lehet nevezni örökösnek, azzal, hogy a leszármazót, a felmenőt és köteles rész illeti meg.
Természetesen az adósságot is öröklik.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

KEDVES

KURUCZ.IBOLYA@FREEMAIL.HU

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 06. szerda

11:17:39

TISZTELT TANÁCSADÓ! AZ ALÁBBI ÜGYBEN KÉREM SEGÍTSÉGÉT: KEDVESEM ÉDESAPJA MEGHALT. HÁRMAN MARADTAK TESTVÉREK, HÁROM FELÉ OSZLIK AZ ÖRÖKÖLT CSALÁDI HÁZ. KEDVESEM KI SZERETNÉ FIZETNI TESTVÉREIT, MEGVENNÉ RÉSZÜKET MIVEL ŐK NEM TARTANAK IGÉNYT AZ INGATLANBÓL RÁJUK ESŐ RÉSZRE, CSAK AZ ÁRÁRA. A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS A POLGÁRMESTERI HIVATALBAN A JÖVŐ HÉTEN LESZ. KELL VALAMI NYILATKOZATOT TENNI ELŐTTE A MEGVÉTELI SZÁNDÉKÁRÓL? ILLETŐLEG, AZ ÖRÖKÖSÖDÉSI ILLETÉK FIZETÉSE UTÁN PLUSZBAN KELL MÉG INGATLAN SZERZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL UTÁN ADÓT FIZETNI??? (MIUTÁN KIFIZETTE TESTVÉREIT?) VAGY HA MOST KIFIZETI MINDENKI A RÉSZÉRE ESŐ ÖRÖKÖSÖDÉSI ADÓT, ÉS KÉSŐBB JELZI KEDVESEM A VÉTELI SZÁNDÉKÁT AKKOR LESZ DUPLA ADÓ??? KÉREM SEGÍTSÉGÜKET MELYIK A LEGELŐNYÖSEBB MEGOLDÁS KEDVESEM SZÁMÁRA?! ELŐRE IS KÖSZÖNÖM.

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Meg kellene egyezni a testvérekkel, és a hagyatéki tárgyaláson már megegyezni. Így Önök fizetnek örökösödési illetéket az egész után, a testvérek viszont nem fizetnek adót az eladás után.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Ferenc69

capriccio@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 05. kedd

15:38:12

Feleségem édesapja tavaly elhunyt,és az a ház amelyben én ,feleségem,és gyerekeink együtt lakunk, az apósom tulajdonában állt,ezért jövő héten (37. hét )hagyatéki tárgyalás lesz,amin nekem kell résztvennem. Mivel szeretnénk az ingatlanból eljönni, 1 éven belül értékesíteni,több kérdés merül fel ,és ebben kérném általános vonatkozásban a segítségét kérni mik a lehetőségeink ? - Mennyire nélkülözhetetlen ügyvéd bevonása a folyamatba ? - Milyen formában van lehetőségünk anyósom felé ( ha jól tudom az ingatlan fele az övé+haszonélvezeti jog ) a kompenzálásra ,és az milyen nagyságrendű ? - Érdemes-e az anyósom felé teendő megváltás(kompenzálás) tisztázása a hagyatéki tárgyalás előtt (családon belül egyeztetve ) illetve van-e még lehetőségünk akkor is ha lezajlik a hagyatéki tárgyalás ? Segítségét előre is köszönöm

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mihez? A hagyatéki tárgyaláshoz, vagy az adásvételhez? A hagyatékhoz teljesen nélkülözhető, az adásvételhez egyáltalán nem nélkülözhető. A földhivatal csak ellenjegyzett okiratra teljesít bejegyzést. Egyébként a vevőnek kell fizetni az ügyvédet (általában) tehát ugyis a vevő hoz, Ön meg ha spórolni akar, akkor megbízhat az idegen ügyvédben.

Nem tudom a tulajdonosi viszonyokat a kérdéses ingatlanban. Úgy történt, hogy az ingatlan 1/2-1/2-ed hányadban oszlott meg az anyósa és az apósa között? Vagy Önöknek is volt benne valamilyen része?? (Itt bejegyzett tulajdoni hányadra gondolok) Ha a fenti tulajdoni viszonyok voltak, akkor Önnek semmi köze a házhoz. A meghalt após 1/2-ed részét az Ön felesége örökli (ha voltak testvérei, akkor ők öröklik a fele részt egymás közt egyenlő arányban), amely az ő különvagyonának számít! Amennyiben az anyósa nem járul hozzá az ingatlan eladásához, úgy azt eladni nem lehet. A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, aminek értékét az illetéktörvény szabályozza (Itv. 72. §). Tehát a vételárból még a haszonélvezeti jog ellenértékét is ki kell(ene) számolni, és fizetni az anyós részére.

Csak a hagyatéki tárgyalás után lesz haszonélvezeti joga az anyósnak, egyébként meg amíg a meghalt személy tulajdonjoga nem rendeződik, addig semmit nem lehet kezdeni az ingatlannal semmiképp!!
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Németh András

bundzsi@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

22:00:28

Németországban meghalt a bátyám. Ott vagyona nincs, csak ingóság, illetve régebben az állam fizette helyette a gyerektartást. Most a fia lemondott az örökségről, mert neki vissza kellene fizetni a meghitelezett gyerektartást.Itt Magyarországon van negyed házrész a nevén apám halálakor örökölte meg. Az anyám és én kaptunk levelet, hogy örökösök lehetünk, illetve lemondhatunk. Kérdésem: 1. ha lemondunk akkor lemondunk az itteni házrészről is? 2. ha nem mondanánk le, akkor nekünk is vissza kellene fizetni a gyerektartástdijat? 3. lehet külön kezelni a németországi hagyatékot, ugy hogy most lemondunk és majd később a helyi önkormányzatnál a halotti anyakönyvi kivonattal kérünk egy hagyatéki eljárást és abban a házrész öröklését intézni. 4. a gyereke Németországban azzal hogy lemondott az örökségről az ide is érvényes? (valószinüleg nem is tudnak a házrészről, még a gyerek sem, de a hatóság biztosan nem) 5. az anyám a következő örökös, és utána következek én? Várom válaszukat! Előre is köszönöm. Tisztelettel: Németh A.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mi a magyar joggal kapcsolatosan tudunk felvilágosítást adni. Nem ismerem a német öröklési jogot. A magyar jog szerint ha az örökhagyónak van leszármazója, akkor a leszármazó(k) örököl egymás közt egyenlő arányba. Ha leszármazója nincs, akkor a felmenői örökölnek egymás közt egyenlő arányban.
Amennyiben Ön is és az édesanyja is örököl, akkor a német jogban másként van szabályozva az öröklés.
1. Elvileg a Magyarországon található ingatlan is az örökség része.
2. Ha nem mondanak le az örökségről, akkor - mivel a kötelezettségek is az örökség része - Önök felelnek a kötelezettségek kielégítéséért, de (magyar jog szerint) csak az örökség erejéig.
3. Álláspontom szerint nem lehet
4. Magyar jog szerint csak az egész örökséget lehet visszautasítani. Tehát elvileg a magyar részre is vonatkozik.
5. erre már a bevezetőben válaszoltam.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Balázs

erjozso@freemail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 04. hétfő

07:38:14

Tisztelt Ügyvédnő! Segítségét kérem a következő kérdésben. Egy idős családtag a bankszámláján kedvezményezettként megjelölt személyeket. Évekkel később - valószínűleg erről megfeledkezett - végrendeletet készített, melyben másképp határozott a számláján lévő összegről. (Egyenesági leszármazottja nincs, házastársa már nem él.) A törvény szerint melyik rendelkezés marad érvényben a hagyatéki eljárás során? Ha a kedvezményezetti, akkor van-e lehetőség azt jogi úton megtámadni és milyen indokkal? Válaszát köszönöm, tisztelettel: Balázs

Válasz:
Tisztelt Kérdező! Az utolsó végrendelet a hatályos, az előtte tett bármilyen végintézkedés hatályát veszti.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Kriszti

langkriszti@vipmail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 01. péntek

18:26:56

Tisztelt Ügyvédnő! Örököltünk a testvéremmel a nagymamám után egy lakást és pénzt is. Egy olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy örökösödés esetén lemondhatok-e az örökölt vagyonról (folyószámlán lévő pénz) a testvérem javára? Természetesen a lakás az fele-fele arányban maradna. Lehetséges-e, hogy csak a pénzről mondanék le a javára, a lakásról nem. A hagyatéki tárgyalásra még nem került sor. Válaszát előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel: Kriszti

Válasz:
Tisztelt Kérdező! A hagyatéki tárgyaláson, a közjegyzőnek kell említeni a dolgot.
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

 

Szilvia

kilszy7@citromail.hu

Állapot: Megválaszolva

2006. szeptember 01. péntek

12:35:55

Tisztelt Jogi Fórum! Nővéremmel édesanyám halála miatt örököltünk egy ingatlant, amire a nagyapámnak holtig tartó hasznoélvezeti joga van. A nagyapám aki 93 éves és ápolásra szorul kettő éve egy idősek otthonában lakik, amelynek költségeit nővéremmel közösen viseljük. Mi a közvetlen ápolását munkánk miatt nem tudjuk megoldani, így egy nagyon otthonos, kis létszámú idősek otthonát választottunk számára, ahol napi 24 órás felügyelet alatt áll. A fenti ingatlan lakóhelyünktől kb. 50 km-re van és meglehetősen nehézkes annak tisztántartása, gyomtalanítása. A helyi önkormányzat is kellően szigorú ebben a kérdésben, így már egyszer felszólítást is kaptunk. Szerintem nem volt jogos, mert az önkormányzat területén lényegesen nagyobb volt a fű, gaz. A nagyapám szóban többször utalt rá, hogy adjuk el az ingatlant mert ő már oda nem tud visszamenni. A kérdésem az lenne, ha az értékesítés mellett döntünk, akkor a nagyapámnak mikor kell nyilatkoznia arról, hogy lemond a haszonélvezeti jogról. A tényleges adás-vételi szerződés megkötésekor az ügyvéd jelenléténél, vagy előzetesen is lemondhat róla. Ha az eladást megelőzően is lemondhat róla, akkor annak milyen jogi formája van (ügyvédi nyilatkozat, közjegyző stb. ??) Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szilvia

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Nem kell előre lemondania a nagypapának a haszonélvezeti jogról. Az adásvételi szerződésben elég erről "nyilatkoznia".
Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó